Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

1974. március 12. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 EMBEREK ÉS GÉPEK Barátság tizenkét éve Á zagyvarékasi Béke Ter­melőszövetkezet 50 hektáron termeszt dohányt. Ilyenkor tél végén a dohányföldeken még nem dolgo2mak. A gé­pek a szerelőműhelyben vár­ják a tavaszt. ( Gombai József nélkülözhe­tetlen a szászberek! üzem­egységben. Ö az egyedüli, aki ért a dohányművelő gépek szereléséhez. Több fiatalt is oktat erre a mesterségre, pe­dig még csak 30 éves, maga is fiatal. — Tizenkét esztendeje kezdődött barátságom a gé­pekkel. Mezőgazdasági, do­hánygépész szakmát tanul­tam, és így kerültem 1964- ben a termelőszövetkezetbe. Természetesen akkor még dohányművelő gépek nem voltak mindenütt. Itt sem. Három évig RS—09-es, két évig Szuper 50-es zetorok- kal dolgoztam. Aztán több­féle gépen valtam, míg ta­valyelőtt megjött az első Balthesz dohánykombájn. Én kerültem rá. — A traktorok után nehéz volt megszokni, mert ez a legmodernebb gép. amit ed­dig láttam. A szerkezete is elég bonyolult, nagy karban­tartást igényel. Amikor ta­valy újabb két kombájn ér­kezett, több fiatalt kellett a kezelésére megtanítani. így most négyen vagyunk, akik vezetni tudjuk. Én már csak inkább szeretem, mint veze­tem. — Sokat tud ez a kom­bájn. öt igen nehéz műve­letet végez. Ültet és közben locsol, műtrágyát szór, per­metez. kultivátoroz, és le is töri a dohányt. A teljesít­ménye is jó. Például ha pa­lántái, 40 ember helyett dol­gozik. Egy 10 órás műszak­ban 2 hektár dohányt lehet vele elültetni. Míg egy em­ber ennyi idő alatt csali 400 négyzetmétert ültet. Ebből is látszik, hogy milyen nagy se­gítséget jelent. — Mikor megkezdődik a munka a földeken, én is kinn vagyok reggeltől estig. Habár csak a szerelés, kar­bantartás lenné a dolgom. De nem tudom megállni, hogy ne üljek rá a régi kombáj­nomra. A legjobban munka közben szeretem. — Milyen más feladata van még? — A téli felújító karban­tartó munka mellett akad egy-két tennivaló. A tsz-nek van egy Metszupra típusú dohányvarrógépe. Küldenek értem, ha van valami baja, vagy ha be kell állítani. Té­len három fóliasátorban do- hánypalánitákat nevelnek. A kis növényekre kell a meleg. A kazánnal is van néha gondom. Aztán villanyt is szerelek, meg ami adódik egy ilyen telepen. De látja, minden feladat a gépekkel kapcsolatos. — Hány órát dolgozik na­vonta? — Az évszaktól függ. Té­len reggel 7-től kezdődne a munkaidő, de bejövök már fél hatra. Valami hajt, nem hagy nyugodni. Be kell jön­nöm a gépekhez. Amikor meg beindul a szezon, —áp­rilis közepétől szeptember közepéig — akkor naponta 12 órát is itt vagyok. Reggel mindig ellenőrzők minden gépet, aztán engedem útnak őket A műhelyben elvég­zek, majd kimegyek én is a földekre, és figyelem, mi­lyen a motorok hangja. Ha becsukom a szemem, altkor is tudom, hogy melyik gép zúg. Nagyon ismerem már őket... — szekeres — „Munkakorzó” a főúton A szolgálatban lévő rend­őr elzárta a jelzőlámpát, s az Ady Endre út és a Ság- vári körút kereszteződésében kialakult csomópontban irá­nyította tovább, a forgalmat. — Ez az. amire számítot­tunk — mondja Mészáros Imre főhadnagy, a megyei Rendőr-főkapitányság for- galomszervezési főelőadója, az Ady Endre út és Ságvári körút kereszteződésénél. Lé­nyegesen 'kisebb ennek a csomópontnak az áteresztő képessége. Éles sípszó. Szavai igazát a kereszte­ződésben torlódó járművek hitelesítik. A forgalmat irá­nyító rendőr szinte minden járműnek külön-külön int, engedélyt adva a továbbha­ladásra Majd éles, ideges sípszó harsan. Nem először, rövid egy óra alatt. Hát igen. a gyalogosok. Nincse­nek tisztában a karjelzések­kel, de a rendőr határozott utasítására visszalépnek a járdára. Autók állnak minden irányból hosszú sorban. A torkolat szűk. Egy panel- szállító hatalmas jármy be­fordulna a Ságvári útra. Szemben egy kamion. Vi­gasztalan látvány. Dé a ka­mion vezetője hátra tolat, most már elfér a másik jármű is. — Hogvan lehetne ezt a kereszteződést elkerülni? — A rutinosabb vezetők, az ízig-vérig szolnokiak már rájöttek eav úi útvonalra. Ha az Ady Endre útról a Keskeny János útra. onnan a Szántó körút, a Kun Béla körúton át az Arany János útra visszatérünk, el­kerülhetjük a csomópontot. Üres kilométerek A taxisok is a rutinosabb vezetők közé tartoznak. Még délelőtt megvitatják az új helyzetet. Vidéki János sze­rint is sok kerülőt keli ten­niük. aminek nem nagyon örülnek az utasok, hiszen többet kell fizetniük. Az állomásról a kórházig 18 forint volt a menetdíj, most 25. De a taxisofőrök sem örülnek, mert megnőtt az üres kilométerek száma. A Petőfi út megállójában buszra szálltam. Márkus András, az első fordulóját teszi. Ismerkedik a megvál­toztatott útvonallal, az új megállóhelyekkel. — A többiek azt mond­ják, hogy csúcsforgalomban 13—15 perccel megnő a menetidő. Egy lovaskocsi után be­sorolunk mi is. — Látja? — mondja. — Ha az ember elkap egy ilyet, egész gépkocsisor lé­pésben követheti. A kereszteződés utáni megállóban köszönök el tőle. A rendőr szabad jelzésére váró hosszú sorban ott áll az Aulóintéz^t egyik gépko­csija is. Az oktatót kérde­zem. Int. hogy szálljak be, mert szabad az út. Bele kell rázódni — Hogy mi a benyomá­som a megváltozott forgal­mi rendről? Nagy a zsú­foltság., Nem tudóm, hogy a nyári forgalmat hogyan tud­ják lebonyolítani — mond­ja Varga Tibor oktató. — Kunmadarason az idén helyi forrásokból és a la­kosság 800 ezer forint érté­kű társadalmi munkájával együtt 2.5 millió forintot fordítanak fejlesztésre. A legnagyobb gondot a rossz egészségügyi ellátás okozza. A nagyközség három orvosi körzetében mindössze egy helyen van orvos. Ezért Egyelőre nehéz kiigazodni, de szerintem a tanulók szempontjából mégis jó. Ha hozzászoknak ehhez a for­galomhoz, jobban megáll­ják majd a helyüket ké­sőbb is. Bele keli rázódni a megváltozott helyzetbe mindnyájunknak, a forgal­mat irányító rendőrnek, a gyalogosoknak, a gépjár­művezetőknek egyaránt. Az útelzárást irányító KPM Szolnok megyei Igaz­gatóság vezetői is szemlét tartanak. — Az átállás a tervek szerint zajlott le, — mond­ja Bundies Zoltán, a mű­szaki osztály vezetője. — Kihelyeztük az irányító fel­iratokat. táblákat, s amint látja, már a munkákat is elkezdték. Ennek a munkának eddig is szemtanúi voltunk, de az építés előrehaladásával most -vjnár naponta láthat­juk az útépítés apró moz­zanatait is. A főút amolyan „munkakorzóvá” vált. S a járókelők túltéve magukat az ideiglenes, nélia kisebb- nagyobb bosszúságot okozó közlekedési gondokon, meg­állnak. nézik az út- és alul­járó építésén fáradozó dol­gozók munkáját, amire, ha elkészül, mindnyájan büsz­kék leszünk. Szőke György a tanácsülésen úgy döntöt­tek. egymillió forint1 költ­séggel két orvoslakást épí­tenek. A másik súlyos gond a tanteremhiány. Határozat született, hogy az idén taná­csi alapból és a nagyközség gazdasági szerveinek hoz­zájárulásával 600 ezer forint költséggel két tantermet építenek. Javul at egészségügyi ellátás, enyhül a lauleremhiáuy Fejlesztési tervek Kunmadarason Kell-e törpe vízmű? űrről vitatkoznak a Tiszazug községeiben Évek óta rendszeresen visz- szatérő nyári bosszúság a ti­szazugi községekben a víz­hiány. Sőt nem is mindig csak nyári bosszúság, hiszen sok helyen még a többi évszak­ban is aggódva lesik az em­berek a megnyitott csapokat: folyik-e a víz? A kisnyomású kutak, a rendszertelenül lefektetett, korszerűtlen vezetékek már nem képesek ellátni a lakos­ságot vízzel. Kézenfekvő volt tehát a gondolat: törpe víz­műveket kell építeni. Meg-is kezdődtek az előkészületek, egyszerre, szinte, valamennyi községben. A megvalósítás módja viszonylag egyszerű­nek tűnt: tervek készítése — vízműtársulás szervezése — a vízmű megépítése. A való­ságban azonban nehezebben megy a dolog. • * • Tiszakürtön Papp János ta­nácselnök és Rádai Román Barna, a Szolnok megyei Víz- és Csatornaművek Vál­lalat építési beruházási osz­tályának vezetője éppen a vízműről tárgyalt, amikor az elnököt kerestem. Milyen stádiumban vannak jelenleg a vízmű építésének előkészületei Tiszakürtön? A tervdokumentációt leg­később a III. negyedév végé­re szállítja a Víz- és Csator­namű Vállalat — mondja Papp János. December 31-ig meg kell alakítani a vízmű­társulást, akkor számítha­tunk a vállalat segítsége mellett az OVH és a megyei tanács támogatására is. — Ügy tudom, a lakosság vegyes érzelmekkel fogadta a vízműtársulás megalakításá­nak hírét. — Igen. Ez volt a tanácsta­gi beszámolók egyik fő témá­ja. Kétségtelen, hogy van bi­zonyos idegenkedés. — Milyen érveket lehet hozni a vízmű megépítése el­len? — Legtöbben a klóros víz­től félnek. Azt mondják, hogy ne legyen hidroglóbus, he­lyette furassunk még úgyne­vezett anyakutakat, így nyerjünk a mostaninál több vizet. — Mit válaszol erre a szak­ember? — Először is a klórozásról annyit — kezdi Rádai Román Barna — hogy az artézi kút- ból nyert víz klórozása, vegy­szerezése egészen más, sok­kal gyengébb, mint a felszíni vízmű révén nyert vízé. Leg­többen a nagyvárosok vizét hozzák példának, de ez a pél­da az adott esetben nem helytálló. A javaslatról, hogy fúrjunk újabb kutakat, azt tudom mondani, hogy itt nem a vízhozammal, hanem a nyomással van baj. Víz van elegendő, csak nincs termé­szetes nyomása. A községben összesen hat kút van, de ket­tőnek a vízmennyisége vár­hatóan elég lenne a vízmű üzemeltetéséhez. Üj kutak fúrása tehát nem oldaná meg a gondokat. • ♦ * Tiszaugon ebben a hónap­ban falugyűlés leszj amelyen szintén fontos témának ígér­kezik a vízmű építése. — Két kutunk van, mond­ja Hegedűs Jánosné vb-tit­kár — de a hozamuk állandó­an csökken. Nyáron rendsze­res a vízhiány, gyakran kell korlátozást elrendelni. Ta­valy 980 méter vezetéket épí­tettünk, már a vízmű létre­hozására gondolva. — A lakosság hogyan fo­gadta a vízmű építésének gondolatát? — Kissé bizalmatlanul. Ti- szaugnak 1340 lakosa van. Körülbelül 30 százalékuk idős ember, aki már nem szí­vesen vállal anyagi áldozatot, amivel a vízműtársulás jár. És itt is féltik a finom arté­zi vizet. Az ugi víz olyan jó, hogy a látogatóba érkező ro­konok demizsonban viszik magukkal. Ha egy tiszaugi ember kórházba kerül, az az első kívánsága, hogy hazai vizet hozzanak neki. Tisza- inoka példáját hozzák fel. Ott megépült a vízmű, de mégsincs víz rendszeresen, és klórozzák is. • * • Tiszasason a porták kilenc­tized részén be van vezetve a víz, és minden hatodik ház­ban máris van fürdőszoba. Szikszai Péter vb-titkár elégedetten mondta, hogy a vízellátás Tiszasason jobb, mint a legtöbb hasonló köz­ségben. — A vízvezeték hossza 10,6 kilométer, ennek fele már korszerű, felújított vezeték. Az idén újabb 340 métert újí­tunk fel. Az ellátásra jellem­ző, hogy van olyan közkifo­lyó, ahová csak egyetlen csar Iád jár, de húsznál több se­hol sem esik egy utcai kútra. Vizünk lenne élég, de a nyo­más kicsi.. Évente átlag 20— 25 napon van vízhiány nya­ranta. Ez is jórészt azért, mert az emberek a kerteket is vízvezetéki vízzel öntözik. Nem állunk rosszul, és ez tu­lajdonképpen akadályozza is a fejlesztést, hiszen az embe­rek még kevésbé érzik a víz­mű szükségét. Ennek ellené­re létre kell hozni a vízmű- társulást. Tanácstagi beszá­molókon. falugyűlésen sok szó esett erről. Az emberek egy része nem akar hidroglóbuszt, félti a víz minőségét. Már­cius végéig eldől, hogy mi­lyen megoldást választunk a víznyomás növelésére. • * * Szelevényen ugyancsak ha­sonló gondok jelentkeztek a vízellátásban. A januári ta­nácsülésen ideiglenes bizott­ságot alakítottak a község vízellátásának megjavításá­ra. Szeptember végén hoz döntést a tanács arról, hogy miivel konkrét feladatokat kell megoldani. A terveket már megrendelték. — Az emberek itt is vegyes érzelmekkel fogadták á víz- műiársulás megalakításának hírét — mondja Tóth János vb-titkár. — Azt mondják, hogy fi­zetik a vízdíjat, a községfej­lesztési adót, miért fizesse­nek a vízműtársulásba? Ná­lunk a faiu fele mélyebb ré­szen van. ott érthetően jobb a vízellátás is. Az ott lakók elégedettek, nehezebben ér­tik meg. miért kell a vízmű. A tanácstagoknak nehéz meggyőző munkába kerül a közvélemény befolyásolása. Meg kell értetni az emberek­kel, hogy a vízmű nem luxus,' nem flanc, hogy nekünk ilyen is legyen, hanem a fej­lődés szükségszerű követel­ménye. • * * A vízműről, folyó tiszazugi vitához gyakran hivatkoz­nak Tiszainokára, és furcsa módon, éppen a vízmű ellen­zői emlegetik. — Megalapozottak-e ezek az érvek? — kérdeztem Clál Mihály vb-titkárt. — Nálunk még 1965-ben építettek 4160 méternyi mo­dern vezetéket. Épült egy 23 köbméteres hidroglóbusz, majd egy másik ugyanolyan tároló. Azt hittük, ezzel meg­oldódik a község vízellátása, de arra nem számítottunk, hogy a kertek locsolása eny- nyire elterjed. A falunak hét­száz lakosa van, százhatvan portán bent van víz. Tavasz- szal, ősszel, télen nincs is semmi baj, sót csapadékos nyarakon sincs. Száraz nyári időben azonban sokan szin­te nem is locsolnak, hanem elárasztják a kertjüket, és ehhez a mainál kétszerte na­gyobb kapacitású vízmű sem lenne elég. De más ok is volt, amiért elterjedt az a téves nézet, hogy hiába épült a vízmű. Tavaly ugyanis tönk­rement az automata vezérlő- berendezés és előfordult, hogy a kezelő egyszerűen el­felejtette bekapcsolni a kézi­kapcsolóval. — A klórozásról mi a véle­ménye? — Azt ajánlom, ízlelje meg a vizünket. Olyan ke­vés vegyszer van benne, hogy eszre sem lehet venni. Ta­valy egyszer a vízminta mu­tatott egy kis fertőzöttséget, akkor jobban kellett klóroz­ni, azért terjedt el, hogy a vízmű miatt elromlott a víz. A fertőzés onnan származott, hogy a vízóra-aknát sok ház­nál nem tartották tisztán. Volt, ahol zöldséget vermel­tek bele* télire. Ennek elle­nére, mióta megvan a vízmű, ritkábban fertőzött a vizünk. Azelőtt szinte állandóan az volt. • • • Tart a vita a tiszazugi köz­ségekben a vízműről. Egy­szerű dolog volna, konzerva­tív, a fejlődés követelményeit nem értő embereknek nevezni azokat, akik ellenzik, és egy kézlegyintéssel napirendre térni a dolog fölött. Ezt azon­ban több okból sem lehet megtenni. Nemcsak azért, mert a víz- műtársulús létrehozása a la­kosság döntésétől' függ, s le­hetetlen. ha legalább ötven­egy százalék nem akarja, de azért is, mert sok téves in­formáció forog közszájon. Egyszeri, véletlen esetek emelkednek az általánosság „rangjára”, s ezzel falujuk ja­vát akaró embereket is meg­tévesztenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az artézi kutakra épített vízmű megfe­lelő kezelés mellett a víz mi­nőségét nem rontja, s ha a víz felhasználása megmarad észszerű határok között, , fo­lyamatosan képes biztosítani a megfelelő mennyiségű, vi­zet a kulturáltabb, egészsége­sebb életmódhoz. B. A. SZÉPEN PEJLÖDNEK a palánták ;i (iszaórsi Egyetértés Tsz kertészeiében, ahol 15 éter négyzetméter alapterületei* hajtatnak zöldségnövényeket. Képünkön a kerté­szet nőbíiaádia munka közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom