Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

1974. február 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 gjLVASölNK Wjfy Az ígéretekből már elég Szeptember 15-én költöz­tem a Búzavirág utca 9-be, tanácsi lakásba. Nem egye­dül, velem együtt 26 család, többé-kevésbé olyanok, akik­nek lebontásra került a há­zuk. Azóta eltelt néhány hó­nap, de a szemetet nem viszi el senki. Már voltunk emiatt a tanácsnál. Szerintük nem tud kocsi bejönni az utcába. Azt ígérték, hogy januárban megcsinálják az utat és majd akkor... Azóta semmi mozgás. Az Ingatlankezelő Vállalat­nál már legalább háromszor voltam, mivel a kapu is le­törött. és nem lehet bezárni egy hónapja. A szemét el­szállítását is megemlítettem. Kérdezték, hogy lovaskocsi be tud-e jönni? Szerintünk még más kocsi is, hisz na­ponta hozzák az árut a kis üzletbe. Ígérték, hogy január közepéig kihoznak vagy négy kukát és hetenként cserélik. Jelmezbál Csépán Iskolánkban a mindennapi fárasztó munkát, a hétköz­napok egyhangúságát február 3-án egy nagyon vidám far­sangi karnevál törte meg. A szülői munkaközösség a neve­lőtestülettel együtt ezen a napon jelmezbált rendezett. 'A gyerekek ötletes, szép jelmezekbe öltöztek. A bál kezdetén a karnevál herceg és hercegnő bevonult jelmezes serege kíséretében a terembe. Együtt szórakozott felnőtt és diák. A szülői munkaközösség tagjai fáradságot nem kí­mélve dolgoztak. Volt sósperec, szendvics, üdítőital, kávé. Köszönet mindenkinek, aki emlékezetessé tette a gyer­mekek számára ezt a délutánt. Vine» Gábor Csépa Amibe csak lehet szemetet rakni, már minden tele vem. „Nyílik” az idő, az udvaron levő kukában — amit a Mik­száth utcából hoztam ma­gammal a szemét erősen il­latozik. Nem tudom, mi tesz később? Az illetékesek részéről el­hangzott az a megjegyzés, hogy el kell tüzelni a szeme­tet. De mit csináljon a sze­gény halandó, akinek olaj- kályhája és gáztűzhelye van? Olyan hulladék is van, amit nem lehet eltüzelni. Megol­dás? Este, sötétben a kedves bérlő dobogó szívvel elindul a Tisza-gát felé egy rako­mány szeméttel. Ijedten kö­rülnéz, nem látja-e valaki, majd futás vissza. Ez ma már nem járható út! Jobbat kell kitalálni! Kefe! Imrén* Szolnok Menjünk moziba19 Eddig úgy tudtam, hogy a telefon, hogy mozijegyet is mozik jegypénztárában — tehessen rendelni, félretetet- egyebek között — azért van ad. Es ez nemcsak azokra a MÁV J A jászkiséri MÁV Epítőjavító üzem felvételt hirdet; nehézgépkezelői munkakör betöltésére; Jelenkezési feltételek; a) 18. életév betöltése, b) ált. iskolai Végzettség c) autószerelő vagy géplakatos szakmunkás bizonyítvány, d) MÁV igazgatósági főorvosi és pályaalkalmassági vizsálat eredményessége a jelentkezés után A jelentkezők 4 hónapos — az üzemben megrendezendő — április 1-ével induló tanfolyamon vesznek részt, / Kereseti lehetőség MÁV kollektív szerződés szerint különböző pótlékokkal együtt, magasabb a szakmunkás bérátlagnál. A- MÁV dolgozókat megillető kedvezmények biztosítása. Jelentkezés személyesen: az üzem. munkaügyi osztályán Vasútállomás: Jászkisér, Felső, filmekre vonatkozik, amelyek — hogy úgy mondjam — egyébként kevés nézőt von- . zanak, hanem azokra is, ame­lyek vetítésékor teltház van. A jpozdban „jó film megy”, következésképp a jegyek úgy is elítélnék, ha a pénztárban rendelést nem vesznek fel. Arra még nem gondoltak az illetékesek, hogy a telefonos jegyrendelést nemcsak a „kényelmesek” veszik igény­be, hanem azok is, akik eset­leg távol laknak, dolgoznak és nincs módjuk például a déli órákban sorban állni. Ekkor emelik fél a kagylót, és kérik, hogy erre vagy ar­ra az előadásra tegyenek fél­re számára jegyet. A pénz­táros azonban (a szolnoki Vö­rös Csilláig moziban) közli, Ne nyissák ki! Nem túlozunk, ha azt ál* Htjuk, hogy országosan is nagy „port vert fel” a Szol­nok megyei hatóságok intéz­kedése, melynek nyomán gyors egymásutánban több mint negyven vendéglátó egységet zártak be a me­gyében. Egyiket ezért, a má­sikat azért — az okokat is­merjük. Erre a sorsra jutott Szandaszöllősön az ÁFÉSZ 3. sz. italboltja is. Leírni sem lehet, hogy mi, a környékén lakók, mennyire fellélegez­tünk. Bezárták az italboltot — megszűnt az örökös rettegés a gyerekek életéért, saját magunk testi épségéért. Mert képzeljék csak el, keskeny az utca, rossz a járda. Amint kiléptünk a kapun, nem vol­tunk biztonságban. Sose tud­tuk, merről lök fel bennün­ket egy részeg kerékpáros. hogy korlátozott számban és helyre bár, de még van jegy. Félre azonban nem teszi. Hogy miért? „Hát azért! Ké­rem.” Az újbóli ok-keresés­kor a válasz csöppet sem vi­lágosabb. „Jól hallotta az előbb.” A másik lehetőség, amit ugyanez a pénztáros máskor már számtalanszor megtett: a rendelt jegyre ráírja a „tu­laj” nevét, a jegyet levágja (le sem kell vágnia, csupán behajtja a tömbbe) és ameny- nyiben az előadás előtt ne­gyed- vagy félórával nem jelentkezik a kedves néző, el­adja másnak. Egyszerű ez, csak egy kis „másemberhe- lyébeképzelés” kell hozzá. Gulyás Ferenc Szolnok Talán a rendőrség is tanú­síthatná; azóta utcánkban nem volt baleset. Most csend van és nyugalom. Nincs éj­szakai ribillió, ordítozás, bot­rányos verekedés. Pihennek a kugligolyók, amelyek ko­rábban késő éjszakába nyú­lóan is dübörögtek. Nyugalmunkat azonban most ismét veszély fenyegeti. Ügy hírlik, hogy hamarosan kinyitják a kocsmát. El sem tudjuk képzelni, hogyan le­hetett ilyen gyorsan a köve­telményeknek megfelelővé varázsolni. Mindenkit kérünk, akit il­let: hagyják meg nyugalmun­kat! Kocsma helyett nyissa­nak élelmiszer-, tej- vagy zöldségboltot. Arra nagyobb szükségünk van! Nyolc aláírás Szandaszöllős Az átjárókkal baj van Kéréssel fordulóik Önökhöz magam és a VörctecsUlag út környékén lakók és járók nevében. Hozzák az illetékesek tudomására, milyen áldatlan állapot uralkodik az útkeresz­teződéseken. Különösen a Szegfű, a Nefelejcs és a Rózsa utcánál, éppen ott, ahol bölcsőde, óvoda és ÁFOR-telep van. Művészet ott átjutni felnőttnek, mamáknak, papáknak és egyedül ballagó kisgyermekeknek. Régen az volt a szokás, hogy ezeket legalább egyszer egy nap próbálták járhatóvá tenni. örülünk a sok szép új létesítménynek, sokat teszünk a 900 éves tiszta Szolnokért, még a veszélyes, latyakos időben is. Kérem, győződjenek egyszer meg a környék állapotáról. Nézzék meg a buszmegállót ahová sáros időben körülmé­nyes eljutni. Miért nem kövezik azt ki? I Kőszi er Antalné Szolnok ERKESZE» Hm „Kerékpárral balesetet okoztam” jeligére üzenjük; A közlekedési balesetek több­ségét a gépjárművek okoz­zák. Nem lehet azonban le­becsülni az egyéb járművek — kivilágítatlan székeitek, szabálytalanul behajtó ke­rékpárosok stb. — szerepét sem az anyagi károk, szemé­lyi sérülések előidézésében. Köztudott hogy a gépjármű­vek üzemben tartóit a tör­vény felelősségbiztosítás meg­kötésére kötelezi, s így he­lyettük a biztosító téríti meg a kárt Kevesen tudják azonban, hogy a szekérfuvarosoknak is felelősségbiztosítást kell köt­niük. A KPM 7715/1951. (XI. 12.) sz. rendelete szerint ugyanis szekérfuvarozói kis­iparosi engedély csak abban az esetben adható ki. ha a kérelmező járművére felelős­ségbiztosítást köt. Ezt a ren­deletét azonban nem mindig tartják be. A legkülönösebb a kerék­párosok esete, mert evakran nemcsak a károsult, hanem a balesetet okozó sem tudja, hogy bejelentése esetén a biztosító térítené meg az ál­tala okozott kárt. Pedig en­nek a valószínűsége körülbe­lül 50 százalék. A lakosság mintegy felének van ugyan­is épület- vagy háztartási biztosítása. Ha elolvassák a feltételeket, megtalálják kö­zöttük, hogy a biztosító meg­téríti a biztosított és a vele közös háztartásban élő csa­ládtagok által használt ke­rékpárral harmadik személy­nek akozott kárt. Az embe­rek többsége azonban sok­szor el sem olvassa a szer­ződéseket. így azután már nem egy kerékpáros vállalt magára feleslegesen, anyagi erejét meghaladó kiadást. Ki­sebb baleset után pedig gyak­ran a károsult mondott le inkább * kártérítési igényéről, semhogy pereskednie kelljen. Ha nem rendszámmal ellátott jármű okoz balesetet, érde­mes a tulajdonostól megkér­dezni, van-e esetleg olyan biztosítása, melynek alaoián per nélkül, az Állami Bizto­sító kártalanítaná. * Kérjük kedves olvasóinkat, hogyha hozzánk küldött ja­vaslataikat és észrevételeiket mindenkor írják alá, közöljék pontos lakcímüket, mert egyébként leveleiket a névtelenek közé soroljuk, melyekkel nem foglalkozunk. / A devizagazdálkodás új szabályai Március 1-én lép életbe a Népköztásaság Elnöki Taná­csának a tervszerű deviza- gazdálkodásról szóló tör­vényerejű rendelete, vala­mint annak végrehajtását szabályozó minisztertanácsi határozat és pénzügyminisz­teri rendelet. A központi tervszerű de­vizagazdálkodás azt jelenti, hogy a devizát forint ellené­ben a népgazdaság rendelke­zésére kell bocsátani, vagyis vételre fel kell ajánlani. Ez az előírás természetesen nem öncélú, hiszen a devizagaz­dálkodás a devizának a nép­gazdaság érdekeivel össz­hangban történő elosztását is magában foglalja. Rendelke­zésre bocsátja az importhoz, az állampolgárok külföldi utazásához a szükséges devi­zát. A vállalatoknak az export­ból származó devizát ezután is fel kell ajánlaniuk meg­vételre, viszont import esetén a Magyar Nemzeti Bank a szabályszerűen megkötött külkereskedelmi szerződés alapján • a gazdálkodó szer­veknek forint fizetés ellené­ben a devizagazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint — rendelkezésre bocsátja azte A megtartható összeg Az új rendelkezés lehető­vé teszi, hogy minden magyar állampolgár bizonyos össze­gű valutát tartson magá­nál — külön engedély nélkül, s ezt a pénzt külföldi útjára magával viheti. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, az NDK, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió valutáiból összesen 400. a töb­bi állam valutáiból 200 fo­rint értéknek megfelelő ösz- szeg tartható meg és vihető külföldre. A régebbi szabályozás sze­rint magánszemélyeknek kül­földitől nem volt szabad el­fogadniuk valutát. Ezt a ti­lalmat az új szabályozás nem tartja fenn. A jövőben áru­ért, szolgáltatásért vagy aján­dékként magánszemély is el­fogadhat bármilyen fizető- eszközt. Természetesen az így kapott összegeket, ameny- nyiben meghaladják a bir­tokban tartható külföldi pénz értékét, vételre fel kell aján­lani. A vételre felajánlott valptát a Magyar Nemzeti Bank a megvásárlás napján érvényes hivatalos árfolya­mon vásárolja meg. A postai küldemények Postai úton küldhetők a devizahatóság engedélye nél­kül külföldre kereskedelmi forgalomban megvásárolha­tó, vagy házilag elkészített ajándék jellegű tárgyak, amennyiben azok mennyisé­ge a vámjogszabályok sze­rint nem kereskedelmi jelle­gű, és a küldemény belföldi forgalmi értéke a 400 forin­tot nem haladja meg. ' A küldemények nem tartal­mazhatnak aranyat, platinát, ezüstöt és ezekből készült tárgyakat, muzeális tárgya­kat, bélyeget, s egyes élelmi­szereket. Az utazási forga­lom rendelkezései; ' A forintnak külföldre yalő kivitelére, illetve behozata­lára vonatkozó szabályok nem változtak. A külföldre utazó turisták külön deviza- hatósági engedély nélkül sze­mélyenként összesen 100 fo­rintnál nem nagyobb címle­tekben 400 forintot vihetnek magukkal, s ezt külföldön be­válthatják. Több személy együttes utazása esetén sem szabad 500 forintos címletű bankjegyet kivinni vagy be­hozni. A határszéli forgalom­ban résztvevők esetenként 50 forintot, egy hónap alatt összesen 200 forintot vihetnek magukkal Magyarországról. Ugyancsak külön engedély nélkül vihet külföldre a tu­rista 1000 forint belföldi fo­gyasztói árat meg nem haladó összértékű ajándéktárgyakat — arany, platina, ezüst, va­lamint ezekből készült tár­gyak, muzeális értékek, bé­lyegek kivételével. A magyar turisták külföldi útjaikra személyenként élelmiszerből legfeljebb három napra va­lót; cigarettát és szeszes italt pedig a személyes szükség­letnek megfelelő mennyiség­ben vihetnek magukkal. A határszéli forgalomról Külföldi államporgárok távozásukkor személyenként 3000 forintot meg nem haladó értékű útiemléktárgyat, s ezen az értékhatáron belül 1000 forintot meg nem haladó értékű ajándéktárgyat vihet­nek magukkal. A határszéli forgalomban havonta 200 fo­rint az értékhatár. Termé­szetesen az előbb felsorolt arany, stb. tárgyak kivitele számukra is tilos. Az úti em­léktárgyakon kívül olyan tárgyakat is kivihetnek, ame­lyeket az erre kijelölt üzle­tekben konvertibilis valutá­ért vásároltak. Megváltozott néhány vám­tarifa is. A külföldről hazaté­rő magyar állampolgár össze­sen 8000 forint belföldi érté­ket meg nem háladó árat hozhat be a devizahatóság engedélye nélküL Ebből 4000 forint érték vámmentes, további 4000 forint értékű áruért az előírt vámot kell fizetni. A csoportos útlevél­lel utazók általában 1000 fo­rint értékű árat hozhatnak magukkal vámmentesen, de ha Albániából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, NDK-ból, KNDK-ból, Mongóliából, Kí­nai Népköztársaságból, Len­gyelországból, Romániából, a Szovjetunióból, vagy a VDK- ból érkeznek haza csoportos útlevéllel társasutazásból —• a vámmentesen behozható áruk értékhatára 4000 forint. Or. T—L A Mezőgép Vállalat felvételre keres a könnyűszerkezetes, háromműszakos özemébe —- lakatos, —7 hegesztő szakmunkásokat. valamint — férfi segédmunkásokat. Jó kereseti lehetőség; Második és harmadik műszakban külön műszakpótlék. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Szolnok, Vöröshadsereg u. 33; -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom