Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

1974. március 18. SZOLNOK MEGTE3 NÉPLAP 7 Nőnap utáni jegyzetek Névtelen lévéK Még március 8-a előtt hozta a posta a névtelen levelet, melyet megfogalmazója így írt alá: egy gyermekgondozási szabadságon lévő kis­mama. S ahogy elolvastam a panaszkodó sorokat, tanácstalan lettem, mit tegyek a levéllel, hátha igaza van ennek a kisma­mának, akinek az esik rosszul, hogy rá és társaira nem gondolnak vállalatánál a nő­nap alkalmával, ök az ünneplésből, a kö­szöntésből, akik otthon maradtak kicsi­nyük mellett, kimaradnak, pedig jólesne nekik is a figyelmesség, az ünnep varázsa. De mivel a levél írója kilétét nem fedte fel, így kételkedni kezdtem, hátha nincs is igaza.. vagy talán egyedül Ő maradhatott ki tavaly, egy véletlen folytán a köszöntöt­tek közül. Ha ez megtörtént, sajnálatos eset, mert a kismamák nem örök időre váltak meg munkahelyüktől, hanem ki hosszabb, ki rövidebb időre és abban a tu­datban élnek, hogy rájuk számít a kollek­tíva, hiszen a szülés előtt a legtöbb helyen ezzel búcsúztak el tőlük. De ha a nőnapon elfeledkeznek róluk, mit is gondoljanak... Aztán látva a nőnapi készülődést, a virág­üzletek kifosztását, olvasva a sok kitünte- ' tésről, hallva a jutalmazásokról, megnyug­tattam magam. Lehetetlen, hogy egyetlen olyan üzem vagy vállalat akadna, ahol senkinek ne jutna eszébe, hogy hopp, a kismamák Is a mi dolgozóink, és ha már nem is lehetnek közöttünk, néhány kedves sort írjunk nekik a nők napján. Ugye az idén már ön is kapott ilyen üd­vözletét a munkahelyéről, mert ha nem, szívből sajnálom, hogy nem tettünk kivé­telt névtelenül írott levelével... ugyanis, hogy hol dolgozik, azt pontosan tudomá­sunkra hozta. , D<? hiszem, hogy az idei nőnap a névte­len panaszos kismamáknak is örömet ho­zott, csakúgy, mint sok-sok hasonló nőtár­sának, akikről máskor sem, de március 8-án semmiképpen sem szabad megfeled­kezni \ Kcximunha-hiállítŐH Kitűnően összeválogatott kézimunkákból rendezett bemutatót a nőnap alkalmából a cukorgyár művelődési házának termében a „Cuki” nőklub. A kiállítás színes, szemet gyönyör­ködtető darabjai azt bizonyították, ha fel­mérést végeznénk kitűnne, hogy otthon szabad idejében a lakótelep . sok-sok asz- szonya kézimunkázik. Elengedi a füle mel- ____L....................... ■ — l ett a megjegyzést; divatjamúlt időtöltés a kézimunka. Érdekes, hogy a még nagyon elfoglalt, két műszakot teljesítő nők is időt áldoznak a kézimunkára. Egyesek ál­lítják, pihentető kikapcsolódás a napi ro­botból, mások örömet lelnek a saját „al­kotásban”, mellyel a lakást díszítik. Pénzt és időt szorítanak a nők a kézimunkára, s így időnként, mint a nőklubok teszik, ki­állítást rendeznek a szebbnél szebb „mű­vekből”, ami hasznos dolog, jó célt szolgál, ízlésformáló és hagyományápoló szerepe lehet egy gondosan összeállított bemutató­nak. A kiállításon, mely több napig nyitva volt, a suba, csipke, horgolt és hímzett da­rabok, a varrottas mellett gobelint, intar­ziát és festett fali tányért is láttam. Az utóbbiak a férfiak „kézimunkái” és ezen meg sem lepődtem, mert köztudott, hogy az erősebb nem mindig is híve volt a szép­nek. S ahogy szokták mondani: változnak a korok, változnak a divatok, még megér­jük, hogy férjeink nem a totó-tippeket vi­tatják meg egymás közt, hanem a kalocsai varrottas színárnyalatait. De félre a tréfával, csak dicsérni lehet a nőklub kezdeményezését, mely a nőnapra ezt a meglepetést készítette a kézimunka híveinek és művelőinek. Virágok — könyvek Fejtörést okozhat a nőnap szervezőinek, hogy mivel is lepjék meg évről évre a lányokat, asz- szonyokat. Igaz, régen történt és nem nagy fantáziára vallott, hogy az egyik gyárban szép, kerek szagos szappant vásároltak a virág mellé a nők napjára Duzzogtak is a nők érte, mert némi célzatosságot véltek az ajándékban. Aztán a zsebkendők, a kis nippek következtek, apró hamutálcák, mert a „keretből” nem futotta többre. A meg­ajándékozottak nem is az értéket nézték, hanem a szándékot, a figyelmességet. De ahogy teltek az évek, fogytak az ötletek. A virág örökké maradt. Egy szál szegfű, hóvirágcsokor, jácint, vágott vagy cserepes virág. A legtöbben virágot kaptak a nőna­pon, esetleg szerény kis ajándékot. Az idei nőnapot számomra egy verses kötet őrzi meg, Pablo Neruda Száz szerel­mes szonettje. A virág és könyv összeillő ajándék. Az ötlet kiváló, és a könyv min­den évben örömszerző. — la — TAVASZ 1974,.. Az idei tavasz a praktikus, kényelmes kosztümöket; együtteseiket, komplékat hoz- *a ismét divatba. Továbbra Is közkedvelt viselet a nad­rág, nadrágos összeállítás. A képen látható ruhák as OKISZ-labor modelljei, ame­lyeket az Inter-Continentál- han mutattak be. 1. Csak fiataloknak való a* egyszínű szövetből készült tavaszi kosztüm — blézere» felsőrésszel, bővülő, térden alul érő szoknyával. Végig- gombos, sportos viselet. 2. Minden korosztálynak kényelmes és csiuqg hosszí- tott világos felsőrész, amely takarja a csípőt. A modell szövetből és kötött-hurkolt anyagból egyaránt elegáns. im 8 3. Középkorú hölgyeknek délutáni, sőt alkalmi viselet a képen látható kompié. A modell bármelyik darabja más ruhával külön-külön is hordható. Az érdekes meg­oldású felsőrész telt höl­gyeknek is előnyös. A szok­nya pettyei azonos színűek és anyaguk a felsőrésszel és a kabáttaL ( fűzzünk holnap Marhahús leves Citromos csirke Puncstekercs Citromos csirke. Hozzáva­lók: 1 csirke, 3 evőkanál olaj vagy 5 dkg vaj, 1 cytrom le­ve, kevés reszelt citrom héj, 1 evőkanál liszt, 1 deci tejföl, só. A megtisztított, darabokra vágott csirkét a zsiradékon, kevés sóval és vízzel jó pu­hára pároljuk, és mikor már majdnem kész, kevés reszelt citromhéjjal ízesítjük. Ha a húsdarabok megpuhultak, a lisztet simára keverjük a tej­föllel, behabarjuk vele a csirkét, és a citromlével sa­vanyítva, még 5 percig lassan forraljuk. Kellemesen sa­vanyítás, ízletes pecsenye. Puncstekercs. Hozzávalók: 8 tojás, 34 dkg cukor, 16 dkg liszt. Töltéshez 10 dkg vaj, 10 dkg porcukor, 10 dkg da­rált dió, 2 dkg kakaó, 2 evő­kanál baracklekvár, 1 dl rum, 1 citrom vagy narancs reszelt héja. Hideg úton piskótát készí­tünk. A sütőlapból kiemelt piskótát vastagságában fél­bevágjuk, az egyik részét ru­hával felcsavarjuk, a másik részét összedaraboljuk, rum­mal meglocsoljuk, a megpu­hított vajjal, lekvárral, da­rált dióval, kakaóval, reszelt citromhéjjal összedolgozzuk. A felcsavart piskótaiapot vé­konyan megkenjük barack- lekvárral, és a közepére he­lyezzük a hengerré alakított tölteléket. Felcsavarjuk, ke­zünkkel egyenletesre formáz­zuk. Melegített baracklekvár­ral vékonyan áthúzzuk, és csokoládémázzal vagy cit­romöntettel vonjuk be. Kertészkedőkneh Kora tavaszi zöldségnövények vetése Az idén már lehetett vete- getni február végén is, de a kora tavaszi zöldségfélék szokásos és biztonságos ve- tésideje március. Tehát mári* dús első felében vethetjük sárgarépát, petrezselymet, hónapos retket, fejessalátát, spenótot, sóskát, kaprot, bor­sót, mákot, ezenkívül dug- gathatjuk a vöröshagymába fokhagymát és ültethetjük a korai burgonyát. A kertészetben kialakult gyakorlat szerint március második felében ajánlatos vetni a nyári retket, de még mindig nem késtünk el a fentebb említett zöldségnö­vények vetésével sem. Ahogy melegszik az idő — általában április első- felé­ben kerülhet földbe a spár­gátok, burgonya, sárgadiny- nye. görögdinnye, paradicsom a csemegekukorica. A jól végzett vetés esetén — különösen a tavasziaknál — nincs gond a kelésig. Ha a talaj mégis cserepesedne, akkor ezt a sorok felett meg kell törni, mert félő. hogy a csíra nem képes a ke­mény réteget áttörni. Ezt el­végezhetjük villáskapával vagy gereblyével. Vigyáz­zunk, hogy a földet ne for­gassa a szerszám, mert a csírázó növénykék kifordul­nak a talajból. Lazítás után a talajt gereblyével tapogas­suk meg. A csírázáshoz szükséges levegőt a jól előkészített, il­letve a helyesen elvégzett és ápolt vetés esetén már biztosítottuk. Túl nedves, ra­gadós, szalannás, erősen kö­tött agyagos talajokon köny- nyen előfordulhat, hogy a magvak megduzzadnak, de nem csíráznak, hanem el­pusztulnak. Ekkor a vetést meg kell ismételni. Viszont A ME/OGEP Vállalat Szolnok, Vöröshadsereg a, 33. általános Iskolát végzett tanulókat szakmunkás tanulónak iskoláz be az alábbi szakmákban: géplakatos, esztergályos, hegesztő szakmában. Tanulóink részére a kötelező ösztöndíjon felöl vállalati ösztöndíjat is biztosítunk. ♦ Jelentkezés és érdeklődés: a személyügyön. Szedlákuénál. A ceglédi Városgazdálkodási Vállalat pályázatot hirdet FŐMÉRNÖKI Állásra Felvételi követelmény: építészmérnöki diploma, 5 éves szakmai gyakoriak CSOPORTVEZETŐI BEOSZTÁSRA bérelszámolásban jártas munkaerőt keresünk, jelentkezést Személyes kérjük a vállalat igazgatójánál, CEGLÉD. Alszegi út 1. m­Megvételre ajánlunk ÄV/8-as típusú gépjárműre szerelhető KOMPLETT DARUFELSZERELÉST 18 tonna kapacitású CSÖRLŐBERENDEZÉSSEL ]# EGYÜTT ’f Az érdeklődésre felvilágosítást a Budapesti Kőolajipari Gépgyár szállítási osztálya ad. Budapest, XVIII., Gyömrői u. 79—83. Telefon: 480—980 egyes növények magva! hosz- szón eifekhetnek a talajban károsodás nélkül. Tehát a gyökérzöldségeket, borsót, mákot, salátát és így tovább azért lehet jóval előbb el­vetni. mint ahogy azt a ta­laj hőmérséklete megenged­né. A bab, uborka, dinnye mag viszont már érzékeny a talaj hőmérsékletére. tehát ha hosszú időn keresztül hi­deg a föld vetés után, ak­kor könnyen elrothad. , Figyeljünk a vetés mélysé­gére is. Ezt meghatározza a mag nagysága, csírázás! idő­tartama, a talaj szerkezete és víztartalma. Minél ki­sebb a mag, minél kötöttebb és nedvesebb a talaj, annál sekélyebben kell vetni. Kü­lönösen az aprómagvak ve­tése okoz gondot Ha túl se­kély a magtakarás, a felette levő földréteg gyorsan ki­száradhat Viszont a túl mély vetésnél a mag nem jut /• elegendő meleghez és leve­gőhöz, ezáltal nehezen csí­rázik, esetleg be is fullad. Általános szabály, hogy az apró magvak pL a sárgaré­pa, perezselyem. mák. salá­ta stb. akkor kél ki köny- nyera, ha 1—3 cm mélvre vetjük. A nagy magvak pl a. borsó, hab stb. átlagos ve­tési mélysége 5—6 an. A vetés sűrűségére általá­nos szabályt nehéz adni. Ar­ra kell ü «vélni. hogy a ki­kelő növények egymást ne akadályozzák a fejlődésben. Házikertben a vetőmagot szórva, sorba és fészekbe vethetjük. A sorba vetés sok előnye egyben mind cáfola­ta is a szórvavetésnek. Ugyanis a sorba vetett mag mennyisége jobban ellen­őrizhető és a növényke te- nyészterületét pontosabban _ szabályozhatjuk. Keléskor a sorban egymás mellett kelő magvak közös erővel eme­lik a rájuk nehezedő taka­róföldet tehát kevesebb csí­ra fullad meg. és a kelés egyenletesebb lesz. r- Berta Béla — Hová menjünk kirándulni? EGER Holnap talán a múlt heti­nél kedvezőbb időjárásra szá­míthatunk. Fontos ez töb­bek között azért, mert ki­rándulásunk úticélja Eger, s a délutáni programban ott szerepel az Egri Dózsa—Szol­noki MTE NB I B-s bajnoki labdarúgó-mérkőzés megte­kintése is. Autóbusz- és vonatközle­kedés között választhatunk, 3e mi ezúttal is az utóbbit ajánljuk — igaz: kicsit ko­rán kell kelni. Szolnokról 6.55-kor indul a személy­vonat, átszállás Hatvanban és Füzesabonyban, s így a borok messze földön, ismert városába néhány perccel tíz alőtt énünk. Rövid pár őrá alatt alig­ha lehet a város egészét be­járni, jegyzetünk ezért csak ízelítőt „Egér-kóstolót” kí­nál. A vár, illetve a várkör­nyék három, talán kevésbé ismert érdekességét — az Egri Képtárat, a Dobó Ist­ván Vármúzeumot és a Gár- ionyi Géza Emlékmúzeumot — javasoljuk megtekinteni. Az egykori várpiac nyu- ;ati oldalán, a várfalhoz jpült káptalani házak ma­radványain emelkedik az Egri Képtár épülete. A gyűj- eményt 1958-ban nyitották neg, az emeleten hét egy­másba nyíló helyiségben. A izázharminchét festmény és trafika között Barabás Mik- ós, Mednyánszky László, -Otz Károly, Munkácsy Mi- nály. Székely Bertalan és Mészöly Géz^ munkáival is alálkozunk, A várudvar, de az egész 'ár egyetlen fennmaradt kö- épkori épülete a gótikus íüspöikS palotából kialakí­tott Dobó István Vármúze­um, ahol az 1958—1963-as helyreállítás óta „Az egri vár élete” című kiállítás lát­ható. A képtárhoz hasonló­an itt is hét terem őrzi a páratlanul gazdag történeti anyagot A legérdekesebb ta­lán a negyedik és az ötödik. A negyedik terem mutatja be a vár legmozgalmasabb időszakát: Percnyi és Dobói előkészületeit, majd az 155J. évi dicsőséges várvédelem eseményeit; az ötödik pedig az 1553—1596 közötti időkre utal, amikor Eger, a „végvári vitézek vitézlő oskolájává” vált. Itt találjuk azt a nagy­szerűen festett famennyezetet is, amely a szomszédos Nosz- vaj község 1928-ban lebon­tott román stílusú reforaná- tus templomából való. A vármúzeum épülete mel­lett nyíló északi ki járaton át' rövid sétával közelíthetjük meg, a Gárdonyi Géza Em­lékmúzeumot, Az író 1897- ben költözött ide. és itt la­kott egészen haláláig. Itt ír­ta leghíresebb műveit, így többek között az Egri csilla-; gokat, az Isten rabjait és a Láthatatlan embert. Az em­lékmúzeum három egymás-, ba nyíló szobából álL ben-i nük az író bútorai és könyv- , tára. i Befejezésül pár szót a< fentebb már említett délutáni1 sportprogramról. A mérkő-' zés 15 órakor kezdődik, s a ( színhely a népkerti stadion. < Az egriek híres vendégsze- < retete közismert. Reméljük,1 hogy az eredmény nem ront,! de javít majd a Szolnok me- 4 gyei vendégek hangulatán...^ —sz —6 é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom