Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-23 / 69. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP W74. március 21. információ-igény és szükséglet Irta: dr. Gergely István kandidátus Dr. Gergely István kandidátus, a MTESZ társelnöke a szövetség megyei választmányának márciusi ülésén In­formáció-igény és szükséglet címmel előadást tartott. A megyei pártbizott­ság első titkárának különösen vezetők érdeklődésére számottartó értekezését két folytatásban közöljük. I Napjainkban felgyorsult társadalmi, • gazdasági, kulturális változásnak, fejlődésnek vagyunk tanúi, s egyben ré­szesei, sőt irányítói is. Országunk, benne megyénk dolgozó népe évről-évre gyarapo­dik anyagi, szellemi javakkal, értékekkel. A helyes politika érvényesülése, az em­berek szorgalmas munkája megfelelő ala­pot és feltételeket biztosít a lendületesebb fejlődéshez. Iparunk —, építő- és energiaiparunk köztudottan fiatal. Létrehozása javarészt az utóbbi egy-két évtized eredménye. Üj, perspektivikus iparágak honosodtak meg megyénkben. Most évente 20 milliárd fo­rint értéket termel, s ezzel országosan, is jelentős iparbázissá váltunk. Mezőgazdaságunk — amely a felszaba­dulás előtt elmaradottságáról volt neveze­tes — előretört. Keretei, termelésének szer­kezete, s a fejlődés iránya korszerű. Mai teljesítménye eléri az évi 10 milliárd fo­rintot. Kereskedelmünk forgalma is meghalad­ja a 10 milliárd forintot, bár a hálózata a gyors fejlődés ellenére sem jutott túl a középszerűségen. Közlekedés-hálózatunk, s annak felsze­reltsége jelenleg a minőségi változás korát éli. Korszerű vasút, hiányos közúti hálóza­tunk és javuló városi közlekedésünk van. A termelőalapok korszerűsítése Gazdaságunk megalapozottságát segíti bővülő, gyarapodó eszközállományunk. Csak a megyei székhelyű termelőegységek­ben 31 milliárd forint értékű eszköz, ezen belül 22 milliárd forint állóeszköz bizto­sítja termelési, gazdálkodási feladataink eredményes ellátását. Az iparban és építőiparban 11 milliárd, a mezőgazdaságban 8 milliárd, a kereske­delemben és szolgáltatásban közel 3 milli­árd, a szállításban, hírközlésben mintegy félmilliárd forintnyi állóeszköz áll rendel­kezésre, nagyobb részt korszerű technikai színvonallal. Az állóeszközök mellett 9 mil­liárd forintnyi készlet segíti elő a folyama­tos termelést. Az elmúlt esztendő jó év volt megyénk­ben. Négymilliárd forint értékű beruházást végeztünk. Ezek bővítették termelési alap­jainkat, új munkahelyeket eredményeztek és hozzájárultak a műszaki-technikai kor­szerűsítéshez, a lakosság ellátásának javí­tásához. Az ipar 10 százalékkal növelte ter­melését, s nyeresége több mint 1.8 milliárd forint volt. Ez 20.9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az építőipar is 6.5 százalékkal termelt többet. A korszerű üzem- és munkaszervezés alkalmazásával, a gyorsabb műszaki fejlesztéssel és ezekből eredően az élő munka termelékenységének érdemi növekedésével viszont még adósak maradtak ipari üzemeink nagy részében. A mezőgazdasági termelés növekedése jó­val meghaladta a tervben előirányzott mér­téket és a főbb termelési mutatókban el­érte az 1975-re tervezett szintet. Nőtt a munkatermelékenység, a jövedel­mezőség is. A tsz-ekben 17 százalékkal ma­gasabb az előző évinél. A bruttó jövedelem 14 százalékkal — 2.1 milliárd forintra — „ emelkedett. A növénytermelés hozamai' 1973-ban érték el az eddigi legmagasabb szintet. Valamelyest emelkedett az állat- állomány és termelése is. A szubjektív feltételek javulása, a zárt termelési rendszerek elterjedése, az öntö­zés bővülése, az ipari eredetű anyagok és eszközök nagyobb arányú felhasználása, egészséges kooperációk létrejötte, s az üzem- és munkaszervezés korszerű, új mód­szereinek terjedése hatékonyan segítette a gazdálkodás eredményességét. A közlekedési vállalatok az utas- és áru- szállítási igényeket kielégítették. A közúti közlekedés 6 százalékkal, az áruszállítási teljesítmény 9 százalékkal bővült. " A vezetés problémái Az anyagi értékeket a technikával bánni tudó emberek szorgalmas munkája ered­ményezi, amelynek alapján fejlődnek az emberi élet- és munkakörülmények, nö­vekednek a keresetek, s teljesülnek rövi- debb-hosszabb idő alatt a megfogalmazott igények. Köztudott, hogy az eredmények továbbfejlesztése, a párthatározatokban foglalt célok teljesítése nem kizárólag a társadalmi munkamegosztásban tömegesen résztvevő fizikai dolgozóktól igényel több és jobb munkát, hanem a vezetőktől, szak­emberektől is. Nem véletlen ezért, hogy a tudományo­san megalapozott vezetés érdekében világ­szerte, köztük hazánkban is széleskörűvé vált a kutató, fejlesztő és szervező munka, s ezzel párhuzamosan a vezetőképzési, to­vábbképzési rendszerek, formák kialakítá­sa és bevezetése. Jelentős nemzetközi és hazai tapasztalat, tudományos kutatói teljesítmény áll ren­delkezésünkre. amelyek az elméletileg jól megalapozott vezetést, szervezést képes tá­mogatni, eligazítani. Ezúttal nem általában a vezetésről és a vezetéselmélet, gyakorlat valamennyi kérdéséről, hanem a tudomá­nyos információ-igény, szükséglet néhány kérdéséről szólok, azzal a céllal, hogy á közreadott gondolatok is segítsék elő az improvizáló vezetésről a tudományosan megalapozott vezetésre való gyorsabb át­térést. A vezetők, s a vezetésben valamilyen mó­don résztvevők között egyre inkább szálló­igévé válik, hogy a vezetés korunkban in­formációs probléma. Jóllehet érzékelhető ebben túlzás, mert az irányító munkának a kritériumai — köztudott — eléggé össze­tettek, de tény, hogy pontos információ nél­kül nincs biztonságos és célratörő vezetés, nem lehet megalapozott döntés. Az infor­mációrendszer pontatlan, hibás működése felmérhetetlen kárt okoz a vezetésnek, le­hetetlenné, haszontalanná teheti azt. Semmi túlzás nincs abban, hogy az in­formáció a vezető szerszáma, munkaesz­köze. Enélkül nincs kommunikáció, lehetet­len a dolgozók vezetésbe való bevonása, új feladatokra, módszerekre történő megnye­rése, mozgósítása, motivációja. Mi is az információ? Milyen kapcsolat- rendszert tekinthetünk egészségesnek a ve­zetés és az információ között? Az informá­ciónak sokféle meghatározását ismerjük a világirodalomból. Ilyeneket: — az információ jelentéssel bitó közlés; vagy — a közlemények és felvilágosítások va­lamennyi fajtája; vagy — az információ ismeret a körülvevő vi­lágról, amely határozatlanságot szüntet meg, minél több határozatlanságot, lehető­séget kizár, minél határozottabban közöl új, eddig ismeretlen adatokat; s végül — bármilyen tudás, vagy hír. amely egy döntést lehetővé tehet, vagy elősegíthet: az információ. Mindezeken túl is a definíciók hosszú sorát ismerjük, amelyek pontosabban, vagy kevésbé pontosan tükrözik az információ tartalmát. (E témában igen hasznos össze­állítást olvashatunk Herpai Balázsné: Kül­ső ‘ tudományos műszaki információszerzés és áramoltatás a mezőgazdaságban c. tanul­mányában.) Mi a tudományos információ fogalmát használjuk. Ez pedig: a megismerés folya­mán nyert logikai információ, amely adek- vát módon tükrözi a természet, a gazdaság, a társadalom és gondolkodás objektív tör­vényszerűségeit, a megismerés új eredmé­nyeit, amit a gyakorlatban felhasználnak. Rendeltetését tekintve ez lehet: — speciális (szakmai) és — tömeginformáció. Létrejöttének területei szerint: — politikai, — gazdasági, — kulturális és — speciális (például szakmai) infor­máció. Mindezeken túl beszélünk: — belső és — külső információról. Belső információ: azok a tájékoztató ada­tok, amelyek tartalmát azonos szervezeti egységen belül — például minisztérium, vállalat, szövetkezet, egyesülés stb. — vég­bemenő jelenségek, tények, műveletek stb. alkotják, amely azokat munkájában fel­használja. Külső információ: azon tények, adatok, amelyek az ezeket felhasználó szervezeti egységeken kívül keletkeznek. A munka alapja Szabálynak tekinthetjük, hogy a belső és külső információ együttesen képes megfe­lelő tájékozottságot, orientációt biztosítani. Felmerülhet, vajon miért rendszerezik ilyen részletes alapossággal az információt, hiszen a vezetés számtalan feladata között ez is egy tennivalóvá zsugorodik? Azért, mert a jó vezetőknél az információ — egyre inkább nem egy tevékenység a sok között, hanem a vezető munkájának alapja, annak meghatározó eleme; — állandóan karbantartott rendszer, amely a döntések előtt, közben és után rendelkezésre áll és funkcionál; — nem adathalmaz — bár nem független attól sem —, hanem az információ hordo­zók, források tudatosan kialakított rend­szere, amelyben éppen úgy nem lebecsült papírszelet egy újságcikk, mint egy jól megválasztott külföldi útról készített fel­jegyzés, vagy hivatalos értesítő; — nem időt rabló, hanem időt megtaka­rító speciális tevékenység. Nem megalapozatlan ma az a kijelentés, hogy az információ területein végzett ku­tatásnak a népgazdaság szempontjából ugyanolyan jelentősége van, mint a műsza­ki, biológiai és a társadalomtudományok­ban folyó kutatásnak. Tények bizonyítják, hogy az információ hozama egyértelműen kifejezésre jut: a költségek csökkentésében; feleslegessé teszi á gyakran hosszadalmas laboratóriumi és kísérletező munkát; gyor­san képes elősegíteni a munka termelé­kenységének növelését; az egyes tennivalók szélesebb körű és egységes értelmezését is elősegíti. Ezeken túl számszerűségében nem is ki­fejezhető potenciális energiát jelentenek. (Folytatjuk) Hódítanak a magyar gyógyszerek Magyar kutatók Libanonban Több mint tízmillió forint értékű libanoni kutatásokra kötött szerződést az orszá­gos Földtani Kutató és Fúró Vállalat. A megállapodás ér­telmében három fúróberen­dezéssel és az ezeket irá­nyító szakemberekkel, föld­tani vizsgálatokkal készítik elő. Az új utak, vízművek építését. Az idei megbízás a Libanonban dolgozó magyar szakemberek munkájának el­ismerését is jelenti. A válla­lat fúró berendezései ugyan­is már hatodik éve működ­nek az országban, a hagyó-. mányos fúrások mellett az idén először geofizikai ku­tatásokkal is megbízták az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat szakembereit. Ui kísérleti olajsdalék A Diesel motorok füstjé­nek csökkentésére új olaj­adalékot állított elő a Ma­gyar Ásványolaj és Földgáz­kísérleti Intézet, az Orszá­gos Kőolaj és Gázipari Tröszt megbízásából. A laboratóriu­mi kísérletekben kiválónak bizonyult az adalék. Most mór nagyüzemi méretekben a Közlekedési Kutató Intézet segítségével 200 gépkocsi vizsgáztatja az új anyagot. Egyenként 50 000 kilométert futnak a kísérleti adalékkal. Segítség Egyiptomnak Szovjet szakértői csoport utazott Egyiptomba a Szue- zi-csatorna aknáktól való megtisztításának és a hajó­roncsok kiemelésének ügyé­ben. A szovjet szakértőket az egyiptomi kormány hívta meg. Gromiko külügyminisz­ter legutóbbi kairói látoga­tása idején közölte az egyip­tomi féllel, hogy a Szovjet­unió elvben hozzájárult a csatorna megtisztításában va­ló közreműködéshez. A Szov­jetunió ezt az akciót a két ország közötti gazdasági együttműködés egyik lánc­szemének tekinti, s elutasítja a nyugati sajtónak azokat az állításait, amelyek szerint a Szovjetunió a többi orszá­goknál fokozottabban érde­kelt a csatorna megnyitásá­ban. „Természetes, hogy a szov­jet hajók más országok ha­jóihoz hasonlóan használni fogják a csatornát, ezzel szá­mukra is megrövidülnek a tengeri utak, például a Balti­tengerről a Távol-Kelet felé. De ha valaki megvizsgálja a csatorna múltbeli forgalmi adatait, akkor kitűnik, hogy ezt a vízáutat nagyrészt a tőkés országok használták”. Ebből a szempontból érthető a nyugati cégek érdeklődése a helyreállítási munkálatok iránt. Természetes azonban az is, hogy a Szovjetunió is bekapcsolódik a munkála­tokba. A magyar gyógyszereknek egyre rangosabb neve van Mexikóban is. Misem bizo­nyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy tavaly a mexi­kóiak már háromszor annyi gyógyszert vásároltak tőlünk, mint két évvel korábban. Különösen keresettek az öt- venmilliós latin-amerikai or­szágban a magyar antibioti­kumok, görcsoldók, vérnyo­máscsökkentők és a bélfertő­zések leküzdésére alkalmas készítmények. A Mexikó városban né­Santiagóból chilei küldött­ség utazott Párizsba hogy folytassa az Egyesült Álla­mokkal, Kanadával, Japánnal és a nyugat-európai orszá­gokkal szemben fennálló Szlovákiában 1949 óta 300 új ipari üzem létesült. Kö­zülük 35 üzem 5000. 6 üzem több mint 10 000, a kassai hány éve felállított magyar „MEDIMPEX” ii'oda ma már nem csupán az alapanyagok, hanem a kiszerelési és gyártástechnológiai eladásá­val is foglalkozik. Így a ma­gyar gyógyszeripar számára, az egyik legdinamikusabb fejlődő latin-amerikai piaccá vált Mexikó. E „betörés” ér­tékét növeli, hogy a Mexikó­ban működő gyógyszergyárak 85 százaléka a külföldi tőke kezében van. így a magyar készítményeknek a nagy vi­lágcégekkel kell felvenni a versenyt adósságainak rendezésére vo­natkozó tárgyalásokat. Chile arra törekszik, hogy haladékot kapjon az összesen 4000 millió dollár adósságai­ból 1974-ben ésedékes 800 millió dolláros részlet tör­lesztésére. kohászati kombinát pedig több mint 20 000 személyt foglalkoztat. Az iparosítás mérlege A Ganz Villamossági Művek száztíz millió forintos költség­gel épült pörgető üzemében vizsgálják a generátor és turbina forgórészeket. Jelenleg a Láng Gépgyár nagyteljesítményű ventillátorának forgórésze „vizsgázik” a pörgető laborató­riumban A chilei junta haladékot kér Napfényből villamosenerqia Sikeres kísérletek a Villamosipari Kutató lutczetben A napenergia kimeríthe­tetlen tartalékainak kiakná­zására világszerte végeznek tudományos kutatómunkát, keresik azokat a megoldá­sokat. amelyekkel a leggaz­daságosabban „foghatják be” földi energiaforrás táplálá­sára a napsugarakat. Ha­zánkban a tudománypolitikai irányelvek figyelembe véte­lével a Villamosipari Kutató Intézet vizsgálja: hogyan le­hetne ezzel a természeti kinccsel tovább bővíteni a népgazdaság számára hasz­nosítható energiahordozók körét. Az intézet a legkorszerűbb technika alkalmazásával a napenergia villamosenergiá­vá alakítására végez széles körű kutatómunkát. A VKI kétéves kísérletsorozat ered­ményeként már elő is állított olyan úgynevezett napeleme­ket. amelyek a nap fény- energiáját villamos energiá­vá változtatják. A sziliciurp félvezetőkből készült nap­elem a beérkező sugarakat a félvezetőben pozitív és ne­gativ töl t/éspárokká bontja; Az elkülönítés eredménye: pozitív és negatív sarok jön létre a szilícium napelemes áramforrásom. A keletkezett energia akkumulátorban tá­rolható. A napelem, egy négyzet­méternyi felületével verőfé­nyes napsugárzás esetén kö­rülbelül 100 watt teljesít­ményt biztosít folyamatosan. Ezzel a teljesítménnyel mű­ködik például egy asztali ventillátor, egy kisteljesítmé­nyű ultrarövidhullámú adó­vevő készülék, vagy öt hor­dozható televízió. A RAVILL üzleteiben már kaphatók is az intézetben kidolgozott napelemek táskarádiókhoz. A VKI tudományos kutató munkájával most az olcsóbb napéi em-előállí tás megoldá­sát keresi, a szilícium nap­elem ugyanis jelenleg még meglehetősen költséges. Ezért új félvezetőkkel is kísérle­teznek. Azt is feltárják, hogy a népgazdaság melyik te­rületén tehet jó szolgálatot az új energiaforrás. Nemrég készítettek az intézet műn­Ica társai egy napfénykon- centrátort, amely a radarhoz hasonló, tükrökkel felszerelt szerkezet, forgatható tenge­lyével automatikusan a nap járását követi. így a nap­elemre koncentrált fény jut, növekszik teljesítménye. A hasonló napelemes áramfor­rások alkalmazhatók példá­ul a mezőgazdaságban az ön­tözéshez használt vízszivaty- tyúk energiaellátására, vagy akár rádió-telefon összeköt­tetés biztosítására kábelháló­zat kiépítése nélkül. Az in­tézetben már olyan villamos- energia hajtotta motorcsónak építésének feltételeit is meg­teremtették, amely napelem segítségével járhat a vízen. Szakemberek számítása szerint egyébként, ha egy futhallpálya nagyságú terü­letet napelemmel borítaná­nak be, akkor az így nyert energia egész Budapest vil­lamosenergia ellátását bizto­síthatná, egy megyényi terü­letet befedő napelem pedig valamennyi ország vülamnoj energia igényét fedezfadaá,’

Next

/
Oldalképek
Tartalom