Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-19 / 90. szám
1974. április 19. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 5 Filmjegyzet Özvegy Coudercné Harminckilenc folytatás után a napokban elköszönt (igaz bizonyára csak ideiglenesen) a televízió közkedvelt műsora, a Maigret felügyelő. Helyette most a filmvásznon találkozunk a belga származású francia író, Georges Simenon hőseivel. Sok nézőnek talán csalódást okoz, hogy az „özvegy Coudercné” nem krimi. Pedig Simenon a bűnügyi történetek mellett jónéhány igényes társadalmi regényt is írt. A magyar nyelven megjelent művei közül ilyen például a Hosszú út, A fur- nesi polgármester vagy €> Néger negyed. Pierre Granier-Deferre rendező filmje 1934-ben, egy aprócska, csatomaparti francia falucskában játszódik. A magányos özvegynél megjelenik egy idegen fiatalember, s munkát keres. Befogadása után hamarosan megindul a szóbeszéd. Különösen a szomszéd ház lakói — rokonai, de a vagyon miatt ellenségei az özvegynek — pletykálnak, áskálódnak, sőt gálád módon még a csendőrségnél is feljelentik az idegent. Kiderül, hogy a „vendég” szökött f©- gyenc. Pár évvél ezelőtt, anarchisták közé tévedt orvostanhallgatóként megölt két magasrangú állami tisztviselőt. Az özvegy házát csendőrök gyűrűje veszi körül. a tragédia elkerülhetetlen. A forgatáshoz nagyszerű hangulatkeltő környezetet találtak az alkotók, a főszerepre pedig két kivételes képességű színészt — Simoné Signore és Alain Délon — nyertek meg. Tulajdonképpen ez a közepes történet viszonylagos sikerének a titka. Már a puszta falukép mindent elmesél: pusztuló házak, néma asszonyok, tovatűnő hajók, s ráadásul az alkalmi kiránduláson egy pillantás a sztrájkoló, katonákkal teli kisvárosra. Hideg, kíméletlen, kegyetlen környezet — itt minden megtörténhet. Alain Delon egyszerűen, páratlanul játssza a betévedt idegent, akárcsak partnere, Simone Signore az özvegyet. Emlékezetes alakítás mindkettőjüké, úgy tűnik, mintha Simenon egyenesen számukra írta volna e történetet. Pierre Granier-Deferre rendezői elképzelése vitatható. A cselekményszövés szándékos lassítása, a szinte orató- riumszerű játék helyenként csaknem unalmassá, érdektelenné teszi a filmet. Kár érte... II. D. Fiatal iparművészek kiállítása A szolnoki Aba-Novák teremben tegnap délután Majoros János kétszeres Mun- kácsy-dijas keramikusművész megnyitotta Bánfalvi András ötvösművész, Erdős Júlia textilművész, Kovács Gyula, Polgár Ildikó, Sze- mereki Teréz keramikus- művészek és Vető Márta textilművész kiállítását. A kiállításon szereplő művészek többsége 1973-ban diplomázott, de már jónéhány rangos kiállításon sikeresen szerepeltek. Bánfalvi András — Jászberényben született — a Fiatal Iparművészek VIT-pályázatán állította ki. Erdős Júlia ennek a pályázatnak az első- díját nyerte, Kovács Gyula a pá- ij'ázat második díjasa. Polgár Ildikó a kerámia bien- nálék egész során szerepelt, az ő munkája a Margit-híd Cukrászda 40 négyzetméteres kerámiája, Szemereki Teréz már külföldi tárlaton is bemutatkozott, Vető Márta a Milánói Textilbiennálé ezüstérmét nyerte. Bánfalvi András ötvösedényei a modem, új formák keresésének világába vezetnek. Erdős Júlia színpompás faliszőnyegei igéző harmóniát sugallnak. Kovács Gyula hangulatos, korongo- zott állatfigurái a népi kerámia vonzásában születtek, Polgár Ildikó korongozott tálai, tányérai, stilizált, figurális ábrázolást mutatnak, a téma eltalált variációival, Szemereki Teréz készletei formagazdaságukkal. sajátos színvilágukkal megkapóak; Veto Márta a praktikum határain belül maradva alkotott légies, könnyű, bájos selyemkompozíciókat. A megnyitó közönsége a fiatal művészek munkáit nagy tetszéssel fogadta. Segíti a hazafiasságra nevelést 9 Ultörő-munkásőrszakasz a gyakorló 'skolában „Ünnepélyesen fogadom, hogy az úttörő munkásör- szakasz tagjaként mindenkor..." Kipirult arcú úttörők mondták el meghatódott hangon a fogadalom tétel szövegét, amikor Jászberényben, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájában megalakult a huszonnégy tagú úttörő munkásőrszakasz. Milyen feladatai vannak a munkásőrszakasznak egy általános iskoláiban? Erről beszélgettünk Rózsa Sándorral, a gyakorló iskola igazgatójával, Gömöri Bélával, a jászberényi mumkásőr zászlóalj helyettes parancsnokával és az úttörő munkásőrökkel. — Iskoláinkban mind több olyan foglalkozási forma honosodik meg — mondta az igazgató —, amely segíti a hazafias nevelést, a haza védelme iránti felelősség tudatosítását. Intézetünkben a munkásőri tevékenység újszerű. A gyerekek szeretik, szívesen vállalják a rájuk bízott feladatokat, alig tudnak betelni azzal a sok érdekes ismerettel, amit az elFogadalomtétel a gyakorló iskolában foglalkozásokon kapTisza Antal életrajza A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő szolnoki alakjai sorozat ekő füzete A szolnoki Városi Tanács művelődésügyi osztálya megjelentette — a Szolnok megyei Lapkiadó Vállalat gondozásában — Tisza Antal életrajzát. A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő szolnoki alakjai sorozat első füzetének szerzője dr. Selmeczi László, szerkesztője pedig Zádor Béla. A tanulmány szerzője hosz- szú évek óta kutatta Tisza Antal életútját, s a most megjelent füzetben az első, átfogó, teljes igényű elemzést kapjuk a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségéről. Tisza Antal 1895-ben született Szolnokon, szegényparaszt családban. Az első világháború éveiben, és ezt követően a MÁV-műhelyben ért forradalmárrá, 1919-ben már a Vörös Hadsereg egyik ezredének politikai biztosa. A tanulmány érdeme, hogy részletezi azt az utat, amíg Tisza Antal eljutott a kommunista mozgalomig. 1925- ben a Magyarországi Szocialista Munkáspárt egyik alapító tagja, majd szolnoki vezetője, ugyanez év őszén sztrájkot irányít, majd 1926. tavaszán megszervezi a munkanélküliek szolnoki tüntetését. A Szociáldemokrata Pártból kizárták, pénzbüntetésre, majd fogházra ítélték. A tanulmány a továbbiakban részletesen bemutatja hogyan dolgozott Tisza Antal a kommunista pártsejtek megalakulásáért, s hogy azok milyen működést fejtettek ki a szolnoki munkások és a környező földmunkások, szegényparasztok között. 1930- ban Tisza Antal részt vett a KMP II. kongresszusán, amelyet a Moszkva melletti Apri- lovkán tartottak. Az életrajz legfontosabb fejezete a kommunista párt szolnoki területi bizottságának működését bemutató rész. Itt olvashatjuk a kommunisták szervezte 1930-as arató sztrájk rövid leírását, majd a brutális, nemzetközi sajtófelháborodást kiváltó csendőri terrorról írt szemelvényeit is. Az aratósztrájk szervezéséért Tisza Antalt is letartóztatták, megkinozták. Erről a Menchester Guardian így írt: „Június 18-án Szolnokon hat parasztot elfogtak, és majdnem halálra verték őket. A bántalmazásokból származó súlyos sebeik ellenére másnap Mezőtúrra vitték őket. Június 23-án Tisza Antal foglyot meglátogatta felesége a börtönben, a férje eszméletlenül ott hevert a börtön padlóján." Tisza Antal áldozatos munkásságának utolsó éveiről is — 1938-ban a Szovjetunióban halt meg — drámai leírást ad a tanulmány, amelynek legnagyobb érdeme, hogy a vezető személyiség cselekedeteit nem kiragadva elemzi, hanem a társadalmi események összefüggéseinek feltárása közepette mutatja be a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének munkásságát. A szerény terjedelmű, de teljes értékű, népszerű nyelvezetű tanulmányhoz gazdag forrásgyűjteményt csatolt a szerző, amely csaknem a kor maradéktalan kútfőanyaga. Sajnálatos, hogy a tanulmányhoz a szerkesztő nem használta fel a Tisza Antalról meglévő fotó- és dokumentumanyagot. — ti — méleti nak. Elmondta, hogy a szakasz tagjait — tizenhat fiút és nyolc kislányt — az őrsök válogatták ki. Szigorú mércével, az úttörőmunkában elért eredmények figyelembevételével döntöttek. hogy kik lehetnek az úttörő munkásőrszakasz tagjai. A munlcásőr zászlóalj helyettes parancsnoka azokról a lehetőségekről beszélt, amelyeket a parancsnokság az úttörőknek biztosít. — Az elméleti oktatáson kívül olyan gyakorlati foglalkozásokat szervezünk a gyerekeknek, amelyek szórakoztatják őket, ugyanakkor felkeltik az érdekőlést a munkásőri feladatok iránt. Erősíti bennük a meggyőződést, hogy a szocialista hazát tettekkel lehet igazán szolgálni. Büszkén viselik a munkásőr jelvényt, vállalják a vele járó kötelezettségeket, és nagyon büszkék arra, hogy saját kiképzési tervük vám Hogy milyen a kiképzési terv? Készítésekor figyelembe vettük, hogy 12—13 éves gyerekekről van szó, akik közelebb állnak katonai szolgálati idejükhöz, mint például ahhoz, hogy munkásőregyenruhát öltsenek. A kiképzési terv tehát elsősorban a hazafias nevelést, a katonai szolgálatra való felkészítést tűzi ki célul, és azt, hogy fejlessze a haza védelméhez szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságukat. És mit mondanak a munkásőrszakasz tagjai? Csiszár Csaba 7. osztályos tanuló! — Egek a vágytól, hogy megismerkedjek a kispuskával, hogy lövészeten vegyek részt, hogy megtudjam, milyen egy igazi harcászati gyakorlat, Megígérték, hogy a nyár folyamán együtt megyünk kirándulni, hogy részt vehetünk majd a felnőtt munkásőrök foglalkozásán. Bakó Tünde ugyancsak T, osztályos tanuló: — Én mindig csodáltam azokat, akik munka után az esztergapad, a volán vagy az íróasztal mellől a munkásőrségre mennek, s egyenruhát öltenek. Büszkék vagyunk rájuk, amiért gyakorlatokon vesznek részt, őrt. állnak azért, hogy mi békében éljünk, nyugodtan tanuljunk. A munkásőrszakasz ban azt akarom megtanulni, mit kell tennem azért: hogy ha felnövök, én is ilyen legyek. illés — G yógyp edergógusok tanácskozása Tiszaíöldváron A Bábolnai Kukoricatermesztő CPS Közös Vállalat dolgozói részére Nagyigmándon audiovizuális nyelvlaboratóriumot rendeztek be Szolnok megyében az iskolaköteles korú értelmi fogyatékosok száma kétezer, közülük mintegy kétszáz im- becilis. középsúlyos értelmi fogyatékos. Nevelésük során az alapműveltség legminimálisabb elemeit — kezdetleges írási, olvasási, számolási < készséget — sikerül velük elsajátíttatni. Képzésük a szokásos iskolai, kisegítő iskolai keretek közt nem oldható meg, ezért speciális gyógypedagógiai foglalkoztató intézetekben nevelik őket. megyénkben Tiszaföldvár-Homokon. E gyermekeknek a társadalomba való beilleszkedése, — fogyatékosságuk ellenére — biztosítható, mégpedig azzal, hogy hasznos termelőmunkát végeznek. Ennek egyik lehetősége a szociális foglalkoztató intézet, ahová a gyógypedagógiai intézetből kerülnek a gyerekek. A gyógypedagógiai és a szociális ioglálkoztató intézetek együttműködéséről, a keltő követelményrendszerének összekapcsolásáról és az e kategóriába tartozó értelmi fogyatékosok rehabilitációs problémáiról tárgyaltak tegnap délelőtt a homoki gyógypedagógiai intézetben a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete rendezésében az ország szociális és gyógypedagógiai intézeteinek igazgatói. az Egészségügyi és a Művelődésügyi Minisztérium, valamint a Gyógypedagógiai Főiskola képviselői. A megbeszélésen világosan megfogalmazódott, hogy a rehabilitáció legfontosabb eszköze a hasznos munka. Erre jó példát szolgáltatnak a diósienői. polgárdi-tekeres- pusztai szociális foglalkoztató intézetek, ahol a gyerekek ipari részmunkákkal az eltartási költségeik jelentős részét fedezni tudják. Kézenfekvőnek látszik a megoldás: a gyógypedagógiai foglalkoztatókból a végzett gyerekek kerüljenek az említett intézményekbe. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogv csak igen kis részüket tudják ide felvenni, mert még kevés Magyarországon a szociális foglalkoztató intézet. A túlkorosként kikerült gondozásra szoruló fiatalok egy része visszakerül a családokhoz — így az egyik szülőt rendszerint ..leköti”. kivonja a munkából — más esetben szociális otthonba helyezik el. ahol a megszerzett képességeit nem tudja kihasználni. Tény az, hogy az imbecilis fogyatékosokat a társadalomnak mindenképpen el kell tartania. Nem mindegy tehát, hogy es alatt — nem csupán anyagi, de pszichikai szempontból is hasznos — termelőmunkát végez, vagy csak „gondozottként” él egy intézetben. Ennek megoldása érdekében — hangoztatták a vitában — szükség lenne, hogy a megyei tanácsok a jelenlegi intézményhálózat keretei között létesítsenek szociális foglalkoztató intézményeket. Ezt lehetővé teszi a tanácstörvény. is. úgyhogy külön minisztériumi intézkedéstől nem függ. Megyénkben — épp aa említett létszámra gondolva — szükséges lenne egy 100—120 személyes intézetet létrehozni, amely talán már 2—3 év alatt benépesülne. Ennek megoldása már nem is számítana úttörő dolognak, hiszen sikeres kezdeményezésekről tudunk Pécsett, Szombathelyen. Szegeden és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében. A probléma. amire a gyógypedagógusok tiszaföldvár-homoki tanácskozása felhívta a figyelmet, oktatás- és szociálpolitikai szempontból egyaránt figyelemreméltó. Az értelmi fogyatékosok nevelése, beilleszkedésük elősegítése társadalmi ügy. L Z%
