Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

1974. március 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hazánk és a KGST Készülőben A pénz története Uj műveket jelentet meg a Kossuth Kiadó 1974-ben számos érdekes kiadványt jelentet meg a Kossuth Kiadó. A 25 éves KGST történe­téhez kapcsolódik Kerék­gyártó György tanulmánya a KGST-országok tudományos­műszaki együttműködéséről. Már megjelent Fülöp Gábor Hazánk és a KGST című könyve; a gazdasági szerke­zetet, a nyersanyag-ellátást és hasonló alapvető kérdése­ket állít vizsgálata homlok­terébe. Az igen népszerű Mit kell tudni sorozatban is lesz egy könyvecske a KGST-röl, Miesel Sándor tollából. „Iparunk helye a világban” a címe Nyitrai Ferencné most megjelent könyvének, amelyben a ma­gyar ipar fejlettségét, hely­zetét mutatja be néhány KGST- és tőkés országgal is összehasonlítva. Azok számára, akik egy- egy problémakörrel részle­tesebben kívánnak megis­merkedni, megjelentetik az idén, a népszerű Kotik-soro- zatban négy lengyel szerző munkáját a XIX. és a XX. század gazdaságtörténetéről. Készül magyar szerzők ösz- szeállításában „A pénz tör­ténete”. A szocializmus politikai gazdaságtanának elvi kérdé­seit is sok oldalról közelítik meg az idén napvilágot lá­tó művek Ebben az évben e tárgykörből jelenik meg a „Szocialista árelmélet és ár­politika” című munka, amely főként az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer tapasztalatai alap­ján vizsgálja a kérdést. A Szovjetunióban a gazdaság- irányítás tudományos alap­jaival, a szocializmusbeli áruviszonyokkal kapcsolatban folyó elméleti vitákat elem­zi Valovoj-Lapsina „Szocia­lizmus és árviszonyok” cí­men megjelenő tanulmánya. A francia J. Alphandery, aki éveket töltött Kubában, a távoli szocialista ország gazdaságát mutatja be szem­léletesen. Nemcsak a nyugat egyre erőteljesebb fellazítá- si kísérletei teszik fontossá korunk különböző revizio­nista és burzsoá nézeteinek marxista bírálatát, hanem a tájékozottság, a vitaképesség szükségessége is. E témakör ben is több művet jelentet­nek meg. Jelentős E. J. Bre- ' gél „Polgári gazdaságtani el­méletek a mai kapitalizmus­ban” című munkája. A termelésirányítással és a termelés-szervezéssel foglal­kozó művek egyik legérde­kesebbje Kozlova Kuznyeco- va „A termelés irányításá­nak tudományos alapja” cí­mű munkája. Erdős Tibor újabb könyvében korábbi kutatásait tovább fejlesztve foglalkozik a gazdasági nö­vekedésnek a beruházások­kal, a termelési struktúra változásával kapcsolatos kér­déseivel. Mint különlegesség említhető meg a „Népese­déspolitika — a világ népes­ségi problémái” című kötet, amelynek egyes tanulmá­nyait a hazai szerzők mel­lett neves külföldi demog­ráfus szakemberek, tudósok írták napjaink egyik köz­ponti problémájáról. Ez év­ijen is folytatódik a „Köz- gazdasági ismeretek” rövid idő alatt népszerűvé vált sorozata. Tavaszi szünet: április 5—13-ig Az általános és középisko­lákban a tavaszi szünet ápri­lis 5-től 13-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap áp­rilis 3-án lesz, a szünet utáni első tanítási nap április 16-a. A szünet idején a napközibe járó általános iskolások ugyanúgy igénybe vehetik az iskola gondoskodását, mint más alkalommal: a napkö­zikben egész nap pedagógus­felügyelettel folyik a szak­szerű foglalkozás. Ami a tanév menetrendjét illeti: az eddigiektől eltérő­en alakul az érettségizők számára a tanév vége. A kö­zépiskolák IV. évfolyamain az utolsó tanítási nap (és ez­zel együtt a ballagás napja): május második szombatja. Ez az idén május 11-re esik. A középiskolákban az érett­ségi írásbeli vizsgákat május 18—24. között tartják. A tan­év eredményes lezárásához az általános iskolákban 198, a középiskolák 1—3. osztá­lyaiban 192 tanítási nap, a 4. osztályban 174 tanítási nap szükséges. A tanévzáró ünnepélyeket az általános és a középiskolákban egyaránt június 12—17. között, az igaz­gatók által kijelölt napon tartják. ÉLVMŰVELES) Állít és bizonyít Berlin, Tampere, Varsó Magyar művészek kiá lításai külföldön A következő hetekben több külföldi országban nyílik kiállítás magyar művészek alkotásaiból. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének szervezésében március 29-e és április 26-a között Ma­gyar naív művészet címmel rendeznek kiállítást a berli­ni Magyar Kultúra. Házában­Április első napjaiban a finnországi Tamperében — Miskolc testvérvárosában — magyar hetet tartanak. A varsói Magyar Intézet április 17-e és 21-e között magyar napokat tart Krak­kóban. Apr. 24-én a bécsi Collegi­um Hungaricumban az'inté- zet fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából ün­nepséget rendeznek, amelyen dr. Rosta Endre, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézeté­nek elnöke és dr. Ered Si- nowatz osztrák közoktatás- ügyi’miniszter is részt vesz. A bécsi Képzőmű vészé ti Akadémián Mai magyar kép­zőművészet címmel április 30-án nagyszabású bemutató nyílik amely a kortárs ma­gyar képzőművészetről ad átfogó képet. Április 27-e és május I9-e között Varga Imre Kossuth- díjas szobrászművész gyűj­teményét állítják ki a varsói Zachetaban. A szemész szemével Izzólámpás vagy fénycsöves világítás ? Radnót Magda akadémikus az új szemrontó tényezőkről Emelkedett-e vagy csök­kent a szemmegbetegedések száma? Milyen természetű ártalmak okozzák a legtöbb panaszt? Hol és mi a legsür­gősebb teendő látóképessé­günk megóvása érdekében ? Izzólámpás vagy fénycsöves világítás? Ezekre a kérdések­re válaszolt dr. Radnót Mag­da akadémikus, az I. sz. Szemészeti Klinika igazgató­ja. Elmondta, hogy a kezelésre és műtésre szorulók száma az utóbbi években nem emel­kedett ugyan, összetételük azonban — panaszaik okát tekintve — lényegesen meg­változott. Korábban a patho- lógiás, kóros, fertőző jellegű megbetegedések voltak gya­koribbak, ma viszont inkább a külső behatások okozta kü­lönféle ártalmak kényszerítik orvoshoz a beteg pácienseket. A legsúlyosabb szemé­szeti probléma környeze­tünk rendkívül egyenet­len fénykisugárzó hatá­sából származik.- Látási nehézségeink már az iskolában jelentkez- n.k. Szakembereink legutóbb készült tanulmánya szerint oktatási intézményeink vilá­gítása az európai szint alatt van. Az átlagos fényerősség a kívánatos 400—500 lux he­lyett a legtöbb tanteremben a tizenötöt se éri el, s ez a tanulók szemét a kelleténél jobban igénybe veszi. Okta­tási intézményeink 97 száza­lékában a megfelelő világí­tást nem biztosító, a látást zavaró opálgömbös izzólám­pákat használunk. Régi helytelen szokásból a fénycsöves megoldás­tól idegenkednek. Ez azonban indokolatlan, mert a tapasztalat szerint fénycsővel — a megfelelő műszaki és egészségügyi elő­írások mellett — a mestersé­ges világítás minden feltéte­le maximálisan biztosítható. Ésszerű alkalmazásával az éleslátás tartóssága, a látha­tóság, a kontrasztérzékeny­ség és a reakcióidő egyaránt kedvezőbb lesz, s az agyké­reg aktivitása is fokozódik. Azt a tévhitet pedig el kell oszlatni, hogy a keletkező — műszaki nyelven szólva — UV-sugárzás az egészségre ártalmas lenne. Mivel az ok­tatási intézmények kielégítő megvilágítása naponta két­millió ember jó közérzetének egyik feltétele, ezért most orvosokból és világítástech­nikai szakemberekből álló munkaközösség alakult e valóban jelentős közegész­ségügyi kérdés megoldására. T örtént, egy étteremben. A mellettem lévő asz­talhoz őszes, jólöltö­zött férfi ült le. Pontosan hat óra volt. — Főár, legyen szíves! — kiabálta végig a helyiséget, és ujjaival máris lódobogást kezdett utánozni. A pincér meglepő gyorsa­sággal sietett a vendég asz­talához. — Vacsorázni szeretnék!... Kérek egy étlapot! A felszolgáló rámutatott a fehér abroszra, mintegy jelezve, hogy az étlap ott fékszik. csupán a kedves vendég nem ismerte fel. Ta­lán azért, mert az a hátát mutatja felé ... A vendég komótosan meg­fordította a gépelt papírt, mutatóujját ráhelyezte dz első sorra, (csontleves-tész- tával) majd lassan lefelé húzva, elkezdte felolvasni az étlapot. A pincér először a jobb lábáról a bal lábára, majd balról a jobbra állt, később idegesen toporgott. A vastag mutatóujj hat óra ötkor a káposztánál meg­állt. — Mondja, ez mind kap­ható, ami itt fel van so­rolva? A kedves vendég — Természetesen, uram! — válaszolt a pincér. Köz­ben a kabátja szélét egy­folytában morzsolgatta. A mutatóujj továbbment. Negyed hétkor megállt a pa­calnál. — Tudja, valami olyat en­nék, ami nincs az étlapon. — Azt nem lehet, uram!... A konyha csak azt főzi, ami fel van sorolva. — Kár. Az ujj ismét elindult, a száj pedig mormolta a tar­talomjegyzéket. A pincér nem bírta idegekkel, közbe­szólt: — Választana végre, uram?... Mások is szeret­nének vacsorázni. A vendég, mint akit kí­gyó mart, fölkapta a fejét. Sehogy sem értette, mikép­pen lehetséges, hogy nem­csak egyedül van a világon. — Ne siettessen!... Majd választok, ha nekem tet­szik! ... Egyébként maga melyiket választaná? — De uram,!... Itt nem én akarok vacsorázni... A férfi felhorkant: — Persze! ...De magának se volna mindegy.' hogy me­lyiket kell megennie! A pincér fájdalmas arccal beleharapott a blokk-tömbbe. Nagyot nyelt., aztán megtör­tén mormogta: — Téved a kedves ven­dég ... Én bármelyiket meg­enném ... Ez mind nagyon jól van elkészítve... A vendég ujja hirtelen megállt, (éppen a szűzér­méknél tartott) óvatosan le­tette az étlapot, aztán las­san a pincér felé fordult: — Hát jó!... Akkor hoz­zon amit akar!... Pontosan fél hét volt. Ahogy néztem a csikorgó fogakkal távolodó ráncért, azt már tudtam, hogy nem leszek éttermi dolgozó. De hogy az ilyen vendégek miatt ma még rám kerül itt sor, és egyáltalán kapok-e még vacsorát — abban nem voltam biztos. Boór András Dr. Radnót Magda elmon­dotta, hogy a kezelt, de külö­nösen az operált szembete­gek számára nagy öröm a televíziónézés. A látásukat visszakapott „nézők” azonban — sok, teljesen ép látószervű társukkal együtt — arról pa­naszkodnak, hogy a felírások sok esetben a betűtípusok nem szerencsés megválasztá­sa folytán, fárasztják őket: nemegyszer maga a háttér is különböző irányban mozog. A képernyőn szereplők nevei rendszerint nem „ugranak ki” jól vagy túl gyorsan pe­regnek. Általános panasz az is, hogy a riporterek és az interjúalanyok feleslegesen sokat mozognak, számtalan­szor a kontraszt és a fényha­tás se megfelelő; a jövő he­ti műsort közlő tábla forga­tása is zavarja a rosszabb lá- tásúakat. Ugyanakkor a té­vékedvelők közül sokan szakszerűtlenül nézik a tele­víziót. Teljes sötétben vagy csak korlátozott háttérfény mellett ülnek a képernyő előtt, pedig a pihentető, fá- radásmentes tévénézés előfeltétele a szobavilá­gosság. Másik fontos tanács: aki egyébként is szemüveget vi­sel, az a televíziót se nézze anélkül. — Nagyon sok betegünk panaszkodik a szemet sértő, vakítóan világító fényreklá­mokra ; ugyanis ara erősebb fényreklám még a redőnyö­kön is átvilágít, és zavarja a pihenést. A gépkocsivezetők pedig, eddig megmagyaráz­hatatlan okokból, a Lánchíd egyébként esztétikus megvi­lágításával sem tudnak meg- baráí kozni. Panaszkodnak szemgyenge betegeink a nyomdatechnikailag egyéb­ként kifogástalan könyvek borítólapjának fárasztó szín­összeállítása miatt is. A fényérzékeny embereket a forgalomban lévő telefon­könyv apró, vibráló betűten­gere, és összhangtalan inger­lő, matt papírja is zavarja. Egy cikkünkben az alábbi mondatot írtuk le, s adtuk tanácsul azok­nak, akik közéleti tevé­kenységükben írásukkal és beszédükkel sokszor szere­pelnek: „Ügy írjunk és be­széljünk, hogy az emberek ne csak értsék azt, amit mondunk, hanem higgyék is, hogy igazak érveink, ezért ne csak. állítsunk valamit, hanem bizonyítsuk is téte­leinket.” Ebből a mondatból emel­jük ki a bizonyít és az állít igealakokat, elsősorban azért, hogy szembeállítsuk e két szó jelentéstartalmát és használati értékét Egy fiatal olvasónk kérdésére is választ adunk ezzel a feladatválla­lással. Ha valamit állítunk, való­jában olyan nyelvi formá­ban fogalmazzuk meg, amelynek lényege a kijelen­tés az egyszerű közlés, a csak szóban való megállapí­tás, tehát a tények egyszerű felsorakoztatása. Nem fűzünk hozzá érvelő szavakat, mon­datokat: azaz a közlést, az állítást, a kijelentést nem bi­zonyítjuk. A megbízható tények, az igaz állítások önmagukban is értékes részei lehetnek be­szédünknek, írásunknak. Ez azonban nem elég: a hallga­tóság arra is kíváncsi, van-e valóságháttere, hitele állítá­sainknak. Ennek bizonyításá­ra úgy kell érvelnünk, hogy azokat a tényeket is felsora­koztassuk, amelyek nemcsak az egyszerű közlés tényei, hanem a bizonyítás, a bizo­nyító érvelés szerves ré­szei is. Megfelelő bizonyítás, érve­lés nélkül ne beszljünk, je­lentéseket ne fogalmazzunk meg. Mondanivalónk, állítá­sunk igazsága, valósága csak úgy válik hatóerővé, ha megmutatjuk érvényét, és felvázoljuk annak nyilvánva­ló valósághátterét. Ne csak állítsunk valamit beszédünk­ben és írásunkban, hanem bizonyítsuk is állításainkat. Bizonyítás nélkül üres sza­vak sorozatává válhatnak mondataink. Azt is hangsúlyoznunk kell azonban, hogy igen fon­tos szerepet játszanak a té­nyek, az adatok. Ezeknek felsorakoztatása elengedhe­tetlen feltétel ahhoz, hogy tartalmas legyen beszédünk, írásunk. Ugyanakkor a té­nyek, az információk egy­szerű felsorolása bizonyítás nélkül, érvelés nélkül, az el­lenérvek megcáfolása nélkül nem eredményezhetnek ha­tásos megfogalmazást. Ha nem érvelünk, nem bizonyí­tunk, akkor valóiában szó­magyarázó jellegűvé válik a közlésünk. Dr. Bakos József bZOT-beutálóval Kedvezményes nyaralás a nagycsaládosoknak Jó kereseti lehetőséggel, átlagosan napi 4 órai munkával HÍRLAP- KÉZBESÍTŐKET VESZ FEL A MEZOTÜRI POSTAHIVATAL. Jelentkezés a postahivatal vezetőjénél. Ezekben a napokban osztja el a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a második félév­re szóló üdülési beutaló je­gyeket a szakmai szakszerve­zeteknek és a szakszervezetek megyei tanácsainak. Az idén összesen több mint 362 ezer dolgozónak és gyermekük­nek a kedvezményes üdülte­téséről gondoskodik a SZOT, ez 16 ezerrel halad ia meg az elmúlt évben üdülők számát. A beutalók elosztásánál fon­tos szempont, hogy a fizikai dolgozók, munkások mind nagyobb arányban kapják ezt a kedvezményt. Különö­sen a bőr-, a ruházati-, a vasas- és a bányász szak- szervezetek vállalatainak fi­zikai dolgozói és munkásai kapnak nagyobb arányban üdülési jegyeket, ezekben az ágazatokban a beutalóknak több, mint felét. A SZOT üdülőházainak egy része egész évben fogadja a szakszervezeti beutaltakat, többségükben azonban május 10-én indul a szezon, június elsejétől megindul az üdülési főszezon is, ilyenkor az isko­lai szünet miatt a családosok különösen szívesen nyaral­nak. A SZOT üdülőszobáinak többsége azonban három­vagy négy ágyas, ezért eddig a nagycsaládosok az. elhelye­zési gondok miatt gyakran nem tudták igénybe venni e kedvezményes üdülést. Most az elnökség határozata nyo­mán csaknem 6 ezer férőhe­lyet biztosítanak a nagycsa­ládosoknak az üdülőkben a nyári főszezon alatt, a sok- gyermekeseknek a létszámtól függően akár több szobát is kiadnak. A bőripari fflak- szervezet egész bakonybéli üdülőjét a nagycsaládosok­nak rendezne be, más szak- szervezetek pedig pénzjutta­tásókkal is hozzájárulnak a nagycsaládosok gondtalan üdüléséhez. A vegyipari szak- szervezet például több nagy család részére 2000 forint költőpénzt ad a nyaraláshoz. Külföldre is indít a SZOT kedvezményes utakat, az idén összesen 17 ezer dolgozó ismerkedhet más országok tájaival. Különösen sokan érdeklődnek a Szovjetunió iránt, ezért az elmúlt évinél 400-zal többen, 1700-an pi­henhetnek ebben a szomszé­dos országban, s cserébe ugyanennyi szovjet szakszer­vezeti tag látogat Magyaror­szágra. A NAGYKUNSÁGI ERDŐ ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG Szolnok város 900. évfordulójára történő előkészü­letek alkalmával folyó hó 28-án, 29-én és 30-án belterületi és üdülőtelkek, valamint udvarok fásítására 20 000 db különböző ÍRDEI ÉS PARKFA CSEMETÉT locsájt ingyenesen a lakosság részére. remeték szétosztásának helye: Szolnok, Ady E. u. a Pénzügyőrséggel szemben levő üres telek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom