Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-21 / 43. szám
1974. február 2t. SZOLNOK MEGYEI NEPLAE 3 I Fiatalok a húsprosráruért Bővül a kishatármenti árucsere-forgalom Tárgyalás Szolnokon A Magyar Komjpunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusán határozta el, hogy támogatja az állattenyésztés fejlesztésére, az állati eredetű termékek feldolgozására és azok belföldi forgalmazására, exportjára vonatkozó népgazdasági tervek megvalósítását. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága felhívással fordult a falusi, mezőgazdaságban dolgozó fiatalokhoz. — A KISZ VIII. kongresz- szusán határozta el — kezdődik a felhívás, — hogy támogatja az állattenyésztés fejlesztőére, az állati eredetű term; kék feldolgozására és azok beiföldi forgalmazására, exportjára vonatkozó nép- gazüasí gi célok megvalósítását. Azóta a KISZ-szervezetek a mine ennapi munkájuk so- án sz les körű és eredmé- ^es te ekenységet bontakoznak ki. Az érintett fiata- kkal többek között megis- '-tei ik a húsprogram teljessel ek jelentőségét. A jól -váll tenyésztési eljáráso- t. tartási és feldblgozási hnoiógiékat népszerűsítik, erjesztésüket segítik. Nagy • jzt vállalnak a szüksége? ,/akmunkásgárda biztosításá- qóL közreműködnek az élel- miszergazdasági szakmák iránti érdeklődés felkeltésében. A fiatalokat, a KISZ- tagokat jobb munkavégzésre serkentik, továbbtanulásukat, szakmai és politikai képzésüket, továbbképzésüket támogatják. Társadalmi munkaak- 1 ciókat szerveznek az áilatte- nyésztő-telepek építése, üzemeltetése, a termékek előállítása, feldolgozása helyi feladatainak eredményesebb teljesítésére. Ezeket jól egészítik ki a szakmai, politikai vetélkedők. Azonban a munka fejlesztésének, szélesítésének továb-- bi lehetőségei is vannak. Ezért a KISZ KB-Vál, s a MÉM-mel együttműködve a Magyar Televízió a tapasztalatok átadása és hasznosítása érdekében Í974-beft 12 adásból ólló sorozatot indít. A KISZ KB kéri azokat a KtSZ-szervezeteket, ifjúsági kollektívákat, akik az 1974. évi akcióprogramjukban tervezték ezzel összefüggő feladataikat és annak közkincs- csé tételét is hasznosnak tartják, 1974. március 20-ig küldjék be programjukat a TV Ifjúsági osztályára (Budapest, V. Szabadság tér 17.). A Televízió áprilistól kezdődően havonta 10—15 perces riportokban bemutatja azoknak a KISZ-szervezeteknek a véd- nökségi munkáját, akik a húsprogram érdekében kimagasló feladatokat végeznek. Részletesebb tudnivalókat a KISZ megyei bizottságok készséggel megadják. (Tudósítónktól) Üzleteinkben gyakran találunk olyan áruféleségeket, amelyek külföldi márkát viselnek. Az élelmiszercikkek, vegyiáruk tekintélyes részét a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedélmi Vállalat értékesíti. A kishatármenti árucserét öt éve végzik. Kezdetben Jugoszlávia határmenti településeinek kereskedelmi vállalataival alakítottak ki termékeny kapcsolatot, jelenleg már négy ország tartozik partnerei közé. Az eddigi tapasztalatok szerint az ilyenfajta kereskedelmi vállalkozással jelentősen bővíthető az üzletek áruválasztéka, szűkíthető a hiánycikkek listája. A vállalat speciális osztálya a KONSUMEX, illetve a HUNG AROCOOP szövetkezeti külkereskedelmi cégek közreműködésével tavaly 48 millió forint értékű exjport— import forgalmat bonyolított !e. Gyakorlatilag az ország kishatármenti forgalmának 50—60 százalékát finanszírozta. A négy országból a legkülönfélébb árukat vásárolják és a vállalat is széles választékot kínál vevőinek. Lengyelországból például folyamatosan kitűnő minőségű burgonyapelyhet vásárolnak Az importárut a Heves megyei MÉK Szövetkezeti Vállalat az egyszerű társulás tagjaként Csomagolja és szállítja az ország egész területére. A hasonló francia, olasz és svéd burgonyakészítményeknél mintegy 60—80 százalékkal olcsóbb pehely népszerű a vásárlók körében. Csehszlovákiából a nálunk hiánycikknek számító -'ácolt halat, valamint papírszalvétát vásárolnak rendszeresen, TOMI mosószerek és nátrium papírzsák fejében. A jugoszláv tésztagyárak magyar nyersanyagból bérmunkában tésztaféléket, sóspálcikákat készítenek — a FŰSZERT Vállalat megrendelésére. A jugoszláv cégek főleg dióbelét, festékárut, és konzerveket igényeltek többek között cserébe. A vállalat vezetőinek romániai látogatását viszonozva öttagú román kereskedelmi delegáció érkezett Szolnokra, a Szatmár megyei Kereskedelmi Igazgatóságtól, Bum- bulucz Oktavian igazgató Vezetésével. A FÜSZÉRT-nél lezajlott tanácskozáson megvitatták az idei lehetőségeket, a határmenti árucsere- forgalom további bővítését. Karcagi nyugdíjasok szövetkezete Gyors, megbízható munkát végeznek Három évvel ezelőtt alakult Karcagon, az ország első és eddig még egyetlen nyugdíjasokból álló javító szolgáltató szövetkezete. Tagjainak zöme 60—70 év közötti. nyugdíjas szakmunkás, de nem ritka közöttük a 75 éves sem. Szolgáltatásaikat hamar megszerette a város lakossága. Gyorsan, pontosan, megbízhatóan, — és ami döntő — olcsón dolgoznak. Elsősorban a kőműves, az asztalos, a cipész és a műszerész munkák iránt nagy az érdeklő-, dés. A zár javításától a tatarozásig mindent megcsinálnak, vállalják a bútor és a kerékpár garanciális javítását, újabban pedig az olajkályháét is. A tavalyi termelési értékük 870 ezer forint volt. összes szolgáltatásaikból 61 százalékot végeztek a lakosságnak. Ha azonban figyelembe vesszük az ebbe a kategóriába tartozó iskolákat, és a különböző oktatási intézményeket is, az előbbi szám meghaladja a 71 százalékot. A szövetkezet nyugdíjas dolgozói nem keresnek rosszul, átlagkeresetük havonta mintegy kettőezer forint. Évente csaknem eZer szolgáltatást végeznek a lakosságnak. Előfordul, hogy elromlott háztartási gépet visznek be A helyszínen megjavítják. A lakossági igények kielégítését szó szerint értelmezik, tőlük a fél — nem távozik üres kézzel. — Jó a kapcsolatuk a város többi szövetkezeteivel, elsősorban a FE- I.ISZ nyújt sok segítséget, főleg ha anyaghiánnyal küz- denek. Ay Ferenc, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy az idén tovább bővítik szolgáltatásaikat. Létrehozzák az "üveges, a festő- és mázolórészlegüket is, és változatlanul a lakosság igényeinek a maradéktalan kielégítésére törekszenek. A hazai számítógép-program egyik fellegvára Egerben a VILATI gyáregysége. Készül itt lyukszalagelőkészítő berendezés, elektronikus szer számgépvezérlő. Képünkön: Ellenőrzik a nyomtatott áram köröket Harmincnégy milliárd — ötletekből Április 12: újítók országos tanácskozása Százharminc Erzsébet-híd. Vagy tizennyolc Tiszamenti Vegyiművek. Öt algyői nagyságú olajmező felszíni technológiai berendezése. Ennyi telne ki abból a 34 milliárd forintos megtakarításból, illetve termelési többletből, amit az országnak az újítások az elmúlt huszonöt évben jelentettek. 1948. végén jelent meg az első újításokkal foglalkozó rendelet, s elindult útjára az egyre terebélyesedő mozgalom. Egyre terebélyesedő, de nem mentes á gondoktól. A jelenlegi helyzetről, a fejlődés lehetőségeiről. a tennivalókról tegnap Budapesten a Magyar Sajtó Házában Méhes Lajos, a Vas- Fém -és Villamosenergiaioari Szakszervezet főtitkára tartott sajtótájékoztatót. 1968-ban. az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetésekor. az újítások szabályozásában két a lan ve tő változás történt. Külön kategóriába sorolták azokat, akik képzettségüknél. beosztásuknál fogva nem kaohattak úiítási díiat, de prémiumot, jutalmat igen. A vállalatokat pedig arra kötelezték, hogv az úiítási díjakat a részesedési alapból fizessék. A változtatások javító szándéka vitathatatlan. Céljuk az volt. hogv kiküszöbölték a visszaélés lehetőségeit. azt hogy egyesek olyan dolgokból is újítást fabrikáljanak, amit elvégezni egyébként munkaköri kötelességük. Másrészt — szintén a mondvacsinált újítások ellen — arra akarták ösztönözni a vállalatokat, hogy csak azokat az újításokat fogadják el és fizessék meg, amelyeket valóban hasznosítanak is. (Ha egy vállalat a mindenkit érintő részesedési alapból fizet, jobban megnézi hová teszi a pénzt.) A várt „hatásfok növekedés” be is következett. Nagyobb lett egy-egy újítás gazdasági eredménye, az újítások száma azonban csökkent. 1967-ben még 176 ezer újítást adtak be az ország üzemeiben. 1970-ben ez a szám 80 ezerre zsugorodott. Az újítások ilyen mértékű anádása mindenképpen káros hiszen a mozgalom a dolgozók szemléletformálásának is fontos eszköze. Nemcsak az újítási díj. de a javítani akarás szándéka, a közösség érdekei is ösztönzik a munkálat ésszerűsítő embert. Ezért nem közömbös hányán vállalkoznak újításra. 1970-től, az időközben megszerzett tan^szt-'-'tok alapján, az üzemek, vállalatok már igyekeztek az úiítási szabályzatokat tökéletesíteni. Tavaly pedig megjelent egy rendelet, amely kötelességévé teszi minden vezetőnek, hogy foglalkozzon az újítókkal. A korábbi intézkedések erényeinek megtartása mellett módosításokon is gondolkodnak már, ezek még ebben az évben megjelennek. De a központi intézkedé seken túl. hagy a mozgalom egészséges fejlődése biztosi tott legyen, olyan dolgokon is változtatni kell, amelye két nem lehet rendeletekkei szabályozni. Ma még nagyon kevés például a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló újítás. Sokhelyütt nincs is becsülete az ilyennek, mert haszna nem mutatható ki forintban. Általában keveset hallani a kiváló újítókról. A mozgalom üzemi, vállalati propagandája még nem minden esetben megfelelő. Az elbírálás felelősségének tudatosítása, az elfogadás, a hasznosítás folyamatának rövidítése, az anyagi elismerés tisztaságának biztosítása, az erkölcsi megbecsülés fokozása, mind a munkások újítókedvét növeli. Április 12-én összeül az ország újítóinak tanácskozása. A mozgalom születésének 25. évfordulója, (ha sokan akar ják és belátják ennek gazdasági és szemléletformáló 1e lentőségét) egy úi^bb fellendülés kezdete lehet. T. P. Búcsú a szolgálattól 4 z emberek többsége öt- venkét éves korában meg erejének teljében van. Az újat; mindig befogadni kész és intellektuálisan feldolgozni, önmaga számára hasznosítani tudó ember ekkorra éri el. hogy kellő elméleti megalapozottság mellett már aligha éri meglepetés az életben. Vannak azonban gyorsan élő emberek, akiknek gyertyája mindkét oldalon ég. s erejük, energiájuk hamarabb kilobban, min a „józan mértékleteseké”, akik csak az idővel öregszenek, s nem maguk hajtják az időt. A Máthé László élete ilyen jS&on élet. Győrben, a negyvenes évek elején lehetett volna megbecsült iparos, ha csak önmagával törődik, s nem néz tovább a szűk környezet határain. Bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1941 óta folyamatosan tagja a pártnak. így beszélt erről egy Interjúban, amelyet a fel- szabadulás 25. évfordulóján készítettek vele, — „A vasasok vontak be. Negyvenegyben. Marxista ifjúsági tanulókört szerveztünk. Titokban tanultpnk. — Plakátokat ragasztottunk, röpcédulákat szórtunk. Tiltakoztunk a háború ellen, Ló- nyai Sándorral is. aki szintén újságíró lett. Volt közöttünk egy spicli. Lebuktunk. Az egész győri ifimozgalom a rendőrség kezére került. Pofozhatták az ifiket, semmit nem szedtek ki belőlük.” A párt, a szocializmus ügye melletti elkötelezettség végigkísérte egész életét. A rendőrpofonok a kívánttal éppen ellentétes hatást értek el nála. Nem gyengítették, hanem megszilárdították elszántságát. Az elszántságból tellett azokra az évekre is, amikor a harc ugyan más körülmények között folyt, de alig volt könnyebb, mint a fel- szabadulás előtt. így vallott erről az Időszakról: — A felszabadulás után kerültem Csabára. A Magyar Kommunista Párt kerületi titkára lettem, társadalmi munkában természetesen. — Meg a város választóbizottsági elnöke is. Nehéz időszak volt. A reakció támadott. 1949-től 1953-ig függetlenített pártmunkás volt Békéscsabán, majd a párt Békés megyei lapjának, a Viharsarok Néoének lett felelős szerkesztője. Élete ettől kezdve összeforrott az újságírással. Ezt a kapcsolatot csak az ellenforradalom tudta rövid időre megszakítani. A legnehezebb időszakban, amikor a szocialista rem''-er léte forgott kockán, talán felsajdult az egykori rendőrpofonok emléke is, amikor a karhatalomban fegyvert fogott az osztályellenség ellen. A konszolidáció után. a megtisztult, felfrissült légkörben visszatért az újságíráshoz. Oda ment, ahol szükség volt rá, s olyan beosztásba, amelybe az adott körülmények között legjobban tudta teljesíteni önként vállalt szolgálatát. Olvasó- szerkesztő volt Veszprémben, majd 1960-tól a Szolnok megyei Néplap munkatársa lett. Előbb rovatvezetői, majd fő- munkatársi megbízást kapott, s az elmúlt években a szerkesztőségi pártalapszer- vezet titkára volt. Újságírói munkáját az önfegyelem, a pontosság, megbízhatóság jellemezte. Nem a csillogást, az elegáns külsőségeket kereste cikkeiben. Azt tartotta legfontosabb céljának, hogy írásai a szó köznani értelmében hasznosak legyenek. írásaiban mindig azokhoz szólt és az ő nyelvűken, akik közül maga is kikerült. Egészen a legutóbbi hónapokig, egészségének súlyosabb megromlásáig igen sokat dolgozott. Munkatársai, kollegái példának tekinthették szorgalmát, pontosságát, a szerkesztők mindig biztosan számíthattak írásaira. A fiatalos szellem meg újabb és újabb nehéz feladat. vállalására hajszolta volna a testet, de a betegség megálljt parancsolt. Tartalmas, küzdelmes évtizedek után most ki kell állnia a sorból, el kell búcsúznia a szolgálattól, hogy még hos2- szú ideig élvezhesse a megérdemelt pihenést 1957 és 1970 között államunk négy kitüntetéssel fejezte ki megbecsülését. Megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, a Sz<>- cialista Hazáért Érdemrendet, a Munka Érdemrend bronz fokozatát, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. • • * Nyugalomba vonulása alkalmából bensőséges ünnepségen búcsúztak el tőle elvtársai. munkatársai. A szerkesztőtökben tegnap megtartott ünn^n'töen adta át részére az Elnöki Tanács nevében dr, Maloros Károly, a megyei pártbizottság titkára a Munka Érdemrend arany fokozatát. ÉLEST TARTÓI\ A TOT ELISuRSÍGh Tegnap Moharos József elnökhelyettes vezetésével Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, az ülésen részt vett dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés ügyi minisztériumi államti t kár is. Az elnökség megtárgyalta a téeszek munka- és üzem szervezésének helyzetét, va lamint az ezzel kapcsolatos fejlesztési feladatokat Meg állapították, hogy a téeszek többségének üzemi mérete az elmúlt években elérte az optimális arányokat; az átló gosan 2212 hektár területű szövetkezeti gazdaságok több sége képes arra, hogv egyedül vagy más gazdaságokkal társulva befogadja a legújabb termelési eljárásokat amelvek termelékennyé és gazdaságossá teszik a munkát Az elnökség határozatot hozott arról, hogy a téeszek munka- és üzemszervezésének kérdését az országos tanács soronkovetkező plénuma elé teiÉBtóaÉÉfei - *■*’ ' í /
