Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-20 / 66. szám

SZOLNOK MEGYEI NftPLAP 1974. március 28.' A pécsi Modern Magyar Képtár kincsei Franciaországban A magyar—francia kultu­rális egyezmény keretében magyar heteket rendeznek a tavasz folyamán Stras- bourgban és ez alkalommal bemutatják a pécsi Modern Magyar Képtár kincseit: a legértékesebb XX. századi műalkotásokat. A Janus Pannonius Múzeum része­ként működő Galéria jelen­leg ötezer művet őriz, s az egyetlen képtár az ország ban. amely századunk ma­gyar képzőművészetének fejlődését összefüggésében folyamatosságában szemlél­teti. A strasbourgi kiállítá­son mintegy hatvan műal­kotás — festmény és szobor ,— ad majd keresztmetsze­tet a mecsekaljai galéria gazdagságáról, egyben rep­rezentálja a XX. századi magyar képzőművészetet­VÖRÖS TAVASZ (1.) ' Dokumentumriportunkban — amelyet a Haladás, a Jász- Nagykun megyei lapok, a Szolnoki Munkás cikkei nyomán, a Magyar Tanácsköztársaság győzelmének fél évszázados ju­bileumán, 1969-ben rendezett megyei tudományos ülés anyaga felhasználásával, dr. Merényi László, dr. Fogarassy László, dr. Katona Endre, dr. Liptai Ervin tanulmányai alapján, dr. Urbán Lajos korabeli naplójából, dr. Kele József A vörö­sök Szolnokon című könyvéből és vitéz Scheftsik György ellenforradalmi emlékirataiból, dr. Gábor Mózes, özv. Sza­muely Tiborné, Molnár Anna és más, az MSZMP KB Part­történeti Intézetében és az MSZMP MB archívumában meg­található kortársi visszaemlékezések és saját kutatás alapján írtunk — a 900. jubileumára készülő Szolnok 1919. forradalmi tavaszának egyes, főbb eseményeit elevenítjük meg. A három részből álló riport, az eseményeket a proletárdiktatúra elő­estéjétől, a május 2-i ellenforradalmi lázadás leveréséig tár­gyalja, tisztelegve a város elszakíthatatlan forradalmi múltja és jelene előtt. Exportra i$ Bővítik választékukat a matyó hímzőasszonyok A mezőkövesdi Matyó Há­ziipari Szövetkezet az idén is több mint húsz országba, köztük a Szovjetunióba, Ja­pánba, az Egyesült Államok­ba. Franciaországba és az NSZK-ba exportálja termé­keit Több mint negyven- millió forint értékben ex­portálnak kézi hímzésű nép- művészeti varrottasokat és különböző használati tárgya­kat, matyó rózsákkal hím­zett blúzokat bőrből készült és az egykori pásztortarisz- nva-formára szabott, vállra akasztható divattáskákat, bőrpapucsokat A külföldi megrendelők igényei! és a divat változá­sait figvelembe véve készí­tették el új termékeik min- tadarabiait Az eddigieknél gazdaza^ib hímzéssel készí­tik többek között a zseb- - kendő-, tű-, illetve ékszer­tartónak használt díszdobo­zokat. Gazdagították a nagy­estélyi és délutáni ruhák, valamint az egyes országok­ban most is közkedvelt stólák népi hímzésének vé­le ''•’■tékát. amely iránt nö­vekszik a kereslet. A kor­szerű anyagokat használják fel a matyó mintákkal hím­zett blúzokhoz, ősi szűcsös mintákkal varrták ki a filc­ből készült divatmellénye­ket. A matyó népviselet jel­legzetes ruhadarabia a kozsu mintájára juhbőrből szabott, derékig érő bundakabátot ugyancsak az ősi formakincs mai variációival hímezik ki a matyó népművészek. Csaknem 700 külföldi cég terméke a tavaszi BM-n A Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban lezárultak a külföldi cégek jelentkezé­sei a tavaszi Budapesti Nem zetközj Vásárra, a beruházá si javak bemutatására száko sított első BNV-re. Eszerint 21 Országból több mint 300 külföldi cég jelentkezett, amely még jónéhány más partnert, céget képvisel. így csaknem 700 külföldi kiállí­tó export-termékeit vonul­tatják fel a szakosításnak megfelelő csoportosításban, 9 szekcióban, A szocialista és tőkés or­szágok legtöbb kiállítója a közlekedési, a fémmegmun­kálási és a műszeripari szek­cióban mutatkozik be. s e három kategória kiállításán több külföldi vállalat, cég jelenik meg, mint a további hat szekcióban együttvéve. Korán nyíltak a virágok. Gyenge bibéiket láthatatlan kéz fordigatta a Nap felé. Fényre vágytak, akárcsak az emberek. Csak hideg ne legyen, csak el ne fagyjanak! Korai még a tavasz, mondták, a kertészek. De a föld tavaszt érlelt. A gondolat gondolatot szült: ta­vaszt váró tavaszt. Napsütés­ben még az éhség is köny- nyebb volt. A pékek előtt hosszú sorokban sütkéreztek asszonyok. A gyerekek papsajtot rágcsáltak az árok­parton. — Mennyit süt, mester úr? — Fél kemencével, asszo­nyok. Csak annyit. Az első tíznek jut, a többi mehet. Mi­nek ácsingóznának további — A reggeli sütés? — Az már elkelt! Mi köze hozzá, nézze meg az ember?! Az asszonyok zúgolódtak. A sor végéről kiált egy nyúrga fiatalember. — Maradjanak, asszonyok! Várjanak — mondta, és el­lépdelt a MÁV-műhely irá­nyába. Nemsokára stráfkocsi for­dult be a sarkon, olajos ru­hás férfiak ugráltak le róla. A pék csak félig tudta le­húzni a rossz vasredőnyt. Az inasok a pult mögé bújtak. — Imre, hány kenyér van a raktárban? A gyerek hol a mesterére nézett, hol a nyurga fiatal­emberre. — Két sütet.. í Kettő ... — dadogta. — Asszonyok, először a sokgyerekesek jöjjenek. Ma­osztály érdeke a Tisza part­ján ugyanaz, ami a Don men­tén. A menet megindult a vá­ros felé. A folyó partján, a fűzfák pattanó rügyei alatt, fiatal pár andalgott. Az em­berek énekeltek: „ ... szabad lesz a világ”. A fiú barkát tört a lánynak. A volt vármegyeházán mi rendnek, a 'nemzetközi szocialista társadalomnak”. Fáklyák égtek az utcákon. Az alvók felébredtek. A ha­tárban határok zötyögtek, hozták a béreseket Szolnok­ra. A legények a vendégolda­lakon ültek, énekelték: „... még az éjjel felkeresem ajégi szeretőm!” *Á béresgazda, az öreg Pá­linkás Jani rájuk szólt: — Azon járjon az eszetek, amin kell. — A kettő együtt jó, Jani bátyám: a föld, meg az asz- szony. A béresasszonyok félve hú­zogatták a berliner kendő szárát: — Jaj, csak t>aj ne legyen ebből is! Van elég amúgy is... Az éves summások gyalog jöttek. Az öreg Magda Ba­lázs a földosztást magyarázta. Amikorra meglátták a vár- templom tornyát, amikorra átjöttek a hídon, képzeletben már mindegyikük a saját ök­KÉPERNYŐJE ELŐTT Szolgált-e meglepetéssel az elmúlt bét műsora? Nekem igen. Méghozzá kellemessel és kellemetlennel egyaránt. Nem gondoltam, hogy az építésügyi tárca miniszteré­vel való találkozás a Fóru­mon ennyire érdekfeszítő és ugyanakkor kellemes élmé­nyekkel szolgál, de nem hit­tem volna azt sem, hogy Ily— lyés Ozorai példájából az lesz a képernyőn, amit pén­teken este láttunk. Bár fentebb Bonder Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter Fórum-sze­replését a meglepetések kö­zé iktattam, valójában nem volt igazán váratlan ez a kellemes, közvetlen hangú találkozás. Egy-egy régebben vele készített riportban már tapasztalhattuk, hogy a mi­niszter a nyílt, őszinte sza­vak embere. Kényes kérdése­ket nem ismer, s ha úgy hozza a sora, azt sem ta­gadja, hogy bizonyos prob­lémák esetében az ’ ..építők készülékében” keresendő a hiba. Most a Fórumon egyé­nisége teljességgel kibonta­kozott előttünk. Elsősorban nem azt emelném ki, hogy milyen világos, közérthető válaszokat adott nehéznek tűnő kérdésekre is. hogy milyen felelősséggel szólott lakásügyekről, városfejlesz­tésről, építkezési politikáról, hanem ami úgy gondos- legszemélyesebb varázsa: szavaiban ott bujkáló finom, bölcs humora, ami egy-egy fél mondatában, vagy meg­jegyzésében tört utat magá­Fórumon a miniszter nak — válaszaiban. Páldául amikor szóba került, hogy az egyik lakóházban miért nem üzemel a lift, a minisz­ter tömör válasza csupán ennyi volt: meg kell kérdez­ni a házmestert. Vagy ami­kor az úgynevezett minta­lakótelep létesítését tudakol­ták, milyen jellegzetesen adott választ: nem akarjuk megépíteni az újkori skan­zent. Űtügyben forduljanak Csanádi György'hoz, ő az út- szakértő — jegyezte meg. Ezekben a válaszokban nem volt nehéz felfedeznünk az ízesítő humor fűszerét. Egyébként meggyőző volt minden szava; azok is, ame­lyekkel a jövő nevében a1 kisméretű lakások ellen ér­velő kérdezőket „leszerelte”. Egy-egy válasza milliókhoz szólott, mégis a kérdező is azt érezhette, mintha a mi­niszter vele váltana szót személyesen. Erre az estére Bonder József tágra nyitot­ta hivatala ajtaját, s ami en­nél is rokonszenvesebb volt: személyes érzelmeit sem tit­kolta el vendégei elől. Iga­zán élvezetes Fórum volt. Zádor István falragasza megalakult a háromtagú di­rektórium. Az erkélyről a Szolnoki Munkás az órában megjelent számait szórták a tömeg közé. A nyurga fiatal­ember hangosan olvasta: ..Kapuk nyílnak fel. bilin­csek hullanak le, világosság árad szerteszéjjel a sötét pro­A szocialista országok a ‘ OST megalakulásának tu­fa leu mát ünnepük a tavaszi BNV-n. Így a szokásosnál is nagyobb, a teljes kiállítási terület 25 százalékán adnak számot korszerű termékeik­kel az együttműködésben, a szocialista integrációban ed­dig megtett útról. .Álmodik a nyomor”... prolctárgycrckek ga mester, elveszi a pénzt, és mindnek ad egy veknit. — Jelentem a Nemzeti Ta­nácsnak, hogy kiraboltak — szitkozódott a pék. A nyurga fiatalember rá­parancsolt: — Számolja meg a pénzét! A pék rakosgatta a krajcá­rokat. A kocsi eldöcögött a MÁV-műhely felé ... — Holnap már másképp lesz — mondogatták az olajos ruhások. Egy mozdony tetejéről a nyurga fiatalember beszélt: — Recsegnek, ropognak a régi világ korhadt gerendái, pusztul az odvas fa, amelyet most kiirtunk gyökerestől, hogy újra ki ne fakadjon. Le­rakjuk, emberek, az új Ma­gyarország fundamentumát, le, mi, a nép fiai, az évszá­zadokig lenézett, kigúnyolt nép fiai... A proletárdiktatúra kikiál­tásának híre ekkor érkezett meg Szolnokra. Az orosz hadifoglyok nevé­ben Sztepán Korcov szóno­kolt: — Segítünk nektek, ma­gyar elvtársaink, forradalmi harcotokban, mert a munkás-. letárnegyedekben a mai na­pon, s akiknek tiltva volt eddig hangosan beszélni, lé- legzeni, véleményt nyilvání­tani, most nagy teremtő mun­ka vár rájuk: gyors megte­remtése a kollektív társadal­rét hajtotta. A Geiger birtok szétesett gondolatukban, mint a sületlen görhe. A gyűlés után F. Bede László a Tisza-parton ment hazafelé. A gőzfűrész üzem­nél megállította az éjjeliőr, a vén Gubacsi. — Mit akartok tik, Laci fiam. Milyen világ lesz ... Kinek lesz jó? — Maguknak, Sándor bá­tyám, a szegényeknek. Mun­káshatalom lesz most már ... — Az isten szól belőled, fiam, ha jól beszélsz. Bár az én Ferkém is itt lenne, nem Doberdónál, a kő alatt... A nyurga fiatalember ha­zakísérte a lányt: — Jó lesz, Veled! — Mindnyájunknak Jó lesz. A nyomdában elindult a rotációs gép, készült a más­napi újság: „Legyen tiétek a világ, proletárok!” Kora reggel szikrázva sü­tött a nap. Az inasok kiska- bátban fütyörésztek az utcá­kon, az urasági hombárszeke­rek búzát vittek a malmok­ba. A sánta Pozderka, a hi­vatalsegéd, a polgármester szobája ablakából kitűzte a vörös zászlót a városházára. A piacon ibolyát és sült tököt árultak az asszonyok. A diákok elhatározták, hogy az iskolájuk előtti teret Ady Endréről nevezik el. A folyón tutaj úszott. A kormányos mintha nádirigót hallott volna... Itt a tavasz, gondolta. (Folytatjuk) Tiszai Lajos Minikönyv a Tanácsköztársaság évfordulójára A Zrínyi Kiadó újdonságai sebbé. Hamarosan várható a ..Haditechnka 74” című ki­advány megjelenése. Ebben neves katonai szakírókból álló szerzői kollektíva gaz­dag képanyaggal illusztrál­va mutatja be a harci heli­kopterek legújabb változa­tait, a rakéta-tüzérség, a lég­védelmi rakéták, valamint a páncélozott csapatszállító harci járművek legújabb konstrukcióit — lényegében a haditechnika fejlődésének az utóbbi két-három eszten­dőben elért legfigyelemre­méltóbb "eredményeiről szá­molnak be a szerzők. Vajon hosszabb életű lesz-e a most útjára indított Tele- varieté. mint az ezt megelő­ző hasonló próbálkozások. Az artisták, a test művészei ugyanis megérdemelnék — hasonlóan művésztársaikhoz — a rendszeres bemutatko­zás jogát a képernyőn is. Hisz tapasztalhattuk szombat este is. némi körítéssel kel­lemes estét szerezhetnek nézőknek. Az indulás tató volt. a biz­Taiaszi vásár a népművészeti boltokban Budapesten öt kijelölt boltban és további 11 vidéki városban március 20-tól 30-ig engedményes tavaszi vásárt rendez a Népművészeti és Háziipari Vállalat. Ez alka­lomból csaknem félszáz kü­lönféle. meghatározott nép- művészeti terméket árusíta­nak majd 20—30. illetve 40 százalékos árengedménnyel. Egvebek között átmenetile, engedményt adnak töbl sárközi, szombathelyi. hód­mezővásárhelyi lakást díszí­tő térítők, asztal futók, dísz- párnák stb. — árából: a vá­sár idején olcsóbb lesz a he­vesi hímzéssel díszített „Mó­nika” blúz. s néhány gyer­mek holmi: — fiú-, illetve leánykaruha is. _l_?. í..,'Lj T artalmas műhelymunkára világított rá a „Könyv, kot­ta. muzsika’’ című riport- film, nemcsak a Zenemű­kiadó érdekességeivel ismer­tetett meg bennünket, hanem egy „ritka mesterséggel is. a kották készítésének módiá­val. sőt nyomdai előállítá­sával. Közben színvonalas zenét kaptunk — ajándékba. V. M. Köviden bolondozáshoz, mulatozáshoz, semmint történelmi múltunk reális megidézéséhez. Nem az elhagyott részeket sajná­lom, érthető, hogy a színpad és a film eltérő műfaji kö­vetelményeiből eredően ele­ve bizonyos változtatásokra van szükség Van, amit a filmen képben kell produkál­ni, jóllehet a színpadon csak 6zó esik róla. Ezek részlet- kérdések. Az azonban már nem hogy jelen és múlt divatosan mo- derneskedő egybejátszatásá- val, hamisan látványos tab­lókkal, lásd a szőlők között táncoló párok, éppen a mon­danivaló komolysága kérdő­jeleztetett meg Arról nem is szólva, hogy a film laza szerkezetével. . nem éppen szigorú belső logikájával már-már túlment az érthető­ség határán is. Igen-igen oda kellett annak figyelnie, aki végül is a filmkockákból ki akarta rakni az Ozorai példa teljes mozaikját. Túl ezen, mint filmalkotás sem dicse­kedhet eredetiségével. Moz­gásképleteiben erősen idézte Jancsó filmieit, másrészt a rendező előbbi munkáinak manirjait. Meggyőződésem, maguk a film alkotói sem döntötték el egyértelműen, mit akar­nak elérni; vagy ha igen. eszközeiket válogatták meg rosszul. Ezért az Ozorai pél­da megbukott a kéDi>rnvnn Azoknak mondom, akik Illyés Gyula drámáját nem ismerik, mert talán még ak­kor nem is éltek, amikor be­mutatták 1952-ben — azóta nemigen nyúltak hozzá — az Ozorai példa százszor, de százszor jobb színpadi alko­tás. mint a belőle készített tévéfilm. Kardos Ferenc rendező műve. Pedig mint I dráma, nem teljesen hibát­lan. egyrészt túlságosan epi­kus jellegű, másrészt vannak benne elemek, például Gör­gey megjelenése a harmadik felvonásban, amelyek nem épülnek be szervesen a drá­ma folyamatába, de ennek ellenére vitathatatlan: szép és tartalmas emléket állít Illyés a bátor és derék ozo­raiaknak. S ami ennél is lényegesebb, történelmi éleslátással fest hiteles képet arról, hogy 1848-ban hogyan függött össze a parasztok felszaba­dulása az ország független­ségének kérdésével, hogy a „paraszti öntudat” hogyan váltott át. minek hatására „honvédő öntudattá”. Törté­nelmi múltunk reális szem­lélete, s az élet alapos is­merete mutatkozik meg Ily- lyés drámájában. A tévéfilm éppen ebben távolodott el legmesszebbre az Ozorai pél­dától. Mindaz, amit a kép­ernyőn belőle láttunk, sok­kal inkább hasonlított vala­miféle szervezetlen, szüreti Ozorai példa A Zrínyi Katonai Kiadó ezévi újdonságai közül el­sőként a Vöröshadsereg had­műveleti naplója jelent meg. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulója tiszteletére készült miniatűr könyv a proletárdiktatúrát védelmező munkáshadsereg katonai tevékenységét, hősi harcait foglalja magában. A napló hű képet ad a dicső­séges 133 nap katonai ak­cióinak szervezéséről és le­folyásáról. A kötetet had­műveleti térképek repro­dukciói és a napló egyes oldalairól készített fakszi­milék teszik még érdeke-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom