Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-20 / 91. szám
1974. április 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Dinasztiák - korona nélkül látogatóban Szűcs Imre műhelyében A múlt század első éveiben egy mezítlábas kisfiú, a me- zőcsáti vermesföldek partján, gyúrni kezdte az agyagot. Három évtized múlva már ’ a miskolci céhkönyvekben van a neve: „...az 1831-dik Esztendőben Áprilisnak 4 dík napján Borsod vármegyében Tsáth városában lakott Nagy Mihály Virágot választott magának Rozmaringot." A Néprajzi múzeumban hét olyan tiszafüredi edény van, amely a XIX. század 40-es éveiből való. s a néprajzkutatók megállapítása szerint egv kéz munkája. Az egyiken — egy korsón — a következő felirat: „1845 dik évben készítette ifjú Nagy Mihály, ha nints benne legyen benne." (Nyilván: innivaló.) Egy 1847-ben készült IVJisk': kancsóra a készítés helye. Tiszafüred is be van karcolva. Az egykori mezítlábas kisfiú, a messzi földön híres mester, Rajczy Mihály tanítTiszafüredi Miska kancsó 1947-ből, if j. Nagy Mihály alkotása ványa, tehát a múlt század negyvenes éveiben már Tiszafüreden dolgozik, meghonosítja a mezőcsátd edények stílusát. s művészi munkájának hatására a Tisza partján is elkezdik a díszedények készítését. Főleg tálakat, tányérokat csinálnak, de már butykosokat, kulacsokat és szilkéket is készítenek. A füredi fazekasok hamarosan olyan hírnévre tettek szert, hogy messzi földön csak a hollóházi kőedények jelentettek számukra konkurenciát. A virágzó népi iparág az első világháború nehéz évei alatt indult hanyatlásnak. A rangos mesterek — Nyúzó Gáspár. Bodó Zsigmond. Taj- ti Mihály, a Katona-fivérek — tönkrementek, elhaltak. A második világháborút követően már furcsa helyzet állt elő: a füredi népi kerámia fogalommá vált, Füreden már nem dolgozott fazekas. Történtek próbálkozások a faluban a fazekas hagyományok újjáélesztésére, de igazából senkinek sem sikerült a nagymúltú hagyomány érdemi folytatása. Kántor Sándor karcagi mester mentette meg a füredi kerámiát. Mégpedig kétszeresen : műveiben tovább éltette a füredi hagyományt, 4majd az 1960-as évek elején maga mellé fogadott műhelyébe egy tiszafüredi kisle- gényt, Szűcs Imrét. Azóta már Füreden is izzik a kemence. Nagy Mihály késői utódja. Szűcs Imre már népi. iparművész. — Tíz évig dolgoztam Sándor bácsi mellett — min a legnagyobb tisztelettel mondom ki a nevét — aztán haza kacsingattam. Igen ám, de műhely kellene, kemence. A szülők segítettek, a községnek is rokonszenves volt a fiatal mester szándéka. Ö pedig nekifogott a lehetetlennek: kőműves szomszédja segítségével égetőkemencét épített Kész volt, forgatta a korongot, mintázott, dolgozott, miint egy megszállott. De a nagy kérdés még kérdés maradt: jó lesz-e a kemence? . — Bíztam benne. Mindig arra gondoltam: bele adtam szivemet, lelkemet. minden tudásomat, nem lehet, hogy ne sikerüljön. A vállalkozásban Szűcs Imrén kívül csak a mestere, Kántor Sándor bízott, meg a 6zülők Jóindulatú kétkedés várta a választ: sikerülje? A műhely apró kis mellékhelyisége rnár múzeum. Itt vannak a fiatal mester „Adassák ez mi levelünk... Jobbágy levél 1661-ből Nagy értékű kortörténeti dokumentumra, egy 1661-ben íródott jobbágylevélre bukkant kutatása során Beze- rédy Győző pécsi levéltáros. A legrégibb ismert baranyai jobbágylevél ez, amelynek érdekessége, hogy a török uralom alatt levő Somberekén kelt és az „ellenségnek” azaz a török ellen harcold magyar végvári vitézeknek szólt. Címzése szerint: „Adassék ez mi levelünk veszprémi kapitánnak kezébe. mint mi nékünk mindenben jó akaró urunkngk, Ja- kasics Péternek”. A 313 évvel ezelőtt írt jobbágydokumentum ez ideig egy Jonkovich-Bésán nevű. volt dunaszekcsői földesúr családi iratanyagában lappangott. A kitűnő állapotban fennmaradt levél arról tudósítja a veszprémi vár kapitányát, hogy az írással együtt hat forintot küldenek neki adó fejében. Abban az időben ez számottevő összeg volt. kiváltképpen egy olyan szegény jobbágyfalunak, mint Somberek, amely ugyanakkor a töröknek is köteles volt adózni. Az 1661-es jobbágylevél az első olyan ismert irat. amely a hódoltság idején Baranya földjén keletkezett és a baranyai nép életéről ad hírt. Tótfalusi Kis Miklós-díj Kiváló köm vművészeti nyomdaipari szakembereknek A kiemelkedő könyvmű- * vészeli tevékenység elismerésére Tótfalusi Kis Mik- lós-díjat alapított a Minisztertanács. A díjjal olyan könyvművészeti nyomdaipari szakembereket tüntetnek ki. akik kimagasló eredményeket érnek el a nyomdaipari termékek művészi színvonalának emelésében, vagy lelentős alkotó munkát végeztek könyvművészeti. tipográfiai, betűtípustervező tevékenységükkel, illetve a nyomdaipari termékek művészi kivitelezését — szakirodalmi tevékenységükkel. kutató munkáiukkal — kiemelkedően szolgálták. A díjat évente június 5- én — első ízben 1974-ben — az első magyarországi könyv megjelenésének évfordulóján a könnyűipari miniszter adományozza, egyetértésben a Nyomda-, a Papír- és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetével. valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szakmai egyesületével. A díjjal 15 000 forint jutalom és a könnyűipari miniszter által adományozott ielvény. illetve oklevél jár. A díjat megosztva is kiadhatják. A díjjal kitüntetett személyek a „Tótfalusi Kis Miklós-díjas” cím használatára jogosultak. Szűcs Imre mestermunkája 1972-ben munkálnak legszebb darab jai. A kétkedők örömmel fogadott választ kaptak: két éve már, hogy messzi földön is egyre híresebbé váló fazekas mester dolgozik Füredén. Szűcs Imre első munkáiban még Kántor Sándor forma- és színfantáziája harmonizál a legrégebbi füredi hagyományokkal, de napjainkra már a fiatal mester karaktere a meghatározó. így a magyar kerámiában valamelyest is járatos szemlélődő ezer munka közül is kivá- 'lasztja, melyik tál. tányér, vagy kancsó készült a csendes, füredi műhelyben. A füredi tányérok színvilága szolid, de mégis változatos. Szűcs Imre is főleg fehér, barna és vörös, sárga kombinációkkal dolgozik. A tálak, tányérok széle hüvely- kezett. Az amamentumok általában bokorszerű ern, elsősorban stilizált virágelemekből állnak. Forog a korong, új szépségek születnek a kis műhelyben. Kiállítás kiállítást követ, az újra élő füredi népi kerámia messzi viszi Tiszafüred hírét. Szűcs Imre művészetének új hajtásai egyre szebbek, életképesebbek. A gyökerek mélyen vannak a Tisza partján. — Nem győzöm a megrendelést egyedül. Hamarosan magam mellé veszek valakit, tanítom, elindítom. Féléves lányka gőgicsél az anyja ölében. A fiatal apa viccesen mondja: ö lesz majd a leghíresebb irókás lány, ő mintázza majd az edényeimet. Bár így legyen, sikerüljön Szűcs Imrének a XX. század negyedik negyedében fazekas-dinasztiát alapítani Tiszafüreden. Tiszai Lajos hét év alatt három új óvoda Az idén tovább enyhülnek és a negyedik ötéves terv végére csaknem teljesen megszűnnek Jászberényben az óvodai gondok. A városi tanács az év elején megállapodott a Kossuth Tsz-szel abban, hogy a szövetkezet kedvezményes áron átadja egykori székházát óvoda céljára. Az Ady Endre úti épületben a tanács jelentős átalakítással ötven személyes óvodát hoz létre. A két foglalkoztató termes korszerűen felszerelt, kiszolgáló helyiségekkel ellátott gyermekintézmény még ebben az évben elkészül. Előtte — október elején — átadják rendeltetésének a Pelyhesparton épülő ugyancsak ötven személyes új óvodát A két intézmény építésével egyidőben terveznek egy újabb száz személyes óvodát A több mint 4 millió forintos költséggel épülő könnyűszerkezetes óvoda várhatóan 1975 szeptemberig készül el. Az építési költségeknek több mint 50 százalékát a városban működő vállalatok, üzemek és szövetkezetek adják. Közös könyvkiadás Jó szomszédság az irodalomban Magyar és jugoszláv kiadók együttműködése A szocialista magyar könyvkiadás mindig megkülönböztetett figyelemmel fordult déli szomszédunk, Jugoszlávia nemzetiségeinek irodalma felé. 1945 és 1973 között több mint 500 jugoszláv szerző önálló, illetve gyűjteményes kötete látott napvilágot, amelyek között egyaránt szerepeltek XX. századi és klasszikus művek. A régebbi klasszikusok közül Drzsics, Nyegos, Sztanko- vics, Vaszko Popa munkásságával ismerkedhettek meg a magyar olvasók. Kedveitekké váltak az újabb írók művei is. A népszerűségi rangsort Krlezsa vezeti 16 kötettel (születésének 80. évfordulóján egyébként kiállítás is nyílt a P«tőfi Irodalmi Múzeumban), Ivó Andricsnak tucatnyi könyve hagyta el nyomdáinkat, s Híd a Drinán című költői regényének legutóbbi kiadása 140 000 példányban került az olvasókhoz. Ivan Bratko Teleszkóp akció-ja egy év alatt két kiadást ért meg. Az említett irodalmi alkotások mellett a magyar könyvkiadók műhelyeiben, s a közös könyvkiadás keretében még számos nagy sikerű mű jelent meg. Magyar és jugoszláv műfordítók összefogását dicséri a „Napjaink éneke" című modern jugoszláv lírai antológia, míg Csuka Zoltán „A jugoszláv népek irodalmának története” című műve átfogó irodalomhistóriai ismereteket nyújt. Szerzője egyébként déli szomszédunk irodalmának hivatott tolmácsolója: 70 művet fordított eddig magyarra. Munkássága nem egyedüli kivételes, vagy elszigetelt jelenség, hiszen — talán nem túlzás az a megállapítás —, hogy Jugoszlávia népeinek irodalma egyetlen idegen nyelven sem szólalt meg olyan bőségben, olyan gazdag színárnyalatban, mint éppen magyarul. Könyv- és jószomszédság — ezzel a címmel rendezett tavaly Budapesten, majd Szombathelyen közös könyvkiállítást az Európa és a muraszombati Pomurszka Za- lozsba Kiadó, s ez a tárlat teljes képet próbált adni a kölcsönös könyvkiadásról, felelevenítve számos nagy jelentőségű irodalmi eseményt Ebben az évben úgy tűnik, hogy a magyar könyvkiadás figyelme a jugoszláv irodalom legfiatalabb generációja felé fordult: Mira Mihaliqs „Szivárvány a város felett”; Misko Kranjec „Mese a jó emberekről” és Danilo Kis „Fövényóra” című regényének kiadása jelzi ezt a törekvést Életünk a statisztika tükrében Három év alatt 20 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem 250 ezer lakás épült A napokban megjelent az 1973. évi adatokat tartalmazó Statisztikai zsebkönyv. A zsebkönyvből egyebek közt kiderült, hogy a nemzeti jövedelem 1973. évi ősz- szege 20 százalékkal volt nagyobb. az 1970. évinél, és több, mint kétszerese volt az 1960. évinek. Hasonló egybevetések találhatók az ipari. építőipari és mezőgazda- sági termelés, a bel- és külkereskedelem, a bérek és jövedelmek stb. alakulásáról. Ismeretes például, hogy 1973-ban különös figyelem kísérte az állami ipar és építőipar munkásainak jövedelemalakulását. A zsebkönyv tanúsága szerint éves átlagban 1 078 500 munkás dolgozott az állami iparban. Ezeknek a munkásoknak a havi átlagbére 2448 forint volt» 11 százalékkal (körülbelül 240 forinttal) több, mint 1972-ben. A megelőző két év alatt együttesen ennél kisebb mértékű — 8 százalék — volt a dolgozók e kategóriájának átlagbér-emelkedése. V égeredményben az állami Ipar munkásainak 1973. évi átlagbére 20 százalékkal haladta meg az 1970. évit és 57 százalékkal az 1960. évit. A korábbi közlésből már ismert, hogy 1973-ban 85 ezer — pontosan 85 211 — lakás épült. A zsebkönyv megfelelő táblájából látható, hogy ezzel az ötéves terv első három évében felépült lakások száma meghaladta a 350 ezret. Ez több, mint az öt évre tervezett 400 ezer lakás időarányos része. Ugyanez a tábla olyan további fontos információt is tartalmaz, hogy 1973-ban több mint 19 ezer, három év alatt majdnem 59 ezér lakás szűnt meg. Így az ország lakásállománya a mült évben 60 ezerrel, az 1971—73. években összesen 192 ezerrel szaporodott. Az időbeli összehasonlítás mellett a zsebkönyv két fejezete ad lehetőséget a térbeli összehasonlításra. Az egyik hazánk területi egységei — a nagyvárosok és a megyék — fontosabb mutatószámait tartalmazza, a másik pedig néhány szocialista és tőkés ország — általában 1972. évi — népességéről. népmozgalmáról és gazdálkodásáról nyújt áttekintést Tegnap este matatták be Hnbay Miklós—Vas István Egy szerelem három éjszakája című musicaljét Képünkön jelenet az előadásból, a két főszereplő: Bálint és Júlia (Szombathy Gyula. Szilvás! Annamária) Kedvezményes tanszer-akció Július 15-tői egy hónapig minden általános és középiskolai füzetet 20 százalékos árengedménnyel árusítanak az órszág több mint 400 szakboltjában, az áruházakban. földművesszövetkezeti üzletekben — jelentették be a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat vezetői tegnapi sajtó- tájékoztatójukon. i Azt megelőzőleg a Belkereskedelmi és a Művelődésügyi Minisztérium képviselőivel, valamint az iskolaszereket gyártók és az érintett kiskereskedelmi vállalatok vezetőivel munkaértekezleten vitatták meg az 1974—75-ös tanévre szóló felkészülést. A kedvezményes vásárlási akcióval a lakosság összesen 9 millió forintot takarít meg, ennek 50 százalékát a vállalat magára vállalja. a fennmaradó részt pedig a kiskereskedelmi vállalatok és a földművesszövetkezetek fedezik. Az akció céüa hogv a szülők időben torlódás nélkül vásárolhassák meg ezeket n tanszereket gyermekeiknek az árleszállítás pedig elsősorban a többgyermekes családoknak jelent könnyebbséget
