Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-20 / 42. szám

1974. február 2®. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A pályakezdő szakmunkások esélyei Sok pad üresen — A „divatos” szakmák túlnépesedése r ÄE idén mintegy 63 ezer végzős hagyja el a szakmun­kásképző intézeteket, hogy megkezdje a munkát választott életpályáján. Milyen lehetőségeik vannak a pályakezdő fia­tal szakmunkásoknak, valamennyien el tudnak-e maid he­lyezkedni szakmájukban? — kérdezte a Munkaügyi Minisz­tériumban az MTI munkatársa. P All a malom, áll a vitorlája Helyreállítják a karcagi szélmalmot (pl) , jf——v^^'wvv^nnfTfyiflrtlOOOOQOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOC^OOCOXüOOOOQOOMOOOOC^OOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOŰQOOCxyririnfKY^vvvvvv.r^vvvi— LÉPCSŐ AZ ALAGSORBA szakmákban. A munkába ál­ló fiatal szakmunkások lét­száma azonban mégsem ké­pes „fedezni” a szocialista kereskedelem fejlődésévé!, a kiszolgálás kulturáltságának fokozódásával járó igényeket. Noha a pedagógusok. a tanácsadó szolgálat nagy erő­feszítéseket tesznek, hogy a pályaválasztó fiatalok egyé­ni elképzeléseit összehangol­ják a népgazdaság tényleges munkaerő-igényeivel; mégis előfordul az úgynevezett „di­vatos” szakmák időnkénti túlnépesedése. Az idén pél­dául ilyen a női fodrász, a kozmetikus és a fényképész szakma, bár az utánpótlás el­helyezkedési lehetőségei terü­letenként változónak Ígér­keznek. A csaknem 900 női fod­rász, a mintegy 180 koz- inetikus és a körülbelül 150 fényképésx Budapes­ten, valamint a nagyobb váro­sokban szerényebb, míg má­sutt kedvezőbb esélyekkel in­dulhat pályáján. A nagyvá­rosokban inkább a munka­adók, mig az egyéb területe­ken a munkavállalók válo­gathatnak, majd a jelentke­zők. illetve a felkínált mun­kaalkalmak között. A végzősök közül azonban az idén sem marad senki munka nélkül — aki dolgoz­ni akar. Balassi búttua » Pozsonyi dokumentum A magyar reneszánsz nagy költője, Balassi Bálint szü­letésének 420. és halálának 300. évfordulójára emléke­zünk az idén: az események érdekes találkozása, hogy éppen e kettős évforduló esz­tendejében került napvilág­ra «gy eddig ismeretlen do­kumentum, amely hitelesen számol be a költő elbujdosá- sáról hazájából. Az egykorú levelet dr. Tóth István, a Pécsi Tanárképző Főiskola docense, ismert Balassi-ku- tató nemrég fedezte fel Po­zsonyban. A levelet Forgách Simon híres törökverö hadvezér ír­ta Pálffy Miklós pozsonyi főkapitánynak, akit baráti kapcsolatok fűztek, a költő­höz, később Balassi az ő hadseregébe állt be Eszter­gom ostrománál. A levél 1589. szeptember 26-án kelt Surány várában és Forgách arról tudósítja benne a cím­zettet. hogy mikor és milyen körülmények között haeyta el hazáját Balassi Bálint. TÉVÉFILM készül Orbán Ernő „(rótt malaszt” című regényéből. A film szereplői —- f kevés kivétellel — a szónoki Szigligeti Színház művészei. Képünkön Polgár Géza és 4 Csomós Mari a fűm egyik jelenetében. A felvétel a főpróbán készült. Kamarazenei est Az új Budapest Vonósnégyes hangversenye Szolnokon ’ A szakoktatási főosztályon elmondották, hogy a 43 úgy­nevezett kiemelt szakmában, amelyek utánpótlását anya­gilag tokozott’ mértékben ösz­tönzik. már most sem az a fő gond, hogy lesz-e elegendő munkahely ezekben a szakmákban ugyanis Jó­val nagyobb az igény, mint amennyit kielégí­teni képesek. Az idén szakmunkásbizonvít- ványt szerző 3000 gépi forgá­csolónál, alig 1000 hegesztő­nél. mintegy 7000 építőipari szakmunkásnál, az 1000—1100 kohásznál és a 200-nál alig valamivel több bányásznál jóval több fiatal szakképzett dolgozóra lenne szüksége a népgazdaságnak. Ezekben a szakmákban a felvétel elő­irányzatait sem mindig tud­ták teljesíteni, sok pad ma­radt üresen. Hasonlóan nem lesznek el­helyezkedési gondjai annak a 3;0 fonó- és mintegy 700 szövő szakmunkásnak, akik most végeznek majd. s válo­gathat a munkahelyekben a mintegy 440 fiatal állatte­nyésztő iß. Az említett ipar­Karcagon sok létesítmény őrzi a Nagykunság hagyo­mányos paraszti építészetét. Az egyik az ötlyukú Zádor- híd. amely 1802-ben épült, és Debrecennel kötötte ösz- sze Karcagot. A másik a szélmalom. Épí­tésének pontos idejét nem tudják, feltevések szerint a múlt század közepe táján éptették. Mintegy1 harminc­öt hasonló volt a városban, de csak ez az egy — szinte egyedülálló a megyében — maradt vissza. Használható állapotban magvan a teljes berendezése is. A városi tanács határoza­ti alapján az idén mindkét építészeti műemléket hely­reállítják. Nagv segítséget jelent a munkában az a kap­csolat. amelv a karcagi Győr- fy István Nagykun Mú'eum és a Zuglóban lévő Ybl Mik­lós Énítőinari Műszaki Főis­kola között létreiött. A fő­Hogy Edit ezen az éj­• szakán nem tudott aludni azon aligha lehet cso­dálkozni. Világéletében bfzot.t ugyan jó szerencséjében, ám azt is tudta, hogy a város lehetősé­gei, amelyben élt, szóval, hogy ezek a lehetőségek kü­lönösen a férjhezmenés te­kintetében bizony meglehető­sen korlátozottak. Igaz. egy húsz éves csinos lánynak aligha van vagy le­het oka különösebb pesszi­mizmusra De Edit nyitott szemmel járt a világban. És látta azt, amit más is tapasz­talt, és,ami különben is két­ségbevonhatatlan tény volt, hogy rengeteg a csinos, jó alakú lánv. És hogy a férfi­aknak nem nagyon akaródzik a nősülés Próbái' tervszerűen ké­szülni a sikerre. Ezért inkább várt. A lehetőségek, amelvek eddig eléje kerültek, nem .voltak éppen rosszak — ket- %i*22 & megkérték már a ke­ágak ugyanis munkaerőgon­dokkal küzdenek, -s nem kis anyagi áldozatokat is hoztak az utánpótlás biztosítása ér­dekében. Nem lesz nehéz elhelyez­kedniük azoknak a fiata­loknak sem. akik a lét­számot tekintve a „kö­zéptábort” képviselik. Közülük mintegy 4000-en autószerelő, csaknem 1300- an karosszéria lakatos, körül­belül 3500-an pedig valame­lyik műszerész szakmát sa­játították el. Ezekben a szak­mákban annak idején sem jelentett gondot a beiskolá­zás. és az előbbieknél jóval népesebb az utánpótlás. Ám az autóközlekedés és a mű­szeripar egyaránt erőteljesen fejlődik, s a iól képzett szak­emberek egész tömegét igényli. Sokan helyezkedhetnek el az idén is a különféle keres­kedelmi pályákon. A belke­reskedelem csaknem 6000-es utánpótlásából 5000 a leány. Különösen sokan végeznek a jelen tanévben az élelmiszer,» a ruházati, kozmetikai és ve­gyicikk eladó, valamint a különféle vendéglátóipar! iskola tanárai és növendékei tavaly augusztusban két hétig Karcagon dolgoztak. Az idén folytatódik ez a jó kap­csolat. A nyáron ismét Kar­cagra látogatnak a főiskolá­sok. Egy csoport az életfor­ma változásait tanulmányoz­za a lakáskultúrában, a má­sik pedig műszakilag feltér­képezi a két épületet, s túl­nyomórészt annak alánján kezdik majd meg a restau­rálást. A munkálatoknál fel­ügyel a mo.gvei tanács épí­tési osztálya és a begyei fő­építész is. Az elképzelések szerint a szélmalomban ipartörténeti kiállítást rendeznek. Helyre­állítják a vitorlákat is. a munkával egv Karcagon élő idős szakembert bíznak meg. Reménykednek abban, hot?' az októberi, múzeumi hónap keretében már megnyitják a szélmalomban rendezett ki­állítást. zét —, de ő jobbra várt, több­re tört. Azt szerette volna, ha min­den tekintetben az átlag fölé tud majd emelkedni. Ám bármekkora volt is ■az elszántsága és az önbizalma, néha azért csak elbizonyta­lanodott. Olyan távolinak, oly kis valószínűségnek tet­szett az, hogy egy olyan fér­fira lel, aki minden tekintet­ben megfelel az igényeknek, amelyeket vele szemben akar támasztani. És most itt van. Megvan. Élő, valóságos ember. Is­meri. Már tudja róla, hogy kicsoda. Három nap múlva vacsorázni, táncolni és való­színűleg csókolózni is fog vele. Férfias. És mégis milyen udvarias Nem. egyáltalán nem volt tolakodó. Szinte félszegen kisfiúsán kezdett hozzá az ismerkedés­hez. Persze lehet ebben némi — vagy jó adag — mggjátszás •is. Bár nem valószínű. És kü­lönben is az elkövetkezendő napokban minden ki fog de­rülni. Edit feküdt az ágyban, bá­mult maga elé a sötétségbe, amelyet néhol megbontott, olyhelyt szeletekre szabdalt az utcáról beszüremlő lámpa­fény. Bámult maga elé, és áb­rándozott. Ahogy a maga ko­rabeli, sokat akaró lányok álmodozni szoktak. Megfeled­kezve tehát a javakhoz veze­tő útról, mindjárt a csillogó végeredményt színezve ki maguk elé. Hosszú utazások külföldön. Csodálatosabbnál csodálato­sabb ruhák. Estélyek. Pezs­gő Ragyogó autók, amelvek halkan siklanak a finoman kivilágított, diszkrét belvá­rosi me>lék"* *cáVban. Kéken csillogó tenger Aranysárga ‘ homokoad, amelyen szétterülnek, majd elcsitulnak a meg-megújuló erővel rátörő hullámok. Fiatal vonósnégyes mutat­kozott be hétfőn este a szol­noki Ságvári Endre Megyei Művelődési Központban. A koncert első felében a mai lengyel zene egyik leg­nagyobb egyéniségének, Wi­told Lutoslawski vonósnégye­sét játszották maradéktala­nul, színesen. Talán az est legtökéletesebben összefor­rott produkcióját hallottuk ebben az előadásban. A ze­nemű a maximális hangszer­technika mindent kimerítő érdekessége mellett fantaszti­kus fegyelmet követel. Éop ezért oly szembetűnő a tö­kéletes összeforrottság, mert hiszen sem konvencionális ritmusról, sem tempóról, avagy harmóniáról itt nem beszélhetünk. A maradékta­lan kivitel tehát elsősorban attól függ. hogy mennyire képesek az előadó muzsiku­sok egymást követni, és fi­gyelni a zene bonyolult, mér­hetetlenül nagy összpontosí­tást igénylő szövevényében. Természetesen mindezek mel­lett nélkülözhetetlen a hang­színnek. a dinamikának min­den skáláját- felölelő tökéle­tes technikai tudás. Nos az ifjú művészek megfeleltek mindezen feltételeknek. Tö­mör. modern vonóshangzást — könnyed, színgazdag piz­zicatot. tiszta, csengő üveg­hangokat stb. — produkál*^ érces, magvas tónussal. Na­gyon tetszett az első tétel indítása és a alissando hatá­I sokra épülő lassú tétel. A kiforrott, érett produk­ció. a megannyi pozitív be­nyomás után meglehetősen | sokat vártam a Mozart-mű- vek megszólaltatásától. Saj­Í nos. ez csalódást okozott mi­vel mindenféle szempontból S mindenütt ő. Frank Ró- bertné született Danner Edit... Ismerősek, sőt szokványo­sak voltak ezek az álmok. Számtalan lány végigábrán- dozta már őket. Lányok, akik ilyenkor elszakadtak a reali­tástól — lányok, akiknek nem volt akaratuk, tehetsé­gük, ambíciójuk ahhoz, hogy a maguk erejéből vigyék va­lamire. Lányok, akik a fil­mekből csak az édes életet, a regényekből a csillogást ol­vasták ki. Lányok, akik a magazinokban látott minták szerint öltözködtek, a sztá­rokhoz akarva hasonlítani fé­sülték a hajukat... Reggel anyja mindjárt rá­kérdezett: — De gyűrött az arcod! Tán nem aludtál? Egy pillanatig töprengett rajta, beszéljen-e, vagy in­kább hallgasson. De máris el­lenállhatatlan vágyat érzett ahhoz, hogy közölje anyjával a tegnap este történteket. Csupán a megismerkedés kö­rülményein enyhített vala­micskét. Olvan szituációt köl­tött hozzá a történetéhez, amely megfelelt a helvi kon­vencióknak, egyben azonban nehéz lett volna a dolognak utánaellenőrizni mert olvan emberre hivatkozott aki Franknak bem tóttá akit anyja nem Ismert. — És képzeld, külföldi. Üzleti úton van itt Spanyol- országból, messze elmaradt a modem művek tolmácsolásának ma­gas színvonalától Különösen a zongoranégyesben volt ez érezhető Hiába kerestem a finom, lágy puha vonóshang­zást. melybe gvöngyözően be­leolvad a zongora. Egyszerű­en kimaradtak hangok, a ropetíció megvalósithntatlan- nak tűnt, a nemes szép zon- gorahangszínről már nem is beszélve, mely sajnos ebben az esetben nagyobbrészt a zongora jelenlegi mechanikai állapotával magyarázható. Sajnálatos ez a tény, mert amié Szolnok egy hangver­senyteremmel nem gazdago­dik. addig megodatlan lesz az efféle probléma. Ettől függetlenül Mozart-művek előadásában erősen érződött az összjáték kiforrottságának hiánya, melynek következmé­nyeként a pontatlanságokat leszámítva sem tudtak örö­met. harmóniát sugárzó . mo­zarti” élményt nyújtani. A minden bizonnyal jó adott­ságokkal rendelkező szólista, Lantos István ezen az estén nem tudta megmutatni zon­A pedagógusok szakszerve­zetének közelmúltban meg­választott főtitkára, dr. Vok- sán József pedagógusokat, diákokat | és szülőket egy­aránt érdeklő témákról nyi­latkozott Szőke Sándornak, azv MTI kulturális rovatve­zetőjének. Arcáról lerftt az öröm. — Nana, kislányom. Hát­ha valami szélhámos. — Nem ^nyu. Ez irtó klassz férfi. És irtó rendes is. — Nyugtával dicsérd a na­pot. Mind így kezdik. Aztán meg kiderül róluk, hogy ... — Meghívott vacsorázni. Szombatra. — Miért éppen szombatra? Hiszen ma még ésak csütör­tök van. Ha annyira érdek­lődik irántad... — El kellett neki utaznia fontos üzleti ügyben... Na szia, rohanok, mert még elké- sek. és az a piszok Varjas ké­pes bemószerolni a főnöknél. Mikor Dannerné magára maradt, gondolt egy nagyot. Három szálloda működött a városban. Feltárcsázta a leg­előkelőbbet. — Halló! Lakik önöknél egy Spanyolországból érke­zett úr, bizonyos Frank Ró­bert? — Igen, kérem. — Beszélni szeretnék ve­le... — Sajnos, elutazott kérem. Csak szombaton érkezik visz- sza ... Kíván valami üzene­tet hagvni neki?... — Vem szélhámos — fu­tott át Dannernén az öröm. — Nem szélhámos — ejtette ki kezéből a kagylót. (Folytatjuk) gorista erényeit. A másik! Mozart-mü, a fuvolanégyes, ennek ellenére már sokkal jobban sikerült, mely első-; sorban Szebenyi János fuvo­laművész érdeme, ki otthono­sa n mozog a kamarazene vi­lágában. A műsor legnagyobb zenék élményét Bartók 1939-bea- íródott VI. vonósnégyesének megszólaltatása jelentette. Itt élvezhettük először az iga­zán tömör — szinte zenekari — a vonósnégyesre oly sa­játosan jellemző hangzást Nagyszerűen otílották meg a Bartók muzsika ellentétekben látó és formáló zenei ka­rakterét. Hangversenyük hűen érzé­keltette Bartók emberi és szellemi nagyságát, művészi hitvallását. Á kisszámú kör zönség érzékenven reagált a zene útján kifejezésre jutó gondolatokra és talán épp ezért örvendetesebb lett vol­na nagyobb létszámú közön­séget látni e meleg hangula­tú. élményt nyújtó kamara­zenei esten. — Az oktatásügy! pártha­tározat végrehajtásának idő­szakában milyen feladatok hárulnak a pedagógusok szakszervezetére? — A határozat ismertető-' sőre részletes irányelveket dolgoztunk ki. és arra ser­kentettük helyi szervezetein­ket. hosv tudatos és állandó harcot folytassanak a peda­gógiai elmaradottság, kon­zervatívizmus ellen. Szeret­nénk korszerűen értelmezni a pedagógusok szocialista ér­dekvédelmét is. A közvéle­ményt is olyanná kelt tehát formálnunk, amelv a neve­lésügyet,^ s a pedagógusok munkáját méltóképpen érté­keli. — Milyennek látja a csa­lid, a társadalom és az isko­la kapcsolatát? — A család belső szerke­zete most alakú! át. A gye­rekek többségét olvan csa­ládban nevelik, ahol a szü­lők mindegyike dolgozik így átalakul a családi nevelésről vallott eddigi felfogás is. A szülőknek alig van arra ide­jük. hogy foglalkozzanak gyermekeikkel, persze, ez »el egvütt nem csökkenhet fe­lelősségük — E kérdés másik oldala, hogy az. iskola csak a csa­láddal együtt, a családi ne­veléssel összhangban képes, jól nevelni. — Az iskolák közvetlen fenntartói a helyi, illetve a területi tanácsok. Az irányí­tás decentralizálása különö­sen fontossá teszi a helyi és területi szakszervezeti tes- tületeink munkáját, illetve annak me 'mkiilését ne­kik kell elősegíteniük, hogy a tanácsok mind több olyan intézkedést hozzanak, amelv növeli a pedagógusok anya­gi és erkölcsi megbecsülését. Egyed Ferenc Család, iskola, társadalom Interjú dr. Voksán Józs ffel. a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkárával PAPP ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom