Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-13 / 60. szám
J974. március 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 EMBEREK ÉS GEPEK Heg kell becsülni eket Fürgén, fiatalosan ugrik le R vezetőfülkéből. Szemével még egyszer végigsimítja ..segítőtársát”, aztán benyit az irodába. — Kicsit később jöttem, mert nem akartam már félbehagyni a sort. Meg aztán a munkaidőin is négy óráig tart. Németh István alapító tagnak számít, hiszen 1953 óta dolgozik a Jászsági Állami Gazdaságban, — Korán hozzászoktattak engem a mezőgazdasági munkához. Amikor már kapát tudtam fogni a kezembe, napszámba jártam. Kukoricát törtem, répát egyeltem, vetettem, arattam... — Szerettem kint lenni a mezőn, de a munka sok és nehéz volt. Gépekről nem álmodozhattunk. Akkoriban határoztam el, hogy' én egyszer úgyis gépen fogok dolgozni- Ez 1953-ban sikerült. Akkor szerveződött a gazdaság és jelentkeztem. Kellett a munkáskéz, dolog is volt bőven. — A növénytermesztésben kezdtem dolgozni, azóta is ott vagyok. Letettem a gépkocsivezetői tanfolyamot és traktorra kerültem. — Ügy éreztem, nincs kénvelmeseb’o munka az envémnél. Persze a technika fejlődött, a gének Is mindig modernebbek lettek. Sokfélét kipróbáltam. — Most milyen génen ül? — A szőlőtermesztésben is egyre több génre lesz szükség. Már csak a metszés, meg a szüret az, amit kézzel végeznek. A többi mun- kafolvamatot gépesítették. Jelenleg az eevik nvitögéoet kezelem. Ebből a fairből n van a gazdaságnak. Kell is ennyi, mert 417 hektáron termesztenek szőlőt. — Elmagyarázná hogyan működik a masina? — Nem ördongős szerkezet. Ötven lóerős PSZ—1-es nyitógép. Traktorra van felfüggesztve az egész. Gardá- non keresztül kapja a meghajtást. Hátul helyezkedik el a nagyteljesítményű leve- gőfújó, a fújó előtt meg egy sima tárcsa dolgozik. Ez takarítja el a tőke elől a földet. Mennyi szőlőt lehet egy nap alatt nyitni ezzel a géppel? — Ha minden jól megy, és nincs rossz idő, akkor naponta a 2,5 hold is megvan. — Hány ember helyett dolgozik? — Elvégzi vagy húsz ember munkáját... — Milyen szőlőmüvelő gépeket ismer még7 — Elég sokféle van már. Koccsoló, venyigezúzó, szőlőfedő, szüretelő, permetező gépek. — Ezek közül a gazdaságnak melyik van meg? — A nyitón kívtjl szőlőfedő, koccsqló, venyigezúzó. például a zúzógép azért remek, mert nem kell a sor végére kihordani a venyigét, olyan apró darabokra aprítja a fát, hogy szinte nem is látszik. — A nyitógép vezetése niQy figyelmet igényel. — Nem fárasztó egész nap? — Mit mondjak? Estére már nagyon kivagyok. Vigyázni kell, nehogy átmenjek egyik szőlősorból a másikba. Mindig hátrafelé kell nézi. A zaj is elég nagy. A fejemben estére egész méhkas zümmög. Azért én azt mondom, jobb ez a zaj, meg a fáradtság, mint egész nap a kapát rángatni- Aki szereti a gépet, az elviseli a kisebb kellemetlenségeket is. — Minden munkának van könnyebb, nehezebb része. Én csak arra gondolok, hogy akkor milyen fáradt lennék, ha mindkét kézzel végeznék... Meg kell becsülni a gépet Nélküle nem lenne korszerű mezőgazdaság, nem lenne fejlődés sem. Már sötétedik. Elnézést kér, de a gépet még rendbe kell tenni a másnapi munkához. — szekeres — JÓ REWDELET ~ ROSSZ VÉGREHAJTS A hiba nemcsak nálunk van WEB vizsgálat az olcsó gyermekruházati cikkekről A több gyermekes, alacsonyabb keresetű családok örömmel fogadták tavaly januárban a rendeletet: két minisztérium, a belkereskedelmi és a könnyűipari megegyezése szerint egyes gyermekruházati cikkek árát és minőségét stabilizálták. Mi más lenne ez, ha nem a nagycsaládosok gondjainak enyhítés*?, a kisjövedelmű emberek életszínvonalának nagyobb biztonsága? — mondhatná bárki. E rendelkezés összefügg az. azóta is növekvő szociális kedvezményekkel, amelyekkel az állam könnyít a gyermekes esaládok életén, enyhít az utódnevelés anyagi terhein, A rendelet megjelenése után azt is megtudta mindenki, hogy harmincfajta gyermekruházati cikk szerepel az úgynevezett stopáras listán. Felsőruha, fehérnemű és természetesen cipő is. Időnként láttunk is a közelmúltban egyik-másik megyei áruházunkban reklámfeliratokat (Jászberényben és a szolnoki Centrumban például mindmáig van) amelyek felhívják a vásárlók figyelmét az olcsó, jó minőségű, rögzített áras gyermekholmikra. Tavaly, január hatodikén jelent meg a rendelet végrehajtási utasítása, mely 1973. március elsejétől már azt is előírta, hogy megyénként legalább négy áruházban kötelező az ilyen ruházati cikkek árusítása. Szolnok megyében ennek értelmében a megyeszékhelyen a Centrumot, Jászberényben a Jászkun, Mezőtúron az ÁFÉSZ Karcagon pedig a Nagykun Áruházat jelölte ki a megyei Uniss kereskedelmi osztálya a rögzített áras gyermekruhák, cipők árusítására. ☆ A szolnoki Járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén ez a téma szerepelt. A NEB öttagú bizottságot küldött ki, hogy megvizsgálja, hogyan hajtják végre a rendelőket, milyen az érdeklődés, az olcsó gyermekruhák, cipók iránt A vizsgálódó bizottságnak nem volt nehéz dolga, hiszen csak a Centrum Áruházban kellett szetneznje. Ennek ellenére tapasztalataikról bőséges vizsgálati jegyzőkönyvet készítettek, amelyben — s a NEB ülésén elhangzott véleményekkel együtt — egyértelműen kritizálják a rendelet végrehajtását. Nem egyszerű a bírálat címzése. Többfelé kellene küldeni a javaslatokat, bíráló megjegyzéseket. Először is a rendelkezés nyomán megjelent cikkhsta szerzőinek. Téli gyermekruházati áru nincs a listán — mondták a szakemberek. Az eredetileg megállapított 13 fajta cipőből már a lista megjelenésekor néhányat nem is gyártottak hazánkban. Az iskola- köpenyből — addig sem 3 rendelet megjelenése után éppen augusztusban, szeptemberben fogyott el az olcsóbb fajta, A Könnyűipari Minisztérium ezt belátva pótlólag kötelezte olcsó iskolaköpeny gyártására a szegedi után a debreceni ruhagyárat. Mért utólag, a késskí fogytán, — persze, hogy nem lett belőle azonnal választék A gyermekfehérnemű választéka kielégítő ugyan, — de minősége már nem ilyen egyértelműen elfogadható. Mindeddig a jó rendelet olyan „rossz” végrehajtása, amely kritikát szülhet Tolnában. Baranyában, nemcsak nálunk. Nálunk azonban van , még más is. Bár a rendelkezés az iparra, a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalatokra egyaránt vonatkozik, a Centrum Áruházban sok bizonyítékát találták a vizsgálódók annak, hogy a nagykereskedelem időnként megfeledkezik a beszerzésről, s a rendelésre legfeljebb ráírja: nem áll módjában kielégíteni. A NEB-üíésen részt vevők azt is kifogásolták — jogosan —. hogv a megveszékhelven miért csak egy áruházban kötelező a stopáras gyermek- holmik árusítása. Javasolták is a niegvei tanács kereskedelmi osztályának, hogy a hamarosan megnyíló Sztárban is tegye kötelezővé ezek árusítását. ií Nagyon reméljük, hogy a témában ugyancsak vizsgálódó megvei NEB hasonló alapos munkával tária fel a jó rendelet végrehaltásának hiányosságait. Netán azt is javasolja, hogv a négy megyei áruházon túl a nagyobb települések üzleteit is kötelezzék az olcsó, rögzített áras gyermekholmik árusítására Ha ehhez még a cikklistát is bővítenék..'. S. J. A késedelem ára Nem lehet a számokkal is kifejezhető igazsággal perbe szállni. Tavaly 98 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe, a befejezetlen állomány ugyanakkor nyolcmilliárddai növekedett, s meghaladta a százmilliárd. forintot. Több ipari létesítményben csak részben kezdődhetett meg a munka, holott terv szerint teljes átadást kellett volna elérni. A vártnál kisebb mértékben bővült a telefonhálózat, az előírtnál kevesebb új kórházi ágyat foglalhattak el a betegek ,.. A beruházási késedelmek anyagilag, erkölcsileg terhelik a népgazdaságot, azaz mindannyiunkat. Ha a szakosított állattenyésztési telepeken — ezekből ötszáznál több van már az országban — késve kezd hízni a jószág, ha az új lakás tulajdonosa a reméltnél csak hónapokkal később költözhet, ha az új ipari üzem a tervezettől, fél- vagy egész esztendővel elmaradva bocsátja ki először termékeit, a veszteség a társadalom lehetőségeit, forrásait apasztja, erőit meg fölösen fecsérii. Sokat kezdeni Esztendőnként az építőipar 14—15 ezer olyan létesítmény ■ munkáit kezdi meg, amelyek értéke százezer forint fölött van. Tekintélyes mennyiség! Túlságosan is az. Az egyik híradástechnikai vállalat vidéki gyáregységének létrehozásához — 40 prilliós beruházás — 37 hónap kellett, a legújabb cementgyár részleges üzembe helyezéséig iá 5? hónap telt .el csupán az építési munka első dátumát tekintve, holott itt, feszített tempót diktáltak a népgazdasági érdekek. Az is a megtörtént esetek közé tartozik, hogy az egyik város vágóhíd ját — 28 millióért —éppen kerek négy esztendeig építgették, ugyanannyi ideig mint egy 750 millióba kerülő sörgyárat, S öt év szükségeltetett egy családosokat — összesen 400 személyt — befogadó üdülő tető alá hozásához ... Hullámok sodra Nincs persze olyan mérce, amely mindenfajta beruházásra érvényes lehetne. Mások a követelmények a vegyipari üzem beruházásánál, mint a viszonylag egyszerűbb technológiájú útépítésnél, bár esetleg a forintértéké mindkettőnek egy forina. Ám pusztán a technikai, technológiai igények eltérősége indokolná, hogy a kereskedelemben, a szállításban és a hírközlésben, az építőiparban az üzembe helyezett beruházások értéke évek óta meghaladja az üzembe nem helyezettekét, ugyanakkor az iparban, a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban éppen ennek a fordítottja érvényesül? Hullámok sodra taszítja egy-egy beruházás ladikját; az összecsapott előkészítés, az elnagyolt tervezés, a helyszíni szervezetlenség hullámai ezek. A tervezői felületesség miatt , három hét vész el, az anyagellátás akadozása miatt sokszorosan egy nap, a szerelőket egy hónapra máshová vezénylik .,. Summa summárum máris kikerekedik fél év, ha nem egy év. Meredek l^pceők: 1965-ben 42,9 milliárd forint értékű üzembe helyezett beruházással 31,9 milliárdnyi befejezetlen állomány állt szemben. A népgazdaság' fejlődése, a nagyobb beruházási lehetőségek azután megnöveltek az étvágyat, olyannyira, hogy 1970-hez mérten 1971-ben már 15 mtf'k árd volt a befejezetlen állomány gyarapodása, } 972-ben ben és 1973-ban pedig egyaránt nyolcmilliárd. Természetes, hogy a gazdasági növekedés ' bővíti a beruházások mennyiségét, s vele — arányosan! — a folyamatban levő. még be nem fejezett -fejlesztések pénzben számított értékét ugyancsak. S nemis ezt, hanem a túl meredek lépcsőket kárhoztatjuk, a gyors kezdés, lassú kivitelezés, kései átadás gyakorlatát. Azt az egészségtelen szemléletet, amelynek vallói azt tartják: kezdjük csak eh azután" majd lesz valahogy. Pedig ez közpénzekre menő „nagyvonalúság”. Eltűnt napok Vajon minden reális okol okozatot méltányolva is, elfogadható. hogy tavaly az első negyedévben 17, a negyedik negyedévben viszont 42,2 milliárd forintot fizettek ki beruházásokra? A nagy eltérés a munka ütemességének lázgörbéje, hájrák és sétálások tükrözője E rossz, egyenetlen ritmus azután a beruházások üzembe helyezésének idejéből heteket, hónapokat rabol eh Az ipari épületeknél például 1973-ben az átlagos kivitelezési idő az előző évi 542 napról 577-re növekedett. Hová, mire ment el .35 nap, több. mint egy hónap? Ami azután vitatta tattanul hiányzott vagy hiányzik a termelés terv szerinti megkezdésekor ,.. Tavaly a harmadik negyedévben összesen 24.2 mil- liárdot költöttek az országban beruházásokra, ebből 13,1 milliárdot a vállalatok, szövetkezetek saját hatáskörükben fizettek ki. Vajon minden mfiliót úgy, hogy biztosak voltak a kamatozás tervezett kezdetében? S Úgy, hogy mindent meg is tettek ennek érdekében? Többet, de lobban! 1973-ban 106,4 milliárd forint — ebből negyvennél több az iparban. 26 milliárd a kommunális ágazatban — szolgálta a beruházásokat. Ez folyó árakon számítva három százalékkal több az 1972. évinél. Idén a népgazdasági terv megnöveli a beruházási lehetőségeket, mivel 117—118 milliárd forintot szán erre a célra. A több Igazi értékét csak a jobb munka adhatja meg. , A nemzeti jövedelem növelésének ugyanis fontos forrása lehet a befejezetten be- ruházások arányos csökkentése, azaz a kivitelezés meggyorsítása. az üzembe helyezési idő megrövidítése. Tavaly a nemzeti jövedelem 355—.360 milliárd forintra rúgott. Számítások szerint a beruházási munka iavítása, legkézenfekvőbb tartalékainak hasznosítása, legkevesebb évi 5—8 milliárddal növelhetné felosztható javainkat. Igaz, ez a tnemzeti jövedelemnek csupán 1,5—1,7 százaléka, de futná belőle — mondjuk — két és fél ezer lakásra, vagy két Berernen- di Cementműre... Mészáros Ottó Magyar szerszámgépek a lipcsei vásáron Szerszámgépek a lipcsei Tavaszi Vásáron a Tcclmoimpex magyar külkereskedelmi vailal»t B&vüoBjáhaw . .
