Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

1974. március 9. 6ZOLN6K MEGYEI NÉPLAP 3 EMBEREK ÉS GÉPEK A hajnalt szó szerint kell érteni... Sikeres évet zártak megyénk termelőszövetkezetei Interjú Csorna János osatályresetö főmérnökkel Február közepén befejeződtek megyénk termelőszövet­kezeteiben a zárszámadások, összesen 114 mezőgazdasági és egy halászati tsz tartott zárszámadást. Eredményeiket nemrég összegezte a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Felkértük Csorna János osztályvezető főmérnököt, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a zárszámadások tanulsá­gairól. Ä szenvedély, amely a le­vegő felett uralkodni vágyó embert élteti, nem volt is­meretlen előttem. Sportre­pülő barátom jóvoltából en­gem is megérintett. Mégis meglepődöm, amikor Csányi János, a Repülőgépes Nö­vényvédő Állomás egyik szovjet gyártmányú AN—2 típusú gépének pilótája el­mondja, hogy mindössze 4 éve, mar majdnem 36 évesen lett hivatásos repülő. Ké­nyelmes. nyolcórás munká­ját, jó állását, a fővárost hagyta ott azért, hogy abból éljen meg, amire gyerekkora óta vágyott Most hajnalban kel, késő este fekszik. S a hajnalt szó szerint kell érteni, Íri­szen napkelte előtt fél órá­val már repül, s napnyug­táig — ha az időjárás en­gedi — alig van megállás. Nyáron a nagy melegben ugyan van néhány óra szü­net de akkor is csak a gép szárnya árnyékában hév ered­het le, a pihenésnek inkább csak pótléka ez. — Sohasem érzem azt hogy dolgozom. Repülök — mondja mégis. — Tizenkilenc évig sportként csináltam, most végre hivatásos va­gyok. A mezőgazdasági re­pülésnek legalább annyi a szépsége, mint a sportrepü­lésnek. És ennek haszna van. Egyszer, még a Bolyi Állami Gazdaságnak dolgoz­tam, kiszámították, hogy a repülőgépes növényvédelem­ből adódó többlet kétszerese a költségnek. Ennek a gép­nek a munkája több mint kétmillió forintba kerül évente. Ezt kifizetik a gaz­daságok, s körülbelül ugyan­ennyi a tiszta haszon. Ta­valy 70 ezer katasztrális hol­dat „műveltem meg”. • — Így mondja: megmű­veltem. A traktorvezetőt mezőgazdasági munkásnak is hívjuk, ön, aki az év tíznél is több hónapját a mezőgaz­daságban tölti, minek tartja magát? Az ünnepségen Losonczi Pál az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében kö­szöntötte a vendégeket, majd ezt követően átnyújtotta a kitüntetéseket. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta Boruzs Rózának, a Tiszafü­red és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet főkönyvelőjének és Kara Istvánnak, a mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet elnö­kének. Tegnap délután a megyei rendőrfőkapitányságon M. Szabó István rendőrezredes adta át a rendőrség kötelé­kében dolgozó nőknek a bel­ügyminiszteri kitüntetéseket. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát kapta Mészáros Istvánná, a Szol­nok városi-járási Rendőrka­pitányság elsőosztályú iroda­főtisztje, — ezüst fokozatot Papp Anna, a megyei rend­őrfőkapitányság főtörzsőr­mestere, a bronz fokozatot pedig Farkas Istvánná, a ti­szafüredi Járási Rendőrkapi­tányság harmadosztályú iro­dafőtisztje. A Közbiztonsági Érem arany fokozatával tüntették ki Szabó Lajosnét. a karcagi Városi Rendőrkapitányság Irodaiőtisztiéi a bronz íoko-_ pen dolgozó ember. Elsősor­ban mégis repülősnek érzem magam. — Kíván ez a szakma spe­ciális repülóismer eteket? — Azt talán nem. Mégis lényegesen különbözik min­den másfajta repüléstől. Több figyelmet kíván. Jó napokon az engedélyezett 60 felszállás is megvan. Ez az embert is, a gépet is igénybe veszi. Ötven méter a legna­gyobb magasság, ha a tábla fölött repülök. Permetezés­nél másfél—kétméterre kell leereszkedni. 160 kilométeres sebesség mellett, ilyen közel a földhöz piár mindenre ügyelni kell. Nemcsak az esetleges akadályokra, de a műszerekre, a vezetésre is. És közben kezelni kell a me­zőgazdasági berendezést, fi­gyelni, hogy csak a kiszabott területre kerüljön az anyag. Meg kell tanulni megosztaná a figyelmet. — A figyelem összpontosf­zatot pedig Kovács Jánosnak, a mezőtúri Városi Rendőr- kapitányság harmadosztályú irodafőtisztjének és Lázár Vilmosnénak, a törökszent­miklósi Városi-Járási Rend­őrkapitányság irodafőtisztjé­nek adományozták. A nemzetközi nőnap al­kalmából a honvédelmi mi­niszter több éven keresztül végzett r kiemelkedő tevé­kenységük. példamutató ma­gatartásuk elismeréséül — elöljáró páráncsnokaik ja­vaslatára — Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt adományo- - zott Boda Istvánnénak és Kővári Mihálynénak, a me­gyei polgári védelmi pa­rancsnokság polgári alkalma­zottjainak. A megye több gyárában, üzemében, állami gazdaságá­ban kitüntetések adományo­zásával egybekötött nőnapi ünnepségre került sor. V. Nagy Júlia, a szolnoki Tej­ipari Vállalat művezetője az Élelmiszeripar Kiváló Dol­gozója, Pélyi Lászióné. a Tiszamemtí Vegyiművek tit­kárnője a Vegyipar Kiváló Dolgozója, Táncos Donátné, a Palotási Állami Gazdaság baromfikeltetője a Mezőgaz­daság Kiváló Dolgozója. , S. Kocsis Sándomé, a szolnoki Tisza Bútorgyár gépmuhká- ea A iLönaj űipae Kiváló fásában a veszély érzete mi­lyen szerepet játszik? — Relatív fogalom a ve­szély. Nem szabad kockáz­tatni. És jó kolléga kell. A szerelőn sok múlik, nemcsak szakmailag, hanem emberi­leg is. A biztonságérzetet az adja, ha tudom, rendben van a gép. Meggyőződni arról, hogy a szellő jó munkát végzett, nincs mindig mód Hinni kell, bízni, hogy így van. Bagyura Jánossal már régen együtt vagyunk, ő jó kolléga. A túrkevei határban, ahol harmadik éve dolgosak, sok embert ismer már. Most öten vannak mellette, ők a ,,kiszolgáló személyzet”. Töl­tik a repülő kiürült tartályait szó mivalóval. A gépet, a pi­lótát megszokták már, közé­jük valónak érzik, és be­csülik. Fel nemcsak azért nézne’ rá, merthogy .. ..n repül. —■ trömböczky — Dolgozója miniszteri kitün­tetésben részesült. Ünnepi hangulatban várta tegnap a Tisza Cipőgyár kol­lektívája is a nemzetközi nőnapot. Az üzem hangos­híradója már a műszak kez­dete előtt hangulatos műsor­ral lepte meg a munkába ér­kező nőket. A műhelyek KISZ-fiataljai virágcsokro­kat, hóvirágot, ibolyát, szeg­fűt adtak át a lányoknak, asszonyoknak. Sok helyen az osztályvezetőki köszöntötték a gyárrészleg nődolgozóit. A délutáni nagygyűlésen Kiss Lajos vezérigazgató méltatta az üzem több mint három­ezer dolgozonőjének érdeme­it, fáradságot nein ismerő munkáját. A cipőgyár huszonöt dol­gozója : Balogh Andrásné, Csitari Ilona, Fejes János- né. Gulyás Gáborné, Kádár Andrásné, Szabó Antalné, Zámbori Jánosné, Balogh Lajosné, Juhász Lajosné. Ká­vást Gáborné, Kollár Tá­rnámé, Mihályi Imréné, Varga Györgyné, Vatai Ist­vánná, Sika Ferencné. Husi Erzsébet, Szigeti Jánosné, Manca Jánosné, Zsemlye Károlyné, Tigyi Zoltánná, Enyedi Józsefné, Pásztói Jánosné, Ruják Endrém Császár Katalin, Gyevnár Ferencné a Könnyűipar Ki­váló Dolgozója miniszteri ki­tüntetésben részesült. Tegnap kitüntetésekkel ju­talmazták a szakszervezeti munkában kiváló eredményt elért nődolgozókat is. Nagy Katalinnak, az SZMT nőfe­lelősének és Garai Lajosáé­nak, a MEDOSZ megyei bi­zottsága munkatársának a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatú kitüntetést adományozták, Újságíró: — A zárszámadá­sok tükrében hogyan értékeli a termelőszövetkezetek 1973. évi gazdálkodását? Csorna János: — Az elmúlt évet nagyon jól zárták a ter­melőszövetkezetek. Bár nega­tív hatással volt az eredmé­nyekre az aszály és a száj- és körömfájás. Ennek ellenére a gazdaságok túlteljesítették éves és középtávú terveik időarányos részét. A halmozott termelési ér­ték tavaly 17 százalékkal nö­vekedett és megközelítette a 7 milliard forintot. Ez jobb az országos átlagnál. Kedve­zően alakult a költségszint, mely lehetővé tette a bruttó jövedelem 12 százalékos emelkedését Újságíró: — A kiemelkedő eredményeket minek köszön­hetjük? Csorna János: — Többek között annak, hogy jelentő­sen javult a vezetés színvo- nála, a nftmka szervezettsé­ge és a tagok munkafegyelme !& gazdaságokban. — A jó eredmények elérésében jelen­tős szerepe volt a tavaly ki­bontakozó iparszerű terme­lési rendszereknek és a szö­vetkezeti tagok áldozatos munkájának. Az iparszerű termelési rendszerekben meggyorsult a tudomány eredményeinek gyakorlati hasznosítása. Az 1973-as év anyagilag és műszakilag meg­alapozottabb volt, új, nagytel­jesítményű géprendszerek léptek be a termelésbe. Emel­kedett a kemikáliák — mű­trágya, vegyszer — felhasz­nálása. Javult az öntözőbe­rendezések kihasználása, bár még nem mindenütt haté­kony. A tsz-ekben növeke­dett az állatállomány. A sza­kosított telepeken intenzíveb­bé vált a termelés. Újságíró: — Hogyan fej­lődtek, erősödtek megyénk termelőszövetkezetei ? Csorna János: — A közös vagyon tavaly 8 százalékkal emelkedett, s eléri az egymil- liárd 293 millió forintot. A beruházás 50 millió forinttal növekedett az előző évihez viszonyítva, s összesen 700 millió forintot tett ki. A be­ruházásokon belül jelentős a gépek beszerzésére fordított hányad, melyet pozitívnak tartunk. Egy dolgozó tag éves Tizenegy évvel ezelőtt ala­kult, Szolnok megyei Föld­gázszolgáltató Vállalat néven. Szétszórtan, tíz felvonulási épületben és ideiglenes bér­leményben üzemelt. Feladata elsősorban a város és a me­gye gázellátásának biztosítá­sa volt. 1967-ben került az OKGT irányítása alá. akkor, alakult ki a Tiszántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Válla­lat. A debreceni, egri, miskolci és szolnoki üzemegységek hét megye területen dol­goznak. A szolnoki üzem feladata Szolnok és Pest megye (a fő­várost kivéve) gázszolgáltatá­sa és a két megye lakosságá­nak pb-gázpalaekokkal való ellátása. A szolnokiak az elmúlt években jó! dolgoztak, 1970-ben elnyerték az „él- üzem” kitüntetést is. Je­lenleg tizenötezer vezeté­kes- és 352 ezer palackos gázfogyasztónk van. Csak az elmúlt évben 2200 lakásba vezették be a gázt és átlagjövedelme elérte a 28 ezer forintot. Kenyérgabonából tavaly rekordtermés volt, hektáron­ként 35 mázsát takarítottak be a szövetkezetek. Kukori- , cából 46 mázsa volt a hektá­ronkénti átlagtermés, mely kétszerese a tíz évvel ezelőt­tinek. A kenyérgabona átlag­termése is csaknem kétszere­sére nőtt. A fejlődés üteme meggyor­sult, nagyon sok gazdaság felzárkózott az élenjárók kö­zé. Négy év tapasztalatai alapján terméseredményeik a megyei átlag fölé emelked­tek. Ilyen gazdaság például a tiszasülyi Rákóczi, a tisza- ugi Tiszagyöngye, a jász- szentandrási Haladás, a jász- fényszarui Béke és a kengye­li Dózsa Tsz. Újságíró: — Az idén egyet­len mérleghiányos szövetke­zet sincs a megyében. Hogyan szilárdultak meg a mostoha természeti és közgazdasági adottságokkal rendelkező ter­melőszövetkezetek ? Csorna János: — 1971-ben tizenöt kedvezőtlen adottságú tsz-t jelöltünk ki, melyek megkülönböztetett állami tá­mogatást kaptak. Többségük jól élt ezzel a lehetőséggel. A tizenöt kedvezőtlen adott­ságú tsz — 1971-hez viszo­nyítva — mérleg szerinti nye­reség indexe 231, a fejleszté­si alap indexe 207, a része­sedési alap indexe pedig 113 százalék. A gyenge tsz-ek tervsze­rűbben gazdálkodnak, közép­távú terveik vannak. Sokat javult a vezetés színvonala, több magasabb képzettségű fiatal szakember került ezek­be a gazdaságokba. Elmara­dottságuk azonban a megyei átlaghoz viszonyítva jelentős. Rosszabb az eszközellátott­ságuk, adottságaiknál fogva magasabb a költségszintjük. Ezért továbbra is indokolt a megkülönböztetett állami tá­mogatásuk. Újságíró: Milyen volt a ré­szesedés és felhalmozás ará­nya? Növekedett-e a tsz-ek biztonsági alapja? Csorna János: A részesedés és felhalmozás aránya 71:29 százalék. A felhalmozás ará­nya 2 százalékkal növekedett. A fejlesztési alap 77 millió forinttal több az előző évi­9 ezer új palackfogyasztó iratkozott fel a megrendelők listájára. A két megyében 58 cseretelepet üzemeltetnek. A tavalyi évet eredménye­sen zárták: 173 millió forint értékű termelést produkáltak, ez 10 százalékkal volt több a tervezettnél, A tervtülteljesítés forrása fő­leg a 25 szocialista brigád gazdasági vállalása, ők 16.8 millió forint többletet hoztak. A múlt évben 126 millió köb­méter vezetékes- és 5400 ton­na palackos gázt szolgáltat­tak a megrendelőknek. Ez utóbbit Szolnok-. Pest megye és a főváros területén. Csak­nem 24 millió forint nyere­séget tettek le a központi vál­lalat asztalára. Az 1974-es tervük 212 mil­lió; 23 százalékos növeke­dést Irányoztak elő a ta­valyihoz képest. Most új helyre költözött a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő yállalat szolnoki azé; nél, összesen 188 millió forin­tot tesz ki. De ebből hiányzik az amortizációs alap összege, melyet költségként számol­nak el. A szövetkezetek biz­tonsági alapja 146 millió fo­rinttal több mint tavaly, ösz- szesen 346 millió forintot tesz ki. Újságíró: — A sikeres zár­számadások után az idei évet minden bizonnyal kedvezőbb körülmények között kezdhet­ték megyénk termelőszövet­kezetei. Csorna János: Valóban. A termelési rendszerek a fej­lődés alapjai. Ebben az év­ben újabb termelési rendsze­rek jöttek létre. Így páldául a rizs, a lucerna, a szója, a gyepgazdálkodási és a búáa iparszerű termelési rendsze­re. Ezektől sokat várunk, de a rendszerhez nem tartozó gazdaságok is fokozni tudják termelésüket. Az anyagi- mű­szála feltételek is jobbak. Bár a gazdaságok igényeit bizo­nyos géptípusokból és mű­trágyából nem tudják kielé­gíteni. Kevés a szálastakar­mány betakarítógép, a nagy­teljesítményű kombájn és az RITZ traktor. Nincs elegendő korszerű öntözőberendezés, azonban a meglévők jobb ki­használásával ezt ellensú­lyozhatják. A tavaszi munkák az Idén korábban megkezdődtek. Nincs vetőmaghiány. A kora tavasziak zömét már elvetet­ték, a fejtrágyázás befejezés előtt áll. Jó ütemű a talajok lezárása, de ezt gyorsítani kellene, mert kevés a talaj nedvességtartalma. Elmondhatjuk, hogy ez az év jobban kezdődött. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a termelésben az állattenyész­tés fejlődési üteme megha­ladja a növénytermelés fej­lődési ütemét. Szeretnénk, ha az iparszeru termelési rend­szerek fejlődése meggyorsul­na, főként a szarvasmarha ágazatban. Előbbre kell lép­nünk a húshasznosítású szarvasmarhatenyésztés sza­kosodásában. Ennek előfel­tétele, hogy itt is kialakuljon az iparszerű termelési rend­szer. A termelés fejlesztés el­engedhetetlen követelménye a szakemberek és szakmun­kások képzése, továbbképzé­se. Ehhez a szakosítási in­tézmények és az üzemi veze­tők fokozottabb támogatását kérjük — fejezte be nyilat­kozatát Csorna János. me. A rékasí felüljárón túl, hét holdnyi területen rendez­kedett be. Itt háromezer négyzetméter alapterületen fedett raktárakat és 850 négy­zetméter különböző műhelye­ket alakított ki. A nagy porta elejére háromszintes Irodaházat emelt, ahol helyet kaptak az üzem 490 dolgozójának szociális helyiségei Is, für­dő, öltöző, konyha, ebédlő, társalgó. A terület és az épületek ösz- szesen 16 millió forintba ke­rültek. Ezekről beszélt többek kö­zött a tegnapi üzemavátáson Bencze László, az OKGT ve­zérigazgató helyettese. Az ün­nepségen megjelent Tóth Já­nos, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, Sándor László, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára, Kukri Béla, a városi tanács vb általános elnökhelyettese, Halmi Ferenc, az SZMT tit­káréi. .Á;k- 5^ szatmári ~ — Elmosódnak a határok. Itt is egyre több már a gé­Nőnapi kitüntetések Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap a Parla­ment kupolacsarnoka: A Magyar Népköztársaság Elnö­ki tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából a nők gaz­dasági és szociális helyzetének megjavításáról szóló párt­ós kormányhatározat végrehajtásában, valamint a nőmoz­galomban kifejtett eredményes munka elismeréséül ki­tüntetéseket adományozott. Az ünnepségen jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Bullái Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Makoldi Mihályné, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke. m. I. — Uj helyre költözött a TIGÁZ szolnoki üzeme Javultak a munkakörülmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom