Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-21 / 67. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. március 21. VÖRÖS TAVASZ (2J Indulás a frontra Bemulatják a hagyományos fazekas mesterséget A bajánsenyei Községi Ta­nács Magyarszombatfán meg­vásárolta a Fő utca 52. szám alatti, az őrségi táj jeleget őr­ző, zsuptetős népi műemlék- épületet. A házat a Vas me­gyei Múzeumok Igazgatósá­gának közreműködésével ta­vasszal felújítják, s abban a helytörténeti gyűjtemé­nyen Idvül bemutatják a ha­gyományos fazekas mester­séget is. Esetenként fazekas mester dolgozik majd az egyik teremben és a gyakor­latban mutatja be a szakma szépségeit. A Goplo-tó titka A lengyel folklórral fog­lalkozó szakemberek már régóta ismerik azt a nép­mondát, amely szerint az Északnyugat-Lengyélarszág- ban levő Goplo-tó mélyén egy ősi város rejlik, amely időtlen időkkel ezelőtt el­merült. | A régészek nemrégen a Goplo-tó partján felfedezték két nagyobb település ma­radványait. amelyek az idő­számításunk előtti XIII— XIV. századból származnak. Sikerült megállapítaniuk e települések történetét is. Hosszú évekig tartó virágzás után veszélybe kerültek a települések: a tó vízszintje emelkedni kezdett. A tele­pülések lakosai évszázado­kon át küzdöttek a fenyege­tő veszély ellen, ám a tó vé­gül is elnyelte házaikat. En­nek az eseménynek az em­léke legenda formájában ma­radt fenn. Néhány évszázad múltán a viz apadni kezdett. Napja­inkban a tó vízszintje körül­belül olyan, mint amilyen az időszámításunk előtti VII. században volt és az épüle­tek vízhordalékkal borított maradványai a partra ke­rültek. Kuba népszerű színháza Escambray — így nevezik a Las Villas kubai tarto­mány hegyi körzeteiben mű­ködő színházat, az ország el­ső falusi színházát. Az Es­cambray együttesét 1969-ben alapították a fővárosi színhá­zak lelkes fiatal színészei. Fennállásának első éveiben az együttes szabadtéren lé­pett fel. Nemrég azonban ál­landó színpadot kaptak. Párolgott a föld. Nehéz, fe­kete táblák pihegtek a zöld búzatakarók alatt. A direktóriumhoz küldött­ségek kopogtattak. A fűrész­telepiek F. Bede Lászlóhoz mentek. — Éhen veszünk, Laci. Se­gítsetek! Szandán, a Geiger urada­lomban, 817 holdat mértek ki kukoricának. Minden mun­káscsalád kapott egy holdat. £z özvegyek, a rokkantak lábbelit, ruhát kértek. A nagykereskedők eldugott készleteiből 300 pár cipőt, 200 ruhát osztottak ki. A direktórium gazdasági bizottságát Virág János ve­zette. — Munkát, kenyeret! — követelték a nincstelenek. Elrendelték a nyomoreny­hítő útépítést. De ehhez pénz kellett! Az államosított ban­kokban őrzött profit elég volt rá. — Egy kiló zsír ára kéthó- napi munka! — Rendet kell teremteni a piacon! Ha szép szóval nem megy, akkor törvénnyel! A Forradalmi Törvényszék összeült. Az elnöke Hoksári János volt, a fűtőházból. Szi­gorú ítéleteket hoztak: köz- megelégedésre. Seiber József nevű árdrágítót 10 évi fegy- házra ítélték. Panaszkodtak a pedagógu­sok: éhbér a fizetés. A Szolnoki Munkás vezér­cikket közölt: „A tanítók a kezükre bízott sok-sok kis emberjelöltből igaz, szocialis­ta embereket fognak nevel­ni a kommunista társadalom számára.” A pedagógusok fizetését 330—350 koronára emelték fel. — ígérjük, a kommunista eszmék szellemében neve­lünk, az új rendet megvéd- jük, és nem hagyjuk el soha, soha... A proletár Magyarországé lett a Balaton: — Gyerekek, kérdezzétek meg a szüléitekét, akarják-e, hogy nyaralni menjetek... — Akarjuk... Igen!.. Menni akarunk — kiabáltak — Gyerekek, délután für­dőbe megyünk! — Igen ... 1 1 ** — Gyerekek, irkát kaptok, meg ceruzát... A táblára már nem írták, hogy úr, ír. Pedig keleten már villám- lőtt az ég. Az intervenciósok a Tiszához közeledtek. El­nyúlt sikoly volt a város: — Fegyverbe! Fegyverbe! A tisztánlátók mindent fel­mértek: — Két lehetőség van: vagy újra rabszolgákká aljasulunk, oda dobjuk magunkat, asz- szonyainkat és gyermekein­ket a kapitalizmus kegyelmet nem ismerő karmaiba, vagy felkelünk és harcolunk iga­zunkért az utolsó leheletün­kig. A MAV-műhelyből három­százan kértek fegyvert. A Téglagyárból és a Gőzfűrész üzemből kétszázan. A 68-as gyalogezred, az orosz zászlóalj és a szolnoki munkás alakulatok a Kossuth téren sorakoztak. Indultak a frontra. A városháza homlok­zatára hatalmas feliratot rak­tak: Éljen, május 1. Alatta fénybetűk vibráltak: Világ proletárjai egyesüljetek! A MÁV-műhely fúvószene- . kara a Marsziliai éneket ját­szotta. A dalárda énekelte: „...fegyverbe, bajnokok!” Az erkélyről F. Bede be­szélt: — Az első, szabad május elsejét ünnepeljük, nehéz időben, de legyen ez a nap még akkor is felejthetetlenül szép, ha az ünnepségről egye­nesen a frontra megyünk ... Egy végső harcban kell meg­mutatnunk, hogy amit aka­runk, azért meg is tudunk küzdeni. Egy vörös parancsnok fe­kete automobilja gurult be a térre. — Jön Vágó Béla! Jön ... Hamuszürke volt az arca: — Szolnok proletariátusá­hoz fordulok! Védjük meg a Tiszát, a tanácshatalmat Visszhangzott a tér: — Fegyverbe! • Az eskübe belemorajlott az ágyúk dübörgése.- — Csak égzengés! Csali az ég zeng! Az emberek a földet les­ték. A munkásszázadok elin­dultak. Gondolatban velük ment az egész város. A szolnoki hídfő előtt, az Epres-erdőben már csak negyvenen feküdték a töltés- gátit. Az olajos ruhások vol­tak, meg három kubikos. > — A Tisza, —• az élet! Az Ady téren diákszázadok verbúválódtak. Énekeltek „ ... a zsoldos martalócolc nyája ordítva habzik elle­nünk”. A vasúti híd tömve volt menekülőkkel, amikor a ro­ham odáig ért. A támadók robbanótöltettel megrakott lovakat hajtottak közéjük. A málhák oldalán gyújtózsinór füstölgött. Szajolban, meg a Tabánban betörtek az ab­lakok ... — Megbukott a komműn! Kósza hírek éjszakája volt. A hadsereg félrevezető pa­rancsra visszavonult. Májusi eső szitált. Versenyt vartyogtak a békák. A város­házáról letépték a vörös zász­lót. Az Epres-parton már csak hárman éltek. A géppuskák centis darabokra őrölték fel a füzeseket. A direktórium vezetői a híd lábánál feküdtek a lö­vészárokban. Utászok jöt­tek. — Fel kell robbantanunk a hidat! A szolnoki vörös őrök a puskájukhoz nyúltak: — Ha meg meritek tenni...! F. Bede közéjük lépett: — A Tisza mögött él tovább Tanács-Magyarország! Él, és amíg létezik, mi is leszünk. A híd környéki házak padlá­sain foglaljatok tüzelőállást... Mintha a föld szakadt vol­na össze. A híd a folyóba zu­hant A Kormányzótanács ülésé­ről Kun Béla ötpercenként hívatta Szolnokot. Az össze­köttetés megszakadt Az árulók legyintettek: — Értse meg, nincs front! Csak menekülő tömeg ... Kun Béla felugrott: — A Tisza partján becsü­lettel halt munkásokra apel­lálva kérem, hogy a kor­mányzótanács ítélje el elv­társaink meggyalázóit. „Küz- denünk kell minden erővel a proletáriátus diktatúrájának fenntartásáért. Küzdeni egé­szen addig, amíg egyetlen le­hetőség van arra, hogy egy fegyvert elsüthetünk.” Csak taktikai okokból tárgyalha­tunk. A szolnoki hídfőre hatszo­ros túlerő zúdult. Vitéz Scheftsik főhadnagy hatszáz fegyveres ellenforradalmára a városra rohant. A lovak végiggázoltak a sebesülteken. A macskaköveken tócsákban állt a vér. Scheftsik vigyor­gott: — Vörös május! (Folytatjuk Tiszai Lajos Zöld. ctillas Közös nyelven beszélni, egymást megérteni régi vá­gya a föld népeinek. Sok eredménytelen kísérlet nyo­mán 1877-ben Zamenhof len­gyel orvos mesterséges nyel­vet alakított ki az eszperan­tót amely világszerte elter­jedt és milliók érintkezését segíti. Az eszperantisták jel­képe, a zöld csillag többször díszítette a hazai filatelista objektumokat. Legutóbb az ún. postai teljeseket gyűjtők örömére levelezőlapot adtak ki, amelynek benyomott bé­lyegén a zöld csillag mellett „Lingvo intemacia esperan­lnnen—onnan Füstből menekülő madár, lombját vesztett fa, szennye­zett vízben ‘dologtalanul csó­nakázó halász — e három ijesztő bélyegrajzzal a hol­land posta a környezetvédel­mi intézkedések szükségessé­gére döbbentik rá a közvé­leményt — Csehszlovákia a partizánmozgalom 12 hőséit örökítette meg legújabb so­rozatán. — Az ország népes­ségének kialakulását öt cím­leten mutatja be a brazil posta. Az egyes értékek az őslakosságnak számító indián, néger és portugál emberek tn” (=nemzetközä nyelv az eszperantó) felirat olvasható. A nyelv megalkotásának 70. évfordulójára. 1957-ben két­értékű sorozat jelent meg. A szokott elsőnapi bélyegző he­lyett ezúttal eszperantó fel­iratú pecsételést alkalmaztak. 1962-ben bélyeg köszöntötte a vasutas eszperantó kong­resszust. 1918-tól kezdve szá­mos hazai és nemzetközi ta­lálkozóra készítettek alkalmi bélyegzőt, többségük eszpe­rantó szövegű Az eszperan­tisták 1966-ban Budapesten tartott világkongresszusát is bélyegző örökítette meg. mellett német, japán és olasz telepeseket ábrázolnak. — 25 millió állat megmentésé­ért küzdenek a világ minden részéből meghívott szakem­berek Etiópiában. A posta öt bélyeggel segíti a küzdel­met, a marhavész elleni vé­dőoltásokat népszerűsíti. — San Marino a legrégibb köz­társaságnak vallja magát. Korunkban csak kicsiny te­rületével tűnik ki az Olasz­ország közepén levő város- államocska. Múltjára emlé­keztet most kiadott 8 értékű sorozata, a bélyegrajzok a lovagkort idézik. az iskolások. ■. Vörös katona toborzö Csökkent a holland burgonya exportja Hollandia összes szántó­földi területének majdnem V.-ét, pontosan 23 százalé­kát a burgonya foglalja eL A termelés főként exportcé­lú. Egyes fajta exportárát 1974 elején több mint egy- harmaddai csökkenteni kel­lett. A 35—50 mm átmérőjű áru az új ár szerint 100 kg- onként 8,75—9.50 holland fo­rint. Ezzé] a holland export­ár alacsonyabb a belföldi ár­nál. de tekintettel a Hollan­diában elért magas hektáfon- kénti termésátlagokra a hol­land termelők még az új ala­csonyabb ár mellett is jöve­delmező árbevételre tesznek szert 1973 második felében a holland burgonyaexport mennyiségben összesen 288 000 tonna volt, ami majd­nem egynegyeddel kevesebb az előző év hasonló idősza­kában exportált mennyiség­nél. Argentínába a burgo­nyakivitel teljesen leállt, holott 1972-ben oda 53 000 tonnát szállítottak. Felére csökkentek Olaszország vá­sárlásai is. és a holland bur­gonya kivitele szempontjából a legfontosabb nyugatnémet piacokon is lényegesen rom­lottak az értékesítés lehető­séget Megfékezik a jégesőt A Moldvai SZSZK mező- gazdasága egyes években jég­eső miatt több tucat millió rubel kárt szenvedett Kü­lönösen nagy veszteségek ér­ték a szőlőket és a kerteket. Tíz esztendeje kísérleti munkába kezdtek Moldáviá­ban a jégesővel kapcsolatos folyamatok és a szovjet szakemberek által kidolgozott jégvédelmi módszerek alkal­mazásának tanulmányozásá­ra. 1967-től ezeket a mun­kákat már ipari szinten foly­tatták, és a jégkártól védett terület nagysága napjaink- 40 000 hektárról 360 000-re nőtt. A jégvédelmi munkákat a Központi Aetológiai Ob­szervatórium moldvai légvé­delmi expedíciója végzi Ez az expedíció különböző szolgálatok bonyolult komp­lexuma. Szerepet játszik az aerológiai és rádiólokációs adatok pontossága és idősze­rűsége, a rakétaállomások precíz munkája, a parancs­noki posztokkal fenntartott megbízható kapcsolatuk, va­lamint a repülőgépek felszál­lását ütemező szervekkel va­ló együttműködése is. A jégvédelem területén Moldáviában elért eredmé­nyek sok külföldi mezőgaz­dasági szakember figyelmét is felkeltették. Automatizált növényház Az iparszerű mezőgazdaság kialakulása magával hozta ázt az igényt, hogy a mező- gazdasági termelés is egyre inkább előre tervezhető. Ezen igény kielégítése világmére­tekben a mezőgazdaság ma­gasfokú automatizálásában nyilvánul meg. A korszerű vezérlőautoma­tika akár 8—10 növényház technológiai „felügyeletére” is alkalmas. Központi része összegezi az egyes házakból beérkező jelzéseket, de figye­lembe veszi a külső érzéke­a központi logikai egységet, mely az egész rendszert ve­zérli. Minden növényházban ki-' helyezett, két részből álló automatika rész is működik, melyeken az orvos rész az öntözést vezérli megadott program alapján, mágnessze­lepek nyitása és zárása út­ján. A másik automatika rész a szellőzést irányító egy­ség. Indító jelet a páraérzé­kelőtől, a hőmérőtől és a köz­ponti vezérlőegységtől kap. Az ablaknyitó motorok mág­lő jelzéseit is (pl. a fény- mennviségről. a szélerőssóg- rői.) Ugyanakkor tartalmazza a központ« működtető és jel­ző tápegységeket is, valamint neskapcsolóinak, valamint a melegvízáramlást szabályozó motoros tolózárnak ad „uta­sításokat”. A mezőtúri Dózsa Cipőipari Szövetkezet felvesz új üzemházába NŐI ES FÉRFI SZAKMUNKÁSOKAT ÉS BETANÍTÁSRA FÉRFI ÉS NŐI MUNKAERŐT. Jó kereseti lehetőség. JELENTKEZES: Mezőtúr, Szolnoki út 29, (új flzemház) munkaügyi osztály. V I

Next

/
Oldalképek
Tartalom