Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

*#74. április ML" SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az ifjúsági parlamentekről jelentjük „Sm a ragd-prog ramu Az élő biztosítóöv A környezetvédelemről — mítoszok nélkül A termelés bővítése során az ember mind nagyobb részt humanizál az őt körülvevő természetből, de ha a beavatkozás olyan mértékű, hogy fölborítja az élő környezet egyensúlyát, akkor ennek tovagyűrűző hatásai az ember életfeltételeit is veszélyeztethetik. Ezzel a megállapítással szakemberek és laikusok egyaránt egyetértenek, hiszen elég nagyvárosaink füstgózos levegőjébe szippantani, elég a városszéli szeméthe­gyek, piszkosszürke folyóvizek látványára gondolni. Abban viszont már igencsak eltérnek a vélemények, hogy mi a te­endő a környezetrombolás, az egyensúly megbontása ellen, hol legyen a határ például a mezőgazdaság kemizálásának fokozása és a talaj vegyszerektől való megóvása között. Mit minek rendeljünk alá, kik és milyen arányban fedezzék a vé­dekezés, a megelőzés költségeit? A világméretű probléma megoldását a környezetvédelmi „mítoszok” felszámolásával, a felvilágosítással kell kezdeni. Minden bizonnyal ezért választották a környezetvédelmet az iáén ötödik alkalommal megrendezett Szolnok megyei mű­szaki hetek témájául a program szervezői. A húsz műszaki tudományos egyesület tagjait tömörítő MTES2 Szolnok me­gyei szervezete az elkövetkező egy hónapban több mint 60, többségében a környezetvédelem elméleti és gyakorlati kér­déseivel foglalkozó ankétot, szakmai előadást, kiállítást rendez. Évi 10 milliárd forint a kár (Folytatás az 1. oldalról.) ba a napokban költözik be húsz, fiatal építőipari dol­gozó. A fiatalok egyre inkább helyet kapnak a vállalat ve­zetésében : harmincötén van­nak vezető beosztásban. Jogok és kötelességek A fiatalok kétharmada Csak részben elégedett mun­kahelyével. Az elégedetlenek aránva viszont csak 2 száza­lék. E két adat jelzi, hogy a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság ifjúsági parla­mentje tegnap milyen gondo­kat vitatott meg. A vállalat fiataljainak összlétszáma hét- száztizenöt. Ez is jelzi, hogy jelentős erőt képviselnek. A fiatalok képviseletében közel kétszázan voltak ott az Aranyiakat étteremben, hogy megvitassák ügyes-bajps dol­gaikat. A fiatalok felvetették, hogy nem minden esetben kapnak képességeiknek, vég­zettségüknek megfelelő fel­adatot. Elpanaszolták, hogy nincs mindenütt lehetőség kulturális-művelődési igé­nyeik kielégítésére. Ami per­sze érthető is, mert a vállalat nagy területen, szétszórtan működik. A kajakos világbaj­nok, Deme József a tömeg­sport fellendítése érdekében hallatta szavát.- A megyei Építési és Szere­zi" lóipari Vállalat dolgozóinak' I csaknem a fele 25 éven aluli fiatal, már önmagában ez a S:K ' Hétvégi, hajnali hajrá Korán kelnek a kereskedők Jelenleg tizennégy társa­dalmi ösztöndíjasa van a vál­lalatnak, hetvenhatan tanul­nak a debreceni Péchy Mi­hály Építőipari Szakközépis­kola szolnoki kihelyezett ta­gozatán, még többen a kü­lönböző politikai, szakmai tanfolyamokon. A Vízügyesek ifjúsági par­lamentién, Nagy Illés igazga­tó a vallalat legmesszebbme­nő támogatásáról biztosította a fiatalokat. A parlamenten részt vett és felszólalt, Barta László, a megyei pártbizott­ság titkára, aki többek között a következőket mondotta: „Az ifjúsági töryény a jogok mellett a kötelességekről is szól. Nem szabad gyakorlattá válni annak, hogy a vállala­tok KISZ-vezetői csak for­málisan, egy aláírás erejéig képviseljék választóikat, a fi­atalokat. Feltétlenül vizsgálat tárgyává kell tenni, és keres­ni kell annak lehetőségét, hogy a hatvan, általános is­kolát nem végzett fiatallal hogyan kívánnak foglalkozni a vállalatnál. A legfontosabb az, hogy a fiatalok értsék meg, hogy az ifjúsági törvénv miért is született Legyenek rá büszkék, s munkájukon keresztül segítsék annak vég­rehajtását.” tény is árra készteti a veze­tést, hogy nagy figyelmet for­dítson a fiatalok problémái­ra. Ez kitűnt a beszámolóból, Vj gépek a rizstermes stésben Vetéebemutató Karcagon Nemzeti jövedelmünk S százalékát teszi ki a környe­zet-rombolás közvetlen kára, amely tavaly elérte a 10 mil­liárd forintot — mondta el Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes a műszaki hetek meg­nyitóján tartott előadásában. A hatalmas és egyre növekvő kár arra figyelmeztet, hogy súlyának megfelelően kell foglalkozni a víz, a levegő, a talaj szennyeződésével. Nem előzmény nélküli a ha­zánkban a környezetvédelem, de most jutottunk el odáig, hogy a gazdaság egészét átfo­gó elemzésekre és intézkedé­sekre van szükség. Először is elvi módszertani kérdéseket kell tisztázni — mondta a mi­niszterhelyettes — a gazdasá­gi és társadalmi folyamatokat egyaránt a környezetet alakí­tó tényezőként kell számba- venni. Többről van szó mint a természet védelméről, azt kell elérni, hogy a környezetünkre ható bármiféle tevékenység megtervezésekor számoljunk annak esetleges károsító ha­tásával. Kétszáz jogszabály van A szóéiálista országok terv- gazdálkodásuk révén előny­ben vannak a tőkés országok­kal szemben, hiszen nálunk a közép- és hosszútávú tervek rendszerébe beilleszthetők a környezetvédelmi koncepci­ók. Ennek megvalósitására már megtörténtek az első lé­pések: több hazai kutató in­tézet bevonásával hosszú táv­ra szóló tanulmány készül, amelyben többek között azt vizsgáljuk, milyen hatással van az életszínvonalra a kör­nyezet minősége, milyen anyagi áldozatokkal jár a ter­mészetes környezet megóvá­sa. Hazánk a mind szélesebb A környezetvédelem ma még nem önálló tudomány az ökológia hagyományos, első­sorban biológiai, élettani kér­désein kívül vizsgálnia kell az ember és környezete pszichológiai, szociológiai, közgazdasági összefüggéseit is. A tudományosan megala­pozott környezetvédelemnek végül is az a feladata, hogy megteremtse az egyensúlyt a termelés, a nemzeti jövede­lem növelése és a környezet ezzel járó megváltozása kö­zött, mégpedig úgy, hogy ez utóbbi ne járjon jóvátehetet­len károkkal. A miniszterhe­lyettes elmondta, hogy a kör- nvezetvédelmet a néogazda- sági tervezés, ezen belül a területi tervezés feladatai kö­zött kell megoldani. Olyan komplex tervezési módszert kell kialakítani, amely alkal­mas arra, hogy már a terv- készítés idején kiderüljön, milyen káros hatásokra, kör­nyezeti változásokra kell számítani egy-egv iparág fej­lesztése, egy gyár telepítése, vagy akár a gépkocsiállo­mány növelése míatt­körben kibontakozó nemzet­közi összefogásból is részt vállal, elsősorban a KGST keretében. A hazai tudomá­nyos intézetek 40 körhvezet- védelmi _ témán . dolgoznak, többek között azt vizsgáliák, milyen egységes éljáfásokkál lehet a szocialista országok­ban megoldani a háztartási és ipari hulladék feldolgozását, hasznosítását. ' Szilágyi Laios miniszterhe­lyettes szólt a hazai környe­zetvédelem legsürgősebb ten­nivalóiról Is. Elmondta, hogy hazánkban jelenleg több mint 200 olyan jogszabály van, amely közvetve, vagy közvet* Hajnali öt őrá. A megye­székhely sok otthonában ilyenkor szól az ébresztő­óra. Kelni kell, vár a munka. Persze reggel enni is kell Ha idejében ébred az em­ber, készít egy kis csoma­got is. Kifliért, tejért és ci­garettáért beszalad munka­kezdés előtt a boltba. Lehet, — Szemők Jánosné va­gyok, az egyik üzletvezető­helyettes. Nekünk már ko­rán hozzá kell fogni a pa­koláshoz, mert mire min­den szépen a helyére kerül nyithatunk. — Mivei kezdik a napot? — Általában mire dolgoz­ni jövünk a tej már itt van. Behordjuk, aztán átvesszük a péksüteményt, a zöldárut. A hűtőből kipakoljuk a fel­vágottakat, a húst. A ma reggeli rendelésünk 450 li­ter tej és 1400 sütemény. A többi szállítmány folya­matosan érkezik délutánig. Mire kinyitunk egy kicsit elfáradunk a pakolásban, eipekedésben. Harmincöt dolgozónk van, ebből hu­szonhét a nő. Elképzelhető, hogy az emelgetést nem na­gyon bírják. Két-három hó­Háromnegved hat. A Ve­gyiművek lakótelepén Is éb­redeznek. A kisbolt előtt hosszú sör várakozik. — Fél hatra iövünk min­dén nap. Kilencen vagyunk, ebből a reggeli .műszakban négyen kezdenek — mondja Almást Jánosné. a bolt ve­zetője — Elés sok a mun­ka. mes t> bosszúság is ilyenkor hajnalban A tei- ipar emberei az aitó elé rakják a telet és számtalan­szór előfordul, hogy hiány­zik belőle néhány zacskó­val. Aztán a péksütemény­nyel is sok a balunk. Leg­többször nem érkezik meg időben, hanem egy. vagy másfél órát. késik. Azok a munkások, akik az éjszakai hiszen korán hajnalban nyit­nak. Negyed hat. A Munkás ABC-ben fölvillannak a neo­nok. A kirakati üvegen ke­resztül látni, hogy benn már rendezgetnek a piros köpe­nyes eladók. Benyitok. Egy barna hajú fiatalasszony meglepetten néz a korai lá­togatóra, majd bemutatko­zik. napja, hogy könnyítettek a munkán. A cukrot, a lisztet már konténerekkel toljuk ki az eladótérbe. Az ABC környékén nagyon rossz az út. Ha sár van, elakadnak a teherautók és a szállítmányt az utcáról keli behordani. — A reggeli órákban mi­kor kezdődik a nagy forga­lom? — Előfordul olyan nap, amikor hat óra előtt már sorakoznak a vevők az aj­tóban. Az igazi nagy for­galom 7 után kezdődik. Ak­kor jönnek a kórházba, a környező üzemekbe dolgoz­ni. A gyerekek is ebben az időben mennek az iskolába. Nemsokára nyit az ABC. A vezető még egyszer meg­nézi van-e elegendő áru a polcokon. műszakból jönnek vagy ép­pen dolgozni mennek, kifo­gásolják ezt. A szülők is mérgelődnek, mert nem tud­nak uzsonnát adni a gyere­keknek. A húskészítmények kipakolásakor mindennap eszünkbe jut. hogv nincse­nek hűtŐDuUiaink. Gvorsan romló árut nem Is tartha­tunk. Pedig a munkások in­nen szeretnék vinni réggé- lente a kenvér mellé valót A nvitás előtti feladat még a kövezet felmosása és a hiányzó áruk DÓtlása. Itt a nyitás ideje. Kitárják az ajtót és megtelik a bolt. A sütőipar mintha csak megérezte volna, hogy em­legették, nyitás után öt melyet Kiss Sándor igazgató a vita bevezetőjéül szánt a fiatalok tegnapi parlament­jén. S a vita valóban ki is alakult az ifjúsági törvény végrehajtásáróL Eredmé­nyekről és gondokról egy­aránt szóltak a fiatalok kép­viselői : a szakmai továbbkép­zés lehetőségeiről többen be­széltek, a szakmunkás tanu­lók, az esti iskolába járók segítését is szóvá tették né­hányon, és még sok más olyan probléma, javaslat el­hangzott, melyet a vállalat vezetői mérlegelnek illétve hasznosítani fognak terveik végrehajtása közben. A fiatalok többsége felelős­sége tudatában, a vállalat feladataiból, helyzetéből ki­indulva kért szót a parla­menten, ezért is fontos sza­vukra figyelni. 200 küldött tanácskozott A Hűtőgépgyár vállalati if­júsági parlamentjére tegnap kétszáz küldött érkezett a központból, valamint a gyár­egységekből. A több mint 3.5 ezer ifjú­munkás képviseletében ta­nácskozókat Nagy János, a Hűtőgépgyár pártbizottságá­nak titkára köszöntötte. A vállalat gazdaságvezetése ne­vében Gorjanc Ignác vezér- igazgató tartott beszámolót az ifjúsági törvény vállalati vég­rehajtásáról. A vita után a résztvevők megválasztották küldötteiket, a KGM ifjúsági parlament­jére. perccel meghozta a süte­ményt Fél hét. Minden bojt ki­nyitott már. A Vosztok úti lakótelepen, a nagy ABC- ben is megkezdődött a reg­geli forgalom. — Túl vagyunk a nyitás előtti munkán. Most a kü­lönböző szállítmányokat vesz- szük át — és már sorolja is Varga Mihályné. — Mái megérkezett a sütemény, a reggeli tej, a retek, a sa­láta. a zöldség. Még várjuk a töltelékárut, a kenyeret Sajnos a friss kenyér csak fél nyolc után érkezik. Hét óra elmúlt. A város­ban megindul az élet Siető emberek mindenfelé. A bol­tokban. ABC-áruházakban már vége az első rohamnak. — szekeres — Ho'nap időszaki tanácstagi választások Az eJmúlt év áprilisában megtartott választás óta megüresedett tanácstagi he­lyek betöltésére — a Válasz­tási törvény értelmében — 21-én, vasárnap időszaki ta­nácstagi választásra kerül sor. A megyében vasárnap harminckét tanácstagot vá­lasztanak meg. A választás mintegy 4200 állampolgárt érint. A választókörzetekben mindenütt kifüggesztették a lelöltek nevét a választás ideiét és helyét tartalmazó hirdetményt. A szavazás reggel n órakor kezdődik. Az időszaki tanácstagi vá­lasztás ugyanúgy, mint az általános választás, titkos. A szavazás titkosságát min­denütt biztosítják, szavazó- fülkék állnak a választók rendelkezésére A megyei választási elnökség kéri az állampolgárokat hogy lehe­tőleg a reggeli órákban sza­vazzanak, valamint a sza­vazás titkossága érdekében a választók vegyék igénybe a szavazófülkét. A karcagi rizstermesztési rendszer , gesztorgazdasága, a Lenin ísz tegnap vétésbe- mutatót rendezett. A bemu­tatón a társgazdaságok, va­lamint Hajdú-Bihar és Szol­nok megye rizstermesztő üzemeinek szakemberei vet­tek részt A rizs termesztési rendszer osztályvezetője. Szabó Ernő tájékoztatója után elindul­tak a gépek. Elsőként egy Ifa műtrágyaszóró berende­zés váltott ki elismerést, amely három hagyományos műtrágyaszóró munkáját tudja elvégezni. A műtrágya bedolgozását a talajba, va­lamint a magágy készítését egv kiváló bár igen drága holland gép. a Lelyterra vé­gezte el. A vetést TTV-típu- sű gépekkel mutatták be. melyek egyikére mélység­szabályozó tárcsákat szerel­tek. Ennek segítségéve) pon­tosan be lehet tartani az optimális vetési mélységet­Láttunk egy vetőmagtöltő adaptert is, amely már jól vizsgázott a búzatermesztés­ben, a rizstermesztésben va­ló alkalmazását azonban a szakemberek némi fenntar­tással fogadták. A rizstele­pek gyors víztelenítése ér­dekében az egyes táblákon belső barázdákra van szük­ség. A bemutatón szerepelt egy ötletes, burgonyaprizmázóból átalakított gép, melyet csak szükségmegoldásként aján­lottak. Ebnél sokkal jobb az olasz gyártmányú Maléttl bará2dahúzó gép. mert mé­lyebb. 22—25 centiméteres barázdát készít, teljesítmé­nye pedig 35 hektár tíz őrás műszakban. A gesztorgazda­ság bemutatta még a rizs­gátak vegyszeres gyomirtá­sát is. Ennek bevezetese után mentesíthetnék a rizs­őröket a szinte véget nem érő gátkaszálástól. Az igen hasznos és szín­vonalas vetésbemutató után a huszonöt közös gazdaságot képviselő, mintegy hatvan szakember megvitatta a lá­tottakat. HL, L. lenül a környezetet, az em­bert védi. Sajnos még nem sikerült elérni, hogy ezeket a jogszabályokat a gazdasági döntéseknél maradéktalanul be is tartsák, gyakran a víz­tisztítók, ’ porszűrők építése marad el az időközben meg­emelkedett beruházási költsé­gek miatt. A jogszabályok egységes érvényesítését segí­ti a környezetvédelmi keret- törvény, amely még ebben az évben az országgyűlés elé kerül. Hiányzik Szolnok erdőkoszorú ja A műszaki hetek megnyitó­ján dr. Hegedűs Lajos, a me­gyei tanács elnöke a megye' környezetvédelmi helyzetét, terveit ismertette. Beszámolt arról, hogy megalakult és megkezdte nautikáját a me­gyei környezetvédelmi társa­dalmi bizottság. Szolnok megye nem tartó­zik az erősen iparosodott kör­zetek közé, így a környezeti ártalmak is kisebbek mint a borsodi, vagy a déldunántú- U iparvidéken. Ez a kedvező helyzet azonban nagyon is viszonylagos, hiszen a Zagv- va például a Sajóval és a Séd csatornával együtt a leg­szennyezettebb hazai víz­folyás. A megyei tanács elnöke el­mondta, hogy 1976-ig minden Szolnok megyei üzemnek meg kell oldania szennyvizei tisz­títását, amelyet egyébként az évente progresszíven növek­vő vízbifságok is sürgetnek, A csatornahálózat minél gyorsabb bővítésre a város­lakók életszínvonalának nö­velése miatt is sürgető fel­adat. _ A levegőszennyezés egye­lőre csak Szolnokon éri el az ipari városok szintjét, de a vidék iparosodásával együtt hasonló gondokkal kell szá­molni a megye többi nagyobb településén is. A megyeszék­helyen évente többek között 10 ezer tonna kéndioxidot, 5 ezer tonna pernyét és kormot engednek a város levegőjé­be az üzemek, a kazánok és a járművek. Szolnok megye még mindig a fában legszegé­nyebb országrészek közé tar­tozik, különösen Szolnok kö­rül lenne nagy szükség véd­erdőkre, kiránduló erdőkre. Legszűkebb környezetünk i a lakás A megyei tanács elnöke szólt a környezetvédelem tá- gabb fogalmába tartozó táji, környezetesztétikáról is. El­sősorban nem a pénzen mú­lik — mondta — hogy néme­lyik gyár udvarán és a ka­pun kívül is szemét és hulla­dékhegyek éktelenkednek. Az is környezetrombolás, hogy egyes építkezések után hóna­pokig, esetleg évekig ott áll­nak a felvonulási épületek, állványok, sokszor a kiselej­tezett gépek is. Fel kell szá­molni a megyében szép szám­mal található városszéli, úl- széli szeméthegyeket, a kije­lölt szeméttelepeken pedig az előírt módszerekkel, első­sorban leföldeléssel, „kezel­ni” kell a hulladékok Az ember legszűkebb kör­nyezetéről a lakóházról, á la­kásról szólva a megyei ta­nács elnöke elmondta, hogy fel kell kutatni a megye né­pi építészeti hagyományait, a még meglévő, eredeti formá­jukat őrző falusi házakat. A níal falú új arca is lehetne változatosabb, ha az építte­tők számára komfortos, de a jellegzetes alföldi hagyomá­nyokat felelevenítő lakóház- térvek készülnének, * * * A megyei műszaki hetek kereteben még sok szó esik majd a környezetvédelemről, és bizofiyára sokoldalú esz­mecsere bontakozik ki a gya­korlati tennivalókról is. Meg­győződésem, hogy a rendez­vénysorozat. elősegíti az „élő biztosítóöv” megóvását, és ki­építésének meggyorsítását u inegyébén. Pusztai Éva \ Szavukra figyelnek Gvakran k^sik a péksütemény Nyitás előtt a Munkásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom