Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR XXV. cvf. 96. sz. 1974. ápr. 26., péntek. Az országgyűlés elfogadta a családjogi törvényt Véget ért a parlament tavaszi ülésszaka Tegnap délelőtt 10 órakor a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításának vitájával foly­tatta tanácskozását az ország- gyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Loson­cai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Föck Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár ' Sándor, Kállai Gyula, Né­meth Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplo­máciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkredi­tált diplomáciai képvisele­tek több vezetője. Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyitot­ta meg. Többen szót kértek a képviselők közül, majd dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter válaszolt a kérdé­sekre, illetve foglalta össze a vitát. A parlamenti vitában el­hangzottakból kicsendült — mondta az igazságügymi­niszter —, hogy a törvényja­vaslatot a képviselők általá­ban és egységesen támogat­ják. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi helyzet fő Jellemző vonása változatlanul az enyhülés, amely elsősor­ban a Szovjetunió és a szoci­alista közösség aktív, kezde­ményező politikája nyomán bontakozott ki. — kezdte be­szédét a külügyminiszter. Ugyanakkor nem lehet szem elől téveszteni, hogy a nemzetközi politikában egy* idő óta fokozódó intenzitású törekvések tapasztalhatók, amelyek az enyhülés térhódí­tásának megállítására és visszafordítására, a feszültség újbóli felszítására, a szocia­A felszólalásokból kicsen­dült az a vélemény, hogy a törvényjavaslat időszerű, kor­szerű, humanista szellemű, alkalmas arra, hogy a köz- gondolkodást jó irányban for­málja, jól szolgálja szocialis­ta céljaink megvalósítását. Határozathozatal követke­zett. Előbb az országgyűlés jogi, igazgatási és igazság­ügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottsága által benyújtott módosításokról, majd az egészségügyminisz­ter — e két bizottsággal egyetértésben előterjesztett — szövegezési módosító ja­vaslatáról döntött az ország- gyűlés: az indítványokat egy­hangúlag elfogadta. Ezt köve­tően az 1952. évi IV. törvényt • módosító és egységes szöve­gét megállapító törvényjavas- látot az országgyűlés általá­nosságban és — a már meg­szavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezután az ülésszak tárgyso­rozata szerint a második na­pirendi pont tárgyalására tért az országgyűlés. Púja Frigyes külügymi­niszter beszámolt a kormány külpolitikai tevékenységéről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. lista és a tőkés országok vi­szonyának rontására irányul­nak. Az enyhülés ellenségei, a hidegháború bajnokai igye­keznek negatív irányba terel­ni a tőkés országok kormá­nyainak külpolitikáját. A militarista körök erősíteni és aktivizálni akarják az Észak- Atlanti Szövetséget. Az eny­hülés útját álló akadályok között említette Púja Fri­gyes a Kínai Népköztársaság nemzetközi politikáját is. A reakciós erők zavaró ak­ciói ellenére a szocialista or­szágok — köztük a Magyar Népköztársaság — továbbra is aktívan munkálkodnak a békés egymás mellett élés tartós alapjainak létrehozá­sán. Következetesen folytat­ják a nemzetközi együttmű­ködés, a még nyitott nemzet­közi problémák rendezésének politikáját. Az eddigi kedve­ző eredmények alapján jók a kilátások a szocialista és a tő­kés országok kétoldalú kap­csolatainak szélesebbkörű fejlesztésére. A hadászati fegyverkezés korlátozásáról folyó szovjet—amerikai, va­lamint a közép-európai had­erők csökkentésére vonatkozó A szocialista országok ál­láspontja szerint az európai biztonsági értekezlet alapve­tő célja a béke és a biztonság megszilárdítása és az európai országok együttműködésének bővítése, tartóssá tétele. A szocialista országok a bizton­sági értekezletet nem végső célnak, hanem kiinduló pont­nak tartják, amellyel elkez­dődik az európai államok új kapcsolatainak kialakítására irányuló munka. Ezért nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a biztonsági ér­tekezletet további lépések kövessék. Javasolják, hogy a biztonsági értekezlet harma­dik szakasza’ állandó kon­zultatív bizottságot vagy szervet hozzon létre az ösz- szes érdekelt államok képvi­selőinek részvételével. Megvannak a feltételei annak, hogy a következő hó­napokban befejeződjön a biz­tonsági értekezlet második szakasza és összehívják a harmadikat. A szocialista országok azt bécsi tárgyalások remélt eredményei lehetőséget te­remtenének a fegyverkezési verseny lényeges mérséklésé­re. Ha a biztonsági értekezlet harmadik szakasza elfogadja a kidolgozás alatt álló doku­mentumokat, ez fontos lépés lesz az európai biztonsági rendszer létrehozása útján. Ezek után részletesen ele­mezte az európai helyzetet. Foglalkozott az úgynevezett német kérdés megoldásának jelentőségével, majd így foly­tatta: szeretnék, ha a politikai jel­legű enyhülést katonai eny­hülés egészítené ki. A szocialista országok első lépésként elképzelhetőnek tartják a haderők jelképes csökkentését. Ez kedvező légkört teremthetne a továb­bi tárgyalásokhoz. A nyugati országok kormányai azonban egyelőre nem mutatnak haj­landóságot erre. A Magyar Népköztársaság álláspontja a közép-európai haderőcsökkentés kérdésében változatlan. Támogatjuk a Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság közösen benyújtott javaslatát. Ezen túlmenően mi teljes jogú részvevőként hazánk biztonságának érde­keitől vezettetve csak akkor kapcsolódunk be a tárgyalá­sokba, ha Olaszország ugyan­ezt teszi. Szólt a külügyminiszter az indokínai népek szabadságért é$ a társadalmi felemel­(Folytatás a 3. oldalon.) Púja Frigyes beszéde A biztonsági értekezlet csak kiinduló pont ■HftfKk -- fi nÓSÍTÁSOK — HÍRFA TUDÓSÍTÁSOK^- kfHKK Dicsérő oklevél A Könnyűipari Miniszté­rium és a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége 1973. évi jó munkájáért di­csérő oklevéllel tüntette ki a Tisza Cipőgyár kollektívá­ját. Áz oklevél átadására a május elsejei ünnepségen ke­rül sor. Előadás közgazdászoknak és kereskedőknek A Közgazdasági Társaság Szolnok megyei szervezete és a megyei tanács kereskedel­mi osztálya szervezésében körya^d «to,,p és ker“"’’“'*“!- tni vezetők részére előadást tartottak tegnap Szolnokon, a M" SZÖV sz kházában. Aktuális kereskedelmooli'ika a tükrében címmel érdekes táiéko7ta*ót tar'otf Királv István, a Ma­gvar Nemzed Bank keres­kedelmi igazgatója. Harma^zor is kiváló ' a jászberényi Sütőipari Vállalat A jászberényi Sütőipari A’alialat kollektívája tegnap — ezúttal harmadszor — át­vette a kiváló vállalat ki­tüntetést. A kétszázharminckét dol­gozót foglalkoztató vállalat nyolc üzemében tavaly 92 ezer mázsa kenyeret és több mint 17 millió péksüteményt termeltek. A mintegy száz- húszezer fogyasztó Igényei­nek kielégítéséről 12 szak­boltja és értékesítő partne­rei segítségével gondoskodik a vállalat. Árbevételük 1973-ban el­érte a 70 milliót, a nyereség pedig a 4 millió forintot. A jó gazdálkodás eredménye­ként 560 ezer forintot fordí­tottak bérfejlesztésre és 27 napnak megfelelő nyereség- részesedést fizettek. A kitüntetést Kökény Ist­ván, az ÉDOSZ Országos El­nökségének titkára adta át­író a Kiliánon Jól sikerül* Író—olvasó találkozót tartottak tegnap délután a Kilián Gvörgv Re­pülő Műszaki Főiskolán. A katonai főiskolások ven^éee Fékét' Gyula ké*sz"res Kos suth-díjas író volt. A nép­szerű író beszélt életéről, munkássásáról. regényeiről és terveiről, majd a hallga­tóság kérdéseire válaszolt. A találkozó középpontjá­ban Az orvos halála című mű szerepelt, de sok más kérdést is megvitattak. Átadták a BNV legnagyobb csarnokát A Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban tegnap tar­tották az ország legnagyobb — 23 ezer négyzetméter alapterületű kiállítási csar­nokának műszaki átadását, amellyel a Könnyűipari Sze­relő- és Építő Vállalat a pavilon terűidnek utolsó részét is a BNV rendelke zésére bocsátotta. Tanácskoztak az építőgépészek Tegnao Pécsett, a Technlr k’ Házában megnvílt a VTI. országos éoítőeéoész-konfe- rencia. amelv a Géninari Tui'imánv >« Ee 'esü'et énftő- gáp^sz szakoztál* ának éven- t* Ismétlődő rendezvénye a mcsekaliai városban. Az építő, kivitelező gépgvártó és szolgáltató vállalatok képviseletében százhetven szakember vesz részt a két­napos tanácskozáson. Célja, hogv megvitassák azokat a tennivalókat, amelyek az V. ötéves terv előkészítése, majd végrehajtása idején szükségesek ahhoz, hogy a magyar építőipar a népgaz­daság fokozott elvárásának megfeleljen. Egy' mondatban — Rostás István, a Magyar Vöröskereszt alelnöke a Csehszlovák Vöröskereszt VII. kongresszusára tegnap Prágába utazott. — Háromnapos nemzetkö­zi geodéziai és geofizikai szeminárium kezdődött teg­nap Sopronban a Magyar Tudományos Akadémia Geo­déziai és Geofizikai Kutató Intézete és MTESZ helyi szer­vezete rendezésében, — Pécsett magyar—finn baráti kört hoztak létre a város társadalmi szervei, amelv teenap tartotta ala­kuló ülését. — Mintegy ötszáz fiatal részvételével ifjúsági parla­mentet tartottak tegnap a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán. Ma: Kodály emlékest Hobby-kertek Tarka-barka Kétezer szövetkezeti lakás épül az ötödik ötéves tervben Sikeres esztendő után MŰSZAKI HETEK Megerősítik a Zagyva töltését, árvízvédelmi központot építenek Szolnokon Vízügyi szakemberek ankétja (Tudósítónktól) A hazai árvízvédelem fej­lesztésével, műszaki-vízügyi kérdéseivel foglalkozó anké- tot tartottak tegnap a szol­noki Barátság klubban. A Szolnok megyei műszaki he­tek rendezvényeként a Ma­gyar Hidrológiai Társaság helyi csoportja szervezte a tanácskozást, amelyen Polgár László főmérnök, az Országos Vízügyi Hivatal munkatársa tartott előadást. Elmondta, hogy a hazai árvízvédekezés műszaki, technikai színvona­la sokat fejlődött az elmúlt években, különösen az 1970- es nagy Tisza-völgyi árvíz óta. A több hónapig tartó és súlyos áldozatokkal járó árvíz után elsősorban az előrejelzé­sek módszereit fejlesztették. A korábbinál szorosabb kap­csolatot alakítottak ki a ha­zai és a szomszédos országok- beli meteorológiai állomá­sokkal, aminek eredménye, hogy jobb, megbízhatóbb ár­vízi prognózisok készülhet­nek. A Tisza-völgy vizei szinte kivétel nélkül a szomszédos országokban erednek, ezért nagy szükség vgn a vízügyi szervek védekezési módsze­reinek összehangolására. A KGST-n belül most készül egy, a Tiszára és mellékfo­lyóira vonatkozó árvízvédel­mi koncepció, amelynek meg­valósítása révén tovább ja­vulnak a hazai védekezés fel­tételei' is. A negyedik ötéves terv vé­géig 1,5 milliárd forint érté­kű vízügyi beruházás készül el az országban, a következő 5 évben pedig az előzetes terv szerint 2,2 milliárd fo­rintot költenek a gátak erő­sítésére, új védelmi épületek­re, gépekre, felszerelésekre. A jelenlegi 14 milliárd fo­rintról 1980-ig megkétszere­ződik a hazai árvédelmi léte­sítmények értéke. Szolnok megyében a következő öt­éves tervben a legjelentősebb védelmi beruházás a Zagyva, Üjszász és Jászberény közötti töltéseinek megerősítése lesz. A megyeszékhelyen új telep épül a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság árvízvédel­mi osztaga számára. Az osz­tag — amelynek 120 szakkép­zett tagja van — jelenleg szűkös elavult épületben mű­ködik, s ami a nagyobbik baj, a védelmi gépeket, berende­zéseket, védekezési anyago­kat sem tudják megfelelően tárolni.' Az új telepen meg­felelő raktárakat, gépkocsi állásokat építenek, megte­remtik a feltételeket ahhoz, hogy szükség esetén a legrö­videbb idő alatt a védekezés­re készen álljon az árvízvé­delmi osztag. A város díszpolgára Rendelettervezetet hagyott lóvá a jászberényi tanács ügyrendi bizottsága v Jászberényben tegnap együttes ülést tartott a városi tanács ügyrendi bizottsága, valamint igazgatási és ren­dészeti bizottsága. Az ülés napirendjén a városi tanács 1974. évi egyes számú rende­let alkotásáról szóló javaslat szerepelt. A rendelet célja, hogy a vá­ros méltó módon juttassa ki­fejezésre elismerését, megbe­csülését és ragaszkodását azok iránt, akik kiemelkedő­en dolgoztak érte, elősegítet­ték lakosságának kulturális és gazdasági előrehaladását, munkásságukkal hozzájárul­tak Jászberény szociális fej­lődéséhez. tekintélyének eme­léséhez, életművükkel egész népünk és más népek társa­dalmi, gazdasági és szellemi művelődését, a nemzetközi békét, a kultúrát és az em­beriség egyetemes érdekeit tiszteletreméltóan szolgálják. A fenti célok érdekében — a Minisztertanács határozatá­ban kapott felhatalmazás alapján — a városi tanács Jászberény város díszpolgá­ra címet alapít. A rendelet- tervezet tartalmazta a dísz­polgársággal 1áró jogokat. Ismertette a cím adományo­zásával kapcsolatos ügyviteli szabályokat. A díszpolgári cím adomá­nyozását társadalmi szervek kezdeményezhetik. A círp adományozására a városi ta­nács végrehajtó bizottsága tesz javaslatot. Külföldi ál­lampolgárok esetében a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága előzetes hozzájárulását köteles kérni. A jászberényi város dísz­polgára cím adományozására szoló végleges rendeletet a városi tanács júniusi ülésén hagyja majd jóvá

Next

/
Oldalképek
Tartalom