Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1074. február 6. Aas Al Ahrnm jelenti Szibériai utazás 1. Olajon úszó sziget Egyiptom és Líbia közős ipari és fejlesztési tervei dolgoz ki Az Al Ahram jelentése szerint Iszmail Fahmi egyip­tomi külügyminiszter vasár­nap Kairóban fogadta a Pa­lesztinái felszabadítási szer­vezet Faruk Kaddumi vezette küldöttségét. A találkozón a külügyminiszter hangoztatta, hogy Egyiptom csak akkor ül ismét tárgyalóasztalhoz Géni­ben, ha a Szíriái fronton is végrehajtják a szembenálló esapatok szétválasztását, s elhárulnak az akadályok Szí­ria és a palesztínai mozgalom képviselőinek részvétele elől is. Kijelentette, hogy Egyip­tom, Szíria és a palesztinok álláspontját minden részleté­ben egyeztetni kell. Fahmi hétfőn magához ké­rette Herman Eilts nagykö­vetet, az Egyesült Államok kairói érdekképviseletének vezetőjét. A találkozó után Fahmi elmondta, hogy feb­ruár végére Kairóba várják Robert McNamara-t, a Vi­lágbank elnökét, aki a Szu- ezi-csatorna helyreállításával kapcsolatos tervekről tanács­kozik majd egyiptomi illeté­kesekkel. Hétfői jelentések szerint az amerikai Chase Manhattan bank 80 millió dolláros, hosszúlejáratú köl­csönt ajánlott fel a csatorna újjáépítésének finanszírozá­sára. Ugyancsak Kairóból érke­zett hír szerint Egyiptom és Líbia hétfőn megállapodásra jutott abban, hogy hamaro­san közös ipari és fejlesztési terveket dolgoznak ki. E megállapodások aláírására még e hónapban Líbiába uta­zik Abdel Kader Hatem mi­niszterelnökhelyettes. Elnézem a higanyszál téli visszavonulását. Északi szél riogatja, süllyeszti a nulla fok alá. Kemény idő. Nem szeretem a telet, mostanában egyre többször gondolok azokra a szibériai barátaim­ra, azokra a derék szovjet emberekre, akiket a nyáron, két hétig tartó utazás során megismertem, megszerettem. Akik a 40—50 fokos hidegele említésére is csali legyintet­tek: nyicsevó! Iván, Mikul, Andrej és a többiek, akikkel együtt ha­józtunk az Irtis és az Ob há­tán, együtt jártunk az átala- kuló-újjászülető partokon. Sokat gondolok rájuk ezen a Szibéria az utóbbi években legendás hírre tett szert; mint az energiahordozók ki­meríthetetlen kincsesházát emlegetik. Azt tartják: va­lóságos Eldorádó, a föld leg­hatalmasabb olaj- és gáztar- talékaival. És itt vannak ezen a föl­dön a Barátság Kőolajveze­ték forrásai is. Mérhetetle­nül gazdag források. Reggel a hajó szalonjában tájékoztatót rendeznek ven­déglátóink. Konsztantin Ja- kovlevics Lagunov, a tyume- ni írószövetség titkára az informátor. Előkerül a tér­kép a „Tyumenszkája ob- laszty” szemléltetésére. Ha­talmas terület ez, sokszorosa Magyarországnak: 1,5 millió négyzetkilométer. A sűrűb­ben lakott déli részektől föl északig, az Ob torkolatáig, a Jamal-félszigetig terjed, ahol bizony már sokkal kevesebb a település. Nagyobbrészt az Másnap reggel Hanti-Man- szijszk kikötőjében áll a ha­jónk. Üdvözlés, motorosok télen, fölidézve a sok közös élményt, a szép és érdekes emlékeket... Üszik az Irtis vizén a Csernisevszkij, ez a pompás, kényelmes, nagy hajó. Úszik az éjszakában, a csillagos, világos szibériai éjszakában. Mindenki a fedélzeten, a kor­látnak dőlve, még visszainte­getve a partra, a kikötőbe, a búcsút integetőknek. Aztán egy elköszönő kürtszó, és a folyó közepére fordulva még jobban nekilendül a hatal­mas hajótest. Lassan eltűn­nek Tobolszk fényei. Elkezdődött az egy hétig tartó hajóút. Felfedező utunk — Nyugat-Szibériában. Ob vízgyűjtőterülete ez, de a keleti részen seregnyi más folyó erezi még a térképet. És á tavak ezrei. És ez a fo­lyós, tavas, mocsaras terület — mint Lagunov elvtárs mondja —, mind olyan, mint egy úszó sziget — az olajon. Hozzáteszi, hogy mindez itt nem újdonság. Már a har­mincas években, amint az ország gazdaságilag lábra állt, megjelent a Közép-Ob vidékén az első geológusex­pedíció. Ma már százával vannak fúrótornyok, gázfálilyák jel­zik a kutatók útját. A kísérő- gázt még sok helyütt el kell égetni, de helyi felhasználá­sára is készülnek tervek. Szurgutnak már van gázzal működő hőerőműve. Ilyen hőközponitok segítik majd Szibéria fölmelegítését, em­bernek valóbbá szelídítését a jövőben. felvonulása — a szovjet né­pek zászlait viszik a külön- b úszók előtt. A nagy forgal­mú, hajókkal, uszályokkal lüktető kikötőből fenyves hegyoldalra kanyarodunk. Kedves faházak után régi kő­épületek következnek, majd új, panelekből rakott ház­óriások. A tvumeni terület chanti- manysi nemzetiségi körzeté­nek központjában vagyunk, egy félmillió négyzetkilomé­teres terület centrumában. A körzieti párttitkár. Leonid Georgievics Tajmatov —ma­ga is chanti származású — tart beszámolót a városi kul- túrház nagytermében. Utána filmvetítés is kiegészíti. Mi, „nyári szibirjákoli”, most fo­galmat alkothatunk az itteni tél emberpróbáló nehézségei­ről. Robbantás, fúrás, útépí­tés, vezetólcfektetés közben láthatjuk a pufajkás, fülvé­dősapkás embereliet. Látunk a jégcsapok piramisába fa­gyott fúrótornyot. GŐzgomo- lyag és hóvihar keveredik a vásznon. Hegesztők pisztolya vülámlik az óriáscsövek mel­lett. amint összevarr ják a ve­zetékereket. S látunk rén­szarvasszánt és reoülógépet, aminthogy az iskolásgyerekek rajzán is egymás mellett a sítalp és a helikopter, az ősi fenyők és a mai olajkutak. Gk már ilyennek ismerik meg világukat. Nyelvrokonaink, a many- sik és chantik — vágj-, ahogy nálunk szokottabb. vogulok és osztjákok földjén elfogó- dottan állunk mj magyarok: Regulyra, Munkácsi Bemát- ra. Pápai Józsefre gondo­lunk, akik a múlt században nagy nyomort, ínséget — ugyanakkor páratlan népköl­tészeti kincseliet találtak itt kutatóútjukon. Simái Mihály (Következik: 2. Rokonok között.) Valóságos Eldorádó Chantik és manysik földjén Oldal villás szállító jármű GYÁRTJÁK CSEHSZLOVÁKIÁBAN Hosszú rudak, idomvasak, gerendák szállítására speciá­lis járművet készít a cseh­szlovák ipar. Ez a szállítási feladat ugyanis mindeddig sok gondot okozott a gyár­tóknak és a felhasználóknak, iüszen a szokványos emelő­villás targoncák csak kereszt- irányú helyzetben tudják fel­emelni terhüket, a tehergép­kocsikra való felrakodás pe­dig időt rabló, rendszerint csak daruval, vagy kézi erő­vel végezhető művelet. A gépjármű oldalán bemé­lyedést képeztek ki a hidrau­likus teheremelő berendezés számára. Fel- és lerakodás­nál a jármű csuklósán elmoz­dítható segédtámaszai bizto­sítják a stabilitást. Amikor teher nélkül halad a jármű, emelőberendezésének. kétré­szes keretszerkezetét egymás­ba tói ják, és az egészet meg- döntik, hogy a kinyúló villa ne képezzen forgalmi aka­dályt. A járműnek az emelő­berendezéssel ellentétes olda­lán ellensúly akadályozza meg a féloldalas megdőlést. Japán —dét-koreaí egyezmény Kína tiltakozik Mexikó Alkudoznak az emberrablók Hétfőn Észak-Mexikóban négy fegyveres magával hur­colt egy gazdag mexikói ke­reskedőt. Az első jelentések szerint az emberrablók egy­millió pesót követelnek. A Forradalmi Hadsereg (FAR) elnevezésű mexikói gerillaszervezet, melynek tagjai egy liberális képvise­lőt raboltak el, a legutóbbi értesülések szerint mérsékel­te követelését és most az ösz- szes politikai fogoly elenge­dése mellett már hárommillió pesó ellenében is hajlandó szabadon engedni foglya* Eddig ötmilliót, követeltek. Japán kormánykörökben meglepetéssel fogadták a kí­nai külügyminisztérium eré­lyes hangú tiltakozását azon egyezmény ellen, amelyet Ja­pán és Dél-Korea kötött a két ország közötti kontinen­tális talapzat olajkincseinek kiaknázásáról. Kína rámutat, azzal, hogy Japán és Dél-Ko­rea „közös fejlesztési zónát” jelölt ki a Kelet-Kínai tenger térségében, megsértette Kína szuverenitását. Az ebből fa­kadó következményekért — mutat rá a kínai külügymi­nisztérium nyilatkozata — teljes mértékben Japánt és Dél-Koreát terheli a felelős­ség. Ohira külügyminiszter ked­den kijelentette, Kínát rész­letesen tájékoztatták a Tokió es Szöul között megkötött egyezményről. Nem nyilatko­zott azonban arról, hogyan kíván reagálni a japán kor­mány a kínai tiltakozásra. Megfigyelők rámutatnak, a japán—kínai diplomáciai kapcsolatok rendezése óta ez az első eset, hogy nyílt ellen­tét robbant ki Tokió és Pe­king között. Tokióban azzal számolnak, hogy az ügy kö­vetkezményei hatással lesz­nek a japán—kínai kapcsola tok további alakulására­Nyugatnémet hadgyakorlatok Tegnap megkezdődtek a nyugatnémet haditengerészeti erők hadgyakorlatai az Észa­ki- és a Balti-tengeren. A március 31.-ig tartó hadgya­korlaton 25 hajó és szállító­hajó, valamint a haditenge­részeti légierő kötelékei vesz­nek részt. Először az ÜSA történetében Tanúnak idézték az elnököt Richard Nixont, az Egye­sült Államok elnökét hivata­losan megidézték, hogy te­gyen tanúvallomást John Ehrlichman volt belpolitikai főtanácsadó és két társa el­len a Los Angeles-i bíróság előtt folyó perben. Gordon Ringer Kalifornia állam leg­felsőbb bíróságának bírája hétfőn aláírta az idézést, amely kötelezi Nixont, hogy február 25-én és április 15- én jelenjen meg a Los Ange­les-i bíróság előtt. Az Egye­sült Államok történetében ez az első eset, hogy egy állam bírósága elrendelte az elnök személyes tanúvallomását. Mint ismeretes,- John Ehr- lichmant, Nixon elnök volt belpolitikai főtanácsadóját azzal vádolják, hogy az ő fel­hatalmazása alapián hajtot­tak végre betörést a Penta­gon-iratok közreadója. Daniel Ellsberg professzor ideggyó­gyászának irodájába. A Fehér Ház szóvivője ki­jelentette, hogy az elnök al­kotmányos okokból vissz- fogja utasítani az idézést William Saxbe igazságügymi­niszter ugyanakkor közölte megtámadja az idézést, mivel az „negatív precedenst” je­lent. képernyője ELŐTT Az elmúlt hét televíziós műsora bár különlegességet nem tartogatott — hacsak a Clay—Fraizer összecsapás közvetítésére nem fogjuk rá. hogy rendkívüli televí­ziós csemege — azért szol­gált néhány figyelemre méltó eseménnyel, illeitve érdekes programmal. Az új­donságok közül említhetjük a Puskás Tivadarról készí­tett tévéjátékot, a Szép masz­kok sorozat bemutatkozá­sát, a zenés tévészínház újabb premierjét; volt sport is. az esztétikusabb fajtájá­ból. műlesiklás és korcso­lya, az NDK televíziójának egész estét szentelt a Ma­gyar Televízió. És még nem is említettem a minden idők egyik legnagyobb ma­gyar művészének, Bajor Gizinek emlékét idéző Szí­nészmúzeumot. Uraim, beszéljenek Milyen érdekes, egy-egy nemzeti nagyságunk, mond­juk a tudomány kiemelkedő alakja mennyire eltűnhet az utókor köztudatából. Lám Puskás Tivadarról is mily keveset tudunk, és erre csak most döbbentünk rá, hogy láttuk a róla készített televíziós játékot. Világhírű tudós és feltaláló, barátja es üzlettársa Edisonnak, nevéhez fűződik a telefon- központ találmánya, és ő al­kotta meg a rádió ősét. a teiefonhírmondot, — és mi, az utókor mégis alig tudunk róla valamit. Éppen ezért nagy-nagy hiányt pótolt a Televízió az­zal. hogv a múlt század ki­emelkedő magyar feltaláló­jának munkásságát idézte fel — játékba komponálva — a képernyőn. Igaz, Gyár­fás Endre forgatókönyve nem adott bőséges alkalmat a tudós drámájának hite­les, lemberi kofliktusainak meggyőző ábrázolására. Az események felsorakoztatásá­ban ott kísért az életrajz­filmek időbeli sorrend űsé- ge. A tévéjáték képek és szavak segítségével elmond­ja, hogy miként alakult sorsa Puskás Tivadarnak attól a pillanattól kezdve^ hogy Bosztonban megszüle­tik az első telefonközpont, egészen addig, míg a „kor­látlan lehetetlenségek” or­szágában, a feltaláló hazá­jában, a századvégi Ma­gyarországon is meg nem honosodik. A tévéjáték alkotói elő­zetesen azt ígérték, hogy azt Két bemutató a szombati műsomap programjából. Az előbbi egy most induló pél­dázat-sorozat első darabja, amely a középkorba vitt bennünket, közelebbről, Ka- ponya városába, ahol rette­netes sárkány tartja rémü­letben a derék falucska fér- fiait és asszonyait. Balam- bér lovag nem kisebb fel­adatra vállalkozik, hogy eme szörnyeteget „lerontsa”, és hogy megszabadítsa a ka- ponyaiakat az örökös rette­géstől. Nekivág hát a sár­kánynak. lelkesen, meggyő­ződve tettének igazságában, s csak akkor lepődik meg, mikor kiderül, hogy a sár­kány nem más. mintegy konstruált elmés szerkezet, melyei hozzá hasonló fráte­rek mozgatnak, egyházi uraságok irányítanak. íme a történet lényege, s ebből következik aztán a tanul­ság: nem elég engedelmes­kedni az istennek, gondol­ni kell hivatalbeli főnöke­inkre is. Még jó, hogy ki­a harcot, belsőt és drámait is ábrázolni kívánják, ame­lyik Puskás Tivadarban játszódik le, míg végül is felesége akarata ellenére, hátat fordítva a jólétnek a hazatérés mellett dönt, hogy saját hazájában szerezze meg magának a próféfcasá- got. Sajnos, ez a dráma valahogy elsikkadt az ese­mények sorában, nem ka­pott kellő tápot megfelelő motívumokban. Viszont ro­konszenves törekvésként fe­dezhettük fei a tévéjáték­ban a kor ábrázolásának igényét, annak a maradi Magyarországnak a bemu­tatását. amelyik nemhogy egyengette volna kiváló fiai előtt az utat, hanem kicsi­nyességből, féltékenységből vagy épp meg nem értésből ostobán elgáncsolta. Kalandos, fordulatos az életútja Puskás Tivadarnak, beleülő egy romantikus re­génybe, igazi Jókai-hős. Dicséretükre szolgál az al­kotóknak. hogy mégsem szokványos, érzelmes élet- rajzfilmnél kötöttek ki — bár ilyen elem is felfedez­hető, például Puskás Tiva­dar és régi szerelmének ta­lálkozója a budai vendég­lőben — hanem igyekeztek drámai csomópontok köré sűríteni a történeteket. Kár, hogy szándékuk csak rész­ben valósult meg. Ha tehát mint művészi alkotás nem is kifogástalan az Uraim, beszéljenek!, mint ismeretterjesztő mű hasznos tudnivalókkal szol­gált élvezhető módon. Nyári kaland mondják ezt a tanulságot, mert biz isten nem jöttem volna rá. Egyébként van ebben a középkorira stili­zált játékban sok mulatság, erőszakos humor is. Garas Dezső, — ő alakítja Ba- lambért — kellemes és szó­rakoztató. írta Müller Pé­ter, rendezte Rényi Tamás. A Nyári kalanddal a tévé zenés színháza ezúttal a könnyűzene híveinek hó­dolt. Igen laza szövésű me­se, lenge kaland, sok-sok ze­nével. Téma a szerelem, a két főszerep pedig Zalatnay Saroltáé és Koós Jánosé. Rokonszenvesen énekelnek, játékuk azonban már ko­rántsem ilyen megnyerő: darabosan, kifejezés nélkül játszanak. Az Expressz együttes zenei feladatát jól oldia meg, de magából a zenés játékból hiányoznak az igazán eredeti zenei öt­letek. A bemutató nem ütöt­te meg a zenés színház más megelőző bemutatóinál! színvonalát. Szép, maszkok — Röviden Király István akadémi­kus az Űj írásban gondolat- ébresztő tanulmányt tett közzé a közelmúltban, a mindennapi forradalmiság- ról fejtette ki véleményét. A Televízióban Hernádi Miklós ugyanerről faggatta a kiváló irodalomtudóst. Tartalmas, okos beszélgetés volt: lám az egyszerű be­szélgetés is, a szó is lehet élvezetes a képernyőn, ha a mondatok gondolatokat közölnek. Hiteles Dosztoievszkij — ezt mondhatlak az Iván Pirjev alkotta filmről. A Karamazov testvérekről- Végletes szenvedélyek, ugyanakkor lélektani hite­lesség, igen jól megformált figurák, nagyszerű színészi teljesítmények. Elsősoraaji a Dimitrijt alakító Mihail Uljanovra kellett felfigyel­ni. Mennyi erő. milyen drá­mai ság a játékában! A si­kerhez hozzájárult a kitűnő szinkron is: a magvar han­gok között örömmel fedeztük fel Csomós Marit, a férfi- bolondító, szépséges Gru- senyka hangjaként. Színes, változatos, gazdag programmal mutatkozott be az NDK televíziója, a csaknem ötórás műsorban jól egészítették ki — tarta­lomban és hangulatban — egymást a különböző témá­jú , kisfilmek, az élet más­más tájaira kalauzolva el s magyar nézőt. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom