Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-20 / 66. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 80 FILLÉR XXV. évi. 68. sz. 1971. máre. 20., szerda. ÖNTEVÉKENY PCLITIZÁIÁS P anaszkodnak néha a pártalapszervezetek vezetői: tűi sok a kötelezően előírt napirend, s a felülről megszabott témáit nagy száma nehezíti, hogy a taggyűléseken, vezetőségi üléseken a helyileg lényeges kérdésekkel foglalkozzanak. Ha előveszik a listát, ügy tűnik, igazat lehet adni nekik, hiszen egy-egy félévben több téma megvitatását is előírják az alapszervezeteknek a különböző irányító pártszervek. Időnként és helyenként valóban található igazság az észrevételben: talán nem mindegyik téma előírása lett volna feltétlenül szükséges, olykor a járás vagy a város némi túlbuzgalomból is „dobott rá még egy lapáttal”. Am ez a dolognak csupán az egyik oldala. A másik — amiről ritkán esik szó, ami sok helyen bizony nem eléggé tűnik szembe —, hogy a központi előírások teljesítése és a helyileg lényeges kérdések megtárgyalása nem összeegyeztethetetlen. Ellenkezőleg, a kettő nemcsak hogy összefér, hanem az előírt napirendek zöme kifejezetten jó lehetőséget nyújt, kedvező alkalmat ad a helyileg feszítő gondok számbavételére és a megoldás közös keresésére. Természetesen lehetnek olyan előírt témák, amelyek nem. vagy alig adnak rnodot a helyi ügyekkel való foglalkozásra: például a felsőbb pártszervek egyes üléseiről határozatairól szóló tájékoztatók. Ezek száma azonban viszonylag nem sok. És valójában ezek is a pártdemokrácia érvényesítését jelentik. Hiszen a párttagsággal szembeni kötelezettségű fenek tesznek eleget a felsőbb pártszervek, amikor információt adnak, beszámolnak saját munkájukról,' döntéseikről. ' Ha azonban az ilyen napirendeket leszámítjuk, a többi kötelező téma mind lehetőséget ad a helyi problémák megvitatására. Sőt, nemcsak lehetőséget ad, de egyenesen igényli. Hiszen az előírás mindig így szól: tárgyalják meg ennek vagy annak a határozatnak a megvalósítási módjait, illetve a végrehajtás menetét és tapasztalatait a maguk területén. S a hangsúly essék most a mondat utolsó szavaira. Nem országos, megyei, járási vagy városi tapasztalatok és tennivalók számbavételét igénylik ilyenkor az alapszervezetek taggyűlésétől, vezetőségétől. Azt kell elemeznie, meghatároznia, hogy a saiát működési területén milyen a helyzet és melyek a teendők. A felülről jövp előírás tehát csak a témakört szabja meg kötelezően, a napirenddel kapcsolatos felsőbb határozat a további munka irányának csupán az alapjait jelölj meg — ezektől eltekintve az ilyen is cppea annyira „helyi téma”, mint amit az alapszervezet saját k^de-nénvezésébjH tűz napirendre. A „központi” és „helyi” témák közötti ellentmondásnak az az egvik fő aha, hogy a megközelítés módja sokszor éttér a helyes módszerektől. Ahelyett, hogy konkrétan megvizsgálnák, elemeznék saját helyzetüket, s aztán megnéznek hogy a gondolt megoldására mii ven módokat aiárű a felsőbb szintű párthatározat — a kényelmesebb utat vá- la^-Hátc. Előveszik a szóban forgó határozatot, megtoldják, kibővítik néhány helyi konkrétummal, példával, s ezt viszik a taggyűlés vagy a vezetőség elé. Ám néhány helyi számadat, intézkedés vagy eset felsorolása még nem változtatja meg a központi vagy megyei állásfoglalást a párttagság adott kollektívájának tényleges helyi cselekvési programjává. Ez csupán „adaptálás”, ami sokkal inkább arra jó, hogy „kipipálhassák” az előírt téma megtárgyalását, semmint, hogy valóságos tetteit erjesztójévé váljék. » gy érthető hogy a felülről előírt napirend lényege nem kerülhet be igazán az alapszerv^zeti munka vérkeringésébe. Ahol viszont úgy fogiak fej a kötelezően előirt napirendet, mint ösztönzést és alkalmat tényleges helyi problémák elemzésére és megoldására, ott az elevenebbé teszi a pártéletet, hatékonyabbá a pártmunkát. S ott kevésbé töprengenek olyan dolgokon is. hogv mi a fontosabb feladat egy alapszervezet számára: az elemzés-e avagy pedig a határozatok végrehajtása. mert kettőt egységes esésként kezelik. Ha nem elemzik a helyi körülményeket, aligha lehet jó a végrehajtás. Ha viszont nem fordítanak elég erőt az utóbbira, akkor az elemzés volt hiábavaló. hiszen a pártalapszervezetek nem tudományos intézmények, hanem a politikai gyakorlat alapegységei. Gy. L. Ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 19-én, tegnap reggel összeült. A Politikai Bizottság javaslatára az időszerű nemzetközi kérdésekről szőlő tájékoztató, a munkásosztály helyzetéről szóló jelentés; a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szőlő előterjesztés, valamint a párt szervezeti életével kapcsolatos kérdések megvitatása van napirenden. A Központi Bizottság ma reggel folytatja munkáját. Tavasa a földeken Megkezdődött a cukorrépa vetése - Növekedik az öntözés iráuti igény 1 (Tudósítónktól) Az elmúlt napok időjárása kedvezett a tavaszi munkáknak. A kora tavaszi vetések munkálatai, így a tavaszi kalászosoké is mintegy 10 ezer hektár területen befejeződtek. A 6 ezer 500 hektár borsó vetéséből is már igen kevés hiányzik. A búzák fejlődését, a szakemberek megfelelőnek tartják, különösen ott, ahol kellő mennyiségben serkentő műtrágyát kaptak a földek. Nem minden nitrogén-műtrágya- igényt tudtak kielégíteni, így az őszi kalászosoknak mintegy 80 százalékán végezhették el a műtrágyázást Most van a bokrosodás ideje, nagy szüksége van a növényeknek a vízre, amiből eddig' kevés jutott. A múlt évhez hasonlóan most is egyik iegtontosabb a hiányzó víz pótlása. A szeles, meleg időjárás erősen szárítja a talajokat, különösen ott, ahol nem végezték el az őszi szántások lezárását. A nagy öntözőrendszerek, — a jászsági, a nagykunsági, a tiszafüredi stb. — már mindenütt szolgáltatják a vizet A VÍZIG tájékoztatása szerint az öntözés iránti igény megnőtt, 10 nap alatt megduplázódott a leszerződött terület, így most 50—60 ezer hektár körül van. A helyszíni határszemlék szerint a megye egész területén működnek az esőztetö öntözőberendezések. Kár, hogy eddig nem sok helyen használták ki az olcsó vizet a legelők, lucernák tározó öntözésére is. A talajok hőmérséklete most már olyan, hogy az új- szászi Szabadság Termelőszövetkezetben javában folyik a cukorrépa vetése. Az idén 350 hektáron termeszük a fontos ipari növényt, 40 százaléka már a földben van, a hét végére végeznek a vetéssel. A héten a megye több gazdaságában is megkezdik a cukorrépa vetését. A zagyvarékasi Béke Tsz- ben a tavaszi árpa mellett befejezték 317 hektáron az olajlen, 147 hektáron az új lucerna és 126 hektáron a magról vetett vöröshagyma vetését, illetőleg telepítését. A jó időjárás a különböző növényi kártevőknek is kedvezett, ezért teljes ütemben folyik a védekezés. A növényvédő állomás tájékoztatása szerint 290 hektáron rágcsálók elleni, 6 ezer 110 hek- ' táron gabonafutrinka elleni védekezést hajtottak vegre. Megyeszerte jó ütemben halad a cukorrépa- és kukorica vetés előtti gyomirtás. Vegyszerekből egyelőre elég van. Várható, hogv a gabonafélék gyomirtási munkáit április első napjaiban megkez- dikV. K. ffla: Karcagi jegyzetek * Zöldséggyárak ■ár Vörös tavasz & A TV képernyője előtt * Lépcső az alagsorba * Filmjegyzet $ Az évfordulót elsősorban városfejlesztéssel ünnepeljük * A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó ír Hibás a futómű, alig fog a fék Több mini hat milliárd forint a vasút korszerűsítésére A vasút párt- és szakszervezeti vezető testületé tegnap tartotta együttes ülését, amelyen Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója adott számot az 1973. évi munka eredményeiről, tapasztalatairól és ismertette az idei előirányzatot. A MÁV az idén az előző évekhez hasonlóan az utas- forgalom mérsékelt 1—1.5 százalékos csökkenésével számol, ami 360 millió utast jelent / A legfontosabb feladatok megoldása érdekében az idén koncentráltan használják fel az állóeszközök fejlesztésére előirányzott 6.3 milliárd forintot. Elsősorban a vasúti hálózatot és járműállományt korszerűsítik. Többek között az év végére Szajol és Lökös- háza között befejezik a vasútvonal villamosítását cdOsításök — iiíKKk - rint»íi A;*«* - híkkk Szakszervezet az egészségpolitikáról Az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete — tegnap délelőtt kibővített megyebizottsági ülést tartott az 1973-ban végzett munkáról. Megfelelő áttekintést adott a munkáról az előzőleg kiadott írásos jelentés, amelyr ben a szakszervezet mint politikai, ideológiai nevelő testület foglalkozik az 1973-ban végzett és a még megoldásra váró feladatokkal. Az ülésen a hozzászólások kiterjedtek az egészségpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében végzett munkára, a lakosság ellátására, a dolgozók érdekvédelmére, a munkahelyi demokráciára, a bérgazHólkodásra, az orvos- etikai helvzetre. a szakmai továbbképzésre és ellátásra. Főiskola é^ terme!őüzemeb kapcsolata A DATE mezőtúri mező- gazdasági gépészeti föisku.lai kara és a város mezőgazda- sági nagyüzemeinek vezetői tegnap találkoztak a főiskola tanácskozó termében. A találkozó célja az egymás munkájáról való tájékoztatás. A meghívott vendégek között volt Fapp János, a városi tanács elnöke és Suba István, a karcagi tsz-szö- vetség titkára is. Dr. Patkós István, az intézmény igazgatója köszöntötte a vendégeket, és ismertette, hogy milyen munka folyik az intézményben és abból mit tudnának hasznosítani a város mezőgazdasági nagyüzemei. A főiskolai kar programjában több szakmai továbbképzés szerepel, igy mérnöktovábbképzés folyik, a mezőgazdasági gépiparban dolgozó középszintű vezetők országos továbbképzési központja Mezőtúr lett. A résztvevők hasznosnak ítélték a tanácskozást, amelynek befejeztével a vendégek megtekintették a főiskola előadótermeit és laboratóriumait. KISZ-vezetők .... tanácskozása Martfűn A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatának egyik eseménye Martfűn zajlott le. Szolnok megye bét középiskolájának KISZ-ve- zetői találkoztak a Cipőipari Szakközépiskolában. A tanácskozás célja a vertikális KlSZ-szervezetek gyakorlati tapasztalatainak kicserélése és összegezése volt. Á megbeszélést az úgynevezett érdeklődési körök bemutatója követte. A vendégek a tanácskozást a Tisza Cipőgyár és az intézet tanműhelyének látogatásával zárták. A KISZ-tag- ság ezalatt alapszervi taggyűlésen emlékezett meg á Tanácsköztársaság közelgő évíordulójáróL Megyei borverseny (Tudósítónktól.) Az idén június 3—8. között Balatonfüreden rendezik a XIV. országos borversenyt Az országos versenyen csak azok vehetnek részt akik előtte megyei borversenyen megfelelő helyezést értek eL A megyei borversenyt 1974. április 17-én rendezi meg a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya Jászberényben. A megyei és országos borversenyeken részt vehet a szőlőből előállított és a bortörvényben meghatározott feltételeknek megfelelő minden bor. gyöngyöző, habzó és pezsgőbor, valamint csemege. vermutbor és borpárlat amelyből a benevező fajtánként — a forgalmi borokat borpárlatokat kivéve — megfelelő mennyiséggel rendelkezik. Egy mondatban — R. Szi dák szovjet mező- gazdasági miniszterhelyettes vezetésével küldöttség érkezett hazánkba. — Tűzvédelmi központot rendeznek be a szegedi szénhidrogénmedence algyői központi ipartelepének szomszédságában. FAO—PROGRAM Nemzetközi sz5ve4kezetfej lesz t esi konferenciát rendeznek hazánkban Tegnap a MÉM-ben Kaza- reczki Kálmán miniszterhelyettesnek, a bizottság elnökének vezetésével ülést tartott a FAO magyar nemzeti bizottsága, amely az 1974. évi programot vitatta meg. A nemzeti bizottság =zámára az idei év jelentősnek ígérkezik; szeptember 2—12. között '.lazánkban, — Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen — nemzetközi szövetkezetfejlesztési konferenciára kerül sor amelyet a FAO, a Nem- zejlcözi Szövetkezetfejlesztési Bizottság (COFAC) és a FAO magyar nemzeti bizottsága együttesen rendez. A konferencián javaslatot tesznek majd az ENSZ második fejlesztési évtizedében kitűzött szövetkezetfejlesztési feladatok teljesítésének előmozdítására. A rendezvényen mintegy húsz fejlődő ország szövetkezeti vezetői, képviselői, valamint a szocialista és a tőkés országok szövetkezed szerveinek delegációi vesznek majd részt. Az 1974-es esztendő egy másik fontos nemzetközi rendezvényére októberben Lousanneban kerül sor, itt rendezik meg a miniszteri szinten tanácskozó európai regionális konferenciát, amely egyebek között a kontinens országainak együttműködésével foglalkozik majd. A vita alapját képező tárgyalási anyagnak a szocialista országokra vonatkozó részét magyar szakember dolgozza ki. A FAO és Magyarország jól fejlődő kapcsolatai 1974-ben is jelentős hazai programok teljesítését teszik lehetővé. Idén májusban Százhalombattán átadják az ENSZ— EAO hozzájárulással létesített temperált vizű halgazdaságot, amely 27 hektáros területen működik majd. Ehhez a rendszerhez 55 halastó és egy 3 hektáros víztároló tartozik. (A szakemberek azzal számolnak, hogy a temperált. vizű tavakban a halak elszaporodását meg lehet gyorsítani.) Ugynacsak a FAO-progra- mok keretében fejlesztik a szarvasi Haltenyésztési Kutató Állomást. Előbbre lépnek a Tisza II. vízrendszer építési programjával is: idén az öntözéses mezőgazdaságfejlesztési program 1976-ig meghosszabbított második szakaszának -kivitelezésén dolgoznak a szakemberek. A létesítményekben végzett tudományos és gyakorlati munka tapasztalatait a fejlődő országok rendelkezésére bocsátják majd és a későbbiekben tanulmányútra érkező külföldi szakembereket is fogadnak.