Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

•W4. április 28.

*

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1

Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról

(folytatás az 1. oldalról)

két előmozdítsuk testi és Bzellemd fejlődésüket

Beszédének további régiében kiemelte: szemben a család íti tézményé nek jftjogosultságát megkérdőjelező polgári nézetekkel szemben a családot mint társadalmunk egyik fontos alapegységét ezután is óvnunk, fejlesztenünk és védenünk kelt Dr. Korom Mihály utalt arra, hogy a törvényjavaslat előzetes társadalmi vitája során mindenütt hangsúlyozták az állampolgárók. hogy helyeslik a kormány eddig tett intézkedéseit és azokat a célkitűzéseket, amelyek elősegítik a család intézményének további erősítését

A várakozási idő, és a korhatár

Ezután a miniszter részletesen ismertette a törvényjavaslat főbb rendelkezéseit Elmondta, hogy a házasság intézményének fokozott védelme, a házasulók és házastársak egymás, valafnint a társadalom iránti felelőssége fokozása érdekében két jelentős intézkedést javasolnak bevezetni. Az egyik: a házasságkötési szándék bejelentése és a házasság tényleges megkötése közötti legalább 30 napos várakozási idő. A másik: a házasságkötés alsó korhatárának feli- emelése.

E javaslatokat így indokolta:

— A legalább egyhónapos várakozási idő törvényi előírásával elejét kívánjuk venni a meggondolatlan, pillanatnyi fellángoláson alapuló házasságkötéseknek. Tapasztalataink szerint ugyanis az ilyen módon kötött házasságok sok esetben nem hosz- szú idő múlva, bontási kérelmek formájában a bíróságok rié kerülnek. A hatályos rendelkezések ugyanis lehetővé teszik — a törvényes előfeltételek esetén — az azonnali házasságkötést. Ha növelni akarjuk a családi közösségi kapcsolatok szilárdságát, a házasulók felelősségét, az érvényes rendelkezéseket a iavasolt módon célszerű szigorítani.

— A törvény módosítására vonatkozó javaslatok közül a

házasságkötési korhatár váltotta kj a legtöbb előzetes vitát. Különösen sok észrevétel és javaslat hangzott el a házasságkötés engedélyezésének alsó korhatárával kapcsolatban.

— 1952 óta a családjogi törvény — előzetes gyámhatósági engedély alapján —elvileg megengedi a 12. életévüket betöltött, 18. életévüket még el nem ért állampolgárok: házasságkötését. Az említett szabályozás a polgári törvénykönyv azon rendelkezéséhez kapcsolódott, amely szerint a 12—18 év közötti állampolgárok korlátozottan cselekvőképes kiskorúaknak minősülnek. Ezért kellett'előírni a gyámhatósági előzetes engedélyt. Természetesen senki sem pártolta — most sem pártoljuk — az olyan korú fiúk vagy leányok házasság- kötését, akik a gyermekkar határát alig haladták túL E fiatalok tudata, felelősségérzete, érzelmeik ingadozása és anyagi körülményei sem olyanok, hogy felelősséggel családot alapítsanak.

Az igazságügyminiszter statisztikai adatokkal bizonyította, hogy az utóbbi években összeházasodott 16 év alattiak száma, az ösz- szes házasságoknak csak elenyésző hányadát tette ki. Ezután a következőket mondotta:

A nők névviseléséről és a válásról

— A kormány az elmondott tényeket is mérlegelte és arra az álláspontra jutott, hogy a benyújtott törvényjavaslat ide vonatkozó paragrafusát a következők szerint fogalmazza meg:

„(1) Házasságot köthet az a férfi, aki a 18. és az a nő, aki a 16. életévét betol- ‘

tötte.

(2) A tizennyolcadik életévét be nem töltött férfi és a tizenhatodik életévét be nem töltött nő csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot.

(3) A gyámhatóság a házasságkötésre kivételesen indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló az (1) bekezdésben megjelölt életkornál legfeljebb két évvel fiatalabb.

(4) Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő (törvényes képviselő) meghallgatása után határoz.

(5) Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül vagy a (3) bekezdésben megjelölt életkor elérése előtt kötött.”

— E javaslatot megtárgyalta és elfogadta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottsága.

— A kormány » javasolt

rendelkezések előterjesztésénél abból indul ki. hogy a házasságkötések általános alsó korhatára férfiaknál a betöltött 18.. a nőknél a betöltött 16. életév lesven. — A javaslat azonban kivételesen indokolt esetekben lehetővé kívánj tenni az említett általános szabálytól való eltérést. Ezért felhatalmazza a gyámhatóságokat, hogy az általánosan megállapított korhatártól legfeljebb két évvel eltérhessenek. A kormány pedig majd gondoskodik róla, hogy a gyámhatóságok a szülők elő- mgfihallsatása után szigorú mércét alkalmazzanak, hogy kinek adják meg az engedélyt a házasságkötésre.

— A megfontolt és felelős házasságkötések hívei vagyunk. De nem kívánjuk a házasságon kívüli együttélés szaporítását, s a házasságon kívül született gyermekek számának növekedését sem.

A társadalom érdekeivel

összhangban álló családi kapcsolatok erősítését, a családtagok egymás iránti felelősségét, a női egyenjogúság további kiteljesedését szolgáló rendelkezéseket is taglalta a miniszter.

— A jelenlegi rendelkezések több lehetőséget adnak az asszonyoknak, hogy a házasságban milyen nevet viseljenek. A mostani névviselési formákat a javaslat újabb lehetőséggel bővíti. Megengedi az asszonynak azt is, hogy férje családi nevéhez a saját utónevét kapcsolja hozzá. Ha pedig a házasság megszűnik, a nő tovább viselheti azt a nevet, amelyet a házasságkötéskor választott. Azt a jogát is biztosítja a törvény, hogy másként válasz- szón. Megszorításokat a javaslat csak annyiban tartalmaz. hogy ha a nő másként választ, azt hivatalosan be kell jelentenie az anya- könyvvezetőnek. Az pedig az eddigi gyakorlat jogi szabályozását jelenti, hogy ha a házasságban nem viselte a férje nevét a „né” toldással, akkor a házasság megszűnése után sem veheti fel.

— Vitára adott alkalmat a női névviselésnél, hogy mi történjék a házasság felbomlása után, ha a volt feleség érdemtelenné válik volt férje nevének viselésére. A törvényjavaslat az eddigi szabályozáshoz képest lényegesen szűkebben, egy esetre korlátozva. tartja fenn a volt férj jogát, hogy bírósági úton kérhesse a volt feleség névhasználatának eltiltását, Ez az eset;

ha a. feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik.

A miniszter a házastársi

vagyonközösség alapvető szabályozásáról szólva kijelentette, hogv azon a törvényjavaslat nem változtat, mert csak néhány részlet- kérdés újraszabályozása indokolt. (Különvagvon, tartási kötelezettség stb.)

— A törvényjavaslat a jelenlegi rendelkezésekhez viszonyítva változást hoz az emberi és társadalmi rendeltetését be nem töltött házasságok felbontása tekintetében. A szabályozás alapvetően az elmúlt évtized alatt kialakított bírói gyakorlatot emeli törvényerőre.

— A javasolt rendezési elv abból indul ki, hogy — bár a házasságot esv életre szóló közös és szilárd köteléknek fogjuk fel —, mindig lesznek olyan házasságok, amelyek nem tarhatók fenn. A bontóperes eljárás során nem szabad arra kényszeríteni a feleket — ha válási szándékuk egyébként közös és végleges —. hogv a családi étet leeintiwiAhb dnteaí+ 3 bíróság előtt kénvtelenek legyenek kiteregetni.

A gyermekek véde’mrben

— Társadalmunk nem közömbös, ha a házasság intézményének tartósságáról, stabilizálásáról van szó. Természetes, hogy ezt a fontos társadalmi érdeket ki kell fejezniük a jogszabályoknak Is. Legalább ennyire fontosnak tartjuk azonban a tudatformálást, a férfiaknak a családon belüli egyenlőbb „közteherviselését”, általában a házasság intézményének igazán szocialista tartalommal való további telítődését.

— A gyermekek érdekeinek, az ifjúság fokozott védelmének, a gyermekek családi nevelésének hatékonyabb biztosítása, feilődé- sük előmozdítása érdekében a törvényjavaslat abból indul ki, hogy a család egyik megtisztelő és felelősségteljes funkcióia a jövő nemzedék testi és értelmi fejlődésének előmozdítása.

A normális családi keretek megbomlása esetére a jognak is rendelkeznie kell, s ez kifejezésre jut a törvényjavaslatban. A gyermek elhelyezésénél megszünteti azt az eddigi általános szabályt, hogy a hatodik életévet betöltött fiúgyermeket rendszerint az apánál, a leánygyermeket és a hat év alatti fiút pedig rendszerint az anyánál kell elhelyezni. A bírói gyakorlat — helyesen — rugalmasan alkalmazza a törvényi előírásokat úgy, hogv a gyermekek elhelyezésénél az ő érdeküket tekinti döntő általános elvnek. A törvényjavaslat is ezt az elvet teszi magáévá. A gyermek elhelyezése nem lehet alku tárgya valamilyen szülői érdek szolgálatában. Még világosabban: a törvényjavaslat kizárja, hogy a gyermeket felhasználhassák anyagi haszonszerzés, zsarolás vagy éppen bosszúállás eszközéül.

— A hatályos jogszabályok elég merevnek bizonyultak az állami gondozásba vett gyermekek és azok szülei jogainak korlátozása tekintetében —, folytatta dr. Korom Mihály. — Ha ugyanis a gyermeket bármilyen tikból állami gon- dozásba veszik, azzal a szülői felügyeleti jog is szünetel. Ez az esetek jelentős részében indokolt és a jövőben is fenntartjuk, ha szükséges. Amikor azonban nem erkölcsi okok indokolják az állam beavatkozását, hanem a szülők szociális helyzete vagy betegsége, akkor nem célszerű tőlük minden jogot megvonni. Ilyenkor helyesebb, ha az állami gondoskodás úgy történik, hogy a gyermekek nem kerülnek intézetbe, hanem továbbra is a szülő háznál maradnak és az állam megfelelő módon segíti családi nevelésüket. Jelenleg körülbelül 34 ezer gyermek van állami gondozásban, jelentős részük intézeti elhelyezésben. Ezek az intézmények — ha a legjobabn működnek is, ha a leglelkiismeretesebben törődnek is a gyermekekkel, mégsem tudják egészen pótolni a szülői szeretetet, gondoskodást.

— A családi kapcsolatok erősítésének, a gyermek érdekei fokozott védelmének egyik bevált, sajátos formája az örökbefogadás. A törvényjavaslat célja, hogy ezt a jogintézményt az eddiginél még jobban működővé tegye Ennek érdekében általánossá kívánjuk tenni az olyan örök- ®^^g3(jást, amikor a vérszo- rinti szülő hozzájáruló nyilatkozatát megteheti anélkül tudná, ki fogja a gyér- mekét örökbefogadni. Erre a rendelkezésre a visszaélések megelőzése végett van szükség A törvényjavaslat segíti az ilyen esetek megelőzésében es az eljárás titkosságának előírásával garanciát ad az örökbefogadó szülőknek is.

— Jogszabályaink eddig is lehetővé tették az egyedülálló által történő örökbefogadást de mivel ennek néhány kérdése nem volt jogilag megfelelően szabályozva, kevesen éltek vele. a törvényjavaslat most elősegíti az ilyen örök- befogadásokat, főleg az egye- dülálló nőknek lesz így nagyobb lehetőségük gyermek- nevelésre, örökbefogadás útján.

— Az örökbefogadás egyik uj szabálya megkönnyíti az olyan örökbefogadások felbontását, amelyek nem töltötték be társadalmi rendeltetésüket.

A továbbiakban a gyermektartás kérdéséről volt szó.

— A törvényjavaslatban és a kapcsolódó kormányrendé- let tervezetében a rendezés elve az, hogy a rászoruló gyermekek tartását az eddiginél hatékonyabban biztosítsuk. A jog kötelező ereje természetesen ez esetben is csak akkor lép előtérbe, ha a szülök nem egyeznek meg. Ilyenkor a tartásdíjat a bíróság a tartásra kötelezett munkabére, járandósága és egyeb jövedelme, valamint vagyoni viszonyai alapján ál- “Ritja meg. Sok vitára adott eddig okot, hogy a jogszabály miként rendelkezzék a bér és fizetés kiegészítésként kapott juttatások (jutalom premium, nyereségrészese- dés) tekintetében. Arra az állaspontra helyezkedtünk, hogy a gyermektartásdíj megállapításának alapjául szolgál minden olyan rendszeres juttatás és jövedelem amelyből egyébként a gyermek részesülne, ha a szülők együtt élnének. A jövőre nézve is megtartjuk azt a fősza- balyt, hogy a gyermektartés- dij összege — egy-egy gyer- mekre — a kötelezett munkabérének, illetve rendszeres egyeb jövedelmének 20 százaléka körül legyen, maximálisan azonban több gyermek esetén sem haladhatja meg az 50 százalékot.

. ~.Eddig a bíróságok a tar- tesdijat meghatározott ösz- szegben állapították meg. Az uj rendelkezés bevezeti a tartásdíj százalékos megállapítását, mégpedig úgy, hogy első esetben a százaléknak megfelelő forintösszeget is meg kell határozni. Ez a77ai hosy ha a kötelezett fizetése, jövedelme emelkedik, f^aor automatikusan, tehát külön bírósági döntés nélkül — emelkedik a tartásdíj ösz- szege is, amelyet a munkaadó már így köteles számfejteni.

Az automatizmus természetesen csak a tartásdíj alapjául szolgáló összeg növeke- desere vonatkozik. Ha a munkabér és az egyéb említett juttatások összege csök- ken, bírósági döntés nélkül akkor sem lehet alacsonyabb

összeget levonni, mint amit a bíróság alapösszegként korábban megállapított.

— A gyermekvédelem fokozott biztosítása vezette a kormányt arra, hogy egyes esetekre bevezesse a tartásdíj előlegzését az állam által. Eszerint: ha a tartásdíj fizetésére kötelezettől a megállapított összeg behajtása valamely okból átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó szülő sem kénes a megfelelő tartás biztosítására, akkor — kérelemre — a bíróság kellő mérlegelés után elrendelheti a tartásdíinnk az állam által való ideiglenes folyósítását. Abból indultunk ki e rend°lk»zésn<»l, hogv az állam mindig erősebb mint egv állampolgár, s az előlegezett tartásdíj behajtására az államnak meg van a módja.

A kormánv megítélése szerint a benvúított törvényjavaslat valóságos társadalmi igényeket f“iez ki szocialista céljaink szolgálatában. Elfogadásával újabb jelentős lépést teszünk előre a család intézménvének fejlesztése, ezzel egvütt pedig társadalmi rendünk további építésének, erősítésének útján.

Befejezésül dr. Korom Mihály a minisztertanács megbízásából kérte, hogy az országgyűlés a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegének megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az .ország törvényei közé.

Ezután megkezdődött a törvényjavaslat vitája. Elsőként dr. Vámosi Erzsébet, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának tagja, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Bejelentette, hogy az országgyűlés illetékes bizottságai a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlják. Három kénviselő kapott szót délelőtt, közöttük Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke kiemelte: az előterjesztett törvényjavaslat szervesen illeszkedik a riő-, az ifjúság- és a népesedéspolitikai határozatok sorába, azokkal együtt képviseli pártunk és kormányunk következetes családpolitikáját.

Az ebédszünet után Péter János elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőnek dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter emelkedett szólásra.

Bevezetőben a miniszter hangsúlyozta, hogy a családjogi törvény módosítása olyan, az egész tánsadalmat érintő kérdés, amely különösen közel áll az egészségügyhöz.

A népesedéspolitikánkkal kapcsolatos egészségpolitikai célkitűzésekről szólva dr. Schultheisz Emil kifejtette: hogy megszüntessük' a családtervezés terén kialakult helytelen gyakorlatot, azt. hogy a családtervezés legelterjedtebb módja a terhesség művi megszakítása legyen. A kormány ezért döntött úgy. hogy a házasulandók számára kötelezővé teszi a házasságkötés előtti tanácsadást, így a házasulandók ideiében felvilágosítást kaphatnak a korszerű családtervezési eszközökről, módszerekről. _ A nevelésnek és felvilágosításnak ez a formája a tanácsadók működéséinek eddig eltelt aránylag rövid ideje alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket; a tanácsadók valódi igényeket elégítenek k}.

A korábbi években a terhesség művi megszakításával kapcsolatban nem kívánt szabadosság alakult ki, amely nem vette figyelembe, hogy a beavatkozás a gyermekre és az anyára nézve komoly egészségkárosodással jár Ezért kellett úgy intézkedni,

hogy olyan esetekben, amikor a gvermek vállalásának feltételei adottak, a nő egészséges. házasságban él. lakással rendelkezik, szociális körülményei jók, és a gyermek vállalásához életkora is megfelelő. a terhesség művi megszakítása iránti kérelem elutasítható — ha a családban még nincs megfelelő számú gyermek.

A rendelet életbelépése óta szerzett tapasztalatokról szólva dr. Schultheisz Emil kiemelte, hogy bár az eltelt idő rövid, egyértelműen jó irányú változás érzékelhető.

— A családjogi törvény- tervezet egészségpolitikai és népesedéspolitikai célokat is szolgál. VédLl a házasság intézményét erősíti a családi kapcsolatokat, gazdagítja a családi élet tartalmát. Védi a gyermekek és szülők érdekeit, és óvja társadalmunk alapját, a családot — mondotta befejezésül dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter.

Az egészségűgyi miniszter felszólalása után négy képviselő1 mondott véleményt a törvényjavaslatról. Szünet következett. majd Varga Gá- bomé elnökletével folytatódott a vita, amely során dr. Bene Zoltán megyénk országgyűlési képviselője is szót

kért

Szolnok megyei tapasztalatok

Hangsúlyozta: időszerű családjogi törvényünk módosítása, korszerűsítése egyebek közt azért, mert a társadalmi viszonyainkban bekövetkezett változásokat követi, .s igazodik a kormány műit év októberében hozott népesedéspolitikai határozatához is. A törvényjavaslat éppen e kormányhatározat jegyében irányozza elő a családok — a nők, az anyák, a gyermekele — fokozottabb védelmét

Kitért arra, hogy a család- védelmi tanácsadás intézménye a tapasztalatok szerint beváltja a hozzáfűzött reményeket. A tanácsadók működését a fiatalok nem adminisztratív intézkedésnek tekinti; értik annak társadalom- és egészségpolitikai jelentőségét.

A képviselő — mint mondotta — maga is végez ilyen tanácsadást, s eddig 460 fiatal házasulóval beszélgetett. Igen sok kérdést tettek fel. s többségük a tanácsokat minden bizonnyal nemcsak meghallgatja hanem él Is a kulturált családtervezés lehetőségeivel.

A terhességmegszakítási kérelmek elbírálásáról január 1-én életbe lépett rendelettel kapcsolatban elmondotta, hogy a rendelet kedvező hatása már országosan is érezhető. Szolnok megyében az év első negyedében — az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva — 36 százalékkal csökkent a vetélések száma, s a szülések száma 13 százalékkal emelkedett. Örvendetes, hogy egyre többen vannak azok a nők, akik élnek a modern és hatékony fogamzásgátlás lehetőségeivel, mert ezen az úton tovább lehet csökkenteni a művi vetélések számát.

A képviselő foglalkozott a szülészeti—nőgyászati ellátás gondjaival. A kórházakban kevés a szülészeti—nő" V- gyászatl ágy, s ez már napjainkban is komoly gondot okoz a terhesek, a szülő nők és a nőgyógyászati betegek ellátásában. A következő években a népesedéspolitikai intézkedések nvomán a szülések számának emelkedésére számíthatunk. Ezért mielőbb gondoskodni kell a kórházi á«vak megfelelő fejlesztéséről. Kérte a kormányt, hogv a következő ötéves tervidőszak fejlesztési programiénak kialakításakor ezt az igénvt feltétlenül vegye figyelembe.

További három felszólalás hangzott el. Ezzel a tegnapi ülés véget ért. Az országgyűlés ülésszaka ma délelőtt 10 órai kezdettel folytatja munkáját.

Dr. Schultheisz Emil felszólalása