Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-13 / 60. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLER XXX. évf. 60. sz. 1971. márc. 13., szerda. TANÁCSOK AZ ÜGYFEI ÉKÉRT M ég két év sem telt el azóta, hogy megnyíltak az első ügyfélszolgálati irodán a tanácsoknál. s máris természetes, hogy a lakosság felvilágosításokért ezeket az irodákat keresi feL Az ötlet akkoriban a következő elgondolásból született: megfigyelték,• hogy a tanácsházára belátogatók jelentős százaléka mindössze kérdésére kér választ, vagy valamilyen rutinügyben nyomja le a kilincset Igazolást kér erről, arról, nyomtatvány-űrlapot kíván beszerezni és ami szintén gyakori, jogai, kötelességei iránt érdeklődik. Való igaz, eközben a lakosság gyakran tapasztalhatta, a tanácsi ügyintéző sietősen adta tanácsait éreztette azt hogy komoly munkájában tartják feL Az ilyen bánásmód valóban méltatlan az ügyfélhez, de a tanácsi dolgozóknak is igazuk volt, hogy az érdemi ügyek intézésében sokszor akadályozták a felvilágosításra váró látogatók. Mind nekik, mind pedig az ügyfeleknek előnyössé vált az a megoldás, amikor a helyi tanácsok külön részleget alakítottak, amely iktat felvilágosít s a gyakran szükséges igazolásokat kiállítja. Ezekben az irodákban aligha lehet eltévedni, hiszen az íróasztalokon jól látható táblák jelzik, milyen jellegű ügyekkel foglalkozik a köztisztviselő. Az a mondás, hogy „beugróm a tanácshoz” jelenleg szó szerint is értelmezhető, hiszen az ügyfélszolgálati irodákban bárki percek alatt elintézheti, amiért jött. E tanácsi szolgáltatás az utóbbi években sok dicséretet kapott a lakosságtól és az újságoktól. Az alábbi gondolatok ezekből semmit sem kívánnák levonni. Annál kevésbé, mert azoktól a tanácsi vezetőktől származnak, akik a legutóbbi időkben elemezték fiz ügyfélszolgálat eredményeit, hibáit és terveket szőnek e tanácsi munkaforma továbbfejlesztésére. Gondolom nagyon is a lényegre tapintanak rá azok, akik szerint az ügyfélszolgálati iroda nem áldhatja útját annak, aki! ügyével a tanács illetékes vezetőbeosztású' emberével, vagy az osztállyal szeretne „kereskedni”. Akad egykét hely, ahol útbaigazítás helyett szinte legyökereztetik az ügyfelet mindent elkövetnek, nehogy a panaszos íeimenjen az irodákba. Nem árt ezért emlékeztetni arra. hogy az üs> i_iazij.&aiat eruemi ügyek elintézésére nem alkalmas, s nem is lehet feladata a panaszosok „feltartóztatása”, esetleg csupán „megrostálása” azzal a céllal, hogy az ügyintézőknek több idejük jusson a nehéz munkák elvégzésére, a problémával rendelkező ügyfelekkel történő foglalkozásra. A fő szempont mindig is az, hogy a tanács keresse az ügyfelek kényelmét, szolgáltasson gyorsan igazolást, de ne zárja el az utat a lakosság előtt Az ügyfélfogadás érdemi munkája továbbra is a szakigazgatási szervek dolgozóira hárul, őket csupán kiszolgálja, segíti az információs iroda — jegyzik meg a tanácsi vezetők, és ebben igazuk is van. Több tanács bővíteni kívánja információs irod*1"'. v—?- tében a jogi tanácsadást Itt első pillanatra önzetlenségre gondolunk, hiszen tudjuk, a tanács jogi fejvilagosnasai ingyenesek, szemben az ügyvédek segítségevei, akiknek honorárium jár munkájukért Megengedhető, hogy a tanácsokat az ingyenes jogi tanácsadásban ilyen szempont is vezeti. hiszen vallják, nem mindenki képes ügyvéd fogadására. Az is egyfajta önzetlenség, hogy ilyenkor a tanács ahhoz is segítséget nyújt, amiben az emberek éppen a tanáccsal szemben akarják érvényesíteni jogaikat, realizálni jogos kifogásaikat valamely tanácsi döntéssel szemben. A tanács jogi tanácsadásával mégsem elsősorban maga ellen hívja ki az ügyfeleket, s ha ilyen előfordul, az is csak jó az államigazgatási szervnek, amelynek végső soron érdeke: az állampolgárok jogai semmiben ne ’ szenvedjenek csorbát A megyei tanácsoknál, a városi, járási, községi hivatalokban ma évente — egy-egy megyében — legalább hárommillió ember fordul meg. A tanácsok ügyfélforgalma — apparátusuk létszámához képest — óriási Ezért is fontos hogy az ügyfélszolgálat a jogi tanácsadás további tökéletesítésével lehetőleg mindenki bizalommal közeledjék a tanácsokhoz, érezze, ami számára fontos ügy, az a tanács számára is fontos. A jól kiépített információs irodák segítségével, munkájuk állandó megújításával, az ott dolgozók helytállásával erősödhet a tanácsok és a lakosság kapcsolata, ami elengedhetetlen a tanácsokra váró feladatok jó teljesítéséhez. K. F. Szolgáltatás a köztégekhen 130 millió forint beruházásra Különbség a városok és falvak között A szolgáltatások helyzete egyre több fórum napirendjén szerepel. A napokban az ipari osztály jelentőse alapján ezt vizsgálta a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. A felmérés a megye összlakosságának több mint felet érintő községekben történt. Harminc kis- és nagyközségben, ahol a megye községi lakosságának 53,3 százaléka éL A megyében feltárt problémák nem sokban különböznek az országostól. A kon- mány tavaly két ízben is határozatot hozott a szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatban. Az illetékes minisztériuMa: Emberek és gépek • • • A késedelem ára • • • Szocializmus és nemzetiségi kérdés • • • A tv képernyője előtt Egy lakosra 836 forint 1970-ben hazánkban az egy lakosra jutó szolgáltatás átlagos értéke — vidéken — mintegy 550 forint volt. Szolnok megye 568 forinttal az országos átlagot meghaladva a megvék sorrendjében a 9. helyen állt. A megyei fejlesztési terv a szolgáltatás 50 százalékos fejlődését írta elő 1975-re, és az az egy emberre eső nagyságrendet 836 forintban határozta meg. A megvalósításhoz nagy segítséget jelentett a megyének a 45 millió forintos szolgáltatási fejlesztési alap, valamint a jászberényi műszeripari és a tiszafüredi vegyesipari szövetkezet autószervizének építésére biztosított támogatás. A szolgáltatók saját fejlesztési alapja, a tervezett bankhitelek, a tanácsok támogatása 130 millió forint szolgáltatásfejlesztési beruházásokat tesznek lehetővé a IV. ötéves tervben. A kedvező feltételek hatását csökkentette az a tény, hogy a gazdasági szabályzók a vállalatokat, szövetkezeteket jobban ösztönözték a termelő munka fejlesztésére, mint a szolgáltatások növelésére. A két ellentétes tényező azt eredményezte, hogy a tervidőszak első három évében (a tavalyi adatok csak előzetesek) az egy lakosra jutó szol- s gáltatások értéke megyénkben 568 forintról 682 forintra emelkedett Ez némileg elmarad a tervezettől. A megye községeiben ez a mutató még alacsonyabb 1973-ban az egy községi lakosra jutó szolgáltatás értéke 4 > forint, 37,5 százalékkal marad el a megyei átlagtól Van különbség a kis- és nagyközségek között is. A ■nagyobb lélekszámú községekben — Jászapáti, Jász- fényszaru, Kunszentmárton — több a szolgáltatás-egy lakosra eső értéke, mint az apró falvakban. Minőségi színvonalkülönbséget okoz a település jellege (mezőgazda- sági, ipari) és a közelében lévő város vonzása. Az országos adatokkal összehasonlítva más megyékben is ilyen különbség tapasztalható a városi, községi szolgáltatások között. Ezzel az egy lakosra jutó teljesítményértékkel, jó- nébány iparosodottabb megyét megelőzünk. A fele m»gánki-ipar A községi szolgáltatások alakulására jellemző, hogy az ellátásban a minisztériumi és tanácsi vállalatok részvétele minimális. Az összes szolgáltatások 3 százaléka. Valamivel több az ipari szövetkezetek, ÁFÉSZ-ek 28 és a termelőszövetkezetek 16 százalékos aránya. Még mindig legnagyobb a magánkisiparos szolgáltatás, amelynek értéke 53 százalék. A szolgáltatások hiányosságainak felsorolásában hosszú a lista. Általános probléma, hogy a felvevőhelyek, szolgáltató üzemek nyitvatartási ideje sem igazodik a lakosság igényeihez. Egyes tartós fogyasztási cikkek garanciális javításához az ipari szövetkezetek nem kapnak engedélyt, ami pedig javítana a szolgáltatás gazdaságosságán. Éppen erre hivatkozva néhány szövetkezet megszüntetett olyan tevékenységet, amire a lakosság igényt tart. Több szakmában fenyeget a kiöregedés veszélye, és az alacsony jövedelem miatt nem megfelelő az utánpótlás. mok az idén mér új rendele- tekkol szabályozták a szolgáltatásra vonatkozó kedvezményeket. Ezek elősegítik a vegyesprofilú szolgáltatásokat is, kiegyenlítik az árutermelés és szolgáltatás közötti érdekeltségi különbségeket. n. l. Lépcső az alagútba • • • A szerkesztőség postájából • • • Jogi tanácsadó Jászberényben r Épül a százezer üzemórás \ autószerviz Garanciális javítások, speciálisan képzett szakemberek Elkészültek az alapozási munkákkal, és az eddiginél gyorsabb ütemben folytatják Jászberényben a Műszeripari Szövetkezet génjárműjavító üzemének építését. Az 1500 négyzetméter alaptóri'l-Hon épülő százezer üzemórás autószerviz úgy készül, hogy kapacitását később akár duplájára bővíthessék. Az új üzem 12 szerelőállá- sú csarnokával, esv mnsóál- lásával, karosszéria, festő és villamosszerelő műi' ■ ével az autójavítás és karbantartás legigényesebb követelményeinek is megfelel majd. Jelentőségét emeli, hogy a Szolnok—Hatvan közötti út mentén, valamint a megnövekedett forgalmú Budapest —Heves—Kisköre útvonal közvetlen közelében épül Előnye még, hogy az üzem mellett van a város üzemanyagtöltő állomása. Az épülő szerviz a Jászság legnagyobb gépkocsijavító üzeme lesz. A mostani autójavító részlegben 9 autószerelő van, az új szervizben 44 speciálisan képzett szakember dolgozik majd két műszakban, a legkorszerűbb felszerelések segítségével Ria tehergépkocsik (egytonnásig) javítását és karbantartását, valamint a baráti országokban gyártott személygépkocsik garanciális javítását végzik. A még hiányzó szakemberek pótlásáról a műszeripari szövetkezet a szövetkezetben folyó szakmunkásképzéssel, és a város üzemeivel kooperálva gondoskodik. A Hűtőgépgyárban például kilenc szerelő, a Volánnál ugyanannyi szakember speciális képzésével segítik . az új szerviz üzembe helyezését Az üzemet a Jászsági Építőipari Szövetkezet építi. A tervek szerint 1975. júniusában adják át rendeltetésének. Üzembe helyezése után a mostani autójavító részleget korszerű, garanciális javítósokat is vállaló motorjavító üzemmé alakítják át. «1 HÍREK u- TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK Belgrádiról Szkopjéba Á hivatalos, baráti látogatáson jelenleg J ugoszlávia- .jan tartózkodó magyar ka- luuai küldöttség, — amelyet Czinege Lajos vezérezredes, uonvéaelmi miniszter vezet, tegnap külön repülőgépen Belgrádból Szkopjéba utazott. A delegáció a macedón tagköztársaságban katonai alakulatokat tekint meg és eszmecserét folytat katonai es politikai vezetőkkel. l\ tegnapi jugoszláv lapok fényképekkel illusztrált tudósításokban számainak be a Magyar Néphadsereg küldöttségének J ugoszláviába érkezéséről és a két ország honvédelmi miniszterének hétfői megbeszéléséről. KGST-konzultáció Keszthelyen, az Agrártudományi fcgye.em mezógaz- daságtudomanyi karán dr. K°vcs László tudományos dékánhely ettes elnökletével tegnap KGST-konzultáció kezdődött a makro- és mikro tajjaiijaEok legkorszerűbb agrokémiai módszereinek alkalmazhatóságáról. A KGST-országok képviselői a tapasztalatcserén kívül kö- zSs kutatási programot dolgoznak ki. A konzultáció résztvevői a négynapos magyarországi program során meutek'ntík a hazai kutatási eredményeket reprezentáló gazdasagokat, és tanulmányozzák a keszthelyi Agrártudom 'nyi Egyetem laboratóriumi munkáját. Tanácskozás a gazdasági és szakszervezet i munkáról A szakszervezetekhez tartóz) ágazatok és vállalatok a közlekedéspolitikai koncepcióban meghatározott feladatok időarányos részét teljesítették: javult a szak- szervezeti munka, a választott testületek, tisztségviselők tevékenysége — állapította meg tegnap délelőtt kezdődött ülésén a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége, amely a szakma gazdasági és szakszervezeti munkáját értékelte. Vándorzászló kisújszállási KISZ-szervezetnek Tegnap délután 15.30 órakor aerült sor Kisújszálláson a forradalmi ifjúsági napok megnyitójára a törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat kisújszállási gyáregységében. Megnyitó ünnepi beszédet mondott Szilágyi Gyula, a KISZ megyei bizóttságának ' titkára, majd Szívós Antal, a KISZ megyei bizottság első titkára átadta a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, melyet másodszor nyert el egymást követően a gyáregység KISZ-szervezete. Ez alkalomból több fiatal kapott kitüntetést és különböző értékű jutalmat. Léghűtéses hőkezelő kemence épül Alagút hőkezelő kemence letelepítése kezdődött meg * fővárosi törzsgyárból a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyáregységébe. A munka rendkívüli szervezettséget igényelt Élő- gyártásra, tárolásra rendezkedtek be, hogy a termelésben ne legyen kiesés, a vasmaglemezek egy részét pedig átmenetileg a csepeli gyárban hőkezelik. A kemencét külső vállalatok építik a törzsgyár és a gyári TMK segítségével. Szőlőtermesztési bemutató Jászberényben, a Jászsági Állami Gazdaságban tegnap szőlőtermesztési tanácskozási bemutatót tartott a Magyar Agrártudományi Egyesület Szolnok megyei Szervezete és jászsági csoportja, az Állami Gazdaságok Szolnok megyei főosztálya; a Kőzép- tiszavidéki és Jászsági Mezőgazdasági Tsz-ek Területi Szövetsége. A rendezvényen a Szolnok megyei szőlőtermelő nag} üzemek, szakemberei vettek részt. A programban előadás hangzott el a nagyüzemi szőlőgazdáikodás elvi és üzemi problémáiról. A tanácskozás után rendezett gyakorlati bemutatón a Jászsági Állami Gazdaságban meghonosodott gépi szőlő- nyitás módszereivel Ismerkedtek meg a résztvevők. Árvízi mementő A szegedi Dóm tomyájoan tegnap reggel megszólalt a hősök harangja. A csak ieles ünnepeken és évfordulókon megszólaló harang ezúttal a várost rombadöntő 1879. március 12-i nagyárvízre emlékeztette a város lakóit. A nyolc és fél tonnás harang mélyzengésű hangja ' ite betöltötte a várost. Hagyományos mementója ez a naj- dani vészharang félreverésé- nek a Tisza elszabadult pusztító áradásának. Egy mondatban — Különösen keresett termék, a mészhidrát gyártásának fokozására uj gépeM szerelését kezdték meg a dorogi Mészműben. — A Nagykanizsa és Vidéke Általános Fogvasztásl és Értékesítő Szövetkezet a SZÖVOSZ. a MÉSZÖV, valamint az Állami Fejlesztési Bank támogatásával munká3 szövetkezeti ABC-áruházat építtet Nagykanizsán — az Egyesült Izzó gyártelepének közelében. — A szentgáli Tiszafa-erdőben törzszámlálást hajtottak végre, s mintegy 120 ezer tiszafát vettek „leltárba”, — Az esztergomi Labor Műszeripari Művekben sorozatban készítik a TÜ—1 <ö- zépkateeőriájú korszerű tűzoltóautókat. — Millenneumi képeskönyvet adott ki az esztergomi Városi Tanács. — Árpád-kori falu maradványaira bukkantak a régészek a kemenesaljai Páléi községben! L
