Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
1974. március 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HAU kombinátorral készítik elő a talajt a cukorrépa vetéséhez a jászjákóhalmi Béke Tsz-ben Sikeres váll 67 milliós termelés — Visszatérítési rendszer — Emlékplakett az alapítóknak Termelési tanácskozást rendeztek tegnap délelőtt Szolnokon, a Baromfikeltető és Termelő Termelőszövetkezeti Vállalatnál. Részt vett rajta dr. Nyiri Béla, a TOT elnökhelyettese, Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kardos Sándor, a Középtiszavidéki és Jászsági Területi Tsz-szö- vetség elnökhelyettese is. A megjelenteket Lovász Dániel, az újszászi Szabadság Tsz, és a termelőszövetkezeti közös vállalat igazgató'Tanácsának elnöke köszöntötte. Pallai Sándorné vállalati igazgató először a közelgő áprilisi ünnep, fel- szabadulásunk 29. évfordulóját méltatta beszédében, majd szólt az 1957-ben létrehozott üzem fejlődéséről. Külön kiemelte az 1971-es esztendő nagy eseményét, amikor az üzem három termelőszövetkezet — a mezo- héki Táncsics, az újszászi Szabadság, az akkori szajoli Vörös Csepel — közös vállalata lett, ami az országban is úttörő vállalkozás volt. Ez időtől még fokozódott a termelés, még nagyobb eredményeket értek el, mint annak előtte. így például 1971- ben a korábbi 14 millió helyett 41 millió forint termelési értéket teljesítettek, tavaly pedig már több mint 67 millió forintot. A termelékenység az előirányzott 7 százalék helyett 9,2 százalékkal nőtt, A tavaly teljesített egymillió többletkeltetést teljes egészében termelékenységből érték el. „A közös vállalatunk működésének 3 éve bebizonyította: helyes volt a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának döntése hogy a keltető vállalatot a tenyésztő és végterméknevelő gazdaságok közös vállalatává kell átszervezni” — mondta az igazgatónő. A beszámoló arról is számot adott, hogy a megalakulás óta a közös vállalathoz csatlakozott a gyomai Győzelem Tsz és legújabban a Mezőtúri Állami Gazdaság. A megye nagyüzetni gazdaságai naposbaromfi szükségletének mintegy 65— 70 százalékát ez a vállalat elégíti ki, de jelentős meny- nyiséget értékesítenek Sza- bolcs-Szatmár megyében is. Tavaly olyan nagy tsz-ek lettek partnereik, mint a csataszögi Szebb Élet — évente 1 millió csirkét nevelnek —, a tószegi Dózsa, a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag és még további húsz közös gazdaság. A vállalat a tenyésztési kedv fokozása érdekében a nyereség terhére, a termelők részére bevezette a visszatérítési rendszert. Tavaly mintegy 1,3 millió forintot fizettek ki e címen. A törzstartó gazdaságokat saját beruházási és forgóeszközeikhez visszatérítendő, kamatmentes fejlesztési alapátadással is segítik: tavaly az ezen a címen adott összeg elérte az 5 millió forintot, az idén meghaladja a 8 milliót. A beszámoló után átadták az igazgatótanács alapította emlékplaketteket azoknak, akik a közös vállalat létrehozásában tevékenyen közreműködtek, illetve akik a vállalati törzsgárdához tartoznak. összesen húszán kapták meg a díszes plakettet, köztük dr. Nyiri Béla, a TOT elnökhelyettese, Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Be- reczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese, Nádas József, a szolnoki Járási Pártbizottság első titkára, és az alapító három szövetkezet elnöke: dr. Kardos Sándor, Bagó Bálint és Lovász Dániel. A termelési tanácskozáson a vállalat 62 dolgozója részesült különböző elismerésben és összesen mintegy 80 ezer forint pénzjutalomban. Tanácskoztak a vadászok Megyeaxeríe gazdagodott a vadállomány A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Szolnok megyei intézőbizottsága tegnap közgyűlést tartott. Dr. Dallos István megyei titkár az elmúlt vadászati idény tapasztalatairól és az időszerű feladatokról adott számot, valamint ismertették az ellenőrző- és a fegyelmi bizottság munkáját. Elmondta, hogy az 1973 74-es vadászati idény Szolnok megyében sikeres volt, mivel jelentősen gazdagodott megyeszerte a vadállomány. A körültekintő gazdálkodás eredményeként a megye harminchat társasága anyagilag is megerősödött. Az évi bevételük 31,5 millió forint volt, — ez tízmillióval több az előző évinél. A kiadások 20,5 millió forintot tettek ki, a kasszában tehát 11 millió maradt. Hogy mi lesz e jelentős összeg rendeltetése? Szeretnék ha a társaságok főleg a vadászterületek ápolására, korszerű vadászházak, magaslesek, etetők készítésére, Valamint vadvédelmi és tenyésztési eszközök beszerzésére fordítanák. A beszámoló örvendetesen nyugtázta, hogy megyénkben mind szebb eredményeket érnek el a sportlövők, éppen ezért egy modem skeet-lovő pályát létesítenek a céllövővadászok számára. A kivitelezési tervek készen vannak, a 40 ezer forintos beruházási költséget a MAVOSZ központja biztosítja. A feladatokról szólva dr. Dallos István elmondta, hogy a jövőben azon lesznek, hogy azokat a területeket, melyeket a mezőgazdaság számára nem hasznosítanak, cirokkal, kukoricával, szudáni fűvel vessenek be, hogy télen élelmet és búvóhelyet találjanak itt a vadak. Ilyen irányú jó kapcsolatok a mező- gazdasági üzemekkel különösen Abádszalókon és Üjszá- szon alakultak ki. A beszámolót követően a hozzászólók vitatták meg az előttük álló vadász-szezon tennivalóit. — szatmári — Karcagon öntöznek (Tudósítónktól) A karcagi mezőgazdasági nagyüzemek és a Vízgazdálkodási Társulat szerződést kötöttek az öntözővíz szolgáltatására. Erre az évre összesen 7626 hektárnyi terület öntözésére szerződtek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaság, melyből 4619 hektár a rizs. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 7 köbméter vizet tud biztosítáni másodpercenként a tiszafüredi öntöző- rendszeren és a Hortobágy- Berettyón keresztül. Az elmaradt csapadék pótlása érdekében áz idén korán felvonult fővízkivételeire a karcagi Vízgazdálkodási Társulat. és kijavított öntözőgépeivel már e hónap közepén feltöltötte a város határában lévő öntözőcsatornák . nagy részét. A közös gazdaságok szivattvúgépei és esőztető berendezései szintén „bevetésre készen” állnak, sőt. egv részüket már üzemeltetik is: legelőt, lucernát, őszi búzát öntöznek. Együttes erővel Ú gy hisszük, mindenld előtt, aki áttanulmányozta az MSZMP X. kongresszusa után megjelent dokumentumokat, már 1970 őszén nyilvánvaló volt, hogy a benne felvetett megannyi feladat teljesítése csupán egy hosszú folyamat eredménye lehet. A kongresszusi határozat nem mindennapi, konkrét kérdéseket boncolgat, nem operatív teendőket sorakoztat, hanem sommázott áttekintést ad kül- és belpolitikai helyzetről, kiemeli a legfőbb kérdéseket, iránvt jelöl a további munkának, bátorít a konkrét kérdések kimunkálására, megoldására. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972 őszétől mostanáig, alig másfél év leforgása alatt, háromszor, kibővített ülésen vetette össze a gyakorlati munkát a X. kongresszuson megfogalmazott elvekkel. A mérleg kedvező: politikánk irányvonala töretlen, a X. kongresszus határozatai áthatják mindennapi munkánkat. ezek szellemében készülünk az MSZMP következő. 1975 márciusára meghirdetett kongresszusára. Természetesen ez politika nem dogma, részleteiben a konkrét helyzettől függően szüntelenül változik. Nagyon röviden, leegyszerűsítve azt mondhatjuk: pártunk mindennapi tevékenysége úgy változik, hogy közben általános politikája megújulva marad a régi. És ez nemcsak amolyan szellemes játék a szavakkal Lényegére utaló példa pártunk munkáspolitikája. Pártunk mindenkor megkülönböztetett gondossággal tanulmányozta a munkásosztály véleményét, javaslatait, igényeit. Ezt tette a Központi Bizottság legutóbbi, 1974. március 19 —20-1 ülésén is. Természetes ez a megkülönböztetett gondosság, hiszen a mi pártunk a munkásosztály pártja, marxista—leninista párt. Kommunista párt csak úgy elemezheti reálisan a társadalomban végbemenő folyamatokat, úgy adhat számot a fejlődés irányáról és nagyságrendjéről, ha a társadalmi haladás jellegét megszabó, » társadalmat vezető, a hatalmat gyakorló munkás- osztály helyzetéből és érdekeiből indul ki. Pártunk osztályütközetekben megvívott harca, történelmi tapasztalata azt bizonyítja, hogy újból és újból a társadalmi—gazdasági haladás minden egyes szakaszában világossá kell tennünk a politikai és gazdasági döntések osztálytartalmát. Ez hatalmi érdek, gazdasági érdek, erkölcsi érdek. Ebből az alapelvből indult ki pártunk Központi Bizottsága most is, amikor ismételten elkészítette a X. kongresszus óta végzett munkánk mérlegét. Az elmúlt hónapok társadalmi tapasztalatai még inkább megerősítik, hogy a pártnak állandóan elemeznie kell a munkásosztály összetételében végbemenő változásokat; az osztály belső rétegződését: a munkás- osztály különböző rétegeinek gazdasági. szociális helyzetét és politikai aktivitását. Rendsze-esen elemeznünk kell. hogyan változik a munkásosztály helye szocialista társadalmi struktúránk egészében, hogyan alakul a munkásosztály viszonya a társadalom többi osztályához és rétegéhez, figyelembe véve azt is, hogy milyen változások mennek végbe a többi osztály és réteg helyzetében, öszetételében. A munkásosztály nem zárt, mozdulatlan tömb. Számszerű növekedése, politikai, szakmai és általános műveltségének gyarapodása, társadalmi befolyásának és tekintélyének növekedése szüntelen változó folyamat E gész társadalmunkban fokozatosan szélesedik a tudatos és tett- rekész aktív munkás tömegek köre, erősödik ezek hangja, közéleti tevékenysége. Ezzel együtt társadalmi méretekben erősödött meg az a felismerés, hogy a szocialista fejlődésnek abban a magasabb szakaszában vagyunk, amikor céljaink megvalósulását az eddiginél is elsődlegesebben határozza meg a munkásosztály tevékenysége, a társadalomban elfoglalt vezető szerepének érvényesülése, az osztály tagjainak politikai tudatossága, felelősségérzete, hangulata és tettrekészsége. Az elmúlt időszak kiemelkedő társadalompolitikai eseménye, a munkástömegek nagyarányú aktivizálódása. Ez épp úgy kifejeződik a munkában, a munkahelyi kezdeményezésekben, mint a közéleti tevékenységben. Tavaly március—áprilisban például a munkások százezrei vettek részt a választói jelölőgyűléseken és nagygyűléseken, szakszervezeti megbeszéléseken. De — amint ezt a Központi Bizottság legutóbbi üléséről kiadott közlemény kimondja — pártunk szükségesnek tartja olyan átgondolt intézkedési rendszer kidolgozását, amelynek eredményeképpen továbbnövekszik a munkások szerepe a társadalom mindennapi életében. A Központi Bizottság 1972 novemberi ülése óta szembetűnően növekszik a párt és a munkásosztály megbecsülése és tekintélye társadalmunkban. A szövetkezeti parasztság, de az egyes társadalmi rétegek is megértették és alapvetően pozitívan fogadták a párt 1972 évi álláspontját, hogy minden területen növelni kell a munkásosztály politikai súlyát, befolyását, valamint a munkásbérek emelésével és a munkások szociális — elsősorban lakásviszonyainak — javításával kapcsolatos Intézkedések megvalósítása révén. Javítani kell gazdasági helyzetüket. 1973 januárjában anyagi lehetőségeinkhez mérten emeltük egyes dolgozó rétegek, főként a nagyipari munkásság bérét. Sikeresen bevezettük és újabb dolgozó rétegekre terjesztjük ki a 44 órás munkahetet. Több fontos intézkedést hoztunk az anyák és a nagycsaládosok fokozottabb támogatására, életkörülményeik javítására. Lakosságunk áruellátása kielégítő. Tovább gyorsul a nagymérvű lakás- építkezés. A munkásosztály szép üzenettel, tettekkel felel pártjának: bízunk az MSZMP politikájában. igent mondunk a kormány intézkedéseire, amelyek felemelkedésünk biztosítékai. A munkásosztály vezetőszerepét oly módon Kell erősíteni, hogy az szilárdíts^ szövetségi politikánk hatékonyságát is. Pártunk minden döntését annak tudatában hozza,, hosy az egész tár-adalmat vezeti, tehát felelős az egész társadalom helyzetéért, fejődéséért. a társadalomban végbemenő folyamatokért. az egész nép boldogulásáért, a szocializmus keretei, a proletárdiktatúra viszonyai között. A szövetségi politika erősítése — ezen belül elsősorban a munkás —paraszt szövetség erősítése — mind a két osztálynak alapvető érdeke. Ennek az érdeknek a felismerése, érvényesülése azonban nem megy végbe valamifajta automatizmus útján,. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára írja A szocializmus teljes győzelméért című könyvében : „világosan meg kell különböztetnünk az érdek- azonosságot a véleményazonosságtól, mert ezek — társadalmi osztályok esetében — nem mindig esnek egybe, A parasztság jó része korábban nem értette meg. hogy a szocializmus elégíti ki a legteljesebben az ő igényeit is, s véleménye a szocializmusról nem egyezett teljesen a munkásosztály véleményével Ezért az alapvető érdek- azonosság ellenére eddig fennállott bizonyos véleményeltérés is. Ä szocialista átszervezés befejezése arról tanúskodik, hogy a munkásosztály és a parasztság között most már nemcsak érdekazonosság, hímem véleményazonosság is van a szocializmust illetően.” Pártunk vezető testületé ismételten leszögezte: a munkásosztály és a parasztság testvéri szövetsége — a munkásosztály vezetésével — változatlanul a társadalom legjelentősebb ereje. Népünk hely % - ü és támogatja azt a következetes. szilárd és elvhű marxista—leninista politikát. amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt másfél évtizede lankadatlan erővel folytat. Amelyből jottányit sem enged, s amely megszabja a követendő utat. Folytatjuk azt a politikát, amelyet nálunk munkások, parasztok és más rétegek már jól ismernek, helyeselnek, támogatnak. t É rtelmiségünk döntő többsége is látja, érzékeli, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása az egész nép ügyét szolgália. A magyar értelmiség nem külső szemlélője a korszakalkotó társadalmi, gazdasági változásoknak. Elfogadva a munkásosztály vezető szerepét, az értelmiség is gazdája országunknak, alkotó, anyagi és szellemi értékeit gyarapító, újat kereső, tervező gazdája. Tervei, elképzelései csak úgy lehetnek hatékonyak, ha gondolatait egyezteti a párt, a munkásosztály céljaival. A munkások közegében élő értelmiségi — lett légyen az mérnök ember vagy tisztviselő — kézzelfogható jelét tapasztalja, hogy a kétkezi munka az egész ország — közötte az értelmiség — anyagi és erkölcsi gyarapodását szolgálja. Az MSZMP hagyományt vállal és folytat, amikor arra kéri és ösztönzi az értelmiséget. hogy gazdag tapasztalatát ötvözze a munkások kiapadhatatlan leleményességével, áldozatvállalásával tenniakarásával. Pártunk hagyományt vállal és folytat akkor is, amikor kéri, hogy kommunisták és pártonkívüliek. munkások, parasztok, értelmiségiek. továbbá a városi kispolgári rétegek is fogjanak össze annak a felismerésnek a legyében: a nemzet boldogulását szolgáló szocialista céljainkat csak együttes erővel érhetjük el %
