Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-24 / 94. szám

1974. íprffis 24; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Olajbányászok környezetvédelmi ankétja Szolnokon Kyilathozik a miniszter A településhálózat fejlesztésről, a koncentrált lakásépítésről és a házgyárak rekonstrukciójáról I Beszélgetés Bondor Józseffel (Folytatás az 1. oldalról) »mit bizonyít, hogy az egri üzem az elmúlt években nem fizetett szennyvízbír­ságot A legnagyobb hazai olaj­mező központjában, Algyőn, az olajjal együtt kikerülő rétegvíz újbóli visszasajto- lásával. a kettős kutak mód­szerével egyszerre szolgál­ják a környezetvédelmet ék a gazdaságosabb termelést. A rétegvizet azonban a ku- takba való visszanyomás előtt meg keli tisztítani, ezért az algyői üzem kutató intézetek bevonásával elké­szítetté egy nagyteljesítmé­nyű tisztítómű tervét, amely­nek kivitelezését ez év őszén kezdik meg. A jelenleginél eredményesebb tisztítás — a fi agy értékű beruházáson túl is — sokba kerül, hiszen, egy köbméter rétegvízhez csupán vegyszerekből 2 fo­A vártnál jobb eredmény­nyel zárták az év első negye­dét a jászapáti Divat Ruháza­ti Szövetkezetben. Az évet a szövetkezet új termék —• a szabadidő-kosztüm « — gyár­tásával kezdte. A farmernad­rágból és kényelmes lumber- jackszerű kabátból álló női kosztümből 3 hónap alatt 15 ezret szállítottak az NSZK-ba. A célszerű, kellemes öltö­zék a hazai kereskedelem ér­deklődését is felkeltette. A Centrum Áruház Vállalat er­re a negyedévre 10 ezér da­rabot rendelt belőle. Gyártá­sát a szövetkezet már elkezd­te. AZ év folyamán további termékeket gyárt exportra, ugyancsak az NSZK-ba 15 ezer női té.- li kabátot és 10 ezer tenisz sortnadrágot szállít. Eredményesen teljesítette negyedéves tervét a hazai piacra kerülő termékek gyár­tásában is. A belkereskede­lem megrendelésére 10 ezer divatos ballonkabátot gyár­tott az év első három hónap­jában. A minden méretben — bé­bitől az extra méretig — készült ballonkabátból több ezer a kétévestől 10 éves korú gyerekeknek megfele­lő számozású. i Ezek a méretek az elmúlt években hiánycikknek szá­mítottak a ruházati boltok­ban. Ezenkívül a belkereske­delem megrendelésére a jászapáti szövetkezet a követ­kező negyedévben 35 ezer ta­vaszi és téli női kabátot és és műszőrme bundát gyárt és szállít. Ezekből a termékek­ből is a kétéves korú gyer­mekek méretétől egészen az extra méretig kerül majd az üzletekbe. A kiskörei vízi lépcső és öntözőrendszer üzemeltetésé jelentős változást hozott a Tisza-völgy közlekedésében is. A tervezett duzzasztás! Szint elérésével ugyanis a fólyó legzátonyosabb részén — TiSzabábolna és Tiszake- szi között; is megszűnnek azok a csekély mélységű gázlók, amelyek eddig meg­nehezítették az olcsó vízi út kihasználását. — Most már rint értékű mennyiséget kell adagolni. Szó volt az ankéton a ku­tak környéki termőföldek Olajszennyeződéséről is. A szakemberek elmondták, hogy még nincs egységes és megbízható módszer az ola­jos iszap és termőföld meg­tisztítására. illetve elhelye­zésére. Az orosházi üzem területén mintegy 70 olyan „olajgödör” van, ahová a kutak környékéről a szeny- nyezett földet, iszapot hord­ják. Az olaj gödrök meg­gyújtása, a szennyezett föld elásása nem megnyugtató megoldás, ezért a szegedi József Attila Tudomány- egyetemmel közösen olajfaló baktériumok „alkalmazásá­val” kísérleteznek. Ezek a baktériumok a termőföldre vékony rétegbén elterített olajos iszapot aránylag rö­vid idő alatt megtisztítják, s újra termővé teszik. A szövetkezet az idén to­vább javítja a dolgozók mun­kakörülményeit, és megte­remti a nagyobb termelés fel­tételeit. Több mint félmilliós költ­séggel egy NSZK-gyártmá- nyú új vasalógépsort be* lyeznek üzembe a követke­ző negyedévben. A ruhaipari rekonstrukció keretében ebben az évben új műhelycsarnok építését kez­dik el. A másfél millió fo­rintos költséggel épülő új üzemrész belépésével vár­hatóan 15 százalékkal emel­kedik majd a szövetkezet ter­melése. 1972 gyengén sikerült gaz­dasági esztendeje után ta­valy új vezetőségét válasz­tott a kisújszállási Építőipari Szövetkezet. Első feladatuk volt az előző évMl maradt befejezetlen munkák számá­nak csökkentése és az idei vállalásokhoz a pénzügyi fe­dezet biztosítása. A szövetke­zet egyes részlegeinél a mun­kabér nem volt arányban az elvégzett munkával. Az em­berek megértették a változta­tás szükségességét, mégis ide­genkedtek annak bevezetésé­től. Egyesek sérelmesnek ta­lálták jövedelmük csökken­tését, és ezért sokan otthagy­ták a szövetkezetek Tavaly a gazdasági szabá­lyozók adta lehetőségeken be­lül 10,5 százalékos bérfejlesz­tést hajtottak végre, ami 2000 forintos átlagfizetést eredményezett. Az eltávozot­takkal a szövetkezet nem gyengült, a részlegek tovább­ra is eredményesen dolgoz­nak. 1973-ban négy brigád küz­dött a szocialista címért. Két brigád zászlót nyert, a Kiskörétől egészen Tiszalö- kig akadálytalanul közle­kedhetnek a kis merülésű négyszáz-—ötsíáz tonnás uszá­lyok. A tervek szerint a vízi lépcső teljes kiépítése után — 1980 végére — a Tisza Kiskörétől az országhatárig hajózható lesz, és a duzzasz­tott folyón ezerháromszáz tonnás uszályok is közleked­hetnek" Kiváló termelő- szövetkezetek A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa, illetve a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökségének előterjesztése alapján Ki­váló Szövetkezet lett a karcagi Május 1. Tsz, a törökszentmiklósi Petőfi és a Dózsa Tsz, a mezőtúri Béke Tsz, a nagykunsági területi szövetség szövet­kezetei közül. A középti- Szavidéki és jászsági TE- SZÖV területén a jász- szentandrási Haladás, a ti- szaföldvári Lenin, a jász- alsószentgyörgyi Petőfi, a kőteleki Ady, a jászladá- nyi Haladás, a tószegi Dózsa és a mezőhéki Tán­csics Termelőszövetkezet kapta meg a kitüntető cí­met. A halászati termelőszö­vetkezetek közül a szolno­ki Felszabadulás Tsz lett kiváló. másik kettő pedig dicsérő oklevelet szerzett. 1973-ban 10,7 millió forin­tos termelési értéket 1,6 mil­lió forint nyeréséggel állítot­tak elő. A szövetkezetnek si­került legfontosabb feladatait végrehajtania, és gazdasági­lag megalapozottan kezdték az idei évet. 1974-eS terveik csaknem 50 százalékos terme­lésnövekedést írtak elő. A termelés! értéket 15,3 millióra, a nyereséget pe­dig 2 millió forintra terve­zik. A tavalyi gépi beruházások lehetővé tették, hogy több­szintes lakások építéséhez kezdjenek. Erre 825 ezer fo­rintot, a szolgáltatásfejlesz­tésre pedig 400 ezer forint tá­mogatást kaptak. 1974 első negyedévének eredményei biztatóak. A ter­vezett 2,5 millió forintos ter­melési értéket március vé­géig túlteljesítették. Előre léptek más területen IS. Jobb munkafegyelem, az emberek megértik egymást, és a jövőre nézve biztatóan alakul a kö­zösségi szellem. — Miniszter elvtárs, sze­retnénk, ha a településháló­zat fejlesztés közeli tervei­ről, távlatairól, elképzelések­ről részletes tájékoztatást ad­na: — A kormány 1006/1971. (III. 16.) számú határozatával rögzítette azokat a fő irány­elveket, amelyeket a terüle­tek és a települések arányos fejlesztése érdekében kívá­nunk elérni. A fő Célkitűzé­sek; biztosítani a népgazda­ság és az egyes területek erő­forrásainak hatékony hasz­nosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisab­bá tételét; a területek foglal­koztatottsági és termelékeny­ségi színvonalának közelíté­sével mérsékelni az egyes te­rületek népességének anyagi és kulturális Színvonalában mutatkozó különbségeket. A területfejlesztési cél­kitűzések csak a termelő­erők területi elhelyezésének és a települések fejlesztésé­nek tervszerű összehangolá­sával teljesülhetnek. Ennek megfelelően alakult ki az or­szágos településhálózat fej­lesztés koncepciója. A telepü­léseket 5 kategóriába sorol­ták, így az országos központ, Budapest; felsőfokú közpon­tok 24 város, amelyek közül 5 kiemelt felsőfokú központ (Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr). A felsőfokú központok lakosságát a von­zásterületek lakosságával együtt 130—300 ezerben Irá­nyozta elő a terv,- egy-egy kiemelt felsőfokú központ­hoz tartozó népességet pers­pektívában egy-másfél mil­lióban. A középfokú közpon­tok körében 104 város és a községekből 65 középfokú és 39 részleges középfokú köz­pontot jelöltek ki. Mintegy 1000—1100 alsófokú központ kialakítását is előirányozta a koncepció és az egyéb tele­Magyarország és Jugoszlá­via 610 kilométeres közös határából 210 kilométer a folyó- és patakmeder, s 30 helyen keresztezi fontosabb vízfolyás a határt. E termé­szeti, földrajzi helyzetnek ' pülésre is gondolva kimond­ta; valamennyi településün­kön meg kell gyorsítani az ottélők körülményeinek javí­tását. A beszélgetés kereteit meghaladná, ha a település- hálózat fejlesztés egészét érintenénk. Azt azonban fel­tétlenül el szeretném mon­dani, hogy a településhálózat fejlesztés nemcsak műszaki tevékenység, hanem ennél sokkal összetettebb. A terü­letrendezésnek egyrészt a területi tervezés Céljainak megvalósítását kell elősegíte­ni: ugyanakkor a település­rendezésnek műszaki megol­dások Segítségével —- az em- bérek szociális, fiziológiai, pszieftológiai igényeit kell ki­elégítenie. E komplexitásra való törekvés eredménye, hogy a felsőfokú központok, de már a középfokú közpon­tok többsége is az elmúlt években elkészítette távlati fejlesztési terveit. Az általá­nos rendezési tervek jól se­gítik az urbanizációs törekvé­sek megvalósítását. Sürgetett bennünket az idő városaink öröklött elmaradása miatt, amely megnyilvánult a kró­nikus lakáshiányban, a meg­lévő lakások korszerűtlensé­gében, a közművek és az in­frastrukturális ellátás elég­telenségében is. Ezeket az el­maradásokat nem lehetett néhány év vagy évtized alatt felszámolnunk, ugyanakkor arra kellett törekednünk, hoev kielégítsük a városok erőte'ies növekedéséből adó­dé úi feladatokat is. A tele- nüiésMlózat feí>“sztése tehát összehangolt munkát igé­nyel. nemcsak a tervezőktől, hanem a városok tanáesaitól, s az ott éiőirtől is különösen fontos közös tevékenységünk a lakásépítésben. — A településhálózat fej­lesztés egyik igen fontos ré­sze a többi között a lakás­megfelelően a két ország különösen kiterjedt vízügyi együttműködést alakított ki, amelyet az 1955-ben kötött egyezmény alapján a ma­gyar—jugoszláv vízgazdálko­dási bizottság irányít, s ülé­sein évente meghatározza a legfontosabb közös felada­tokat. Nagyon szoros kapcsolat alakult ki a mindkét orszá­got egyaránt fenyegető víz­károk elhárításában. Össze­hangolt, közös szabályzat alapján építenek árvédelmi műveket a Dunának kölcsö­nös érdekeltségű Dunaföld- vár és Vukovár közötti sza­kaszán. Az utóbbi években Jugoszlávia a határtól délre a Duna balpaftján és a Drá­ván erősítette a gátakat. Ma­gyarország pedig Baja és Mohács térségében összesen 70 kilométer hosszú szaka­szon épített a korábbinál nagyobb árvédelmi művet. Közös vízgazdálkodási munkákat végeznek a ha­tármenti területek gazdasági fejlődésének megalapozásá­ra Is. Megkezdték egy nagy- kiterledésű öntözőrendszer kialakításának műszaki- gazdasági vizsgálatait, ter­vezési munkáit, öntöző fő­csatorna és szlvattvúteleoek építésével a Duna—Tisza kö­zének határmenti térségében magyar oldalon 8 ezer hek­tár, Jugoszláviában pedig körülbelül kétszer ekkora terület öntözését készítik elő. összehangolták a Duna, a Dráva és a Mura határ­kérdés. A kormány annak idején Olyan határozatot ho­zott, hogy 1965 és 75 között 1 millió lakást kell felépíteni. Vajon ez elérhető-e és táv­latában a lakáskérdés mikor lesz megoldott? — A kérdést több részre kell bontani. Először az 1 millió lakás építéséről szól­nék. Ezt teljesítjük. Sőt talán sikerül túl is teljesíteni. 1973 végéig 860 ezer lakás épült fel hazánkban, — ebből a IV. ötéves terv első három évében 251 ezer — ilyen ará­nyú építkezésre még nem volt példa. 1975-ben 100 la­kásra országosan előrelátha­tóan 111; a városokban 119, a községekben 104 család jut. Az igények teljes kielégítésé­re tehát még nem kerülhet Sor; a városi lakásépítés mér­téke, egyelőre a fokozott ütem ellenére sem képes lé­pést tartani az igényekkel, A jövőben ezért mind a terve­zésben, mind a beruházások előkészítésében fokoznunk kell a rendelkezésünkre álló anyagi és műszaki erőforrá­sok optimális kihasználását. Ezért hangsúlyoznám, hogy mindaddig nem kerülhet sor­ra a lakások átlagos alapterü- letének növelése, amíg a számszerű igényeket nem tudjuk kielégíteni. Törekvé­sünk azonban az. hogy a ház­gyárak most végrehajtott és sorrakerülő rekonstrukciójá­val, új kapacitások létesíté­sével — a kecskeméti, a veszprémi, a budapesti új né­gyes házgyár felépítésével — még korszerűbb, még jobb lakásokat építsünk. A magyar városok fejlődése az utóbbi 25 esztendőben soha néffi lá­tott mértékű eredményt, kor­szerűsödést hozott, és ezt a folyamatot kívánjuk folytat­ni — mondotta befejezésül Bondor József építésügyi- és városfejlesztési 'miniszter. D. L menti vízminőség-vizsgála­tait. Megfelelő intézkedések­kel sikerült megállítani a szennyeződés erősödését, 8 mindkét fél erőfeszítéseket tesz, hogy a KGST-orszá­gokkal széles körű nemzet­közi Összefogás jöjjön létre a szennyeződések csökken­tésére. A magyar—jugoszláv víz­gazdálkodási bizottság rend­szeresen egyezteti a távlati terveket is. Ez az összehan­golt munka érvényesült már a Tisza jugoszláv szakaszán épülő novi-becseji vízlépcső­nél. A megállapodásoknak megfelelően a jugoszláv fél a vízlépcső üzemeltetésében is figyelembe veszi majd a magyar érdekeket. így töb- bek között árhullámok ese­tén megnyitja a zsilipeket, zájláskor léengedi a jeget stb. A távlati tervek szerint Csonaráönál megépülő víz­lépcsővel Olyan összefüggő duzzasztás alakul ki a Ti­szán, ami Novi-Becse1tól Tiszátokig 620 kilométer hosszú szakaszon teszi lebe tővé a rendszeres hatozás*, a körnvező területek bőséges vízellátását. Széles körű égvütfműkŐ- dés bontakozik ki a Dráva komnlex hasznosításának ér­dekébe is. TávtoM-an a Drá­ván négy vízlépcsőt építe­nek közösen, amellyel a fon­tos energiaforrás megszerzé­sén tűi az árvízvédelmet, a hajózást, továbbá a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság vízellátását is jelentősen fej­leszthetik. Hazánk legnagyobb cement- és mészműve épül Miskol­con. A 4,5 milliárd forintra tervezett nagyberuházás fő építési munkálatai már befejeződtek, - jelenleg a TI. szakcsőkémencét és a különféle technológiai berendezé­seket szerelik. Képünkön; szerelik a II. sz. csőkemencét 1». fi. SZÖVETKEZETI IPAR Biztató eredmények Jászapátiban, Kisújszálláson Kiskörétől liszalökig ' Járható vízi út a Tiszán Közös vízlépcsőket terveznek a Drávára és öntözőrendszert a Duna-Tisza közére fcővül a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási együttműködés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom