Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

\ 1974. március Itt. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 MEGVIZSGÁLTA A MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG Hiányosságok a vállalati munkaügyi döntőbizottságok tevékenységében A MUNKAÜGYI viták in­tézésének • törvényességéhez fontos jogpolitikai érdekek fűződnek, mert a vállalatok­nál felmerült munkaügyi vi­ták 60—70 százaléka a mun­kaügyi döntőbizottsági eljá­rással jogerősen befejeződik. A munkaügyi viták nagyobb részének vállalaton belüli jogerős lezárása csak akkor értékelhető kedvezőnek, ha a döntőbizottsági eljárás során a jogszabályi rendelkezések maradéktalanul érvényesül­nek. E cél elérése érdekében a megyei főügyészség s a ki­jelölt városi-járási ügyészsé­gek a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium s az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, mintegy 15 348 dol­gozót foglalkoztató 11 válla­lat, illetve gyáregység mun­kaügyi döntőbizottságánál tartottak vizsgálatot. Általános megállapítás, hogy a vállalati döntőbizott­ságok ügyforgalma jelenték­telen. Volt olyan döntőbizott­ság, ahol a vizsgált időszak /alatt — 1973- év második fél­évében — egyetlen ügyet sem tárgyaltak.' A vizsgált munkaügyi dön­tőbizottságok több mint felé­nél a Munka Törvényköny­vében előírt — 8 napos ügy­intézési határidőt megtartják. A többi döntőbizottságnál az ügyek többségében általában a határidőt jóval túllépi & tényleges ügyintézés ideje. Három ügy elbírálása indo­kolatlan elnapolás miatt több mint 6 hónapig húzódott el a döntőbizottságnál. A döntő­bizottság határozatainak mintegy 30 százaléka ténybe­liig kellően nem megalapo­zott, különösen a kártérítési határozatok esetében. Ennek oka részben az, hogy a mun­kaügyi döntőbizottságok az ügyek túlnyomó többségében csak rendkívül leegyszerűsí­tett bizonyítást folytatnak le, tanúkat, szakértőket nem hallgatnak meg, döntésüket a felek nyilatkozataira, a válla­lati iratokra, a döntőbizott­ság tagjainak vállalati isme­retére alapítják. Ténybeli ' megalapozatlanság miatt 4 határozat ellen emelt óvást az ügyészség. * JOGILAG megalapozatlan döntés már ritkább. Egy ügy­ben kellett csak jogi megala­pozatlanság miatt óvást emelni. A KGM felügyelete alatt álló egyik vállalatnál azért kötelezték a dolgozót 116,— forint összegű kár megtérítésére, mert a szer­számkönyvében átvett stek- lámpával a leltározáskor el­számolni nem tudott. A dön­tőbizottság a kártérítés ösz- szegét 50 százalékkal mérsé­kelte arra hivatkozással, hogy az elveszett szerszámot nemcsak a kárkötelezett és brigádja használta, hanem mási.k két váltócsoport tagjai is. Mérsékelés helyett mente­síteni kellett volna a kárfe­lelősség alól a dolgozót, aki csak olyan munkaeszközökért felel, amelyeket kizárólagosan használ vagy kezel. Az ügyek 25—30 százaléká­nál a döntőbizottsági tárgya­lásról felvett jegyzőkönyvek, valamint a döntőbizottsági határozatok hiányosak. Nem tartalmazzák azokat a kötele­ző tartalmi elemeket, amelye­ket a jogszabály előír. Nem tüntetik fel panaszos és a tanúk személyi adatait, a pa­naszos által előadottak lé­nyegét, az elfogultság tekin­tetében tett nyilatkozatát. A TÖRVÉNYSÉRTÉSEK okainak elemzése azt mutat­ja, hogy a vállalatok munka­jogi hatáskörrel felruházott vezetői sem rendelkeznek a szükséges jogszabályi isme­rettel és hiányzik a megfe­lelő együttműködés e vezetők valamint a vállalati jogtaná­csos főzött. A munkaügyi döntőbizottságok tevékeny­ségében tapasztalt mulasztá­sok oka lehet éppen az,ügyek alacsony száma is, mert az eljárási jogi szabályok al­kalmazásánál nem szereznek kellő gyakorlatot, és az anya­gi jogi rendelkezéseket is csak hiányosan ismerik. Zenei nevelés, emberformálás Osztályhangversenyek után a Kassai úti zenei általános iskolában Mintegy száznyolcvan gyermek szerepelt a körül­belül egy hónapig tartó hangversenysorozatban, * Kassai úti Általános Iskola szakosított zenei osztályai­nak egyben versenyt is je­lentő koncertjein. Az iskola énektanárai mellett a szol­noki Bartók Béla Zeneis­kola tanárai is évtizedes múltra visszamenően aktív részesei az iskolában folyó zenei nevelésnek. A nagy figyelemmel kísért zenei bemutatók eredménye­képpen az osztályok legjobb­jai a középdöntőbe, majd a döntőbe jutották. A szolnoki zsűri Sereg János szűri elnök — a miskolci Zeneművésze­ti Szakközépiskola Igazgatója — segítségével kiválasztotta a legjobb hangszeres és éne­kes szólistát, kamaraegyüt­test, valamint nagykórust, akik képviselik az iskolát a megyei vetélkedőn. Itt nem tudor» elhallgatni, milyen lehetetlen d'-’og, olyan köz­ponti határozatot hozni; hogy valamennyi iskolában a szólisták és kamaraegyüt­tesek közül csak egyet-egyet szabad választani, legyen az bármilyen hangszeres. Lé­nyegében különböző kategó­riákban induló gyermekek­ről van szó. s így, ebben a formában semmiképpen nem lehet reális, humánus az el­bírálás, csak megközelítően igazságos. Hornban lehet pél­dául egy trombitát a hege­dűvel, zongorával összeha­sonlítani, amikor merőben különböző hangszerek adott­ságaival, lehetőségeivel kell üzájnolnL Kamaraegyüttesek Az énekkarok közül a ta­valyi megyei első helyezett nagykórus szereplését ernel­Savária-kutatás A Jupiter Dolichenus ol­tár környékének és a teme­tőnek feltárásával folytató­dik az idén a 100 éve meg­indult Savaria kutatás. A Szombathely alatt nyugvó, f öldréngés következtében el­pusztult római kori városból sokat ismer már a régészet. Nagyjából tudják a sokszög­alakú városfal, az útrend­szer elhelyezkedését. A köz­pontja egybeesik Szombat­hely mai centrumával: a Berzsenyi tér alatt és a Romkertben volt a fórum, a helytartói palota, a Quirinus bazilika és a fürdő. Az egy­kori Pannónia tartományom áthaladó. Dél és Észak-Euró- pát összekötő borostyánkő útból jókora szakasz látható a Romkertben több középü­let utal a város jelentőségé­re, gazdaságára. Épül a győri Közlekedési és Távközlés! Műszak] Főis­kola. Az új főiskola szeptemberben már fogadja hall­gatóit AZ ALAGSORBA Af\ Bódi először is kinyi- tóttá az ajtót, és ki- ballagott, hogy megnézze, mi van a lovakkal. — Bár ilyen körülmények között néhány napig aligha le­het szükség rájuk — szólt vissza —, de az is lehet, hogy tévedek. Meg aztán történ­het akármi, a ló akkor is ér­ték marad. Tán tíz perc is beletelt, mi­re visszajött. — Alázatosan jelentem, minden rendben, szakaszvc- zető úr. Rettenetesen meg voltak ijedve szegénykék. Rohangásztak le s föl a pá­lyán. Valósággal fölszántot­ták. Még a hálót is elszakí­tották. Szerencse, hogy nem buktak föl, amikor nekiron­tottak, mert könnyen a lábu­kat törhették volna... De mostmár minden rendben van... Nem is volt nehéz megnyugtatni szegénykéket... Megvan ennek a módja, csak érteni kell hozzá... Kaptam megint egy kis jó zabot, ihat­tak rá remek friss vizet... Aztán amikor ezzel megvol­tak, akkor megveregettem a nyakukat;, és egy kicsit elbe­szélgettem velük... Ha ki tet­szene menni a szakaszvezető úr, láthatná, mostmár olya­nok megint, akár a kezesbá­rány. . — És különben? — vetette közben meglehetősen idege­sen Frank. •— Különben mi a helyzet? — Alázatosan jelentem, teljes*a nyugalom és a néma­ság. — Ha a hidat fölrobbantot­ták, akkor perceken belül itt fognak lenni az oroszok. Ér­. ti? Perceken belül. Bódi nérói fölénnyel és ta­gadhatatlanul nagy nyuga­lommal bámult vissza rá. — Aligha, szakaszvezető úr kérem. Szerintem ugyanis ezt a hidat időnek előtte robban­tották fel. Tetszik tudni, a támadásban nem vagyunk mindig a legjobbak, á vissza­vonulásban ellenben annál nagyobb mestereknek szok­tunk bizonyulni. Szerintem az oroszok reggelnél előbb nem érnek ide. — S akkor már miért rob­bantották föl előző nap alko­nyaikor a hidat? — Mert ezt a várost is harc nélkül akarják föladni. Mire az oroszok reggelre ideérnek, már csak utóvéd lesz a város­ban, erre akár mérget mer­nék venni. Azok meg vissza- lövöldözgetnek egy napig, és később éjjel ők is megpucol­nak. S mire a következő nap délelőttjén az oroszok rá­jönnek, hogy megszűnt az ellenállás, és mire leghama­rabb délután átvergődnek va­lamennyién a folyón, akkorra már messze fog járni az egész bagázs. És ha ehhez hozzá tet&zik mák venni, hogy • pontonhíc(\felépítése is némi időbe telik, addig viszont a gépesített járművek nem eredhetnek zászlóaljunk nyo­mába, akkor már világos, miért kellett olyan gyorsan levegőbe röpíteni ezt a szép hidat. Frank elképedve hallgatta Bódi szakszerű stratégiai ma­gyarázatát. Miközben magá­ban arra gondolt, hogy Wenk- heim föltehetőleg mindennek felét sem tudta volna végig­gondolni és elmondani. ”— No jó, rendben van. És velünk most mi lesz? — Ami a lovakkal — vigyo- rodott el Bódi. — Micsodákkal?! — Alázatosan jelentem sza­kaszvezető úr. Most szépen letelepszünk az asztalhoz, és eszünk, aztán meg majd iszunk valamit erre a nagy ijedtségre, valamint az előál­lott új helyzetre. Ugyanis a gróf úr Öméltósága fősza­kácsnője, valamint az alez­redes úr jóvoltából bőséget sen el vagyunk látva étellel is, itallal is. Wenkheim ugyanis nagy előszeretettel hódolt az italo­zás bizonyos körökben bocsá­natos bűnnek, sőt olykor ki­fejezetten erénynek minősült szenvedélyének. Ráaáfésul nemcsak a mennyiséget ille­tően volt mohó, hanem igé­nyesnek bizonyult a minőség tekintetében is. Motyója jelentős részét az Italkészlet tette ki. Volt itt vagy tíz palack Egri Bikavér, ugyanannyi Tokaji Furmint. De néhány üveg könnyebb al­földi rizling is. Volt aztán egy demizson rum. Több üveg konyak, va­lamint még egy demizson — az pedig kisüsti szilvórium- mal teletöltve. Bódi a konyakot választot­ta. — Egy kis étvágycsináló- nak , — mondta. — Majd szerzünk másikat az alezre­des úrnak... Különben Is, ki tudja, mi lehet most éppen ebben a pillanatban szegény­nyel. .. Még az is lehet, hogy kerestet bennünket a város­ban. ,. Miközben egyre csak járt a szája, és — legalábbis Frank szerint — összevissza beszélt mindenféle marhaságot, a ke­ze sem tétlenkedett. Ügyes mozdulatokkal fel­szeletelt vagy fél rúdnyi té­liszalámit. Hozzá kenyeret szelt. — Már csak egy kis sava­nyúság kéne — mondta teli szájjal. — De ha nincs, akkor egy jó pohár bor is megteszi. Igazam van, szakaszvezető úr? Mikor végeztek az evéssel, és még egy pohár borral le­öblítették a téliszalámi kelle­mesen csípős ízét, Bódi gon­dosan összepakolt mindent. Még az üvegcserepeket is összesöpörte. Szép rendet csi­nált a hallban, majd amikor végzett mindezzel, húzott egyet a derékszíján, úgy mondta: — Most pedig Bódi honvéd elmegy, és hoz magá­val két pipit. Két arányos kis pipikét... Hogy ne legyünk olyan egyedül éjszaka... CFolytatjukj -" ­néra M, elsősorban Kodály Lengyel László címú kórus­művének előadásáért. Ter­mészetesen a kisdobos és ka­marakórusokkal lesz teljes a kép, sőt nem feledkezhe­tünk meg a néptánc,-, báb- és irodalmi szakkör műso­ráról sem, akik hasonló- képoen, megannyi Űrömet, élményt szereztek játékuk­kal- A hangszeres zenében úgyszintén hallottunk jóné­hány versenyzőt szépen muzsikálni. A kamaraegyüt­teseket külön kiemelném, mivel értékeit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Igen nagy szerepe van a közössé­gi nevelésben, a fegyelem és fegyelem kialakításában. Jól szerepelt a hegejdűtrió, a zongora négykezes, valar mint a klarinét duó is:. Bereczki Lajosné igazgató­nővel folytatott beszélgetés során a sok pozitivunjí mel­lett a feltétlenül megoldásra váró problémák is felszínre kerültek. Az iskola az idők fo­lyamán — hasonlóképpen mint, a Bartók Béla Zeneiskola —• túlnőtt régi keretein. A ta­nulók létszáma megsokszoro­zód ott. egyre népesebb a je­lentkezők tábora. A mai fel­tételek már korántsem fe­lelnek meg a nagyszámú, ze­nét kedvélő kisiskolások be­fogadására. A teremhiány égető problémát jelent hi­szen már a közeli jövőben képtelenség lesz — még a legszűkösebb körülmények között is —- valamennyi ta­nulót felvenni. Arról nem is beszélve, hogy mily meg­oldhatatlan problémát Jelen­tene az adott körülménvek között, ha a Bartók Béla Ze­neiskolának kellene befogad­nia az idejáró, jóval több mint száz hangszert tanuló gyermeket. Elképzelések A Jövő emberének formá­lásában jelentős szerepe van a zenei nevelésnek. Ép­pen ezért hiszem azt, hogy többszörösen megtérülne az a befektetés, ami enyhítene a gondokon. Szolnokon talán kevesen tudják, hogy orszá­gos viszonylatban is milyen jelentős az a tény, hogy ma már teljes óraszámban szak­tanár látja el egy-egy fafú­vós, illetve rézfúvós hangszer cártatását a zeneiskolában és » zenei általánosban. Ügy tudom, viszonylag kisebb rá- fordítással is lehetne segíteni a gondokon, ha például a Kassai úti /iskola udvarán álló életveszélyessé vált la­kóépületet rendbe hoznák, vagy helyette hasonló nagy­ságút építenének. Bereczki Lajosné igazgatónő felvetet­te még azt a lehetőséget is, hogy az iskou érdekeit szol­gálná és javára válna, ha a jövőben csak mint zenei ta­gozatú általános iskola mű­ködhetne. E. F. Eger kornyékén Szkíta település nyomaira , bukkantak Eger határában az Eger— Gyöngyös Vidéki Pincegaz­daság szőlőtelepítését előké­szítő mélyszántás során ér­tékes régészeti leletekre buk­kanták. Vaslándzsák, kések, lószerszámok, továbbá bronz karperecek. cserépedények és emberi csontok kerültek a felszínre. Az egri Dobó Ist­ván vármúzeum régészei azonnal megkezdték a hely­színen a leletmentő ásatáso­kat. Megállapításaik szerint az Eged-hegy oldalában talált régészeti maradványok az időszámításunk előtti hetedik századból* származnak. Ezek­ből kiderült, hogy az egri magaslaton kiterjedt szkíta település húzódott, a lakóhe­lyektől néhány száz méterre pedig a temetkezés árkai rej­tőznek. Épül az iíjúsági paik Szűknek bizonyulnak a cigarettafüstös eszpresszók, klubok a szórakozni vágyó fiataloknak, s ha végérvé­nyesen beköszönt a jó idő, szívesebben is szórakozná­nak a szabadban, a jó le­vegőn. A városi párt-végrehajtó- biaotbság. figyelembe véve az igényeket, tavaly hatá­rozatot hozott ifjúsági park létesitéséről. A.tervek sze­rint a terület három léte­sítménynek ad majd ott­hont: a már meglevő sza­badtéri színpadnak, az épü­lő ifjúsági 'parknak, s két iskolai játszótérnek. Az új, szeszmentes szórakozóhely szabadtéri előadások tartá­sára, filmvetítésre, kon­certekre, táncrendezvények­re és különféle társasjáté­kokra, így asztaliteniszre és asztalifocira lesz alkal­mas. A munkálatok irányí­tására társadalmi bizott­ságot hoztak létre, melynek vezetésével a KlSZ-fiata- lok elkezdték az építkezést — társadalmi munkában. A terület kihasználását ne­hezíti, hogy a Kertészeti Vállalat egyik részlegének Irodája, Öltözője szintén hány raktár és két lakás társaságában. Helyhiány miatt az irodák és öltözők áttelepítése egyelőre nem lehetséges, a raktárakat fokozatosan kiürítik, ám a lakáskérdés még megoldás­ra vár. Az ifjúsági park építésével egvidőben folyik a Kamarov-terem felújítá­sa is 800 ezer forintos költ­séggel. Az ifjúsági park és a Komarov-terem működte­tése a művelődési központ feladata. A működési sza­bályzat és a programterve­zet elkészítésében társadal­mi bizottság is közreműkö­dik, melynek tagjai sorá­ban több KISZ-fiatal is helyt kapott. A működési szabályzat s a programter­vezet még nem készült el, mivel nem ismeretes, hogy a művelődési központ, mi­lyen nagyságú összeggel gazdálkodhat. Az 'ifjúsági park támogatására a vá­rosi tanács 80 ezer forintot irányzott elő. a véeleges döntésre március végéig sor kerül — reméljük, az­után már hamarosan el­készül a program és a működési szabályzat isi , PAPP ZOLTÁN LÉPCSŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom