Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-18 / 89. szám
1.974. április 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Világszerte egyre több szó esik a környezetvédelemről. Egy kicsit divat is ez, de a divatok sem véletlenül születnek. Amilyen mértékben a civilizáció veszélyezteti környezetünket, olyan mértékben nyer tért a civilizáció ártalmai elleni védekezés gondolata is. Mennyire szennyezi közvetlen környezetünket a városiasodás, az ipar fejlődése ma Szolnokon és a megyében? Mit teszünk, és mit kellene tennünk azért, hogy megállítsuk, sőt visszafordítsuk az elszennyeződés folyamatát? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ kerekasztal-beszél- getésünkön, amelyre meghívtuk dr. Hőgye Annát, a Szolnok megyei KÖJÄL igazgatóhelyettesét, Juhász Margitot, a szolnoki Városi Tanács szabálysértési előadóját, Szabó István- nét, a karcagi városi környezetvédelmi társadalmi bizottság elnökét, Almási Imre szolnoki területi pártalapszervc- zeti titkárt, Gulyás László szolnoki lakóbizottsági tagot, Földesi Gyulát, a szolnoki Városgazdálkodási Intézmény műszaki vezetőjét, Gál Tivadart, a területi vízügyi felügyelet vezetőjét, Márton István, papírgyári kazángépészt, Sem- sei Imrét, a jászberényi városi pártbizottság első titkárát, Kanyó Sándort, a KISZ Szolnok városi Bizottsága titkárát és Magyar Gyulát, a Vöröskereszt megyei szervezetének titkárát. A kerekasztal-beszélgetés ré sztvevői: dr. Hőgye Anna, F öldesi Gyula, Magyar Gyula, Szabó Istvánná, Semsei Imre, I^anyó Sándor. Az alsó sorban: Juhász Margit, Gál Tivadar, Márton István, Almási Imre, Gulyás László A * _ • r f | elszennyeződésében Jászbetiszta. virágos bzolnok * O ezer köbméter ipari és városi szennyvizet termel, ami jórészt tisztítatlanul kerül a Zagyvába. Sokáig már nem odázható el a jászberényi szennyvíztisztító-telep építése. megyéért Kerekasztal-beszélgetés a tisztaságról, a fásításról és egyéb környezetvédelmi kérdésekről Újságíró: Beszélgetésünkön Szolnok megyéről lesz szó, mégis kezdjük a megyeszékhellyel, hiszen annak fejlődése, arculata, így többek között a tisztasága nem csu- pán 3. szolnokiak ügye. Szol- nők egy kissé az egész megyét reprezentálja. Az önök véleménye szerint tisztabb-e most, mint akár csak néhány évvel ezelőtt volt? Álmási Imre: Egy-két évvel ezelőtt azt mondtuk: Szolnok a megye legpiszkc6abb városa. Ahhoz képest javult a helyzet Ebben a javulásban sok minden közrejátszott Mi a körzetben is sokat tettünk érte. Felhívtuk a figyelmet a tisztaságra, igyekeztünk megnyerni az embereket hogy ne csakegy- egy ház környéke legyen rendben, hanem az egész körzet s ezért ne ki-kd elszigetelten, egyedül dolgozzék, hanem fogjunk össze, hogy eredményesebb legyen a munkánk. Juhász Margit: Most lényegesen jobb a helyzet mint korábban volt. A kökoontban folyó építkezések ellenére tisztábbak a közutak, gon- dozottabbak a parkok. Ez többek között annak az eredménye, hogy több szerv is komolyan foglalkozott a város tisztaságának ügyével. Újságíró: Szolnok ma tisztább, mint korábban volt. Ügy látszik, a jelenlévők nem mondanak ellent. De a javulás még korántsem jelenti azt hogy minden rendben van. Földesi Gyula: A szennyezés okai között az építkezéseket és az áruszállítást említem elsőként. A gépkocsivezetők szétszórják a szállított földet, homokot. Az ószolnoki sorompónál a takarítás után igen hamar elszennyeződik újra az üt Ez azonban nem törvényszerű. Ki kellene oktatni a gépkocsivezetőket, hogy mennyire rakhatják meg a tehergépkocsikat. De a lakosság is többet tehetne a város tisztaságáért Hiába van szemétgyűjtő a buszmegállókban, tessék megnézni, hogy reggel nyolcra hogy néz ki a járdasziget* Felmerül, hogy melyik szerv legyen mindennek a gazdája? Szerintem csak a tanács lehet a gazda. Ez a nézet fejlődött ki abban is, hogy sok helyen tanácsülésen tárgyaltak a „Tiszta virágos Szolnok megyéért” mozgalomról. Az agitációt a Hazafias Népfronttal együtt mi tudjuk vállalni. A cél, hogy közhangulatot keltsünk a tisztaság, a környezet védelme érdekében. Nemrég Debrecenben, jártam, és ott igen kedvező tapasztalatokat szerezhettem. Gál Tivadar: Nem akarom csökkenteni a jászberényiek érdemeit, de mégis meg kell jegyeznem, hogy a Zagyva Semsei Imre: Sajnos, igen keveset örököltünk a múltból. A városban csak most kezdődik a csatornázás. Rose- szak a szennyvíz-elvezetés teltételei, többszöri átemelésre volna szükség. A tisztító berendezés terve készen van, pénz azonban egyelőre nincs a megépítésére. Addig is igyekszünk védeni a Zagyvát. Hozzánk is szennyezetten érkezik, de legalább szeretnénk elérni, hogy nálunk a lehető legkisebb mértékben rosszabbodjék a helyzet A KÖJÁL felhívására az üzemek meg is tették, ami tőlük telt csökkent is valamelyest a szennyezés. Újságíró: A bírságolás milyen, eredménnyel jár? Gál Tivadar: A bírságolásból befolyt összeg elenyésző a beruházásokhoz képest Évente 10—14 millió forint jön be a bírságokból, a beruházás értéke pedig 400—800 millió. Az üzemek tisztasága Kanyó Sándor: Az emberek életének nagyobbik része a családban és az üzemben telik el. Amíg az üzemben nem törődnek a tisztasággal, amíg a kapuk előtt megtűrik se !s. Láttam a környékünkön, hogy kiszedtek egy csomó fát, mert veszélyeztették a villanyvezetéket. Eltelt egy kis idő és most ugyanoda ültettek facsemetéket. Máshol a gázvezeték fölé ültettek fáÜ jságíró: Természetesen mindenkinek törekednie kellene arra, hogy minél kevesebb szemét kerüljön az utcákra, de ami végül mégis odakerül, annak elhordása a Városgazdálkodási Intézmény kötelessége. Földest Gyula: Igen, de a lehetőségeink nem végtelenek. Hat évvel ezelőtt még százharminc állandó úttisztító dolgozott Szolnokon. Most összesen huszonketten vannak, de naponta átlagosan csak tizenhat dolgozik. Alkalmi munkásokkal egészítjük ki a létszámot, ameny- nyire lehet. Januárban negyven alkalmi munkásunk volt, most tizenöt van. Újságíró: Nem marad más út, mint a gépesítés. Földesi Gyula: A gépesítést Ez azonban nem olcsó dolog. A legújabb úttisztító gépünk 2,1 millió forintba került. Újságíró: A megyében vannak olyan városok, amelyekben már előbbre járnak Szolnoknál a tisztaságban, a parkosításban, általában a környezet csinosításában. Példaként Jászberényt tudom említeni. Hogyan sikerült ezt elérni a jászberényieknek? A jászberényi példa Semsei Imre: Hadd mondjam el először is, nagyon egyetértek azzal a gondolattal, hogy Szolnok fejlődése az egész megye ügye. Mi is izgulunk Szolnokért, örömmel látjuk, hogyan szépül, gyarapodik. Segíteni is igyekszünk, például éppen parkosítással. Nem sok ez, de mégis jelzi, hogy szívügyünk a megyeszékhely szépítése. Én azt hiszem, a környezet szépítése nem véletlenül került éppen most napirendre. Amikor az úgynevezett nagy kérdések, a létkérdések megoldódnak, az emberek felfigyelnek az apróbb dolgokra is. Hogy valahol rend és tisztaság legyen, ott először az igényt, az érdeklődést kell felkeltem az emberekben. Ezt azután az állami szervek és a tómegszervezetek felkarolják. Nálunk is vannak gondok: a nagy kiterjedésű városban például nehéz a szemétgyűjtés megszervezése. De sikerült sok mindent elérnünk. Elértük, hogy az üzemek „gazdái” környéküknek. A KISZ-esek és az ú ttotok parképítést, gondozást 'vállaltaik. A termelőszövetkezetek felosztották maguk között a város földútjait, és mindegyik rendszeresen karbantartja a maga részét. A Pelyhes-pai-ton háromezerkétszáz facsemetét ültettek el. Három új parkot hoztak létre a városban. A társadalmi munkát a tanács terv csoportja irányítja. A résztvevők közül sokat meg lehetne említeni, de a Volán KlSZ-fiatal- jait mindé: úcéppen szükséges, annyit dolgoztait Jászberény szépítéséért. Magyar Gyula: A tisztaságért folytatott propaganda hr gyományos terület a Vöröskereszt munkájában. A megyében 125—130 ezer ház van, ezek hetven százalékához jutottunk el. Hasznos, de már nem eléggé korszerű a Vöröskereszt hagyományos tisztasági mozgalma. Ezt a KÖJÁL-lal, az állami szervekkel és a tömegszervezetekkel együttműködve be kell építeni a szélesebb körű környezetvédelmi tevékenységbe. a szemétdombot, addig nehéz közhangulatot kelteni a tisztaság érdekében. Újságíró: Az üzemekben mindenhol jelen van a KISZ. Mit tesz azért, hogy rend, tisztaság legyen az üzemben és környékén? * Kanyó Sándor: A KISZ nem alakulhat át takarító brigádokká, de részt vehet és részt is vesz a munkahelyek tisztábbá tételében. Ez azonban nem lehet kampányfeladat. Ne a 900 évforduló tiszteletére teremtsünk tisztaságot, hanem mindig. Szolnő- kon a forradalmi ifjúsági napok idején tízezer facsemete került a földbe. Nem csak a KISZ érdeme ez, de mi is kivettük belőle a részünket! Márton István: A szocialista brigádoknak kötelessége a munkahely tisztán tartása, és ennek a kötelességnek eleget is tesznek. De a kerítésen kívül hiába takarít az üzem, ha más nem törődik a tisztaság megőrzésével. Felmerül azután a tervszerűség kérdékat. Több körültekintésre volna szükség. Elkezdenek valahol fásítani, azután vége a kampánynak, és a megmaradt csemeték ott száradnak el, már senki se törődik velük, máshol meg nem tudnak eleget biztosítani az ültetőknek. Újságíró: Karcagon, a megye másik jelentős városában hosszú idő óta gond a megfelelő zöldterület hiánya. Mi ennek az oka, s mit terveznek a helyzet megjavítása érdekében? Szabó Isivánné: Karcagon a vízhiány okozza a legtöbb gondot. Hiába ültetnek növényeket, kiszáradnak locsolás nélkül. Most két új kút kezdi majd adni a vizet, talán jobb lesz a helyzet. A Városgazdálkodási Vállalat kertészeti szocialista brigádja vállalta, hogy felméri az utcák faállományát, a szükségleteket és kiválasztja a megfelelő szárazságtűrő fajtákat. Több utcában bokortelepítéssel próbálkozunk. Nem elég a kapu előtt söpörni Gulyás László: Valamikor a városban mindenki „bezárkózott” a saját portájára, nem érdekelte, hogy máshol ml van. Legfeljebb a kapuja előtt söpört egy kicsit, hogy meg ne szólják. Ezt ma már nem lehet csinálni. Ha azt akarjuk, hogy mindenhol tisztaság legyen, össze kell fogni. Házról házra jártam az utcákban agitálni. A nyugdíjas ember már mindenre ráér. Ha tíz házból csak háromnak a lakóit sikerült meggyőznöm, már nyert ügyünk van, hiszen a emberekben megnövekedett az igény a rendre és a tisztaságra. Van azért, akinél ez csak formális dolog. Sokszor láttam például, hogy az üzletek előtt összesöprik a járdát, de nem szedik fel a szemetet, hanem lesöprik az útttestre, ahonnan a járművek fél óra alatt visz- szacsapják az egészet. tlr. Hőgye Anna: A rendre és a tisztaságra való igény a pihenőterület iránti igény növekedésével párhuzamosan jelentkezik. Ennek az Alföldön különösen nagy jelentősége van. Karcagon például, ha megkezdődik a nagyvén- kerti lakótelep építése, oda kell hatni, hogy csak azt a fát vágják ki, amelynek a helyére épület kerüL Szabó Istvánná: Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nemcsak azokat a fákat vágják ki. Persze ez néha szükségszerű hiszen a daruknak, egyéb gépeknek hely kell. Ilyen esetben azonban átültetéssel próbáljuk menteni a fákat Földes Gyula: Csak a félreértések elkerülése miatt szeretném megjegyezni, hogy a parkosítás nem a mi feladatunk. Ennek ellenére elvállaltuk 1350 új telepítésű fa locsolását Bevallom egyébként hogy egy kissé szorongva jöttem ide, hiszen a köztisztaságot dorongolni szokták az emberek. Pedig mi mindent megteszünk, amire az erőnkből telik. Tavaly hetvenötezer köbméter szemetet szállítottunk el a városból. Üj szemétgyűjtő kocsik álltak munkába, és a szemétgyűjtésnek több formáját alkalmazzuk: a kukát, a konténert és a tehergépko- csis szállítást Jelenleg a város házainak hetven százalékából hordjuk el rendszeresen a szemetet^ de új utcák bekapcsolásával növelni szeretnénk az arányt Almási Imre: A ml körzetünkben tizenkilenc lakóbizottság van. A pártszervezet elkezdte a tisztasági mozgalom szervezését és elmondhatom t hogy társadalmi munka felajánlások tömege érkezett hozzánk. Kitűntek ebben a Karkecz Károly utca 8—10. számú ház lakói, de másokat is meg lehetne említeni. Juhász Margit: Hallgattam^ ahogy a szolnoki helyzetet a debrecenihez, a gyulaihoz és a jászberényihez hasonlították. Meg kell azonban jegyezni, hogy jelentős különbségek vannak az említett városok és Szolnok között. Azt hiszem, egyiknek a központjában sem folyik olyan nagy építkezés, mint Szolnokéban. Az építkezés pedig piszokkal •jár. Újságíró: Az építkezések kultúráltsága növekedett, kevesebb szennyeződést okoznak, mint korábban. Egyébként éppen/ a legutóbbi időben gyorsult meg a városközpont átépítése, beszélgetésünk elején pedig azt állapítottuk meg, hogy ennek ellenére mostanában tisztább a város, mint volt Földesi Gyula: Tisztább, de nem mindenhol egyformán. Újabban a Tisza-part szinte szeméttároló lett. Ideje lenne kikövezni, nagyon megköny- nyítené a takarítását. Gál Tivadar: Hamarosan megkezdődik a part kövezése. Újságíró: Több oldalról is megvitattuk a megyeszékhely és a megye tisztasági helyzetét, a fásítás, virágültetés, általában a környezet szépítésének kérdéseit. Ez a megye azonban egy nagyobb egység részeként állandó kapcsolatban van közelebbi és távolabbi területekkel. A környezet- védelem csak akkor lehet hatékony, ha nem a megye határai közé zárkózva folytatják. Szolnok megye helyzete jelenleg milyennek mondható környezetvédelmi szempontból, melyek az utal-} kodó tendenciák? Gál Tivadar: A vizek tisztaságából ítélve a megy« helyzete jobb, mint több más megyéé, például Borsodé vagy Veszprémé. Jelenleg kétféle tendencia érvényesül egyszerre: valamelyest csökkent az ipari szennyezés, az úgynevezett kommunális szennyezés azonban állandóan növekszik. Sajnos a városi szennyvíztisztító telepek építése jócskán elmaradt a csatornáizás mögött. Ami konkrétan folyóinkat illeti: a Tisza állapota még kielégítő, a Zagyváé azonban szint« tarthatatlan. A szennyvíztisztító telepek megépítése mellett a Zagyva tisztaságát a Jászsági Főcsatorna megépítése is jótékonyan befolyásolja majd. Több vizet kap a csatorna révén, s ez jelentős felfrissülést eredményez. A városok tisztasága, a virágos, egészséges környezet kialakítása és megőrzése valamennyiünk ügye. Biztató jelenség, hogy ez egyre jobban beleivódik a köztudatba. De az a legbiztatóbb, hogy az állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a lakosság, az emberek nem várnak egymásra. Mindenki tudja, hogy mit kell tennie, 3 teszi is, amennyire lehetőségei megengedik. A beszélgetés mégis azt bizonyítja, hogy a lehetőségek még korántsem merültek lei. A szükséges nagy beruházások mellett a kisebb tettek is jól segítik az ügyet. Mindez nem megy jó propaganda nélkül. A jó propagandára is megvannak az eszközeink, csak nem élünk velük mindenhol olyan jól, mint a beszélgetés egyes résztvevői, akik beszámoltak saját munkájukról, amelyet a lakóbizottságokban, egyes kerületekben végeznek. Közeleg Szolnok alapításának 900. évfordulója. Ez igen erős ösztönzést ad a tisztasági mozgalomnak, általánosabban a környezetvédelemnek is. E mozgalom azonban közügy, nem kötődik dátumhoz, hiszen környezetünket nem azért szépítjük, óvjuk és gondozzuk, mert évforduló közeledik, nem Is idegenforgalmi vagy más hasonló ok miatt, hanem azért, mert életünket akarjuk ezzel is skebbé, jobbá tenni* Btotey András Sokba kerül a takarítás Kikövezik a Tisza partját
