Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

A káderpo’itika rangja A miről a Központi Bizottság 1973. november 28-i ülésén szó esett, az természetesen mindenütt ugyanazt jelenti, ám mégis mást és mást is mond mindenkinek. A párt káderpolitikája lényegében most is arra törekszik, amire korábban: azonos elvek és követelmé­nyek .alapállásából” kiindulva igyekszik korszerű igényeket tá­masztani. Alihoz, hogy valaki „jó káder” legyen, ma is kell a politikai elkötelezettség, a szakmai felkészüLtség és a vezetői Áfctermettség. A hármas követelmény tehát nem változott, a káder szót lényegében ugyanúgy értelmezzük, mint kelet­kezése pillanatában. Csakhogy azóta mindhárom összetevő más. magasabb minőséget jelöl. S hogy hol, ki és mennyire képes ezzel a „minőséggel” lépést tartani, tulajdonképpen ettől függ a káderpolitika rangja és érvényessége. Más szó­val: gyakorlati megvalósulása. Említsük most csupán a kádermunka egyik legfontosabb 6sszotevőjét: a kiválasztást, az utánpótlást, vagy még köz­keletűbb kifejezést használva: a kádernevelést. Aki kor­szerűen, realista módon is gondolkodik, az jól tudja: a ma káderanyaga sokkal több, tágiabb, összetettebb, mint vala­mikor az úgynevezett „kiemelések” idején volt. Politikailag, szakmailag. emberi tartalomban sokkal érettebb a mai mun­kás. És persze igényesebb is. A tegnapi munkásak fiai, lá­nyai is felnövekedtek új, „másfajta raj”-já, más minőségű értelmiséggé. Alii tehát ma a kádermunkáról beszél, annak minde­nekelőtt meg kell értenie e vállalkozás kötelező demokratiz­musát Ez pedig azt is jelenti: ma már nincs szükség ha- jgyományos „kiemelésre”. A párt figyelme, „jó szeme” na- -ponta kiegészül a közösség kiválasztó-képessegével. A tuda­tos kádemevelő munkát alaposan megkönnyíti, hogy a mai vezető már sokakkal összefogva, vagyis egy érett kollek- -tíva segítségével választhatja ki új és új munkatársait, mind alkalmasabb utódait. S még egy nagyon fontos kor jelenség: a mai és holnapi káderek közül mind többen tudatosan ké­szülnek a vezetésre vagy a másféle „kádernek való” köz- , életi tevékenységre. Mindkét típus alkalmas arra, hogy a ‘holnap embere legyen. A holnap emberét pedig elsősorban arról lehet felismami, hogy mennyire áll a valóság talaján. Ne kerteljünk tehát: mindenképpen a tehetséges ember A jó káder! A tehetség szó pedig közismerten számos ké­pesség és készség összege, eredője. A mai munkásnak pél­dául. aki közvetlenül a gép mellől kerül a vezetői posztra, nemcsak termelési és munkahelyi-közösségi tapasztalata van, hanem immár elengedhetetlen politikai, szakmai és műveltségi élőiskolával is rendelkezik. Nem „egyszerű” fi­zikád dolgozó már. hanem önmagával és másokkal szemben Js igényes ember. Korántsem középszerű tehát. Korunk mun­káskádere, társai közül valóban és minden vonatkozásban kiemelkedik! Kiemelkedik — a párt, a közösség és önmaga hívására — de azonos marad korábbi közegével! Azonos marad, mert a jó vezető vezetni akar, nem pedig uralkodni. A hatalom: a nép ügyének szolgálata. A káderpolitika rangját minden munkahelyen, min­den közösségben a helyi vezetők rangja, vagyis politikai, szakmai és emberi tekintélye adj« meg. Ezzel a felelősségtudattal kell tehát új és új vezetőket ne­velni. Ezael a felelősségtudattal kell kinek-kmek a megtisz­telő káder-szerepet betöltenie. Olaj foltok a nyugati porondon KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A & OLDALON Jelentős segítség a községeknek A jászberényi Járási Hivatal munkáját tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága „A jászberényi Járási Hi­vatal- egész tevékenysége — a többi járáshoz viszonyít­va — igen eredményes. A hivatal nemcsak szemlélője, hanem ténylegesen résztve­vője a járás társadalmi, po­litikai, gazdasági életének” — olvashatjuk ezt a megál­lapítást a megyei tanacs vb-titkárának. dr- Kuti Györgynek kiegészítő jelen­tésében. Tegnapi ülésén ugyanis a megyei tanács végrehajtó bizo**""^ töb­bek között a jászberényi A hivatalban ötvenegyen dolgoznak, közülük negy­venötén — országosan is ki­emelkedő a szám — törzs- gárdatagok, vagyis öt évnél régebben dolgoznak az ap­parátusban. „Ez azt mutat­ja — mondta dr. Bereczki Lajos tanácselnök-helyettes a vita során,— hogy jó a személyzeti, és kádermun­ka.” A dolgozók megkap­ják az őket megillető erköl­csi és anyagi megbecsülést. Biz utóbbira példa: 1971-ben, amikor a Tanácstörvény megjelenését követően át­szerveződtek a járási taná­csok járási hivatalokká, az átlagbér a jászberényi Já­rási Hivatalban 2 ezer 700 forint körül volt, ma meg­haladja a 3 ezer forintot Jelentős segítséget nyúj­tanak a községek, nagyköz­ségek tanácsi munkájához,' hogy valóban érvényesüljön á tanácsok önkormányzati A hivatalnak jó kapcso­lata van a termelőszövetke­zetekkel, az ipari szövetke­zetekkel, a takarékszövetke­zetekkel. Ezeknél az egysé­geknél megfelelően végzik az állami felügyeletet. El­hangzott kérdésként . a vb- ülésen: milyen a kapcsola­tuk a jászberényi Városi Tanáccsal? — Jó — hang­zott a válasz a jelentés ké­szítőjétől- — Negyedéven­ként velük is koordinációs tanácskozásokat tartunk. Járási Hivatal tevékenysé­géről. a községi és a nagy­községi tanácsokat segítő munkájáról tárgyalt. Ezúttal is két jelentés került ebben a témában a téstülét tag­jai elé, az egyiket a járási hivatal elnöke. Szentesi László készítette, a másikat a szakigazgatási szervek vizsgálatainak alapján dr. Kuti György. Megtárgyalta az anyagot előzetesen a jászberényi járás megyei tanácstagi csoportja is. jellege. A községi tisztségvi­selők részére rendszeresen tartanak értekezleteket; be­számoltatják a községi ta­nácselnököket és a vb-titká- rokat munkájukról; vizsgál­ják a jogszabályok betartá­sát; szakmai napokat tar­tanak a községi szakigazga­tási szervek ügyintézői ré­szére és így tovább. Jó módszer, hogy a járási hiva­tal vezetői tavaly bevezet­ték a helyszíni megbeszélé­seket, amelynek lényege, hogy a hűvatai valamennyi belső szervezeti egységének vehetője havonta köteles fel­keresni egy-egy községet, ahol a tanács tisztségviselői­vel, a helyi pártbizottság tit­kárával a helyszínen tárgyal a feladatokról, a gondok­ról. Ezeken a megbeszélése­ken nemcsak egy adott ága­zat, hanem az egész köz­séget foglalkoztató problé­ma kerül napirendre. Egyébként néhány hónapon belül írásban is rögzítjük az együttműködésünket. Figyelemreméltó kezde­ményezésről is hallhattunk; a jászberényi járásban mun­kába állítottak olyan kör­zeti műszaki ügyintézőt, aki szakember és aki négy település ez Irányú felada­tait látja el. Egy kis község nem képes arra anyagilag, — nem tud annyi bért fi­zetni —, hogy szakembert alkalmazzon, és munka sincs annyi, hogy érdemes legyen. De négy községnek már kifizetődő. A járási hi­vatal vezetője elmondta: a későbbiekben esetleg más területeken is érdemes munkába állítani hatósági közös ügyintézőt, például a kereskedelem, a hatásági ar- ellenőrzés területén. A hivatal is részese an­nak az eredménynek, hogy a községekben javult a ta­nácsok és a lakosság kap­csolata, hogy előtérbe ke­rült a lakosságról való gon­doskodás. Major Tibor, a járási pártbizottság titkára mondta hozzászólásában: „A járási hivatal vezetése pártos, politikus, kiegyen­súlyozott, körültekintően látja el. jó módszerekkel a feladatokat”. Sipos Károly a megyei tanács elnökhe­lyettese. amikor elismerte) a hivatal jó munkáját, szólt néhány gondról is: a meglévő közművelődési in­tézményeket jobban ki kell használni, főképpen a tar­talmi munkán kell sokat ja­vítani. Közoktatásban még van gond a Jászságban: Jászki- séren 68, Alattyánban 54 gyerek van egy iskolai osz­tályban. Megalapozott volt tehát a hivatal vezetőjé­nek kérése: segítsen a me­gye a közoktatás érdeké­ben az iskolahálózat fej­lesztésében. De segítséget várnak az egészségügyi há­lózat korszerűsítésében. Jászárokszálláson állami la­kások építésében, a felújí­tási gondok megoldásában. A végrehajtó bizottság el­ismerte a hivatal jó munká­ját. köszönetét fejezte ki minden dolgozónak, majd a jelentést és a határozati ja­vaslatot elfogadta. Ma: Emelkedő forgalom — javuló ellátás Egy évvel az egyesítés utáu Szibériai utazás A TV képernyője előtt Lépcső az alagsorba Az igazgató csomagol, de marad Felnőtteknek — Szolnokon A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó Nyers Rezső látogatása Kecskeméten Nyers, Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára tegnap Kecskemétre látogatott. A megyeszék­hely országgyűlési képvi­selőjét Szabó Lajos, a párt­bizottság első titkára és dr. Körös Gáspár, a városi ta­nács elnöke tájékoztatta Kecskemét gazdaságpoliti­kai helyzetéről, a gyorsan iparosodó mezőváros gond­jairól. Ezután Nyers Rezső a helyi Baromfifeldolgozó Vállalatot kereste fel. V. V. Karcagon nyílt meg a Szolnok megyei könyvhónap Országosan is kiemelkedő eredmény Figyelemreméltó kezdeményezés itriti k _tudósítások — hírek — tudósítások— hírek M. T. Jovcsuk' akadémikus magyarországi látogatása Az MSZMP politikai fő­iskolájának é6 Társadalom- tudományi Intézetének meg­hívására január 30. és feb­ruár 5. között hazánkban tartózkodott M. T. Jovcsuk akadémikus, az SZKP Tár­sadalomtudományi Akadé­miájának rektora. Előadást tartott a Politikai Főisko­lán „A lenini filozófiai örökség és az ideológiai harc” címmel, és konzultá­ció keretében válaszolt párt-, akadémiai intézetek, egyetemi tanszékek oktatói­nak, kutatóinak kérdéseire. Megbeszélést folytatott La­kos Sándorral, a KB Társa­dalomtudományi Intézetének Igazgatójával­M. T. Jovcsukot fogadta Áczél György, a Központi Bizottság titkára. Nemes Dezső, a Politikai Főiskola rektora, a Politikai Bizott­ság tagjai. Hazaérkezett Sándor József, a Közpon­tig Bizottság tagja, a KB irodavezetője, aki az MSZMP Központi Bizottságának ben és Indiában Járt Dac­odban részt vett az A warn i Liga kongresszusait, tnajtf az Indiai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására látogatást tett Indiában. Értekezlet az élelmiszeriparról Tegnap a MÉM-ben a megyei tanácsok élelmiszer­gazdasági osztályvezetői, megyei szakszervezeti veze­tők és vállalati igazgatók vitatták meg a tanácsi élel­miszeripar 1974. évi terveit. Az értekezletet dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és •élelmezésügyi miniszterhe­lyettes nyitotta meg. majd Kiss László főosztályvezető elmondotta. hogy a sütő­ipar termelése az idén 3—4 százalékkal növekszik. Az országos sütőipari kapacitást a tanácsi vállalatok napi 373 tonnával fokozzák. Új üzemet adnak át Szegeden, Celldömölkön és a főváros­ban, Óbudán. Növekszik az üdítőital gyártása Postások a takarékosságért Szsolnák megy« takarék­betét-állománya 1973-ban 288 millió 840 forinttal nőtt. ebből csaknem 83 milliói a posták gyűjtöttek. Az or­szágos rangsorban megyénk postai ezzel az eredménnyel a 6. helyre jutottak. A ta­karékszolgálat 1973. évi eredményeinek értékelésére került sor tegnap délelőtt Szolnokon, a KISZOV ta­nácskozótermében, ahol a postai takarékmegbizottak, néhány hivatalvezető és kézbesítő mellett a Posta Vezérigazgatóság, a Debre­ceni Postaigazgatóság, va­lamint az OTP központi és megyei képviselői is részt vettek. Tóth Lajos, az OTP me­gyei igazgató helyettesének beszámolóját követően a legjobb eredményt elérő postai körzetek takarék- megbízottal mellett két szolnoki kézbesítő — Ba­logh Gábor és Boros Dávid — jutalmazására is sor ké­rdik Egy mondatban Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának Fóti tká- ra tegnap a Magyar Sajtó Házában tájékoztatót tartott a sajtó vezető munkatársai számára a magyar szak- szervezeti mozgalom idősze­rű és nemzetközi feladatai­ról. • Elutazott dr. Ajtai Mik­lós. a Minisztertanács el­nökhelyettese, a magyar- csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési vegyes bizottság 11. ülésszakára. Tegnap a Külkereskedel­mi Minisztériumban dr. Bí­ró József külkereskedelmi miniszter és Ligeti László, a KPVDSZ főtitkárának ve­zetésével összevont minisz­tériumi tanácskozást tartot­tak­Rostás Istvánnak, a Szo­lidaritási Bizottság alelnö­kének vezetésével küldött­ség utazott Varsóba a Len­gyel Szolidaritási Bizottság meghívására. Elhunyt Balassa Imre ze­neiró és kritikus, az Opera- ház dramaturgja. Szakmai előadások — író-olvasó találkozók A Déryné Művelődési Köz­pont ifjúsági klubjában teg­nap délelőtt ünnepélyesen megnyitották a mezőgazda- sági könyvhónap Szolnok megyei rendezvénysorozatát. A termet zsúfolásig meg­töltő mezőgazdasági szakem­berek előtt dr. Kurucz Gyula, a Nagykunsági Talajművelé- si Kutató Intézet igazgatója, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezeté­nek elnöke nyitotta meg. Megnyitójában elsősorban a szakkömyv munkaeszköz jellegét hangsúlyozta. A ki­bontakozó műszald-technikai forradalom szakaszában az Ismeretek gyorsan felhalmo­zódnak, de elavulásuk folya­mata Is gyorsabb. Az em­beri agy befogadó képessége véges, ezért nem lehet az adatok, a tények állandó észben tartása a cél, hiszen ezek egy mozdulattal megke­reshetők a mezőgazdasági szakkönyvekbem. A szakirodalom egyre ke­vésbé csupán a vezető beosz­tású műszaki emberek szá­mára nélkülözhetetlen, azok számára is az, akik a tech­nikát közvetlenül alkalmaz­zák. Kérdés, bogy a fisak embe­rek hogyan élnek a szakíró^ dalom adta tehetőségekkel? Huszonöt év alatt eddig 784 mezőgazdasági szakkönyv je­lent meg, huszonötmillió pél­dányban. Ez a múlthoz vi­szonyítva sok. a fejlődés úttö­rőéhez képest azonban nem mindig elegendő. Az igények nem követték eléggé a fejlő­dést. A mostani mezőgaz­dasági könyvhónap program­jában szereplő szakmai elő­adások. író—olvasó találko­zók. alkalmi szakkftnywásá- rok ió alkalmat biztosítanak a szakirodaiam terjesztésére, bár ez nem lehet csupán kampányfeladat, egész évben szükség van rá. Ezután dr. Nagy Bálint Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Növény- védelmi Főosztályának veze­tője a növényvédelem idő­szerű kérdéseiről tartott elő­adást Elsősorban azt ele­mezte, hogy az új technoló­giák bevezetése, a zárt rend­szerek, a specializált nagy­üzemek létrehozásának ko­rában milyen Igények merül­nek fel a növényvédelemmel szemben, s az hogyan tud megfelelni ezeknek az Igé­ny éknek. A megnyitó tiszteletére a karcagi könyvesbolt dolgozói árusítással egybekötött me­zőgazdasági szakkönyvkiállí­tást rendeztek, amely « bel végéig lesz nyitva, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom