Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-06 / 54. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1974. március , 6. EMBEREK ÉS GÉPEK Elkezdtem számolni... Gyakorlat kezdődött A Magyar Távirati Iroda jelenti: Megkezdődött a Magyar Néphadsereg ki­jelölt alakulatainak gyakorlata. A Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatai tartalékosok bevonásával — az éves kiképzési tervnek meg­felelően — harcászati gyakorlatot tartanak. 0 Hajdú József foglalkozását tekintve a karcagi Dimitrov Tsz traktorosa, aratott rizst korábban is. Sarlóval, néha kaszaval, féllábszárig vízben, sárban, gumicsizmásán. Most is az aratás legfontosabb munkája, végzi egyedül sok százak helyett egy ... — ...egy Sz..'. K... D, kötőjel, 5 R típusú — diktál­ja figyelemmel, nehogy rosz- szul írjam —- szovjet gyárt­mányú rizsára tó Jcseplűgép­pel. Korábban egy jugoszláv gépen dolgoztam, de az a nyomába sem jön. Ez jóval erősebb, lánctalpas felülete óriási, nem süllyed le a gép a sárba. Az áteresztőképessé­ge meg a duplája. — Áteresztőképesség? — kérdem. , — Az időegység alatt el­csépelhető. mennyiség — magyarázza szakszerűen. — A másik mellé még két em­ber keljett. zsákolni, meg egy külön gép, kihordani a rizsát a tábla szélére. Ez a kom­bájn maga viszi ki a táblá­ról a magot, ojtt rakja kocsi­ra. Egyetlen ‘ ember intéz mindent. — Nehéz? — Könnyebb, mint kézzel aratni. De oda kell figyelni, nagyon. Mindgn reggel szinte az egész gépet át kell vizs­gálni. Mert annak napköz­ben muszáj mennie. Ha ja­vítják, ott vagyok én is. | Alig­ha van olyan alkatrésze, amelyet idébb-odébb ne tet­tem volna. De nemcsak a gépre kell ügyelni. A gabo­nától is függ, hogyan mehet rá az ember. Hogy kevesebb legyen a szemveszteség. A rizs kényes „jószág”, csak akkor lehet vágni ha mír felszáradt a harmat. Ki kell használni a napsütéses órá­kat. A hatvankét esztendős Tő- ásonét, aki négy évtizede ró­ja Jászíelsőszentgyörgy ut­cait, a környék tanyáihoz ve­zető ösvényeket, falujában mindenki ismeri. A körzet or­vosa úgy beszél róla, hogy ő a megbízhatóság, a lelkiis­meretesség mintaképe. Tóásóné frissen és jóked­vűen érkezik, pedig ezen a napon'az öt kilométerre eső Székes-tanyán is meglátoga­tott egy régi beteget. _ Olyan nap volt ez is, mint a többi —■ válaszol a kérdésre. — Sok ilyen volt négy évtizedes pályafutásom alatt. Szolnokon végeztem a bábaképzőt 1937-ben, azután hazajöttem Jászfelsőszent- győrgyre, 1959-ig voltam szü­lésznő, azután körzeti ápoló­nő lettem. Végigcsináltam mindent, ami ezen a pályán előfordulhat. Munkámat pon­tos napi terv szabályozta, tudtam mikor és hol van rám szükség. Mégis előfordult, hogy ejnek idején zörgették meg az alblakomat, hívtak a szomszédba, vagy az öt-hat kilométerre eső tanyára. , ilyenkor nekivágtam az út- ' nak, ha kocsival vagy motor­ral jöttek értem, azzal, ha nem, kerékpárral vagy gya­log. — Mire emlékszik legszí­vesebben? — Mindenre, amivel segí­teni tudtam. Szülésznői pá­lyafutásom alatt mintegy 'ser emberkét segítettem a világ­ra, mindegyikre szívesen és szeretettel emlékszem. Mint körzeti ápolónő, naponta öt­hat beteget látogatok meg. orvosságot viszek, kötözök. Injekciót adok. Szívesen gon­dolok azokra a látogatásokra, amikor bejelenthettem: utol­jára jöttem, a beteg meggyó­gyult. Jó visszaemlékezni ar­ra is, amikor sikerült meg­győzni kismamákat, hogy Jászberénybe, a szülészeti — Az aratás a munka ered­ményének behajtása. Ezért használjuk a szót átvitt érte­lemben is: győzelmet aratott. Várja az aratást? — Az aratásnak varázsa van. Rettenetesen nyugodt ember vagyok, de akkor fel- korbácsolódok. Tudom, hogy ezt a gabonát mi megtermel­tük, tudom, hogy akkor, ara­táskor tőlem függ, ha már megtermett, meg is marad­jon. — Kétkedőén nézek rá. Fogalmazódik bennem: csak ezért?, de még ki sem mon­dom, elmosolyodik, a szeme nevet, szóval meg se várja a kérdést, így folytatja: — A fizetést a betakarított mennyiség után kapjuk. És én azt mondom, ez ígV van jól. Ez hajtja az embert. De osztályra menjenek szülni, vagy az orvosoktól idegenke­dő szívbeteget, a magas vér­nyomásos idős embereket, hogy forduljanak orvoshoz. 1951-hen Tóásóné alakítot­ta meg a községi Vöröske­reszt szervezetet. A tíz ala­pító taggal induló szervezet létszáma az évek során két­százhatvan főre növekedett. Tagjai szervezik a tüdőszű­rő-vizsgálatokat, a tisztasági versenyeket, sokat tesznek azért, hogy a cigánytelepen megteremtsék legalább a mi­nimális higiéniai feltételeket. A kérdésre, hogy érdemes higgye meg, nem azért, hogy ezt illik mondani, de az is eszembe jut, hogy ezeket a gépeket valakik előállították. A’"«knak is s’ükségük van arra a gabonára, amit mi megtermeltünk. — Mennyit tud betakaríta­ni egy-egy aratáskor? — ősszel néhánv mázsa híján 32 vagon rizsa* vje-üin. ie. Aratás után kezd­tem számolni, mennyi emoer kellett volna ahhoz, bnev «*- a rengeteg gabonát lekaszál­ja, beköss*» kúpba rakja, ki­hordja, elcsépeljé. Meg a csóró lovak. Ahop- kínlódtak a sárban, rettene­tes volt látni. No, mondom, elkezdtem, de belefáradtam, végül is nem számoltam ki... — trőmbőczky — volt-e, először elcsodálkozik, csak azután válaszol. — Magam választottam és sohasem bántam meg, hiszen munkámban örömet leltem. Amikor az ostrom ideje alatt szüléshez hívtak, és kúsztam egyik kukoricaszár kupactól a másikig, felrémlett bennem a kérdés, hogy érdemes-e? Amikor azután megpaskol- tam a jogait sírva követelő újszülött rózsaszín kis testét, elfelejtettem, hogy pár órá­val előtte milyen ostobaság fordult meg a fejemben. Hajnali négy óra. Csak itt-ott nyiladoznak a házak szemei. Munkába készülőd- • nek a korán kezdők, mások még békésen alusznak. Az­tán hirtelen fénycsóvák pász­tázzák végig a városok, köz­ségek utcáit Gépkocsikkal, motorkerékpárokkal érkező futárok nyomják meg a csen­gő gombját, kopogtatnak be halkan néhány ablakon ... 3ehívó parancsot hoztam — mondj ált... Átadják a kül­deményt, és máris sietnek tovább. Mi baj van? —kér­dezi a - feleség, az anya Tö­mör a válasz: Hív a haza Az előző napon még a munkapadok mellett álló a földeken dolgozó, vagy má­sok ügyes-bajos dolgait in- 'éző fiatal emberek ezen a hajnalon hátrahagyva az otthoni gondokat siettek ele­get tenni a parancsnak. A megszokott civilruha helyett egyenruhában igyekeztek a gyülekezőhelyekre, hogy on­nan autóbusszal, tehergépko­csikkal minél előbb a Szabó Lajos laktanyába érjenek. A városi, községi tanácsok helyiségei is korán benépe­sedtek. Nagy a sürgés-forgós. Nincs kapkodás, de mégis gyors munka folyik. A fu- -árok egymásután érkeznek vissza.' s tesznek jelentést. — Két behívót visszahoz­tam — és sorolja, hogv Cse­ri Sándort és Fórizs Istvánt már nem találta otthon. A munkahelyükön tartózkod­nak. Az előzetes és pontos fel­mérés, a gondos nyilvántar­tás alapján nem okoz gon­dot, hogv hol kell keresni őket, Újabb, futár-,-induj. • 3ket követjük, égy ~ másik városba Az egyik műhelyből olajos képű fiatalember lép elő. Alig van túl a második X-en. — No, most majd egy ki­csit megigazítják a . frizurá­dat — élcelődrtek a tarsak. Fórizs István az eszterga- padot állítja le nevének hal­latára. Nem, akar.hirmi a fülének. — No. mi az, újabb üdü­lés? — és ■ meg sem varja, hogy kérdezzük, ezt meg miként gondolta, vá'aszo1 is — Most jöttem haza kéthe­tes üdülésből, ez az első mun­kanapom. ‘ Nem méltatlankodik. Tud­ja, hogy mi a -kötelessége Tudta ezt sorkatona korában is. Becsülettel teljesítette -nindig. amit rábíztak, sza­kaszvezetőként szerelt le. ■ Egy-két kivételtől ve valamennyi behívott ugyanúgy érzi felelősségét. S nemcsak a férfiak. Kővári Gyuláné például a férje he­lyett kerékpározott be a ta­nácsházára, megelőzve a fu­tárt is, mert a férie a Du­nántúlra utazott Most nem tudja, mit csináljon. Egy távirat a férj után. és az asszonyka nyugodtan távo­zik. Nem ő volt az egyedüli nő, assíony, aki hasonlóan cselekedett A Nap korongja alig tűnik fel az ég alján, a bevonulok első csoportja máris meg­érkezik a Szabó Lajos lak­tanyába. Öltözékükön látszik a nagy sietség, de aztán egy­mást csinosítgatva szoktatják masukat újból a parancssza­vakhoz. Akad ugvan egy, kettő, aki elfelejtette már, mit is kell tenni a ..Sorako­zó!” vezényszóra többségük azonban mintha tegnap sze­relt volna le. A laktanyaud­varán már f"”-*->rre koonan- nak a léptek, katonásak a válaszok. / U’ra egvütt Többen ismerősként üd­vözlik egymást Zubor Antal, az öcsödi malom munkása, Szakács La*os és Lepsényi János martfűi cipőkészítők, Nasy István, a kisűiszá1’ási Építőipari Ktsz munkása összeölelkeznek, veregetik egvmás vállát. Hogv vagy pajtikám ? — kérdezgetik. Alig néhánv éve e^v város­ban töltötték mind a négyen sorkatonai ideiüket. s lám most ismét. egvütt a négy ióbarát. örülnek egymásnak. Egy pillanatra el is felejtik, hogy bizonvára nehéz fel­adat vár rájuk a közeli na­pokban. Nemcsak az átállás, a lazább civilélet. után a ..katpnásdi” megszokása. Gyakorlat, harci feladatok előtt állnak. Látva őket, alig­ha férhet kétség ahhoz, hogy jól teljesítik majd harci fel­adatukat. Kárpáti főtiszt felidézi a korábbi tapasztalatokat, s elmondja, hogy egy-két nap (Tudósítónktól) A Forradalmi Ifjúsági Napok megünneplésére gaz­dag programot dolgozott ki a Kilián Györgv Repülő Műszaki Főiskola KISZ Bi­zottsága, amely szorosan kapcsolódik a megye és a város programjához. A ka- ionafiatalok mindenütt ott lesznek a legjelentősebb megmozdulásokon. A rendezvénysorozatot, az évforda lókat a politikai ne­velésre a t“*ületi kapcso­latok elmélyítésére használ­ják feL Az évfordulók al­kalmából ünnepi taggvűlé- seket tartanak, amelveken megemlékeznek a forradal­mi elődökről, a munkás­mozgalom hóseú'ől és már­tírjairól, majd kultúr- és sportrendezvényeket Szer­veznek. Többek között március 13-án megkoszorúzzák n Tegnap délelőtt Szolno­kon a Hazafias Népfront Barátság Klubjában a szol­noki Dolgozók esti iskolájá­nak diákpárlamentjét tár­tották meg. amelyen az üze­mi és ifjúsági tagozatok hallgatói és az egves üze- m«k okt*** f sí í-1-1 ősei vériek részt. Az iskola hallgatói u,r',57brno]­tak a tanulás sor*u s****7ett tapasztalataikról és a mun­alatt milyen nagy változáson mennek át ezek a fiatalok. Bevonulnak és holnap, hol­napután már milliókat érő műszereket kezelnek, bonyo­lult technikát bíznak rá­juk, háborúsdit „játszanak’’ komolyan, felelősségérzettel. A tegnap még kalapácsot, vagy írótollat fogó kezek hozzáértéssel, nagy tudással bánnak a fegyverekkeL Az aszfalthoz szokott lábak majd hegyi ösvényeken, akadályo­kon át törnek a cél felé. Biz­tosan elérik. Tábornoki szemle — Ezred, viigyázz! — hal­latszik az egész laktanyát betöltő vezényszó. Magasrangú parancsnok érkezik. Csémi Károly altá­bornagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára tár­saságában fogadja az alaku­lat parancsnokának jelenté­sét. Minden rendben. A mozgósítás sikeresen, a ter­vek szerint időben lezajlott A tervezett létszámú tartalé­kos bevonult. Alegységenként elosztva várják a további pa­rancsot Az altábornagy és a megyei pártbizottság első titkára rövid szemlét tart A katonákkal beszélgetnek. Mintha nem is tábornok és honvéd, vagy tiszthely állna egymással szemben, olyan közvetlen ez a beszél­getés. Szóba kerül a család, a bevonulással járó esetle­ges gondok. S ha ilyen van, nyomban orvosolják is A rendfokozat-okozta feszültsé­get gyorsan feloldja ‘ Csémi Károly és dr Gergely István közvetlensége, minden ?/>ró dolog iránt tapasztalható ér­deklődése. * A hadgyakorlat első. snem is a legkönnyebb szakasza ezzel lezáródott A tartalé­kosokon kívül több száz em­ber. nár*ö,~c,*-»eí tanácsi dolgozó, postás és hiva‘”~ ka’ona dolgozott, hogv sike­rüljön a gyakorlatra való felkészülés. Munkájuk ered­ményes volt. Minden bizony­nyal ilyen sikeres és eredmé­nyes lesz a gyakorlat továb­bi része is. főiskola névadójának, Ki­lián Györgynek szobrát és megemlékeznek születésének «7. évfordulóiáról. Március 15-én forradalmi me^et- dalversenvt és katonai tíz­próbát szerveznek, este pe­dig ifjúsági bált Március 21-én megemlékeznek a KISZ zászlóbontásának 17. évfordulóiéról és megnyit­ják a főiskola múzeumában a ..Vörös repülők” ,címij ki­állítást. Lesz vetélkedő, író—olvasó találkozó, fotó- kiállítás. irodalmi műsor, járőrbajnokság, sporttol álko­zó szovjet katonafiatalokkal és április elején tollaslab­da jubileumi emlékverseny. Március 29-én a Magyar Rádió a főiskola ifjúsági klubjából közvetíti a nép­szerű ..Ki nyer ma?” zenés vetélkedőt. T. Gy. kahelyl segítségről. ame­lyet csaknem mindenütt megkapnak az általános is­kolai végzettséget megsze­rezni kívánó dolgozók. Az iskola vezetői a felve­tett javaslatokat magnósza­lagra röeríWték. és figye­lembe veszik az iskola to­vábbi -munkáiéban és a vállalatok és az iskola együttműködésében. — illés — • FIATAL LÁNYOK és asszonyok dolgoznak a 65-ös szalagon, a Fértlfehérnemű- gyár kisüj'-*T1 1 Özemében. A képen látható rövid ujjú, kockás ingek szovjet ex­portra készülnek KÖRZETI ÁPOLÓNŐ A tanyákat járja Majnár József : Forradalmi Ifjúsági Napok Gazdag program a Kiliánon Diá’ parlament felnőtteknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom