Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-08 / 32. szám
1974. február 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Védnökséget vállalt a MEZŐGÉP Vállalat kisújszállási gyáregységének K1SZ- szervezete a helyi, Tisza II. Termelőszövetkezetben épülő öntözőíürt gépészeti berendezései felett. A fiatalok társadalmi munkában 100 nem szabványos csőkari- ina gyártását vállalták. Képünkön: Tóth Endre esztergályos, az egyik készülő csőkarima méretét ellenőrzi Erősödött a szövetkezetek szocialista jellege (Fc'ytatás az 1. oldalról.) — Mint közismert, búzából J4.8 mázsát, kukoricából 40,5 mázsát takarítottunk be hak- áronként, ami a megelőző év iinagasló eredményénél is óbb. A felvásárolt gabona tedezi a belföldi szükségletet, bőven tartalékolhattunk és jelentős mennyiség jutott, illetve jut exportra is. — A múlt évi kimagasló eredmények elérésében a legjelentősebb belső lendítő erő a megalapozott, szakszerű gazdálkodás és a mezőgazdaság dolgozóinak töretlen termelési kedve volt. De legalább ennyire fontos tényező a termelés korszerűsödése, az egyre javuló termelésszervezés, a jobb anyagi-műszald ellátás, a nagy hatásfokú tudományos módszerek térhódítása és természetesen a szorgalmas munka. — A korszerű termelési rendszerék meghonosodása különösen a kukorica terméshozamának növekedésében érezteti jótékony hatását. Az iparszerű kukori eatermelést folytató1 üzemekben a termésátlag -— már több mint negyedmillió hektáron —: 20—30 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután azokról a gondokról szólott, amelyet az ipari és a kapásnövények, továbbá a zöldségfélék alacsonyabb hozamai okoztak. Kiemelte, hogy a belföldi termelés még az elmúlt évben sem fedezte a hazai cu- korszükségietet, s ugyanakkor burgonyából is behozatalra szorultunk. Mind a cukorrépával. mind pedig a burgonyával kapcsolatban kifejtette azt a meggyőződését, hogy rendelkezünk a korszerű termeléshez szükséges szakmai ismeretekkel, s állást foglalt amellett, hogy messzemenően bátorítani kell minden olyan kezdeményezést. amelyre alapozva a magasabb termelékenységű, nagyobb hozamú, iparszerű cukorrépa-, illetve burgonya- termesztés bevezetését, elterjesztését célozza. A zöldségtermesztés jelenlegi helyzetével, fejlesztésével foglalkozva ugyancsak a termelési módszerek korszerűsítésének fontosságát hangsúlyozta. Uniósé» 330 cser hektáron Egyildejűleg tovább beH korszerűsíteniük a zöldség- gyümölcs felvásárlásit, a csomagolást, a szállítást és az értékesítést is. Emellett egyes időszakokban és néhány zöldségféle vonatkozásában jobban kell élnünk a behozatali lehetőségekkel, hogy megnyújtsuk az idényt, bővítsük a választékot, s ezzel is ösztönözzük a hazai zöldség- termesztés fejlesztését A Minisztertanács elnök- helyettese elismeréssel szólott arról, hogy a mezőgazdasági üzemeink tavaly már 330 ezer hektáron, az összes öntözhető terület 76 százalékán. csökkentették az aszály kedvezőtlen hatását mesterséges csapadék adagolásával Felhívta a figyelmet ama, hogy e téren Is lehet és kell is előrelépnünk. Tervszerűen fejlődött as élelmiszer- gazdaság Az állattenyésztés tavalyi eredményeit a Minisztertanács elnökhelyettese igen kedvezőnek ítélte. — Az állomány kedvező alakulása mellett — hangoztatta ezután Fehér Lajos — most mind a szarvasmarha-, mind pedig a sertéstenyésztésben a legfontosabb tennivaló a szakosodás irányának, mértékének ésszerű és végleges meghatározása a fejlesztés szakmai, közgazdasági feltételeinek üzemi szintű megalapozása, megszilárdítása. Külkereskedelmünk fejlődése Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter tegnap a Parlament Gobelin-termében tájékoztatta az újságírókat a külkereskedelem 1973. évi eredményeiről és további feladatairól. Elmondta, hogy külkereskedelmi forgalmunk tavaly is dinamikusan fejlődött. A szocialista országokban 16, a nem szocialistákban 25 százalékkal több árut értékesítettünk, mint 1972-ben, az import pedig 5, illetve 20 százalékkal nőtt. Főként az áremelkedéseknek tulajdonítható, hogy a nem szocialista országokkal jelentős mértékben emelkedett a forgalom. Külkereskedelmünk aktívuma a szocialista országokkal növekedett, a nem szocialistákkal pedig hosszabb idő után ismét aktívvá vált forgalmunk. . 1974-ben a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása nagyobb lesz, mint tavaly, ezért az idén az export mérsékeltebb ütemű fejlődésével és az import élénkülésével számolhatunk. Hazánkban ugyanis az idén fokozódnak a beruházások, s időszerűvé vált a vállalati készletek feltöltése is. A szocialista országokkal tovább kívánjuk növelni a kereskedelmi forgalmat, figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy 1973-ban a szocialista viszonylatű forgalomban a kivitel jóval meghaladta a behozatalt. A partnerországokkal együtt közös érdekünk tehát, hogy az Import nagyobb mértékben növekedjék, mint az export, ezért a vállalatoknak gondosan vizsgálniuk kell a szocialista országokból való vásárlások bővítésének lehetőségeit. Exportunkat a gazdaságos termékekből kell ■ fokozni, Fehér Lajos ezután részletesen elemezte a baromfitenyésztés helyzetét. — Mindent összevetve az élelmiszergazdaság 1973-ban lényegében megvalósította a népgazdasági tervben kitűzött célokat összességében kedvező eredményeket ért el és jelentős szerepet játszott a népgazdaság fejlődésében. A párt és a kormány által kitűzött feladatok csakis az eleimi szer term elök szorgalmas, hozzáértő munkájával, továbbá a munkásosztály folyamatos erkölcsi, politikai és gazdasági segítségével voltak megoldhatók. Csökkentek a termelési költségek ■— A termedőszövetkezetétben is sók emberi, erőfeszítésre volt szükség ahhoz, hogy az elmúlt év nehézségeit leküzdve, eredményes esztendőt zárjanak. Ez az erőfeszítés megfelelő eredménnyel járt A bruttó termelési értekük folyó áron számitva mintegy 83 milliárd forint volt, s ez az előző évihez képest 10 százalékos emelkedóst jelent A termelőszövetkezetek vállalati gazdálkodásával párhuzamosan — hangsúlyozta végül a Minisztertanács elnökhelyettese — erősödött a szövetkezetek szocialista jellege. A tapasztalatok szerint a legnagyobb gazdasági eredményt éppen azok a szövetkezetek érték eb amelyekben a műszaki-technikai színvonal, a belső demokratikus igazgatás, a tagok tulajdonosi es munkavállalói szemlélete együttesen fejlődött A szövetkezeti ta^iág gondolkodásmódjának alakításában rendkívül jelentős a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom is hozzájárul a termeié» növeléséhez a szövetkezeti önkormányzat erősítéséhez és gazdagítja a közösségi életet A magyar mezőgazdaság, ezen belül a közös gazdaságok együttes zárszámadása — a vázolt gondok ellenéire is — kedvfflő, s ez jó alapot ad idei céljaink magvalósításához — mondotta befejezésül Fehér Lajos. A közgyűlés után a kormány elnökhelyettese megtekintette az egerszolatá termelőszövetkezet országos hírű libafarmját és elismeréssel szólt a látottakról. Napirenden : A szakszervezeti könyvtárak helyzete Ülést tartott az SsMT elnöksége Tegnap ülést tartott az SZMT elnöksége, és megtárgyalta a szakszervezeti könyvtárhálózat helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. Az elnökség elemzése alátámasztotta a múlt év december elsején megjelent, Negyedgőzzel című cikkünk megállapításait. Gyár apodott a könyvállomány A hálózat könyvállománya 1970-től napjainkig közel ötvenezer kötettel gyarapodott, igy csaknem eléri a kétszázezer kötetet. A könyvtárhelyiségek alkalmasságában, felszereltségében is mutatkozik szerény javulás. Bővités, felújítás révén esztétikusabb helyiséget kapott a könyvtár a Tisza- menti Vegyiművekben, a Járműjavítóban, a Papírgyárban, az Állatforgalmi Vállalatnál, az Aprítógép- gyárban és máshol. Továbbra is rossz, a célnak alig alkalmas helyiségben működik a szakszervezeti könyvtár a Hűtőgépgyárban, a vízügyi igazgatóságon, a törökszentmiklósi gabonafelvásárlónál, a törökszentmiklósi Állami Gazdaságban és még sok más helyen. Az elmúlt évben sajnos csökkent az olvasók száma. Ez elsősorban a tárgyi feltételek elégtelenségére vezethető vissza, de arra is, hogy kevés a szakképzett könyvtáros. A központi könyvtár egy-egy munkatársára 50 letéti könyvtár ellenőrzése jut. Így kihasználatlanok a KISZ- szervezetekkel, — műszaki könyvtárakkal és a különböző mozgalmi szervekkel lehetséges együttműködés keretei is. Kétségtelen, hogy a munkások olvasóvá nevelése érdekében az elmúlt évben igen sokat tettek a szakszervezeti könyvtárak, — javult a propaganda-tevékenység, szaporodtak a rendezvények, stb. — de az optimálistól még elmaradtak. Előbbre futni A letéti könyvtárosok anyagi, erkölcsi megbecsülésében csak lassan következik be pozitív iránvú változás, pedig ez kulcskérdés, — hiszen a szakszervezeti könyvtármozgalom zömében társadalmi munkásokra épül. F.ppen ezért a szakszervezeti bizottságoknak, megvei bizottságoknak még sokat kell tenniük a tiszteletdíjas könyvtárosok megbecsülése, munkájuk javítása érdekében, állapította meg — többek között — az elnökség. A könyvállomány minőségi gyarapítása megköveteli, hogy az ismeretterjesztő művek aránya 35 százalékos, a letéti, úgynevezett egyes típusú könyvtárak ellátása sokkal színvonalasabb legyen. Több kézi könyvet kell biztosítani, el kell érni, hogy még több sajtótermék álljon az olvasók rendelkezésére. Szolnokon sürgősen körzeti könyvtarat kell létrehozni, megfelelő raktározási lehetőséggel. Céltudatosabbá kell tenni a központi könyvtár és a különböző szakmai bizottságok együttműködését. Húszezer Az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a helytörténeti gyűjteményekre, és zenei részleget kell kialakítani. Annak érdekében, hogy a szakszervezeti könyvtárak olvasóinak száma 1975 végére elérje a húszezret, -r- jelenleg 16 ezer — jelentősen javítani kell a könyvtárhálózat személyi és tárgyi feltételein is. Az elnökség mindezek érdekében konkrét intézkedések megléteiére hozott határozatot. — fi — Jászberényben Napközi oíthm modul elemekből Jászberényben elkészült és a hét végéig átadják rendeltetésének a százhatvan személyes általános iskolai napközi otthont, amelyet egy a városi kórház udvarán lebontott barakképület anyagából építettek. A bontáskor nyert modul elemekből 3 foglalkoztató-termet, konyhát, ételmelegítő helyiséget, hideg-meleg vizes mosdót építettek. A 600 ezer forintos költséggel készült, korszerűen felszerelt napközi otthon a napokban megtartott műszaki átadáskor kiállta a próbát. Végleges átadásával Jászberényben a már tarthatatlan napközis gondok szűnnek meg. Az Ady Endre úti régi napközi otthont ugyanis tavaly életveszélyessé nyilvánították, azonnal ki kellett üríteni. A kiköltöztetett napközis gyerekeket ideiglenesen a Kossuth Tsz volt székházában helyezték el, olyan épületbe, amely már irpdának sem felelt meg. A százhatvan személyes Intézményt az általános iskolák tanítási rendjéhez igazítva váltott műszakban — délelőtt és délután — üzemeltetik. Az új létesítmény előnye, hogy a foglalkoztató termek és a kisegítő helyiségek a szükségnek megfelelően csekély költséggel bármikor átalakíthatok. — IBés — Midibusz Gyárija az Ikarusz A Mogürt Külkereskedelmi Vállalat újabb szerződést írt alá iraki partnereivel, ezúttal az Ikarus és a francia Saviéin cég együttműködésével létrehozandó „Midi” autóbusz összeszerelő üzem létesítésére. Irakban azt tervezik, hogy a jövőben az ország és később esetleg valamennyi arab állam járműellátását hazai összeszerelő, illetve gyártó üzem létesítésével oldják meg. A múlt év őszén már kötött a Mogürt és az Ikarus egy tíz évre szóló — városi és városközi autóbusz-karosz- széria összeszerelésére vonatkozó — kooperációs szerződést iraki partnereivel, amely szerint az irakiak 1974-ben hárommillió dollárért vásárolnak magyar gépeket, technológiát, részegysegekben szállított autóbusz-karosszériákat. A szerződésben a Mogürt azt is vállalta, hogy egy ké sőbbi időpontban komplett ajánlatot készít egy olyan közepes nagyságú autóbusz karosszériájának gyártására, amelyet a francia Saviem SG 4 típusú autóbusz alvázra szerelnének a felépülő összeszerelő üzemben. Most áz Ikarus gyár elkészítette és az iraki fél jóváhagyta a terveket. A midibusz 24 üléses, 6,5 méter hosszú lesz. Egyébként ilyen méretű autóbuszt — amely valamivel nagyobb az úgynevezett mikróbusznál — eddig a magyar ipar nem gyártott, s ezzel az Ikarus választék» bővülSzámítógéppel készül két altöldi mezőgazdasági üzem ötéves terve (Tudósítónktól) A korszerű, matematika módszereivel, számítógépes programozással készül a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság és a ej bakházi Vörös Csilláig Termelőszövetkezet középtávú fejlesztési terve. A Tiszavidéki Mezőgazdasagíej- Iesztési Iroda a MÉM egyik tudományos intézetét bízta meg a számítástechnikai munka elvégzésével, a két A Szolnok-Békés megyei Élelmiszer Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat karcagi lerakatában a raktárhlányo a ügyes újítással segítettek. A mezőgazdaságban használt fóliasátrakat hungarocellel hőszigeteíték, s igy télen is használhatók a „fólia- raktárok,” "I e . gazdaság 1976—80 közötti tervének elkészítésével, amely a későbbiekben mintaként szolgál a hazai mező- gazdasági tervezés korszerűsítéséhez. Az új tervezési módszer lényege, hogy a hagyományos logikai úton készülő előrejelzésekkel ellentétben több változatban készülnek a tervek, s így lehetőség van az optimális fejlesztési arányok kíválaszásá- ra. Lényegesen csökken a tervkészítés ideje is; mig a hagyományos módszerrel egy-másfél évig tart a tervezés, a korszerű matematika ezt az időt 3—4 hónapra csökkentheti. Megbízhatóbbak, közgazdasági elemzések készítésére alkalmasabbak és az időközben bekövetkező változásokhoz módosíthatók a számítógép segítségével készülő tervek. A Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda — amelynek feladata, hogy a tudomány eredményeit közvetítse a gazdaságok számára — az idén és jövőre hasonló, úgynevezett lineáris programozással készítteti el az ötödik ötéves tértben öntözésfejlesztésre lei jelölt hatvan alföldi mezőgazdasági üzem középtávú terveik
