Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

•W4. április 28. * SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1 Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról (folytatás az 1. oldalról) két előmozdítsuk testi és Bzellemd fejlődésüket Beszédének további ré­giében kiemelte: szemben a család íti tézményé nek jftjo­gosultságát megkérdőjelező polgári nézetekkel szemben a családot mint társadal­munk egyik fontos alapegysé­gét ezután is óvnunk, fejlesz­tenünk és védenünk kelt Dr. Korom Mihály utalt arra, hogy a törvényjavaslat előzetes társadalmi vitája so­rán mindenütt hangsúlyoz­ták az állampolgárók. hogy helyeslik a kormány eddig tett intézkedéseit és azokat a célkitűzéseket, amelyek elő­segítik a család intézményé­nek további erősítését A várakozási idő, és a korhatár Ezután a miniszter részle­tesen ismertette a törvényja­vaslat főbb rendelkezéseit Elmondta, hogy a házasság intézményének fokozott vé­delme, a házasulók és házas­társak egymás, valafnint a társadalom iránti felelőssége fokozása érdekében két je­lentős intézkedést javasolnak bevezetni. Az egyik: a há­zasságkötési szándék beje­lentése és a házasság tényle­ges megkötése közötti leg­alább 30 napos várakozási idő. A másik: a házasságkö­tés alsó korhatárának feli- emelése. E javaslatokat így indokolta: — A legalább egyhónapos várakozási idő törvényi elő­írásával elejét kívánjuk ven­ni a meggondolatlan, pilla­natnyi fellángoláson alapuló házasságkötéseknek. Tapasz­talataink szerint ugyanis az ilyen módon kötött házassá­gok sok esetben nem hosz- szú idő múlva, bontási ké­relmek formájában a bírósá­gok rié kerülnek. A hatá­lyos rendelkezések ugyanis lehetővé teszik — a törvé­nyes előfeltételek esetén — az azonnali házasságkötést. Ha növelni akarjuk a családi közösségi kapcsolatok szi­lárdságát, a házasulók fele­lősségét, az érvényes rendel­kezéseket a iavasolt módon célszerű szigorítani. — A törvény módosítására vonatkozó javaslatok közül a házasságkötési korhatár vál­totta kj a legtöbb előzetes vitát. Különösen sok észre­vétel és javaslat hangzott el a házasságkötés engedélye­zésének alsó korhatárával kapcsolatban. — 1952 óta a családjogi törvény — előzetes gyámha­tósági engedély alapján —el­vileg megengedi a 12. élet­évüket betöltött, 18. életévü­ket még el nem ért állam­polgárok: házasságkötését. Az említett szabályozás a polgári törvénykönyv azon rendelke­zéséhez kapcsolódott, amely szerint a 12—18 év közötti állampolgárok korlátozottan cselekvőképes kiskorúaknak minősülnek. Ezért kellett'elő­írni a gyámhatósági előzetes engedélyt. Természetesen sen­ki sem pártolta — most sem pártoljuk — az olyan korú fiúk vagy leányok házasság- kötését, akik a gyermekkar határát alig haladták túL E fiatalok tudata, felelősségér­zete, érzelmeik ingadozása és anyagi körülményei sem olyanok, hogy felelősséggel családot alapítsanak. Az igazságügyminiszter statisztikai adatokkal bizo­nyította, hogy az utóbbi években összeházasodott 16 év alattiak száma, az ösz- szes házasságoknak csak el­enyésző hányadát tette ki. Ezután a következőket mon­dotta: A nők névviseléséről és a válásról — A kormány az el­mondott tényeket is mérle­gelte és arra az álláspontra jutott, hogy a benyújtott törvényjavaslat ide vonat­kozó paragrafusát a követ­kezők szerint fogalmazza meg: „(1) Házasságot köthet az a férfi, aki a 18. és az a nő, aki a 16. életévét betol- ‘ tötte. (2) A tizennyolcadik élet­évét be nem töltött férfi és a tizenhatodik életévét be nem töltött nő csak a gyám­hatóság előzetes engedélyé­vel köthet házasságot. (3) A gyámhatóság a há­zasságkötésre kivételesen in­dokolt esetben és csak ak­kor adhat engedélyt, ha a házasuló az (1) bekezdésben megjelölt életkornál legfel­jebb két évvel fiatalabb. (4) Az engedély megadá­sáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő (törvényes képviselő) meg­hallgatása után határoz. (5) Érvénytelen az a há­zasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül vagy a (3) bekez­désben megjelölt életkor elérése előtt kötött.” — E javaslatot megtár­gyalta és elfogadta az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bi­zottsága. — A kormány » javasolt rendelkezések előterjeszté­sénél abból indul ki. hogy a házasságkötések általános alsó korhatára férfiaknál a betöltött 18.. a nőknél a be­töltött 16. életév lesven. — A javaslat azonban kivétele­sen indokolt esetekben le­hetővé kívánj tenni az em­lített általános szabálytól való eltérést. Ezért felhatal­mazza a gyámhatóságokat, hogy az általánosan megál­lapított korhatártól legfel­jebb két évvel eltérhesse­nek. A kormány pedig majd gondoskodik róla, hogy a gyámhatóságok a szülők elő- mgfihallsatása után szi­gorú mércét alkalmazzanak, hogy kinek adják meg az en­gedélyt a házasságkötésre. — A megfontolt és felelős házasságkötések hívei va­gyunk. De nem kívánjuk a házasságon kívüli együtt­élés szaporítását, s a házas­ságon kívül született gyer­mekek számának növeke­dését sem. A társadalom érdekeivel összhangban álló családi kapcsolatok erősítését, a családtagok egymás iránti felelősségét, a női egyenjo­gúság további kiteljesedését szolgáló rendelkezéseket is taglalta a miniszter. — A jelenlegi rendelkezé­sek több lehetőséget adnak az asszonyoknak, hogy a há­zasságban milyen nevet vi­seljenek. A mostani névvi­selési formákat a javaslat újabb lehetőséggel bővíti. Megengedi az asszony­nak azt is, hogy férje csa­ládi nevéhez a saját utóne­vét kapcsolja hozzá. Ha pe­dig a házasság megszűnik, a nő tovább viselheti azt a nevet, amelyet a házas­ságkötéskor választott. Azt a jogát is biztosítja a tör­vény, hogy másként válasz- szón. Megszorításokat a ja­vaslat csak annyiban tartal­maz. hogy ha a nő másként választ, azt hivatalosan be kell jelentenie az anya- könyvvezetőnek. Az pedig az eddigi gyakorlat jogi szabályozását jelenti, hogy ha a házasságban nem vi­selte a férje nevét a „né” toldással, akkor a házasság megszűnése után sem vehe­ti fel. — Vitára adott alkalmat a női névviselésnél, hogy mi történjék a házasság fel­bomlása után, ha a volt fe­leség érdemtelenné válik volt férje nevének viselésé­re. A törvényjavaslat az ed­digi szabályozáshoz képest lényegesen szűkebben, egy esetre korlátozva. tartja fenn a volt férj jogát, hogy bírósági úton kérhesse a volt feleség névhasználatá­nak eltiltását, Ez az eset; ha a. feleséget szándékos bűncselekmény miatt jog­erősen szabadságvesztésre ítélik. A miniszter a házastársi vagyonközösség alapvető szabályozásáról szólva ki­jelentette, hogv azon a tör­vényjavaslat nem változtat, mert csak néhány részlet- kérdés újraszabályozása in­dokolt. (Különvagvon, tartá­si kötelezettség stb.) — A törvényjavaslat a je­lenlegi rendelkezésekhez vi­szonyítva változást hoz az emberi és társadalmi ren­deltetését be nem töltött há­zasságok felbontása tekin­tetében. A szabályozás alap­vetően az elmúlt évtized alatt kialakított bírói gya­korlatot emeli törvényerőre. — A javasolt rendezési elv abból indul ki, hogy — bár a házasságot esv életre szó­ló közös és szilárd kötelék­nek fogjuk fel —, mindig lesznek olyan házasságok, amelyek nem tarhatók fenn. A bontóperes eljárás során nem szabad arra kényszerí­teni a feleket — ha válási szándékuk egyébként közös és végleges —. hogv a csalá­di étet leeintiwiAhb dnteaí+ 3 bíróság előtt kénvtelenek le­gyenek kiteregetni. A gyermekek véde’mrben — Társadalmunk nem kö­zömbös, ha a házasság intéz­ményének tartósságáról, stabilizálásáról van szó. Ter­mészetes, hogy ezt a fontos társadalmi érdeket ki kell fejezniük a jogszabályoknak Is. Legalább ennyire fontos­nak tartjuk azonban a tu­datformálást, a férfiaknak a családon belüli egyenlőbb „közteherviselését”, általá­ban a házasság intézményé­nek igazán szocialista tarta­lommal való további telítő­dését. — A gyermekek érdekei­nek, az ifjúság fokozott vé­delmének, a gyermekek csa­ládi nevelésének hatéko­nyabb biztosítása, feilődé- sük előmozdítása érdekében a törvényjavaslat abból in­dul ki, hogy a család egyik megtisztelő és felelősségtel­jes funkcióia a jövő nemze­dék testi és értelmi fejlődé­sének előmozdítása. A normális családi kere­tek megbomlása esetére a jognak is rendelkeznie kell, s ez kifejezésre jut a tör­vényjavaslatban. A gyermek elhelyezésénél megszünteti azt az eddigi általános sza­bályt, hogy a hatodik élet­évet betöltött fiúgyermeket rendszerint az apánál, a leánygyermeket és a hat év alatti fiút pedig rendszerint az anyánál kell elhelyezni. A bírói gyakorlat — helye­sen — rugalmasan alkalmaz­za a törvényi előírásokat úgy, hogv a gyermekek el­helyezésénél az ő érdeküket tekinti döntő általános elv­nek. A törvényjavaslat is ezt az elvet teszi magáévá. A gyermek elhelyezése nem le­het alku tárgya valamilyen szülői érdek szolgálatában. Még világosabban: a tör­vényjavaslat kizárja, hogy a gyermeket felhasználhassák anyagi haszonszerzés, zsaro­lás vagy éppen bosszúállás eszközéül. — A hatályos jogszabá­lyok elég merevnek bizo­nyultak az állami gondo­zásba vett gyermekek és azok szülei jogainak korlá­tozása tekintetében —, foly­tatta dr. Korom Mihály. — Ha ugyanis a gyermeket bármilyen tikból állami gon- dozásba veszik, azzal a szü­lői felügyeleti jog is szüne­tel. Ez az esetek jelentős ré­szében indokolt és a jövő­ben is fenntartjuk, ha szük­séges. Amikor azonban nem erkölcsi okok indokolják az állam beavatkozását, hanem a szülők szociális helyzete vagy betegsége, akkor nem célszerű tőlük minden jogot megvonni. Ilyenkor helye­sebb, ha az állami gondos­kodás úgy történik, hogy a gyermekek nem kerülnek intézetbe, hanem továbbra is a szülő háznál maradnak és az állam megfelelő mó­don segíti családi nevelésü­ket. Jelenleg körülbelül 34 ezer gyermek van állami gondozásban, jelentős ré­szük intézeti elhelyezésben. Ezek az intézmények — ha a legjobabn működnek is, ha a leglelkiismeretesebben törődnek is a gyermekekkel, mégsem tudják egészen pó­tolni a szülői szeretetet, gon­doskodást. — A családi kapcsolatok erősítésének, a gyermek ér­dekei fokozott védelmének egyik bevált, sajátos formá­ja az örökbefogadás. A tör­vényjavaslat célja, hogy ezt a jogintézményt az eddiginél még jobban működővé tegye Ennek érdekében általánossá kívánjuk tenni az olyan örök- ®^^g3(jást, amikor a vérszo- rinti szülő hozzájáruló nyi­latkozatát megteheti anélkül tudná, ki fogja a gyér- mekét örökbefogadni. Erre a rendelkezésre a visszaélések megelőzése végett van szük­ség A törvényjavaslat segíti az ilyen esetek megelőzésé­ben es az eljárás titkosságá­nak előírásával garanciát ad az örökbefogadó szülőknek is. — Jogszabályaink eddig is lehetővé tették az egyedülálló által történő örökbefogadást de mivel ennek néhány kér­dése nem volt jogilag megfe­lelően szabályozva, kevesen éltek vele. a törvényjavaslat most elősegíti az ilyen örök- befogadásokat, főleg az egye- dülálló nőknek lesz így na­gyobb lehetőségük gyermek- nevelésre, örökbefogadás út­ján. — Az örökbefogadás egyik uj szabálya megkönnyíti az olyan örökbefogadások fel­bontását, amelyek nem töl­tötték be társadalmi rendel­tetésüket. A továbbiakban a gyermek­tartás kérdéséről volt szó. — A törvényjavaslatban és a kapcsolódó kormányrendé- let tervezetében a rendezés elve az, hogy a rászoruló gyermekek tartását az eddi­ginél hatékonyabban bizto­sítsuk. A jog kötelező ereje természetesen ez esetben is csak akkor lép előtérbe, ha a szülök nem egyeznek meg. Ilyenkor a tartásdíjat a bíró­ság a tartásra kötelezett munkabére, járandósága és egyeb jövedelme, valamint vagyoni viszonyai alapján ál- “Ritja meg. Sok vitára adott eddig okot, hogy a jogsza­bály miként rendelkezzék a bér és fizetés kiegészítésként kapott juttatások (jutalom premium, nyereségrészese- dés) tekintetében. Arra az állaspontra helyezkedtünk, hogy a gyermektartásdíj megállapításának alapjául szolgál minden olyan rend­szeres juttatás és jövedelem amelyből egyébként a gyer­mek részesülne, ha a szülők együtt élnének. A jövőre néz­ve is megtartjuk azt a fősza- balyt, hogy a gyermektartés- dij összege — egy-egy gyer- mekre — a kötelezett mun­kabérének, illetve rendszeres egyeb jövedelmének 20 szá­zaléka körül legyen, maxi­málisan azonban több gyer­mek esetén sem haladhatja meg az 50 százalékot. . ~.Eddig a bíróságok a tar- tesdijat meghatározott ösz- szegben állapították meg. Az uj rendelkezés bevezeti a tartásdíj százalékos megálla­pítását, mégpedig úgy, hogy első esetben a százaléknak megfelelő forintösszeget is meg kell határozni. Ez a77ai hosy ha a kötelezett fi­zetése, jövedelme emelkedik, f^aor automatikusan, tehát külön bírósági döntés nélkül — emelkedik a tartásdíj ösz- szege is, amelyet a munkaadó már így köteles számfejteni. Az automatizmus természe­tesen csak a tartásdíj alap­jául szolgáló összeg növeke- desere vonatkozik. Ha a munkabér és az egyéb emlí­tett juttatások összege csök- ken, bírósági döntés nélkül akkor sem lehet alacsonyabb összeget levonni, mint amit a bíróság alapösszegként ko­rábban megállapított. — A gyermekvédelem fo­kozott biztosítása vezette a kormányt arra, hogy egyes esetekre bevezesse a tartásdíj előlegzését az állam által. Eszerint: ha a tartásdíj fize­tésére kötelezettől a megálla­pított összeg behajtása vala­mely okból átmenetileg lehe­tetlen és a gyermeket gondo­zó szülő sem kénes a megfe­lelő tartás biztosítására, ak­kor — kérelemre — a bíróság kellő mérlegelés után elren­delheti a tartásdíinnk az ál­lam által való ideiglenes fo­lyósítását. Abból indultunk ki e rend°lk»zésn<»l, hogv az állam mindig erősebb mint egv állampolgár, s az előlege­zett tartásdíj behajtására az államnak meg van a módja. A kormánv megítélése sze­rint a benvúított törvényja­vaslat valóságos társadalmi igényeket f“iez ki szocialista céljaink szolgálatában. El­fogadásával újabb jelentős lépést teszünk előre a család intézménvének fejlesztése, ezzel egvütt pedig társadal­mi rendünk további építésé­nek, erősítésének útján. Befejezésül dr. Korom Mi­hály a minisztertanács meg­bízásából kérte, hogy az or­szággyűlés a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítására és egységes szö­vegének megállapítására vo­natkozó törvényjavaslatot vi­tassa meg, fogadja el és ik­tassa az .ország törvényei közé. Ezután megkezdődött a tör­vényjavaslat vitája. Elsőként dr. Vámosi Erzsébet, az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának tagja, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Bejelentette, hogy az országgyűlés illetékes bi­zottságai a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlják. Három kénviselő kapott szót délelőtt, közöttük Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke kiemelte: az előterjesztett törvényjavaslat szervesen illeszkedik a riő-, az ifjúság- és a népesedéspo­litikai határozatok sorába, azokkal együtt képviseli pár­tunk és kormányunk követ­kezetes családpolitikáját. Az ebédszünet után Péter János elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőnek dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter emel­kedett szólásra. Bevezetőben a miniszter hangsúlyozta, hogy a család­jogi törvény módosítása olyan, az egész tánsadalmat érintő kérdés, amely különö­sen közel áll az egészségügy­höz. A népesedéspolitikánkkal kapcsolatos egészségpolitikai célkitűzésekről szólva dr. Schultheisz Emil kifejtette: hogy megszüntessük' a csa­ládtervezés terén kialakult helytelen gyakorlatot, azt. hogy a családtervezés legel­terjedtebb módja a terhesség művi megszakítása legyen. A kormány ezért döntött úgy. hogy a házasulandók számá­ra kötelezővé teszi a házas­ságkötés előtti tanácsadást, így a házasulandók ideiében felvilágosítást kaphatnak a korszerű családtervezési esz­közökről, módszerekről. _ A nevelésnek és felvilágosítás­nak ez a formája a tanács­adók működéséinek eddig el­telt aránylag rövid ideje alatt beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket; a tanácsadók va­lódi igényeket elégítenek k}. A korábbi években a ter­hesség művi megszakításával kapcsolatban nem kívánt sza­badosság alakult ki, amely nem vette figyelembe, hogy a beavatkozás a gyermekre és az anyára nézve komoly egészségkárosodással jár Ezért kellett úgy intézkedni, hogy olyan esetekben, amikor a gvermek vállalásának fel­tételei adottak, a nő egész­séges. házasságban él. lakás­sal rendelkezik, szociális kö­rülményei jók, és a gyermek vállalásához életkora is meg­felelő. a terhesség művi meg­szakítása iránti kérelem el­utasítható — ha a családban még nincs megfelelő számú gyermek. A rendelet életbelépése óta szerzett tapasztalatokról szól­va dr. Schultheisz Emil ki­emelte, hogy bár az eltelt idő rövid, egyértelműen jó irá­nyú változás érzékelhető. — A családjogi törvény- tervezet egészségpolitikai és népesedéspolitikai célokat is szolgál. VédLl a házasság in­tézményét erősíti a családi kapcsolatokat, gazdagítja a családi élet tartalmát. Védi a gyermekek és szülők érde­keit, és óvja társadalmunk alapját, a családot — mon­dotta befejezésül dr. Schul­theisz Emil egészségügyi mi­niszter. Az egészségűgyi miniszter felszólalása után négy képvi­selő1 mondott véleményt a törvényjavaslatról. Szünet kö­vetkezett. majd Varga Gá- bomé elnökletével folytató­dott a vita, amely során dr. Bene Zoltán megyénk or­szággyűlési képviselője is szót kért Szolnok megyei tapasztalatok Hangsúlyozta: időszerű csa­ládjogi törvényünk módosítá­sa, korszerűsítése egyebek közt azért, mert a társadal­mi viszonyainkban bekövet­kezett változásokat követi, .s igazodik a kormány műit év októberében hozott népese­déspolitikai határozatához is. A törvényjavaslat éppen e kormányhatározat jegyében irányozza elő a családok — a nők, az anyák, a gyerme­kele — fokozottabb védelmét Kitért arra, hogy a család- védelmi tanácsadás intézmé­nye a tapasztalatok szerint beváltja a hozzáfűzött remé­nyeket. A tanácsadók műkö­dését a fiatalok nem admi­nisztratív intézkedésnek te­kinti; értik annak társada­lom- és egészségpolitikai je­lentőségét. A képviselő — mint mon­dotta — maga is végez ilyen tanácsadást, s eddig 460 fia­tal házasulóval beszélgetett. Igen sok kérdést tettek fel. s többségük a tanácsokat min­den bizonnyal nemcsak meg­hallgatja hanem él Is a kul­turált családtervezés lehető­ségeivel. A terhességmegszakítási kérelmek elbírálásáról ja­nuár 1-én életbe lépett ren­delettel kapcsolatban el­mondotta, hogy a rendelet kedvező hatása már országo­san is érezhető. Szolnok me­gyében az év első negyedé­ben — az előző esztendő ha­sonló időszakához viszonyítva — 36 százalékkal csökkent a vetélések száma, s a szülések száma 13 százalékkal emel­kedett. Örvendetes, hogy egy­re többen vannak azok a nők, akik élnek a modern és haté­kony fogamzásgátlás lehetősé­geivel, mert ezen az úton to­vább lehet csökkenteni a művi vetélések számát. A képviselő foglalkozott a szülészeti—nőgyászati ellátás gondjaival. A kórházakban kevés a szülészeti—nő" V- gyászatl ágy, s ez már nap­jainkban is komoly gondot okoz a terhesek, a szülő nők és a nőgyógyászati betegek ellátásában. A következő években a népesedéspolitikai intézkedések nvomán a szü­lések számának emelkedésé­re számíthatunk. Ezért mi­előbb gondoskodni kell a kórházi á«vak megfelelő fej­lesztéséről. Kérte a kor­mányt, hogv a következő öt­éves tervidőszak fejlesztési programiénak kialakításakor ezt az igénvt feltétlenül ve­gye figyelembe. További három felszólalás hangzott el. Ezzel a tegnapi ülés véget ért. Az országgyű­lés ülésszaka ma délelőtt 10 órai kezdettel folytatja mun­káját. Dr. Schultheisz Emil felszólalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom