Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-09 / 57. szám
1974. március 9. 6ZOLN6K MEGYEI NÉPLAP 3 EMBEREK ÉS GÉPEK A hajnalt szó szerint kell érteni... Sikeres évet zártak megyénk termelőszövetkezetei Interjú Csorna János osatályresetö főmérnökkel Február közepén befejeződtek megyénk termelőszövetkezeteiben a zárszámadások, összesen 114 mezőgazdasági és egy halászati tsz tartott zárszámadást. Eredményeiket nemrég összegezte a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Felkértük Csorna János osztályvezető főmérnököt, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a zárszámadások tanulságairól. Ä szenvedély, amely a levegő felett uralkodni vágyó embert élteti, nem volt ismeretlen előttem. Sportrepülő barátom jóvoltából engem is megérintett. Mégis meglepődöm, amikor Csányi János, a Repülőgépes Növényvédő Állomás egyik szovjet gyártmányú AN—2 típusú gépének pilótája elmondja, hogy mindössze 4 éve, mar majdnem 36 évesen lett hivatásos repülő. Kényelmes. nyolcórás munkáját, jó állását, a fővárost hagyta ott azért, hogy abból éljen meg, amire gyerekkora óta vágyott Most hajnalban kel, késő este fekszik. S a hajnalt szó szerint kell érteni, Íriszen napkelte előtt fél órával már repül, s napnyugtáig — ha az időjárás engedi — alig van megállás. Nyáron a nagy melegben ugyan van néhány óra szünet de akkor is csak a gép szárnya árnyékában hév eredhet le, a pihenésnek inkább csak pótléka ez. — Sohasem érzem azt hogy dolgozom. Repülök — mondja mégis. — Tizenkilenc évig sportként csináltam, most végre hivatásos vagyok. A mezőgazdasági repülésnek legalább annyi a szépsége, mint a sportrepülésnek. És ennek haszna van. Egyszer, még a Bolyi Állami Gazdaságnak dolgoztam, kiszámították, hogy a repülőgépes növényvédelemből adódó többlet kétszerese a költségnek. Ennek a gépnek a munkája több mint kétmillió forintba kerül évente. Ezt kifizetik a gazdaságok, s körülbelül ugyanennyi a tiszta haszon. Tavaly 70 ezer katasztrális holdat „műveltem meg”. • — Így mondja: megműveltem. A traktorvezetőt mezőgazdasági munkásnak is hívjuk, ön, aki az év tíznél is több hónapját a mezőgazdaságban tölti, minek tartja magát? Az ünnepségen Losonczi Pál az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében köszöntötte a vendégeket, majd ezt követően átnyújtotta a kitüntetéseket. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta Boruzs Rózának, a Tiszafüred és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet főkönyvelőjének és Kara Istvánnak, a mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet elnökének. Tegnap délután a megyei rendőrfőkapitányságon M. Szabó István rendőrezredes adta át a rendőrség kötelékében dolgozó nőknek a belügyminiszteri kitüntetéseket. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Mészáros Istvánná, a Szolnok városi-járási Rendőrkapitányság elsőosztályú irodafőtisztje, — ezüst fokozatot Papp Anna, a megyei rendőrfőkapitányság főtörzsőrmestere, a bronz fokozatot pedig Farkas Istvánná, a tiszafüredi Járási Rendőrkapitányság harmadosztályú irodafőtisztje. A Közbiztonsági Érem arany fokozatával tüntették ki Szabó Lajosnét. a karcagi Városi Rendőrkapitányság Irodaiőtisztiéi a bronz íoko-_ pen dolgozó ember. Elsősorban mégis repülősnek érzem magam. — Kíván ez a szakma speciális repülóismer eteket? — Azt talán nem. Mégis lényegesen különbözik minden másfajta repüléstől. Több figyelmet kíván. Jó napokon az engedélyezett 60 felszállás is megvan. Ez az embert is, a gépet is igénybe veszi. Ötven méter a legnagyobb magasság, ha a tábla fölött repülök. Permetezésnél másfél—kétméterre kell leereszkedni. 160 kilométeres sebesség mellett, ilyen közel a földhöz piár mindenre ügyelni kell. Nemcsak az esetleges akadályokra, de a műszerekre, a vezetésre is. És közben kezelni kell a mezőgazdasági berendezést, figyelni, hogy csak a kiszabott területre kerüljön az anyag. Meg kell tanulni megosztaná a figyelmet. — A figyelem összpontosfzatot pedig Kovács Jánosnak, a mezőtúri Városi Rendőr- kapitányság harmadosztályú irodafőtisztjének és Lázár Vilmosnénak, a törökszentmiklósi Városi-Járási Rendőrkapitányság irodafőtisztjének adományozták. A nemzetközi nőnap alkalmából a honvédelmi miniszter több éven keresztül végzett r kiemelkedő tevékenységük. példamutató magatartásuk elismeréséül — elöljáró páráncsnokaik javaslatára — Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt adományo- - zott Boda Istvánnénak és Kővári Mihálynénak, a megyei polgári védelmi parancsnokság polgári alkalmazottjainak. A megye több gyárában, üzemében, állami gazdaságában kitüntetések adományozásával egybekötött nőnapi ünnepségre került sor. V. Nagy Júlia, a szolnoki Tejipari Vállalat művezetője az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója, Pélyi Lászióné. a Tiszamemtí Vegyiművek titkárnője a Vegyipar Kiváló Dolgozója, Táncos Donátné, a Palotási Állami Gazdaság baromfikeltetője a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója. , S. Kocsis Sándomé, a szolnoki Tisza Bútorgyár gépmuhká- ea A iLönaj űipae Kiváló fásában a veszély érzete milyen szerepet játszik? — Relatív fogalom a veszély. Nem szabad kockáztatni. És jó kolléga kell. A szerelőn sok múlik, nemcsak szakmailag, hanem emberileg is. A biztonságérzetet az adja, ha tudom, rendben van a gép. Meggyőződni arról, hogy a szellő jó munkát végzett, nincs mindig mód Hinni kell, bízni, hogy így van. Bagyura Jánossal már régen együtt vagyunk, ő jó kolléga. A túrkevei határban, ahol harmadik éve dolgosak, sok embert ismer már. Most öten vannak mellette, ők a ,,kiszolgáló személyzet”. Töltik a repülő kiürült tartályait szó mivalóval. A gépet, a pilótát megszokták már, közéjük valónak érzik, és becsülik. Fel nemcsak azért nézne’ rá, merthogy .. ..n repül. —■ trömböczky — Dolgozója miniszteri kitüntetésben részesült. Ünnepi hangulatban várta tegnap a Tisza Cipőgyár kollektívája is a nemzetközi nőnapot. Az üzem hangoshíradója már a műszak kezdete előtt hangulatos műsorral lepte meg a munkába érkező nőket. A műhelyek KISZ-fiataljai virágcsokrokat, hóvirágot, ibolyát, szegfűt adtak át a lányoknak, asszonyoknak. Sok helyen az osztályvezetőki köszöntötték a gyárrészleg nődolgozóit. A délutáni nagygyűlésen Kiss Lajos vezérigazgató méltatta az üzem több mint háromezer dolgozonőjének érdemeit, fáradságot nein ismerő munkáját. A cipőgyár huszonöt dolgozója : Balogh Andrásné, Csitari Ilona, Fejes János- né. Gulyás Gáborné, Kádár Andrásné, Szabó Antalné, Zámbori Jánosné, Balogh Lajosné, Juhász Lajosné. Kávást Gáborné, Kollár Tárnámé, Mihályi Imréné, Varga Györgyné, Vatai Istvánná, Sika Ferencné. Husi Erzsébet, Szigeti Jánosné, Manca Jánosné, Zsemlye Károlyné, Tigyi Zoltánná, Enyedi Józsefné, Pásztói Jánosné, Ruják Endrém Császár Katalin, Gyevnár Ferencné a Könnyűipar Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetésben részesült. Tegnap kitüntetésekkel jutalmazták a szakszervezeti munkában kiváló eredményt elért nődolgozókat is. Nagy Katalinnak, az SZMT nőfelelősének és Garai Lajosáénak, a MEDOSZ megyei bizottsága munkatársának a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatú kitüntetést adományozták, Újságíró: — A zárszámadások tükrében hogyan értékeli a termelőszövetkezetek 1973. évi gazdálkodását? Csorna János: — Az elmúlt évet nagyon jól zárták a termelőszövetkezetek. Bár negatív hatással volt az eredményekre az aszály és a száj- és körömfájás. Ennek ellenére a gazdaságok túlteljesítették éves és középtávú terveik időarányos részét. A halmozott termelési érték tavaly 17 százalékkal növekedett és megközelítette a 7 milliard forintot. Ez jobb az országos átlagnál. Kedvezően alakult a költségszint, mely lehetővé tette a bruttó jövedelem 12 százalékos emelkedését Újságíró: — A kiemelkedő eredményeket minek köszönhetjük? Csorna János: — Többek között annak, hogy jelentősen javult a vezetés színvo- nála, a nftmka szervezettsége és a tagok munkafegyelme !& gazdaságokban. — A jó eredmények elérésében jelentős szerepe volt a tavaly kibontakozó iparszerű termelési rendszereknek és a szövetkezeti tagok áldozatos munkájának. Az iparszerű termelési rendszerekben meggyorsult a tudomány eredményeinek gyakorlati hasznosítása. Az 1973-as év anyagilag és műszakilag megalapozottabb volt, új, nagyteljesítményű géprendszerek léptek be a termelésbe. Emelkedett a kemikáliák — műtrágya, vegyszer — felhasználása. Javult az öntözőberendezések kihasználása, bár még nem mindenütt hatékony. A tsz-ekben növekedett az állatállomány. A szakosított telepeken intenzívebbé vált a termelés. Újságíró: — Hogyan fejlődtek, erősödtek megyénk termelőszövetkezetei ? Csorna János: — A közös vagyon tavaly 8 százalékkal emelkedett, s eléri az egymil- liárd 293 millió forintot. A beruházás 50 millió forinttal növekedett az előző évihez viszonyítva, s összesen 700 millió forintot tett ki. A beruházásokon belül jelentős a gépek beszerzésére fordított hányad, melyet pozitívnak tartunk. Egy dolgozó tag éves Tizenegy évvel ezelőtt alakult, Szolnok megyei Földgázszolgáltató Vállalat néven. Szétszórtan, tíz felvonulási épületben és ideiglenes bérleményben üzemelt. Feladata elsősorban a város és a megye gázellátásának biztosítása volt. 1967-ben került az OKGT irányítása alá. akkor, alakult ki a Tiszántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Vállalat. A debreceni, egri, miskolci és szolnoki üzemegységek hét megye területen dolgoznak. A szolnoki üzem feladata Szolnok és Pest megye (a fővárost kivéve) gázszolgáltatása és a két megye lakosságának pb-gázpalaekokkal való ellátása. A szolnokiak az elmúlt években jó! dolgoztak, 1970-ben elnyerték az „él- üzem” kitüntetést is. Jelenleg tizenötezer vezetékes- és 352 ezer palackos gázfogyasztónk van. Csak az elmúlt évben 2200 lakásba vezették be a gázt és átlagjövedelme elérte a 28 ezer forintot. Kenyérgabonából tavaly rekordtermés volt, hektáronként 35 mázsát takarítottak be a szövetkezetek. Kukori- , cából 46 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermés, mely kétszerese a tíz évvel ezelőttinek. A kenyérgabona átlagtermése is csaknem kétszeresére nőtt. A fejlődés üteme meggyorsult, nagyon sok gazdaság felzárkózott az élenjárók közé. Négy év tapasztalatai alapján terméseredményeik a megyei átlag fölé emelkedtek. Ilyen gazdaság például a tiszasülyi Rákóczi, a tisza- ugi Tiszagyöngye, a jász- szentandrási Haladás, a jász- fényszarui Béke és a kengyeli Dózsa Tsz. Újságíró: — Az idén egyetlen mérleghiányos szövetkezet sincs a megyében. Hogyan szilárdultak meg a mostoha természeti és közgazdasági adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek ? Csorna János: — 1971-ben tizenöt kedvezőtlen adottságú tsz-t jelöltünk ki, melyek megkülönböztetett állami támogatást kaptak. Többségük jól élt ezzel a lehetőséggel. A tizenöt kedvezőtlen adottságú tsz — 1971-hez viszonyítva — mérleg szerinti nyereség indexe 231, a fejlesztési alap indexe 207, a részesedési alap indexe pedig 113 százalék. A gyenge tsz-ek tervszerűbben gazdálkodnak, középtávú terveik vannak. Sokat javult a vezetés színvonala, több magasabb képzettségű fiatal szakember került ezekbe a gazdaságokba. Elmaradottságuk azonban a megyei átlaghoz viszonyítva jelentős. Rosszabb az eszközellátottságuk, adottságaiknál fogva magasabb a költségszintjük. Ezért továbbra is indokolt a megkülönböztetett állami támogatásuk. Újságíró: Milyen volt a részesedés és felhalmozás aránya? Növekedett-e a tsz-ek biztonsági alapja? Csorna János: A részesedés és felhalmozás aránya 71:29 százalék. A felhalmozás aránya 2 százalékkal növekedett. A fejlesztési alap 77 millió forinttal több az előző évi9 ezer új palackfogyasztó iratkozott fel a megrendelők listájára. A két megyében 58 cseretelepet üzemeltetnek. A tavalyi évet eredményesen zárták: 173 millió forint értékű termelést produkáltak, ez 10 százalékkal volt több a tervezettnél, A tervtülteljesítés forrása főleg a 25 szocialista brigád gazdasági vállalása, ők 16.8 millió forint többletet hoztak. A múlt évben 126 millió köbméter vezetékes- és 5400 tonna palackos gázt szolgáltattak a megrendelőknek. Ez utóbbit Szolnok-. Pest megye és a főváros területén. Csaknem 24 millió forint nyereséget tettek le a központi vállalat asztalára. Az 1974-es tervük 212 millió; 23 százalékos növekedést Irányoztak elő a tavalyihoz képest. Most új helyre költözött a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő yállalat szolnoki azé; nél, összesen 188 millió forintot tesz ki. De ebből hiányzik az amortizációs alap összege, melyet költségként számolnak el. A szövetkezetek biztonsági alapja 146 millió forinttal több mint tavaly, ösz- szesen 346 millió forintot tesz ki. Újságíró: — A sikeres zárszámadások után az idei évet minden bizonnyal kedvezőbb körülmények között kezdhették megyénk termelőszövetkezetei. Csorna János: Valóban. A termelési rendszerek a fejlődés alapjai. Ebben az évben újabb termelési rendszerek jöttek létre. Így páldául a rizs, a lucerna, a szója, a gyepgazdálkodási és a búáa iparszerű termelési rendszere. Ezektől sokat várunk, de a rendszerhez nem tartozó gazdaságok is fokozni tudják termelésüket. Az anyagi- műszála feltételek is jobbak. Bár a gazdaságok igényeit bizonyos géptípusokból és műtrágyából nem tudják kielégíteni. Kevés a szálastakarmány betakarítógép, a nagyteljesítményű kombájn és az RITZ traktor. Nincs elegendő korszerű öntözőberendezés, azonban a meglévők jobb kihasználásával ezt ellensúlyozhatják. A tavaszi munkák az Idén korábban megkezdődtek. Nincs vetőmaghiány. A kora tavasziak zömét már elvetették, a fejtrágyázás befejezés előtt áll. Jó ütemű a talajok lezárása, de ezt gyorsítani kellene, mert kevés a talaj nedvességtartalma. Elmondhatjuk, hogy ez az év jobban kezdődött. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a termelésben az állattenyésztés fejlődési üteme meghaladja a növénytermelés fejlődési ütemét. Szeretnénk, ha az iparszeru termelési rendszerek fejlődése meggyorsulna, főként a szarvasmarha ágazatban. Előbbre kell lépnünk a húshasznosítású szarvasmarhatenyésztés szakosodásában. Ennek előfeltétele, hogy itt is kialakuljon az iparszerű termelési rendszer. A termelés fejlesztés elengedhetetlen követelménye a szakemberek és szakmunkások képzése, továbbképzése. Ehhez a szakosítási intézmények és az üzemi vezetők fokozottabb támogatását kérjük — fejezte be nyilatkozatát Csorna János. me. A rékasí felüljárón túl, hét holdnyi területen rendezkedett be. Itt háromezer négyzetméter alapterületen fedett raktárakat és 850 négyzetméter különböző műhelyeket alakított ki. A nagy porta elejére háromszintes Irodaházat emelt, ahol helyet kaptak az üzem 490 dolgozójának szociális helyiségei Is, fürdő, öltöző, konyha, ebédlő, társalgó. A terület és az épületek ösz- szesen 16 millió forintba kerültek. Ezekről beszélt többek között a tegnapi üzemavátáson Bencze László, az OKGT vezérigazgató helyettese. Az ünnepségen megjelent Tóth János, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Sándor László, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Kukri Béla, a városi tanács vb általános elnökhelyettese, Halmi Ferenc, az SZMT titkáréi. .Á;k- 5^ szatmári ~ — Elmosódnak a határok. Itt is egyre több már a géNőnapi kitüntetések Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap a Parlament kupolacsarnoka: A Magyar Népköztársaság Elnöki tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról szóló pártós kormányhatározat végrehajtásában, valamint a nőmozgalomban kifejtett eredményes munka elismeréséül kitüntetéseket adományozott. Az ünnepségen jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Bullái Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Makoldi Mihályné, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke. m. I. — Uj helyre költözött a TIGÁZ szolnoki üzeme Javultak a munkakörülmények