Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-28 / 49. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1974. február 38. Két ű' autószerviz épül a megyében Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Dr. Marótí Lászlónak, a KISZ KB első titkárának elnökletével tegnap ülést tartott a Magyar Kammunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt — Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is — az ifjúsági vezetők tájékoztatót hallgattak meg az idei forradalmi ifjúsági napok előkészületeiről, majd megvitatták a KISZ 1975 áprilisáig szóló akcióprogramját. 1974-ben például — az ifjúsági törvény végrehajtási utasításának rendelkezései szerint — megrendezik a fiatalok parlamentjeit, azokat a fórumokat, amelyeken mérleget készítenek az ifjúsági törvény elfogadása óta eltelt időszak eredményeiről és gondjairól. Megrendezik az „Alkotó ifjúság” című pályázatot és kiállítást, készülnek felszabadulásunk 30. évfordulójának megünneplésére, sor kerül számos nemzetközi szolidaritási akcióra, sok honvédelmi, sport- és kulturális rendezvényre. 1974-ben is meghirdetik a Kiváló ifjúsági klub pályázatot, 1975 tavaszán pedig — a Televízióval együtt — jubileumi Ki mi tud? vetélkedőt rendeznek. 1974 nyarán 50 ezer középiskolás, egyetemista és főiskolai hallgató vehet részt a KISZ nyári építőtáboraiban, s a KISZ lesz a házigazdája a nemzetközi diákszövetség XI. kongresszusának. A KISZ Központi Bizottsága az akcióprogramot elfogadta, majd' személyi kérdésekben döntött. Dr. Gombár Józsefet — más, fontos megbízatása miatt — titkári tisztségéből, érdemei elismerése mellett felmentette. A Központi Bizottság Barabás Jánost, a KB egyetemi és főiskolai osztályának vezetőjét a Központi Bizottság titkárává megválasztotta. (Tudósítónktól) Szolnok megye ipari szövetkezetei az elmúlt évben csak 93.7 százalékra teljesítették szolgáltatási tervüket és a vártnál lassabban nőtt a aemelt ágazatok, a lakáskarbantartás, a gépkocsi, tévé, rádió javítások értéke is. A szövetkezetek vezetőinek szerdán Szolnokon megtartott tanácskozásán a visszaesés okairól és a szolgáltatás fejlesztésére hozott központi intézkedések megyei megvalósításáról tanácskoztak. A tanácskozáson elmondták. hogy Szolnok megyé- nen 54 szolgáltatással is foglalkozó ipari szövetkezetét érintenek az új rendelkezések, amelyek hatására várhatóan már-ebben az éviién 5—6 százalékkal emelkedik a lakosság és a közü- letek részére végzett szolgáltató jellegű munka értéke. Javítja az ellátást a Tiszafüreden és Jászberényben épülő, egyenként százezer óra évi kapacitású autószerviz, s a szolgáltató szövetkezetekben íqIvó rekon- srrokciók. amelyek ugyancsak a jövő év végéig feje- vé-sn-k be. Alapelv: a gazdaságosság (Folytatás az 1. oldalról.) kevesebb az öntözött terület hazánkban. A lemaradás egyik oka. hogy időközben emelkedtek a vízügyi építkezések költségei, drágultak az öntözőberendezések. ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek sem eléggé érdekeltek a költséges beruházások rnegva' ósításában. Az öntözés ugyanis jelenleg a legtöbb pénzt igénylő mezőgazdasági beruházások közé tartozik, és ha a mesterséges csapadékot nem megfelelően alkalmazzák, a ráfordítások és az eredmények mérlege kedvezőt'“n. Ezért a tanulmány készítői alapelv- ként rögzítették, hogv az öntözést be kell építeni a többi termelési feltétel rendszerébe. csak ott szabad öntözni, ahol a gazdálkodási feltétélek megérettek erre, ahol viszont megépítik a berendezéseket, ott azokat ki is kell használni. A tanulmánvterv szerint a következő ötévp tervben közgazdasági eszkó- fc zökkel — a különböző állami támogatásokkal, preferenciákkal hitelekkel — kell érdekeltebbé tenni á gazdaságokat az öntözött területek bővítésében. Ott kell megvalósítani a vízügyi beruházásokat, ahol az öntözév'z a magas színvonalú gazdálkodás, vagy a kiemelt célok — például zöldségtermesztés. illetve iparszerű termelési rendszerek — megvalósításét segíti. 1976—1980 között a terv szerint 500 ezerről 600—650 ezerre kell növelni hazánkban az öntözött területet, és ezzel egy időben mintegy 100 ezer' hektáron korszerűsíteni kell a meglevő berendezéseket. A tervezett fejlesztés 70 százaléka a Tisza völgyében, a kiskörei vízlépcső hatásterületén valósul meg. A gazdaságos öntözéshez nélkülözhetetlen korszerű gépek. berendezések hazai gyártása ma még megoldatlan, ezért, a tanulmány készítői javasolják, hogy a MEZŐGÉP Trösztöt bízzák meg a felszerelések gyártásával. így egy helyen lehet összpontosítani az őntöző’s^'-en'tef műszaki fejlesztését és soro- -atevártá«át is. kifejleszthető1? a szükséges géoesaládok és végre megoldódik az alkatrészellátás is. Az öntözéses gazdálkodás műszaki, agrotechnikai, közgazdasági kérdéseinek megválaszolása a széles körben felhaszná’ható gazdálkodási módszerek kikísérletezése a FAO támogatásával működő alföldi modellgazdaságok feladata. Ezek a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a következő ötéves tervben js hasonló feladatot kapnak. foglalkoznak többek kfl- - zött az öntözéses rét- és legelőgazdálkodás és a hazai szarvasmarha-program, az iparszerű zöldségtermesztés különböző modelljeinek elkészítésével, Feladatuk ezenkívül a mezőgazdaság új vezetési és szervezési módszereinek kidolgozása. P. É Az 1973. évi költségvetés és fejlesztési terv végrehajtásáról, az idei költségvetés- és fejlesztési terv megállapításáról tárgyalt tegnapi ülésén a jászberényi Városi Tanacs. . Az I973-ra megállapított költségvetés 69 millió 702 ezer forint volt, ami — különböző módosításokkal — az év végére 75 millió 806 ezer forintra emelkedett. A tanács 1973. évi gazdálkodása eredményes volt, munkájában segítették a város üzemei és intézményei. A lakosság jelentős anyagi hozzájárulással és 7 millió forint értékű társadalmi munkával vett részt a város fejlesztésében. Az idén a fejlesztésré előirányzott 91 millió 835 ezer forintból a következő beruházások megvalósítását tervezik: befejezik a Varga úti 42 lakás, a háztömb fűtését szolgáló kazánház és újabb 53 lakás építését. Elkészül további 87 lakás kivitelezési terve is. Folytatódik a vízmű építése, a vízhálózat bővítése, kózművesítik á Pelyhespart tataál oldalát. __ ___ A z egészségügyi ellátás javítását szolgálja majd a 24 munkahelyes szakorvosi rendelőintézet, megnyitása. Elkezdik a 60 ágyas sebészeti pavilon építését, átadják az új mentőállomást A művelődési ágazat jelentősebb beruházásai: a pelyhesparti 4 tantermes általános iskola, a 40 személyes bölcsőde, valamint a Lenin út mellett a 100 személyes óvoda építése. Az idén adják át rendeltetésének az új MHSZ szék- . házat, sor kerül az új piactér közművesítésére, a fedett csarnok felépítésére. A városfejlesztésben továbbra is szükség lesz a lakosság Segítségére. Az 1974-re 8 millió forint értékű társadalmi munkára számít a tanács. A tanács a költségvetési beszámolót és az idei terveket jóváhagyta. • • • A mezőtúri Városi Tanács tegnapi ülésének is az idei költségvetési és fejlesztési terv volt a központi témája, A pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztály" jelentés® szerint ebben az évben 55 millió 160 ezer forintból kell a költségvetésnek gazdálkodnia. És mire futja a 14 millió 442 ezer forintos fejlesztési alapból? A tanácstagi beszámolókon elhangzott közérdekű bejelentéseket is figyelembe- véve rangsorolták az igényeket, mikor kialakították a fejlesztési tervet. Június végéig befejezik és átadják a város lakóinak a~ új főtéri lakótömb fÖl i'z'r.l- jén kialakított üzletsort: a divatboltot, a GELKA-t, a modern presszót és a korszerű gyógyszertárat. Az idén kezdik építeni a 75 személyes középiskolás fiúkollégiumát, ahová a tervek szerint a kővetkező tanévben már beköltözhetnék a diákok- Több millió forintos költséggel korszerűsítik a várost átszelő Petőfi utat. Ezek lesznek az idén Mezőtúr legnagyobb ás legRó't- ségesebb beruházásai, amelyeket a kisebb jelentősegű fejlesztésekkel együtt a városi tanácsülés , résztvevői tegnap egyhangúlag elfogadtak. . ____ A z asszony a nagykendő alatt hozta a máiét. A ló ina reszketett. Szikvirágos, fehér hantok vicsorogtak. A gyerek végigbukdácsolt a rögökön: „Idesapám, ez tényleg a mi földünk?’’ A nádasból felrebbentek a madarak- A kucsmás ember még a szülőanyját is átkozta, hogy itt ho2ta a világra... A mezőtúri Vfzközben történt. 1948-ban. Hideg, böjti szelek fújtak. Kádár Imre, Varga Antal. Vékony Ferenc, Sőrés Zsig- mond. meg még tizenegyné- hányan, mezőtúri szegényné- pek. úgy voltak vele: ennél rosszabb már nem lehet. red*x zvddal később a Vörös Október Tsz bőrkanapáiáp ülünk Vékony Ferenccel. Nyugdíjas máj-. Fekete, prémes kabátja gombjaival játszik. — Jobb lett? Rosszabb? — Hatvan hold rizsre szövetkeztünk. Szép tábla volt, ió kövér rizs. nagyon széo ... Aztán jött egy köd. elvitte a betegség. Éhkoppra irdarad- tunk, huszonöt család, száz. sovány temnlomegere. Azas2- szonyok versenyt Jajgattak, a bíbicekkel. Eh, ne is beszeljünk róla... ' — Szétmentek? — Igen is. meg nem is. A szegény vándorol. A gazdag nyughat. Mink bolyongtunk, de vénül is együtt maradtunk. Olyanok voltunk, mint az esti kismadarak a lámpa körül. De épp’ ez is volt a baj. Nem igen előre csata- dosturvk. , hanem girbén-gur- ban. ~ Ősszé-vissza. Vatámit azért. no. — mozdultunk. A semminél nincsen is több. ’?2-b™ én lettem az elnök. Nem sokéig bírtam, belmon- nantam. Tudja hogy vetettünk? Elszórtuk a magot, próbáltuk bedolgozni. Nem vette be a föld. A b!-vávv->i tanostattuk bele... Már ahol! Akkora földünk volt. hogy elnök koromban egvsner se tudtam körbe gyalogolni. A Vörös Október Volgáiéval is félóra járás a határ. Középen a Hármas-Körös, komppal a hátán. Szelíd füzesek'. rigótanvás b-'-lmk. Ős- gvepek. szántók, mázsás, fehér hantok. ^ A ttöxvor t\ majorban boronának verik a vasat a kovácsok. Az AGROKER-nél kanható erős boronák szétszakadnak a tsz földjein. Még erősebb kell! Fé’száz csa’ád kapaszkodik ezekbe a komisz hantokba, nádverte legelőkbe. Négyezer hektáruk van. holdanként átlagosan hat aranvko- rona-értékűek. Vagv ezerötszáz ho’diuk 80 fillóres koldus föld. Vaskoronás táblák ezek, nem aranykoronások. Mi marad meg ebben a földben? A vadfű. Ki bír ezen a földön- megélni? A yörös Október tagsága. De messzi van idáig! Tizennyolc tsz-elód után örökösök húsz elnök re"'^ vét mosták el a vadvizek Néme- lviknek a becsületét Is. — dehát a s2ú“+*e fa könnyebben törik. A gyengével könv- nyen elbánt, ez a v'dék. Aki éhes az gvénse. De ez már a múlté. Csunán azok tisztességért említíük. akik’ gvengén is erősek voltak, s állva maradtak Megszeppentek már valamelyest ezek a’ földek. Nyolcvan trak*oregv- ef.a narar-soi n«k'k. Tavaly Is hat DT—75-Öst. két MT2— S0-est. egy rizskombáint. egy. silókombáint ’és tucatnvi más eéoet vett a tsz. — három és fél millió forintért. Acé’bosarak mindenfelé a határban. Három évre rá, hogy szanálták őket. Léinárt Lajos növényvédő szakmunkás DT-vél forgatja a rizsföldet. Az elnökkel, Nagy Zoltánnal nézzük a birkózást ' — Bírsz vele? A traktoros hatalmas szál férfi. Nagy fa a szép erdőből. — Van, ahol megfog! Van. De azért boldogulunk. Már boldogulnak. Nem korianderrel, ricinussal még még harmincfajta, a túri földet ezelőtt sose látott növénnyel bajlódnak. hanem csak azzal, ami megéri. Tavaly már 41 mázsa takarmánybúzát adott egy hektár. Lucernaszénából 51 mázsát takarítottak be a gének. Minden munkafolyamat gépesítve van. De nincs megállás. 4 Lpnart-lanyán másfél száz szarvasmarha. Az egyéves „kisbocik” — öt—öt és fél mázsásak — hálásan nyalogatják a gondozó kezét. Ez a tanya Fekécs János birodalma. — Hogy vagy, János? — Hát... nem is tudom ... Megizzadtam az este. — Valami baj...? — Ah... Az algebra. M«g- izzasztott a tanár. A nyolcadikat tapossa. Muszáj, mondja, másképpen nem kapok jogosítványt. — Ahhoz mit szólsz amit q múltkor említettem? A kér észt jászlas megoldásról... •— Jól gondolod. Ez így nem jó. Rossz a területkihasználás, Szétverjük a betont ..begépesítünk”. Vagy negyven jószággal több elfér... / Már tervezik is az elnökkel, hogy mit. hogyan... Mind a keftó megszállott ember. Nagyon sok ilyet „termett” mostanság a töri határ,- Szerencsére, mert ők nem kapaszkodnak a kocsiba, hanem tolják, tgv aztán még azok is mozognak, akik inkább csak ráakaszkodtak a szekérre. — Egyformán húz itt már mindenki — mondja Nagy Zoltán. — Hány éve ment rá? — Sokunknak, nemcsak nekem. ’60 óta vagyok itt. Négy évvel az egyetem után lettem főagronómus. Aztán elnök. — Hogy zártak? — Száznyolc forintot ér egy munkanap. Stóoen gyarapodott a múlt -évben a tiszta vagyonunk nőtt a nyereség, valamicske tartalékunk is van. De azért még mindig böjtölnünk kell. — Böjtölni? — Nem úgy. mint régen. Csakhát add’’g kell nyújtózkodni. ameddig a takaró ér. Már a holnapnak élünk, — Mit ígér? — Kiszámítottuk: ha elemi kár közbe nem üt. két év múlva már 20—20 millió forint árbevételt hoz a szarvaS- marha-tenvésztés. Erre minden esélyünk megvan. Az év végéig ötszáz tehenünk lesz, jövőre hétszázötven, 1976- ban már ezer. — s természetesen a szaporulat. — Hagyománya van Itt a szarvasmarha-tenyésztésnek? — A mi földje'nk iórészén csak a szegénységnek volt hagyománya. szinte semmi másnak.,. Elnyűtt, toldozott, foltozott majorságok szerteszét a határban. Ha a Körös mak- rancoskodik. a kettes üzemegységet csak negyven kilométeres kerülővel lehet elérni. A malorok a karámok tömve szarvasmarhával, hízónö- vendéká'lavikkal. Értem már mire mondta az elnök hoev mée most is „böjtölniük” kell. Az ötvenes években történt. Kállai Imre Kossuthdíjas állatgondozó kétségbeesetten üzent be a központba: „Ha holnapra nem küldtök takarmányt, már ne is küldjétek, mert minden jószág elpusztul éhen ...” A’ Lénárt-taayán még mindig az' 1972-ben termett takarmányt etetik a jószágokkal. A tavalyihoz még hozzá se nyúltak,, annyi van. Ez már gazdaság. De a Jószágok 'korszerűtlen, imígy- amúgy fabrikált istállókban, karámokban vannak. Ez még szegénység. Ezt az ellentétet is feloldja maid az idő, a munka. Nazvobbakkal is elbírt. Az önetetős, silópalán- kos mélvalmos. mod°m istállók kéne már ott vibrál a a túri határban, a Körös partján. Egy régi lóistállóban finom esztergagép zizeg, milliméter pontossággal alakítja a fémet. Az eeész tsz tudományos megalapozottsággal dolgozik. Mit tud ez ellen tenni az ősgvep az istálló tnögiben? Semmit, lapulhat. A régi zaboskamrában villanymotorok. Ezekkel tatán a nádi- • verebek feleselnek? Fodor János villanyszere-' lő huszonhárom éve szolgálja a hajdani, kiskenyerű szövetkezetét. — Sikerül az a kapcsoló, Jani bátyám? — A szakaszos kapcsoló ? ,..Ide figyelj itt van-é...! Hogyne sikerülne. Ezekért aztán igazán ne adjunk ki két és fél ezret, kihozzuk hatszázból ... Ki ám. — Biztonságos lesz? — Nyugodtan alhatsz! Én is úgv szeretek Tudom én: vannak, akik még mindig úgy nyúlnak a dróthoz, mintha a bomyú kötelét fognák! , Kicsi drót kicsi áram. azt gondolják... Hát nem! Legyél csak nyugodt, jól megcsináljuk ... A gépszínekben, az udvaron, a traktorokat javítgatják. a pótkocsikat festik. Az asztalosműhely melegében labdányi naráncsot hámoz egv gyerek. Az esztegálvos arról vitatkozik a komájával, hogy miért kapott ötöst a „Real” a Barcelonától... A major mögött fél íalu- nyi fehér szik. * — Ez a legkutyább...! Mutogatni lehetne valami nagy múzeumban, hogy ezen még a tücsök se élne rheg. Ide építjük a futballnályát, ez a rész csak arra jó. It fid» r Imre bácsi az alapító, ’48-ban, munkába menet, a magas Berettyó-híd- ról szétmutatott a határra: „Nézzétek, valamikor ez a rossz fene föld mind egybe lesz, aztán minden holdja jó lesz valamire”. Tíz. szövetkezetbéli fiatal mérnök gondo’kodik azon, hogy minden madárugrásnyi föld ió 1 égvén valamire, hasznot hozzon. Két idős ember állítja meg az elnököt: — Megyünk a tanfolyamra. A rizsőrök. ötszáz hektárba újra rizst vetnek. Azért volt a szántással .olvan tengernagy munka, nogy rendbe jöjjenek a rizstelepek. Ze- torok húznak el mellettünk, viszik a műtrágyát. — Mondja — kérdem az elnöktől —■„ van itt gyalogmunkás? — Nincs. Alig. Tíz—húsz, ha van... A hideg böjti szelekre már jobbára csak az öregek emlékeznek. Szutor Gvula alapítótag megírta visszaemlékezéseit a szövetkezet üzemi lapiában. ..1949-ben végelszámolásként 45 kiló életet kaptunk." Mástól tudom: visszaadták a közösbe vetőmagnak. Jó mag volt az!. Tiszai Lajos Napirenden t A költségvetés és a városfejlesztés Tanácsülés Jászberényben és Mezőtúron Vas koronás földeken ÍÍ'N'VNNW’-:- fc ' '- • I
