Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. február 9. Propagandistáknak ajánljak Fordulat a tőkés pénzpiacon Brezsnyev-látogatás Castro­nyilatkozata „Leonyid Brezsnyev láto­gatásának eredményeképpen még jobban megszilárdul majd a Szovjetunió és Kuba Kommunista Pártjának együttműködése, még szilár­dabbá válik egységünk” — mondotta Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi kor­mány elnöke a novosztyi szov­jet sajtóügynökség tudósítójá­nak adott nyilatkozatában, amelyet tegnap közölt a Pravda. „Számunkra Brezsnyev elv- társ testesíti meg a szovjet népet — folytatta Castro. — A szovjet nép volt az, amely segített nekünk elhárítani az imperialista agressziót, az imperialista blokádot. — A szovjet nép segítsége nélkül forradalmunk kudarcra lett volna Ítélve. Amikor orszá­gunk életének vagy halálá­nak kérdése dőlt el,, döntő segítséget kaptunk a Szov­jetuniótól. Azt, hogy nagy­szerű iskoláink vannak, hogy erőinket a társadalmi hala­dásra összpontosíthatjuk, azt is a Szovjetuniónak köszön­hetjük” — mondotta Castro, majd végezetül kijelentette: „Meg szeretném említeni, hogy Leonyid Brezsnyev na­gyon gyorsan megszerezte egész népünk rokonszenvét. Elmondhatom, hogy a repü­lőtérre való megérkezésének pillanatától népünk azonnal értékelni tudta a szovjet nép vezetőjének egyéni tulajdon­ságait: az egyszerűséget, a szerénységet, a közvetlensé­get, az őszinteséget. 1974 első hónapjának vé­gén megállapítható: ritkán köveitkezett be egy hónap alatt a tőkés világ gazdasági életében ilyen nagyszabású és messzire mutató fordulat. Most érett be azoknak a nagy pénzügyi manőverek­nek a. gyümölcse, amelyeket az amerikai politika 1971 de­cembere és 1973 februárja között hajtott végre. Ennek az erőfeszítésnek a lényege az volt, hogy minden esz- közaal igyekeztek lenyomná saját pénzük, a dollár árfo­lyamát. Előbb úgy, hogy a legerősebb konkurrens valu­tákat (a nyugatnémet már­kát, a japán yent) felértéke­lésre, azaz árfolyamuknak a dollárhoz viszonyított emelé­sére kötelezték. Később ez­után közvetlenebb módszer­rel is: a dollár kétszer vég­rehajtott leértékelésével. Erre az amerikai gazdaság­nak azért volt szüksége, mert az utóbbi két évtizedben Nyugat-Európa és főleg Ja­pán versenye miatt az ame­rikai áruk fokozatosan ki­szorultak a világpiacról. A dollár leértékelése, sőt alul­értékelése viszont azt jelen­tette, hogy olcsóbb lett az amerikai export, tehát javult az amerikai áruk versenyké­pessége a világpiacon. Ugyan­akkor magában Amerikában a behozott áruk árszintje emelkedett — tehát az óriá­si amerikai belső piacon a konkurrens országok nehe­zebben tudták értékesíteni árucikkeiket. Mindez azzal az eredménnyel járt, hogy az amerikai külkereskedelmi mérleghiány megszűnt. Az 1972-as 6 milliárd dollár de­ficit helyett a külkereske­delmi mérleg 1973-ban már körülbelül egymilliárdos több­letet mutatott. Fel kell tenni persze a kér­dést: hogyan tudta rákény­szeríteni az amerikai pénz­ügyi politika a maga akara­tát a vezető tőkés országok­ra. Ennek kettős magyaráza­ta van. Az egyik az, hogy az utóbbi húsz évben csak az arányok változtak meg érez­hetően az Egyesült Államok kárára. Abszolút mértékben továbbra is megmaradt az USA feltétlen gazdasági erő­fölénye a tőkés partnereivel szemben. Ehhez a gazdasági erőfölényhez még politikai és katonai fölény is járult! A második ok az volt, hogy a vetélytársak frontját ellenté­tek bontották m®'T Ezeket a pénzügyi ellentéteket az ame­rikaiak ki tudták használni. A csata végül is azzal az eredménnyel járt, hogy már 1973 közepétől kezdve foko­zatosan emelkedni kezdett a dollár árfolyama a többi tő­kés valutákhoz képest. Az elmúlt fél évben a dollár a nyugatnémet márkához ké­pest 15 Sizázalékot, a frank­hoz képest 16, a japán yen­hez képest 14, az angol font­hoz viszonyítva pedig 8 szá­zalékot emelkedett. A nemzetközi tőkés pénz­ügyek irányzatának ezt a megváltozását az olajválság meggyorsította, január első napjaitól kezdve pedig egye­nesen drámaivá tette. Az olajválság az első szakasz­ban, mint emlékezetes, ter­melési és szállítási korláto­zásokat jelentett. Ezek azon­ban, az energiaszükségletének több mint háromnegyedét a maga határai között termelő Egyesült Államokat lénye­gesen enyhébben érintették, mint nyugat-európai és ja­pán vetélytársait. Hiszen az utóbbiak olajszükségletük 70—85, Japán pedig 100 szá­zalékát behozatalból voltak kénytelenek fedezni! A fordulat drámaivá ak­kor vált, amikor az olajex­portáló országok bejelentet­ték, hogy januártól kezdve már nem a mennyiségi kor­látozásra helyezik a fősúlyt, hanem az olaj áremelésre. A nyersolaj árát 130 százalék­kal emelték. (Ez az ár április 1-ig nem változik, utána azonban esetleg tovább nő­het.) Ez azt jelenti, hogy a vezető ipari országok körül­belül 50 milliárd dollárral többet kénytelenek kiadni olajvásárlásra, mint eddig! Az 50 milliárdból azonban 33 milliárd a Közös Piac or­szágaira, 9 milliárd pedig Japánra nehezedik, és csak a maradék terheli az Egye­sült Államokat. (Természete­sen ismét csak azért, mert az USA viszonylag kevesebb olajat hoz be.) A nemzet­közi olajpiacon bekövetke­zett történelmi fordulat ily- módon, megint csak az Egye­sült Államok és a dollár hely­zetét erősítette. Ezek után következett be a tokiói tőzsdén a yen értéké­nek látványos zuhanása, a yen árfolyama körülbelül 6—6,5 százalékkal leértékelő­dött, devalválódott a dollár­hoz képest. Pontosan ugyanaz a folya­mat játszódott le Franciaor­szágban is, noha eltérő technikai és politikai felté­telek között. A francia for­dulat sokkal több nehézsé­get okozott (és okoz majd), mint a tokiói. A Közös Pia­con belül ugyanis emlékeze­tes módon — már De Gaulle ideje óta mindig éppen Pá­rizs volt az, amely a dollár­ral szembeni egységes pénz­ügyi fellépést sürgette. En­nek a szolidaritásnak egyik megnyilvánulása volt, hogy a Közös Piac tagállamai (Ang­lia és Olaszország kivételé­vel) egymáshoz viszonyítva csaknem teljesen merev, szi­lárd árfolyamon tartották a pénzüket. Ezek a valuták csak a dollárral szemben, a dollár „ellen” lebegtek sza­badon, a kereslet és kínálat törvényeinek megfelelően. A dollár árfolyamának emelke­dése és a frank zuhanása ar­ra kényszerítette Párizst, hogy elárulja ezt a nyugat- európoj pénzügyi összetartást. A francia kormány közölte: a frank minden irányban, te­hát a közöspiaci valutákkal szemben is szabadon lebeg. Ez körülbelül 6 százalékos leértékelést jelent a dollár­hoz viszonyítva. Döntő gaz­dasági és politikai hatása azonban az, hogy súlyos csa­pást mér a Közös Piac pénz­ügyi és gazdaságpolitikai szo­lidaritására, megindítja a kereskedelmi háború korsza­kát a Közös Piac országai között (—i —e) Japán és arab terroristák Ohira japán külügyminisz­ter pénteken délelőtt beje­lentette a Parlamentben, hogy a kuvaiti kormány végül is engedélyt adott annak a gépnek a leszállására, amely Singaporeból Kuvaitba szál­lította a két japán és a két arab terroristát. Mint isme­retes, a japán légitársaság gépe időközben megérkezett Kuvaitba. Ohira közlése szerint a kuvaiti leszállási engedély feltételéül szabták, hogy a gépnek a Singaporeban s a Kuvaitban felszedett terro­ristákkal együtt harmadik országba kell távoznia. A Tanaka-kormány intenzív tárgyalásokat folytat külön­böző országokkal befogadá­suk érdekében. Észtországban olcsó a könyv A Szovjetunióban — a könyv olcsó, bárki számára elérhető. Hogyan lehet tartani a könyvárak alacsony szintjét Észtországban? Ezzel a kérdéssel fordul­tam a köztársaság Miniszter- tanácsa mellett működő könyvkiadói, nyomdai és könyvkereskedelmi állami bi­zottsághoz. — Az országos árpoltika a könyvkereskedelem terén rendkívül kedvező a kis né­pek számára — mondta a bizottság terv- és pénzügyi- osztályának vezetője, Lembit Kjand. Jelenleg Észtország­ban a könyveik ára körülbe­lül 10—12-szer kisebb, minit harmincöt esztendővel ez­előtt volt. Észtországban ma sosem lá­tott érdeklődés mutatkozik a könyvek iránt. Néhány friss adat: a „Varamu” (Kút) cí­mű húszkötetes. klasszikus irodalmi sorozatra két óra le­forgása alatt hatvanezer elő­fizető jelentkezett. Nazim Hikmet török költő alighanem közel járt az igaz­sághoz, amikor Észországot a világ legolvasottabb köztár­saságának nevezte. Ezt bizo­nyítja a lakosság és a köny­vek példányszámának aránya. A köztársaság könyvkiadó­ja fő figyelmet az úgyneve­zett minőségi válogatásnak szentelik. Gondosan megvá­logatják, mit adjanak ki, különösen pedig, hogy mit fordítsanak le. Az észt nyomdászat 450 esztendeje folyamán mintegy 80 000 könyv jelent meg. En­nek fele a szovjet hatalom időszakára (1940-től) esik, ami pedig az összpéldányszámot illeti, ennek 80 százaléka (több mint 230 millió kötet) jelent meg a szovjet idő­szakban. Éppen a legutóbbi évtizedekben juthatlak hozzá az észt olvasók, hogy anya- nyelvükön olvashassák, pél­dául Homérosz Iliászát és Odüsszeáját Megjelent Bal­zac 15 kötetes, Shakespeare 7 kötetes, Makszim Gorkij 16 kötetes, életműsarozata, a klasszikus és modern iroda­lom számos világhírű alko­tása. \ A könyv mindenki számá­ra elérhetővé vált. Külön kedvezményben részesülnek a tankönyvek, árszúnit tekinte­tében ezeket követi a szak­mai és a tudományos-isme­retterjesztő irodalom. A kö­zépső szintet a szépirodalom foglalja el. ezen belül a leg­olcsóbbak az ifjúsági kiad­ványok. Voldemar Tombu (APN) Megfeszített munka folyik Tallinn nyomdáiban. A könyvkiadványok sokezres pél­dányszámban készülnek. 65 ezer példányban jelennek meg például az Észt Szovjet Enciklopédia kötetei,40—50 ezer példányban az ifjúsági kiadványok. A műhelyek a legmodernebb nyomdatechnikával vannak felszerelve. Felvételünkön: az Október Nyomda ofszelműhelye Megbízások a Szuezi-csatorna megtisztítására A Szpliti Hajómentő Vál­lalat a hamburgi Ulrich­helms céggel együtt kapott megbízást arra, hogy a Szuezi-csatomát ismét hajóz­hatóvá tegye. Az erről szó­ló megállapodást Velimir Leontics, a szpliti vállalat képviselője kötötte a csa­torna igazgatóságával, Egyiptomban folytatott tár­gyalásai eredményeként. Leontics Jugoszláviába va­ló visszaérkezése után új­ságíróknak elmondotta, hogy a csatornából — a meder kikotrásán kívül — tíz el­süllyedt hajót is ki keli emel­niük. A munkát a nyugatné­met céggel közösen 120 nap alatt végzik el. Mint mon­dotta, a feladat elvégzésé­hez azonnal hozzálátnak, amint azt „a közel-keleti katonai és politikai helyzet lehetővé teszi”. Svédországban magasak a zöldségárak Svédországban az elmúlt ősz óta átlagosan hat száza­lékkal emelkedett az élel­miszerek ára, bár néhány alapvető fontosságú élelmi­szer árát formálisan rögzí­tették. Fakanál exportra A drágulás különösen a hal- és a zöldségféléknél nagyarányú és a legközeleb­bi hónapokban a babkávén kívül a déligyümölcsök is megdrágulnak. A Pomázi Fatömegcikk Szövetkezetben évente há­rommillió különböző mére­tű fakanalat készítenek kül­földi megrendelőknek. A képen: csiszolás, finomítás. Tartályhajók Kuvaitnak Kuvait ás Franciaország képviselői megállapodást ír­tak alá földgázcseppfolyósító üzem termékeit szállító tar­tályhajók építésére. A ha­jók befogadó képessége a tervek szerint 70 000 köbmé­ter lesz, és 1977 végén állít­ják őket forgalomba Kuvait­ban. Az építés 1000 millió francia frankba kerül majd. Fluor tartalmú ivóvíz az NDK-ban A . Német Demokratikus Köztársaságban Erfurt kör­zetében az idén új ivóvíz fluorizáló berendezéseket helyeznek üzembe. Ezek el­készülte után a körzet 400 000 lakóját látják el fluor tartalmú ivóvízzel. Ez az eddigi kísérletek tanúsá­ga szerint annyit jelent, hogy a jövőben 75 százalé­kos arányban sikerül meg­akadályozni a fogak szuva­sodását. Kereskedelmi hajók katasztrófái A legújabb hivatalos ada­tok szerint 1973-ban világ­szerte — összesen 1 078 523 tonna űrtartalmú — 179 ke­reskedelmi iiajó pusztult el katasztrófák kövekeztében. Egy évvel korábban 188 volt az elpusztult hajók száma (űrtartalmuk 1 056 523 tonna). Elektromos meghajtású gépkocsi Eddig 20 000 kilométert tett meg a Német Demokra­tikus Köztársaságban enge­délyezett első elektromos meghajtású személygépkocsi. A Trabant típusú gépko­csit a drezdai közlekedési főiskola egv'k vegyésze két társával egviitt akkumulá­torral táplált elektromos Lengyel erőművek A lengyei erőművek 1973- ban 84.3 milliárd kilowatt­óra r'H-tromos energiát ál­lítottak elő, 10 százalékkal többet, mint 1972-ben. Az eredmény eléréséhez jelentő­sen járult hozzá az 1600 megawatt összteljesítményű meghajtásra érthette át. A levegőt nem szennyező gépkocsi városi forgalomban 30—40 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedik. Hát­ránya. hogy hatósugara csak 4o kilométer, ennek elérése után akkum ti !á tore serére szorul. új turbinák üzembe helye­zése. A lengyel erőm Ivekbe beszerelt turbinák teljesít­ménye 1973 végén 17 700 megawatt volt, 10 százalék­kal több. mint egy évvel korábban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom