Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

19T4. március 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Karcagi jegyzetek (2) ß Csak értelmes A lakásépítés talán a leg­fontosabb egy gazdaságilag jól fejlődő városban, de ön­magában csak a gondok fe­lét oldja meg. A növekvő számú és egyre kulturáltabb T TP r r Víz, víz, víz A felszabadulás idején négy kút vizét hét kilomé­ternyi vezeték szállította el a lakossághoz. Tavaly már hét kút adta a vizet a vá­rosnak, hatvankét kilomé­ter volt a vezeték hossza. Ez azonban nem elegendő, hiszen csupán 1970 és 1973 között napi 1000 köbméter­rel nőtt a fogyasztás és el­érte a 2400—2700 köbmétert. Ez önmagában örvendetes lenne, hiszen kulturáltabb életmódot, új óvodákat, böl­csődéket. kórházat jelent, de az igények túlnőttek a lehe­tőségeken. A víztorony, a II-es- számú vízműtelep és a vízmű rekonstrukciója után azonban e gondok megoldod­Az ÁFÉSZ monopolhelyzete A kereskedelem szinte tel­jes mértékben az ÁFÉSZ ke­zében van. Ennek a tény­nek jó és rossz hatása is van az ellátásra. Jó, hogy ami rendelkezésére áll, azt Karcagon használja fel fej­lesztésre, rossz, hogy nincs verseny. Kestier János, a tanács termelésellátás- felügyeleti osztályának helyettes vezető­je ugyan biztató jeleket is tudott említeni, de az össz­kép csak lassan változik. — A bútarszakmában meg­öl dódott a gond a szóin,oki I parcikk Kiskereskedelmi Vállalat lakberendezési áru­házának megnyitásával. Sze­retnénk „behozol” a városba a Csemege vállalatot is, de legalább 700—800 négyzetmé­ter alapterületű üzlethelyi­séget kellesne neki biztosíta­nunk, ez pedig jelenleg nem megy. A tanács saját erőből építette fel J 972. november 7-re a vásárcsarnokot, amely nemcsak a városképet, de a zöldségellátást is jelentősen javította; A zöldség és gyümölcséi lá­tás sokáig .kényes” téma volt Karcagon. Zagyi János, a városi pártbizottság első titkára beszélt arról, hogyan sikerült elérni, hogy „hely­ből” biztosíthassák a város zöldség- és gyümölcsellátását. — Megvolt a modem vá- várcsamok, de a piacot a maszekok uralták. Ezt a szö­vetkezetek tagjai néhol ma­guk is szóvá tették a köz­gyűléseken. Meg kellett győz­ni a szövetkezetek vezetőit, hogy érezzenek nagyobb fe­Útirányuk: Vietnam és Mongólia Messze földön szolnoki szakemberek Egy éve múlt, hogy' a Középtiszai Vízügyi Igazgatóságon búcsúzóban beszélgettem három emberrel. Vietnamba in­dultak, a tudományos-műszaki és gazdasági együttműködés keretében öntöző-berendezesqket tervezni — új technoló­giát szervezni, Nagy Illés, Jenái László és Kovács József után_ most ismét búcsú beszélgetésre hívtak bennünket a vízügyi igazgatóságra. A szolnokiak vízügyi kapcsolatai to­vább terebélyesednek. > ban élő lakosság 6zámára szükségképpen jelentkeznék egyéb igények is, amik nél­kül a fejlődés nem érzékel­hető a maga teljességében. nak, s miként Kundra Jó­zsef tanácselnök mondta, húsz évre biztosítják a vá­ros zavartalan vízellátását. Eddig 16 millió van a „vízműben”, s a szennyvíz­tisztító telepre tervezett 3 milliót is erre fordítják. Az már egyedi, karcagi külön­legesség, hogy a víz gáztar­talma igen nagy. Eddig négy robbanás történt, legutóbb majdnem egy fél házat ve­tett szét a csapból a vízzel együtt kiömlő gáz robbanása. Kétszáz liter Víz egyidejű kiengedése esetén minden karcagi házban szellőztetni kell a robbanás megelőzése érdekében. lelősséget a varos ellátásá­ért. Így indult az az akció amelynek eredménye már a piacra kerülő zöldségfélék és gyümölcsök tonnáiban, van. A tsz-ek vezetői és a kom­munisták megértették, hogy akkor is gondoskodni kell a városról, ha nem ezen fog meggazdagodni a szövetke­zet, hiszen Karcag határa nem zöldség-gyümölcsterme­lő terület. A szövetkezetek es az állami gazdaság együtt- 'működése, az ÁFÉSZ-szel kötött szocialista szerződés meghozza az eredményt. A szocialista szerződésben az érdekeltek vállalták, hogy 1974-ben olyan mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt ér­tékesítenek, ami fedezi a varos lakosságának Igényeit, Egyúttal a szerződő felek megállapodtak a forgalma­zás módjában, s abban is, hogy törekszenek az árak mérséklésére, illetve stabili­zálására. A kereskedelmi ellátást ál­talában megfelelőnek ítélik Karcagon, ami azonban ko­rántsem jelenti, hogy a hely­zeten nincs mit javítani. A várost tizenhat ellátási körzetre osztották fel. Min­den körzetben van élelmi­szerbolt Fontos elv, .hogy a vásárlóknak lehetőleg még a külterületeken sem kelljen többet menniük 500—1000 méternél az élelmiszerért. A boltok területi elhelyező»; jó, most a korszerűsítés, a felújítás a következő lépés. Sok üzlet bérelt helyiségben működik, s ez akadályozza a korszerŰ6Í testj Húszmilliós árukészlet Megnyílt Szolnok új áruháza, a Sztár Tör öcsik J.gn4c termelési i"'izgatóhelyettes indül leg­előbb. Csütörtökön ül repü* tógépre, s b üszőnkét óra- h ossz.it utazik.' Vietnamban várják. — 'l'qvaly küldöttség járt nnlynk Vietnamból. Az első sikeres e gy ü t trn ú köd.es után art kerték. árvízvédelmi be­rendezéseik gépesítéséhez, valamint vízminőségi és ta­lajvizsgálathoz adjunk se­gítséget. Negyven kilométe­res 1 oly ószakaszra kérték az árvízvédelmi felszerelést, a laboratórium pedig, amellyel talajminőségi vizsgálatokat végeznek majd. tin. izotóvos Segítségével „röntgenezni le­het” a gátakat, ugyanis a Vörös folyó, s más folyók mentén árvíz ideién az át- stivárgással, a adtak szerke­zetével van sok haj. A labo­ratórium, amelynek szállítá­sára. és felszerelésére, vala­mint kezelésének betanításá­ra szerződést kötünk, NDK- gyártmány, megbízható, ke­zelése könnyen elsajátítható. Törőcsik. Ignác mindössze tizenöt napra utazik a MesZ- szi VDK-ba. Vele együtt ké­szülődik, de három hóna­pos külföldi kiküldetésre, négy vízügyes. Mongóliába indul március 25 táján Re­ményi István gépészmérnök, Szeilák József műhelyveze­tő. Kormos János és Csapó Antal motorszerelő. Szed- lák József már járt Mongó­liában — Ma—200-as típusú ön­töző-berendezések üzemelési, karbantartási munkáira kül­denek bennünket, a mongol —magyar tudományos-mű­szaki és gazdasági együttmű­ködés keretében. A Gobi-sl- vatag lesz a munkalerüle­A továbbiak során több új üzlet létesül a torony ház földszintjén, valamint a to- romyház és a Löwy Sándor utca közötti újjáépítendő te­rületen. A református temp­lom mellett szolgáltatóház nyílik. Ebbe a szövetkezetek, ipari szövetkezetek szolgál­tató részlegei költöznek. Az iparcikk szakboltokat a vá­ros középpontjába helyezik, lehetőleg minél jobban sza­kosítva. Két étterem épül, főleg a közétkeztetés javítá­sa éhekében. A közétkezte­tés még mindig gond a vá­rosban. A KÖJÁL majdnem bezáratta a Rózsabokor ven­déglőt, s csupán jelentős be­ruházással sikerült „meg­menteni”. Így Is korszerűt­len, csak az új éttermek megnyitásáig érdemes üze­meltetni. Motel készül Berek­fürdőn, ami a fürdő teljesí­tése után folyamatosan fo­gadhatja a vendégeket. A zöldség- és gyümölcsel­látás megoldásának mintá­jára húsfeldolgozó üzemet létesítenek, amely szintén a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és az ÁFÉSZ ösz- szefogása nyomán születik. Kell-e verseny ? Az ÁFÉSZ főkönyvelője, Kara Lajos arról beszélt, mit jelent szinte egyedural­kodónak lenni, a „piacon”. — Ha valami fennakadás van, a karcagiak gyakran azt mondják rólunk: „biztosan nem is akarják”. De dolgo­zóink a forgalom után kap­ják a fizetésüket, tehát „akarják”, akár van verseny, akár nincs. — Véleménye szerint te­hát nincs szükség versenyre? — Legtöbbször a konku­rencia is attól a nagykertől vásárol, ahonnan mi, és az árai is nagyjából azonosak. Az ilyen versenynek kevés értelme van. De tudok korlk- rét példákat is mondani a formális, helytelen konkur- renciára. A MÉK például’ nyitott egy üzletet, ahol zöldség-gyümölcs árusításá­val kezdte, de ma már szin­te kizárólag csak terményt árul. Vagy nyitott egy üz­letet valamelyik nyírségi vállalat az almafölösleg ér­tékesítésére. Amikor az al­ma elfogyott, egyszerűen be­zárták a boltot Csak olyan versenyre van szükség, amelynek következ­tében javul a város ellátá­sa. Más cégek „behozása” is csak ezt a célt szolgálhatja. A vásárló nem azt nézi, hogy melyik vállalat neve van ki­írva az üzlet cégtáblájára, hanem azt, hogy odabent mit kap a pénzéért. (Folytatjuk.) Bistcy András tünk, amely a fővárostól, Ulánbátortól háromezer kij lamétémyirc terül el. Ami­kor 1972-ben ott jártam, 10 ezer kilométert repültem, né­gyet gépkocsiztam. Évente húsz gépét, berendezést szál­lítunk Mongóliába. Elégedet­tek. a magya r ön tözőm ti ve k- kel, ezt különben miniszte­rük, Bavudorzsis Barsz is el­mondta, amikor q magyar főhatósággal 'megkötötté az újabb megállapodást. Jurtában laknál; majd. ba­rátkoznak a sivatag életé­vel s dolgoznak. Legalább annyira szeretnének jól dol­gozni, mint itthon. Az úttól senki se féL — Ki nem hagyngm, a világért le nem mondanék róla — mondja Csapó Antal. — Biztosan nem lesz köny- nyú. de legalább olyan szép és emlékezetes is. 1 Készülődnek. védőoltáso­kat kaptak, gondosan meg­válogatják. mit tesznek út­ra valóul a csomagba. Viet­namban, Moneóhában is me­leg idő járja ilyenkor. És a víz mindenütt nagyon fontos.- sj ­„Sztár Áruház: nyitás már­cius 18-án, reggel 8-kor hir­dette hetek óta transzparen­seken, röplapokon, falraga­szokon a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. És tegnap, */.. 8-kor, a volt fegyveres erők klubja helyén, a sok száz várakozó már „birtokba is vehette” az áruházat. Az első órákban igen sok volt az érdeklődő, de vásárló is: egy óra alatt 1200 vevőt szolgáltak ki... ~ A Sztár Áruház az útépít­kezés miatt felszámolt 45. sz. rövidáru, a 33. sz. Ruházati, a Hófehérke és a most meg­szűnt Ságvári körúti áruház utódja. A négyszintes épület 8 millió forint, beruházással épült, a berendezés 2,5 millió­ba került, amelynek felét a vállalat saját erejéből (fej­lesztési alapból, hitelből) te­remtette elő. Az áruház 1200 négyzetmé­ter alapterületű. Az árurak­tára t a Salgó-Dexion előre­gyártóit állványzatból két­szintesre építették, ezzel mintegy félmillió forintot ta­karítottak meg. Az eladóte­rületeket F-modul polcokkal, kiszolgáló asztalokkal ren­dezték be, amelyek variálha­tók. Tizenkilenc pénztár mű­ködik, az eladás és a vásárlás önkiszolgáló rendszerű, gyors, a vevő Mválasztja az árut és ugyanott fizet, ugyanott cso­magolják is be. Az áruház teljes személyzete kilencven. A dolgozók munkakörülmé­nyei jók, 150 négyzetméter alapterületen szociális helyi­ségek (öltözők, mosdók, zu­hanyozók, kis étkezők) áll­Megyénk valamennyi gyá­rában és ipari üzemében — a SZOT felhívása nyomán — már működnek munkavédel­mi őrségek. Tevékenységük eredményes, a balesetek szá­ma csökken, tavaly 2960 bal­eset volt a megyében, ami hetvennel kevesebb az előző évinél. A mezőgazdasági szö­vetkezetekben is felismerték a munkavédelmi őrség meg­szervezésének jelentőségét, igy például az újszászi Sza­badság Tsz-ben is. A szövetkezetben a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés gépesítése magas fo­kú. A brigád vezetők nem tudják állandóan figyelem­mel kísérni a hozzájuk be­osztott dolgozók mindennapi munkáját. Ezért tavaly ta­vasszal megszervezték a munkavédelmi őrséget. A munkavédelmi őrök szakmájukat jól ismerik, munkatársaik tisztelik őket, hallgatnak is rájuk. A tizen­négy tagú őrséget kis házi tanfolyamon előadásokkal és oktató filmekkel felkészítet­ték munkájukra, végül iga­zolványt, jelvényt és őrnaplót kaptak. A munkavédelmi őrség te­vékenységének hasznossága lemérhető azon is, hogy ta­valy a szövetkezetben 27 százalékkal kevesebb baleset történt, mint az előző évben. Nem volt. halálos, súlyos, csonkulásos baleset; kevesebb a gondatlanság és a fegyel­mezetlenség. Különösen ör­vendetes, hogy az őrség tag­1»T « Aapi négyezer tonna vasérc A dunaújvárosi kikötőben hetek óta folyamatos a vas­érc kirakása. éjjel-napoal dolgoznak a brigádok taeiai. Márciusban napi átlagban né-n-ez^r tonna vasércet rak­tak át daru’-kal az őnüritős vasúti kocsikba. Az év ele­je óta kirakott szovjet vas­érc mennyisége meghaladja a tolnát. Egyet­len év márciusában sem áll­tak még Ilyen jól. nak rendelkezésükre. Az el­adók divatos és különböző színű formaruhában szolgál­ják ki a vevőket. Szétnéztünk a reggeli nagy forgatagban. A földszinten bébiknek és gyermekeknek rendeztek be divatáru-osztályt. A féleme­leten kötöttáruk, fehérneműk és galantéria-cikkek kapha­tók. Az első emeleten rendez­ték be a méteráru-, lakástex­til-, cipő- és rövidáru-osz­tályt. A második emeleten helyezkedik el — gyermekek­nek, serdülőknek, nőknek és férfiaknak — a készruhaosz- tály. A polcokon és a raktárak­ban húszmillió forint értékű áru, fele a régi üzletek áru­készletéből adódik, de már itt van majdnem ötmillió forint értékben a tavaszi cikk is. Jelenleg tízezerféle áru­jai sokat törődtek az új úd- gozökkal, nap mint nap fel­hívták figyelmüket a balese­ti veszélyekre. A tsz vezetősége figyelem­mel kísérte a munkavédelmi őrök tevékenységét; észrevé­teleik, naplóbejegyzéseik nyomán azonnal megtették a szükséges intézkedéseket. A munkavédelmi őrséget eddigi munkáját, elismerésként pénzjutalomban részesítette a szövetkezet. Levelek... Tájékoztató, ké­rő, türelmetlen követelő le­velek. Először a Móra Ferenc úti lakóházakból, később a Vosztok úti lakótelepről. A legutóbbi — szintén panaszos levél — a Mátyás király úti lakótelepről számol be. most már számonkérően a patká­nyokról. Lapunk Társbérletben a Patkányokkal című cikkében foglalkozott az azóta is sok­szor bosszúságot okozó pat­kányok offenzívájával. A legutóbbi levél kapcsán fel­kerestem az érintett intéz­mények vezetőit. Lényeges változásról most sem számol­hatok be olvasóinknak, mert a részmegoldás adott esetben egyáltalán nem célravezető. Az történt ugyanis, hogy az IKV felügyelete alá tartozó lakásokban elvégezték a pat­kányirtást, ugyanakkor a te­rületileg egyébként ugyan­itt található, de már OTP yagy szövetkezeti tulajdonú lakásokban nem. Így aztán palkáhvokát, mint az a jelek mutatják, nem sikerült ki­irtani. Pedig a korábbi cikkben is szákemberek fogalmazták meg: csak az egész Város területére Mtoriedő ált"iár'os vá'ioi-o-.iqsei lehet a patká­nyok elleni háborút meg­nyerni. 1 A gond tehát n városban maradt, a megoldás is: há­ború 8 ngtkánVnk pllPO «mi­hez pénz kell. Tulnidonkén- pen másfél-kétmillióról len­ne szó. E/.en a költségen H Vosztok úttól a Tószegi útig cikkből válogathatnak a ve­vők. A négy régi üzletben tavaly 800 ezer vásárlót szol­gáltak ki: itt egymillió ven­dégre számítanak. Az árufor­galom az év végéig eléri a 110 millió forintot. A mai nap 15 ezer vevő csaknem 1.5 millió forintért vásárolt kü­lönböző cikkeket. A vevők forgatagában meg­kérdeztünk néhány vásárlót, mi a véleménye az új áruház­ról? — Nagyon tetszik, minden ruházati cikk megtekinthető közelről, „megtapintható”, — mondja Kósa Józsefné Rá- kócziíalváról. — Minden nagyon szép, de az áruház máris kicsi. Ehhez még feltétlenül kellenek szakboltok, — így Dénes Pi­roska Szolnokról. — Egy helyen, egy áruház­ban kapható minden ruházati cikk. Most nagy a forgalom, de a kiszolgálás igen gyors, i ez nagyon lényeges — jegyzi meg Bucsi Jánosné. — Sok újdonság van, lehet miből választani, — fűzi hoz­zá Bozó Imre, aki feleségével és 12 éves lányával szemléli a pultokat. Említésre méltó, hogy szombaton este ötkor zárt be a Ságvári körúti áruház és vasárnap délután háromra már minden itt, az új áruház­ban volt. Százhatvan ember működött közre a költözkö­désben. totális háborút lehetne indí­tani a patkányok ellen, De egyelőre nincs, aki meg­előlegezné 3 „hadviselés” költségeit. A vállalatok, nem beszélve az OTP-ről és a la kasépítő szövetkezetről, hú­zódoznak a közköltség ráiuk eső részének kifizetésétől. A lakók? Hát igen, ők is hama rabb veszik a fáradtságot egy panaszos levél megírása - hoz. Pedig számoljunk csak egy kicsit! Az elmúlt évben á lakosság 3000 forintot, kór­házak 70 ezer, a vendéglátó, kiskereskedelmi üzletek ösz- szosen 30 ezer, az egyéb kö- zületek 500 ezer forintot fi­zettek ki csak a TEMPO-nak patkányirtásra. Ez már több 600 ezernél, s ezt várhatóan ez idén is. és jövőre is ki­fizetik. Ez, ha jói számolom, egymillió 8Ö0 ezer forint. Az egész város területén az ir­tás garanciája 4—5 év. Ez­zel mindenki legalább kétévi kiadást takaríthatna meg. S ha ehhez még a város több' üzeme vállalatai, ne adj’ is­ten még az OTP és a lakás éoítő szövetkezet is hozzá járulna...? Igaz, hogy nem a patkány- irtás városunk mostani leg­égetőbb megoldásra váró fel adata. De a látványos és mind- annviunk iavát szolgáló vá­rosfejlesztés mellett az ilven gondok felszámolására Is na­gyobb figyelmet kell szentel­niük az illetékeseknek. Szőke György Munkavédelmi őrök Az élet felügyelői Sz. T. Patkányháboiú

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom