Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

1974. február 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A Jugoszláv Szocialista Köztársaság Új formák SZOVJETUNIÓ lir-gS.»---­DiIuSI IVk OLASZ­ORSZÁG Batzmcc „Adria” kőolajvezeték külkereskedelemben I | Szerb m\ Horvát . Szlovén E3 Macedón HQ Bosnyák W3 Albán HU Montenegrói BH Magyar M Török Ne'met nini szlovák Román Cseh Kucovalah Olasz IQQiae ——— A Szocialista Köztársaság határa Az Autonóm Terület határa_____ O ooooooo Déli szomszédunk a 255 804 km1 területű 20,5 millió la­kosú Jugoszlávia sok nem­zetiségű ország. Az állam-föderatív fel­építése az osztály- és nemzeti elnyomás alóli teljes felsza­badulást. politikai egyenjogú­ságot és önrendelkezést biz­tosít Jugoszlávia népeinek. A szövetségben egyesült Szerbia (88 400 km1, 7.5 mii. fő), Hor­vátország (56 500 km1, 4,3 millió fő). Szlovénia (20 300 km! 1,7 millió fő), Bosznia Hercegovina (51 100 km’ 3,7 millió fő). Crna Gora (13 800 km’ 0.5 millió fő), és Mace­dónia (25 700 km’ 1,6 millió fő). Szerbiához 2 autonom tartomány (Vajdaság 21 500 km’ 1.9 millió fő), és Kosovo 10 900 km’ 1,2 millió fő) tar­tozik. Jugoszláv állam szerkezete a többi szocialista országok­tól eltérő. Az 1963-ban -elfo­gadott új alkotmány megerő­sítette a munkás-paraszt ha­talom, a szocialista tulajdon- viszonyok és elosztás elvét. Ekkor vette fel az állam a Jugoszláv Szocialista Köztár­saság nevet Az önigazgatás alsó fóruma a kommuna, a felső pedig a Köztársasági és Szövetségi szkupetina ( gyű­lés), amely a legfőbb hatalmi 6zerv. A Szövetségi Gyűlés 670 tagú, 5 kamarás, általános, szövetségi, gazdasági, közok­tatási és kulturális, népjóléti és közegészségügyi, szervezé­si-politikai tanácsból áll. Minden kamarának 120 tag­ja van. Ez alakítja meg a kü­lönböző-igazgatási. végrehaj­tódás ellenőrző szerveket, il­letve választja meg a köz­társaság elnökét, aki egyben a fegyveres erők főparancs­noka. Ez az alkotmány biz­tosítja a sok nemzetiségű Jugoszlávia valamennyi né­pének elszakadási jogát is magába foglaló önrendelke­zést. Minden állampolgár számára a szabad nyelvhasz­nálat, a kultúrafejlesztés is biztosított. A nemzeti jogok kiterjesztését segítette a gaz­dasági reform, amely a szö­vetségi állam rovására to­vább erősítette az egyes köz­társaságok gazdasági szere­pét. A szkupstina-rendszer 1968 évi reformja a nemzetek jo­gainak további növelését eredményezte. Ennek értel­mében megalakították a Né­pek Tanácsát, ahova minden köztársasági szkupstina 10— 10, az autonóm tartományok lakosainak számától függet­lenül 5—5 képviselőt külde­nek. A Szövetségi Tanács ré­szeként működő szerv az egyes köztársaságokat és tar­tományokat közvetlenül érin­tő kérdésekben dönt. A kormány szerepét a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tölti be. Elnökét (miniszter- elnök) a Szövetségi Tanács tagjai közül jelölik, tagjait, a szövetségi titkárokat, az el­nök javaslatára nevezik ki. Az 1971-ben elfogadott alkot­mányi függelék szerint a JSZSZK-t az Elnökség képvir seli. Az Elnökség a köztársa­ságok egyenrangú képviselete és az autonóm tartományok megfelelő képviselete alapján alakul meg. 1964. szeptember 17. óta Jugoszlávia részt vett a KGST több szervezetének munkájá­ban és egyre szorosabbra fű­zi kapcsolatait annak tagor­szágaival. 1971-ben a KGST- országok 35 százalékkal ré­szesedtek a jugoszláv import­ból, 24 százalékban pedig az exportból, ugyanebben az év­ben a KGST-országokkal bo­Az ideológiai munka jelentősége zetben különösen nagy ideo­lógiai és politikai jelentősé­ge van a szovjetellenességgel szembeni, kompromisszumok nélküli harcnak. A maoizmus mint a „bal­oldali” revizionizmus legve­szélyesebb válfaja, megsem­misítésének szükségességéről szólva Lilov hangsúlyozta: a maoisták — bomlasztó és szovjetellenes irányvonalu­kat követve — nemcsak hogy durván elferdítik a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország békeszerető politikájának céljait és ered­ményeit. hanem a kispolgári ideológia legfőbb hordozói­vá és vezetőivé váltak nap­jaink kommunista és mun­kásmozgalmában. A beszámoló rámutat, hogy az ideológiai munka el­sődleges feladata: a nem­zetközi szintéren végbemenő változások helyes ideológiai- elméleti ért^-ot^se a párt káderei. és a néptömegek szá-p^ra. „Az » ideológia területén nincs és nem is lehet békés egymás mellett élés” — szö­gezte le végezetül Alek- szandr Ulov« ; Szófiában nyilvánosságra hozták Alekszandr Lilovnak, a BKP KB 'titkárának at ideológiai munka kérdései­vel foglalkozó beszámolóját, amelyet a KB február 7—8-i p’onáris ülésén terjesztett elő. „Az ideológiai munki ja­vítása — amit a nemzetközi k mcco’atokhan végbemenő , minőségi v°‘ozások, a „hi­degháborúról” a feszültség enyhülésére, a békés egy­más mellett élés elveinek megszilárdulására való átté­rés tett szükségessé — szo­rosan összefügg a bolgár- szovjet barátság fejlődésé­nek új szakaszával” — rpu- tat rá a beszámoló. „Az ideológiai munka további javításában és tökéletesítésé­ben rendkívül naey jelen­tőségű Leonvid Brezsnvev- nek. az S7KP KB főtitká­rának, az SZKP és a nem­zetközi . komir>'"'kta és munkásmozgalom kiemelke­dő személviságének politikai és elméleti tevékenysége.” A bolgár nép hazafias és internacionalista neveléséről szólva Lilov rámutatott: a jelenlegi nemzetközi hely« nyolított jugoszláv árucsere­forgalom 1,7 md. dinár volt. Sokoldalú együttműködés alakult ki a szerszám-, gép-, hajó-, autó- és villamos gép­gyártásban; folyamatban van az energetika, színes és ne­hézfémipari termelés, vala­mint az építőipar területén való együttműködési szerző­dések kimunkálása is. , 1972-ben és 1973 első há­romnegyed évében több mint 130 ezer üzletember és ke­reskedelmi szakértő kereste fel a Szovjetuniót, s körül­belül ugyanennyi szovjet kollégájuk utazott más or­szágokba. A szovjet külkereskedelmi forgalom 1973-ban tíz száza­lékkal emelkedett és értéke elérte az ötéves terv végére, 1975-re előirányzóit 29 milli­árd rubelt. Iván Stemicsaszt- nov, a szovjet külkereskedel­mi miniszter első helyettese ezt a több mint 100 or­szággal fennálló külke­reskedelmi kapcsolat si­keres fejlődéseként érté­kelte. Az utóbbi években megvál­tozott a szovjet külkereske­delem struktúrája, s ez is kifejezi az ország egyre gyor­suló műszaki-gazdasági fej­lődését. Az exportnak körül­belül negyedrészét gépek, berendezések, hajók, repülő­gépek, tartós fogyasztási cik­kek (televíziók, rádiók, órák, fényképezőgépek stb.) alkot­ják. >' Moszkvában mégis az a vélemény, hogy a fejlett ka­pitalista országokkal folyta­tott gép- és berendezés ke­reskedelem messze elmarad a lehetőségektől. A szovjet gépexport a jövőben minden bizonnyal növekszik, mivel a Szovjetunió színvonalas és versenyképes nehéziparral rendelkezik. A szovjet turbi­nákat, generátorokat, szer­számgépeket és műszereket máris a világ sok országa .vá­sárolja. A szocialista országok a Szovjetunió legfőbb keres­kedelmi partnerei, külkeres­kedelmi forgalmából 65 szá­zalékkal részesednek; ebből a KGST-országokra 57 szá­zalék jut. E kereskedelem értéke 1972-ben 17 milliárd rubel volt, s 1973-ban ezt túlszárnyalta. A fejlett kapitalista orszá­gokkal lebonyolított kereske­delem 1972-ben 5,9 milliárd, 1973-ban pedig 6,5 milliárd rubelt tett ki. A legjelentő­sebb partnerek: az NSZK, Japán, az Egyesült Államok, Finnország és Olaszország. Közülük nem egy országgal többszázmilliós forgalomról beszélhetünk. A szovjet—• amerikai kereskedelem érté­ke várhatóan eléri az 1,1 milliárdot. a szovjet—nyugat­német és a szovjet—japán pedig az 1—1 milliárdot Ázsia, Afrika és Latin- Amerika 45 országával írtaié a Szovjetunió gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési egyezményt; közülük a legjelentősebb kereskedelmi partnerek: Egyiptom, India,' Irán és Irak, Adria kőolajvezeték Három ország együttműködésével 1974. február 12-én Ri­jeka közelében levő Krk szigeten az érdekelt ju­goszláv, magyar és cseh­szlovák vállalatok veze­tői aláírták az Adria kőolajvezeték építését és használatát * szabályozó szerződést. A térkép, amely az épülő Adria-vezeték útját jelzi, három országot mutat, s így napjaink két fontos kérdé­sére hívja fel a figyelmet. Az első: az energiahelyzet, mivel a kőolaj mint száza­dunk legfontosabb energia- hordozója, akkor is előbb- utóbb az újságok címoldalá­ra kerül, ha a közel-keleti olajkrízis nem érezteti a ha­tását. A föld más ipari or­szágaihoz hasonlóan a ha­zai olajfogyasztás is dinami­kusan nő: évehte fél, egy­millió tonna a többletigény. 1973-ban hazai termelésünk mintegy két millió tonna volt, importunk pedig 6 mil­lió tonna, és ennek 90 szá­zaléka a Szovjetunióból ér­kezett. Hazai termelésünk lényegesen nem fokozható. A korábbi években és az elkövetkezendőkben is. olaj­fogyasztásunk döntő része a szovjet importra támaszko­dik. A növekvő igények azonban szükségessé teszik, hogy más forrásokból is be­szerezzünk kőolajat, mivel a Szovjetunió csuoán saját készleteiből nem győzi Ma­gyarország ilyen gyors ütem­ben növekvő olajigényeit ki­elégíteni. (A Testvériség földgázvezeték felépítéséről szóló tudósítások azt jelzik, hogy 1965-től megindul a szovjet földgáz importja és a másik fontos szénhidrogén fajtából jelentős mennyiségű szállításokra vállal kötele­zettséget a szovjet partner.) Az Adria-táwezetéken el­sősorban a Közel-Keletről származó kőolaj érkezik majd hazánkba. Jó nemzet­közi kapcsolataink, vala­mint a 200—300 ezer tonnás tartályhajók lehetővé teszik egyrészt a kőolaj beszerzé­sét másrészt nedig annak gazdaságos szállítását • Egy tonna ólai egv kilo­méterre történő szállításának költsége közúton és vasúton eevaránt többsri'"*se a vízi­illetve csővezetékes szállítás költségigényeinek. Ezért döntöttek úgy az érdekeltek, hogy a vízi- és a csővezeté­kesszállítás kombinációjának alkalmazásával hozzák a kő­olajat Magyarországra. A 200—300 ezer tonnás tartályhajók fogadására az Adriai-tenger Krk szigetén olajkikötőt épít Jugoszlávia, E helyről kiinduló évi 34 millió tonnás kapacitású ve­zetékrendszeren át jugoszláv szomszédainkon kívül Ma' gyarország és Csehszlovákia kap még olajat, és ez a tény veti fel korunk másik fon tos kérdését: a nemzetközi együttműködés szükségessé­gét. Magyarorszá" és Cseh­szlovákia egyaránt tenger, part nélküli államok. ígv a jugoszláv partnerrel történő hosszú távra kiai-kü kooperáció alapvető fontos­ságú. Hazánk és Csehszlová­kia a húsz éves szerződés értelmében évente 5—5 mii lió tonna olaigt kaphat az Adria-vezetéken. Mivel Ma gyarország és Csehszlovákia egyaránt érdekelt a vezeték felépítésében, e-^rt részt vesznek a jugoszláv szakasz megvalósításában, s ugyan­ilyen meggondolások alapján Csehszlovákia pedig a ma­gyarországi szakasz meg­építéséhez járul hozzá. B. L &S épülő Ádm-kGoíajve-jeí ék leljes «yeaivonai» A Szovjetuniónak sok fej­lett ipari tőkés országgal van öt évre szóló megálla­podási Franciaországgal, az NSZK^al, Finnországgal és Ausztriával pedig hosszútávú, 10 évre 6zóló egyezmény sza­bályozza az együttműködést Olaszországgal és Angliával hamarosan hasonló megál­lapodást parafáinak. Az utóbbi időben egyre in­kább polgárjogot nyernek a kereskedelem új formái. Ezek közé tartozik például a komp­lett gyárberendezések meg­vásárlását előmozdító hosszú­távú bank- és vállalati hi­telek. Mind gyakoribb a nagy vállalatok építésében jelent­kező, kompenzációs alapokon nyugvó együttműködés, ami­kor a berendezést hitelre szállítják, s annak értékét a kamatokkal az elkészült be­ruházások termékeivel egyen­lítik ki. Ilyen, megállapodások van­nak érvényben Japánnal a szibériai erdőkitermelésre, az Occidental Petroleum amerikai céggel műtrágya- gyárak építésére, Franciaor­szággal az Uszty—Ilinszki fa- feldolgozó' berendezéseire, az NSZK-val komplett polieti­léngyár berendezésének hite­lezett szállítására és így to­vább. Gyakori kérdés, hogy mi­ként hat a szovjet olajkeres­kedelemre, az árakra, a nyu­gati országokba irányuló szállításokra a nemzetközi olajválság, hogyan áll a szi­bériai olaj- és földgázkincs kitermelésében tervezett együttműködés. A szovjet olaj- és gázszállítmányok mennyiségét aláírt megálla­podások szabályozzák és ezek­re az energiaválság nincs ha­tással. A szállítások nagv ré­sze elsősorban a szocialista országokba irányul, még­hozzá az 1975-ig érvényes egyezmények alapján, stabil árakon. A más államokkal folytatott kereskedelemben az árszintet természetesen a vi­lágpiaci árak, változások szabják meg. Tárgyalások folynak a ja- külföldi földgázkutatásokról a Szovjetunió, Japán és az Egyesült Államok cégei­nek képviselői között a* ipari kitermelés mértéké­ről és a szállításokról. Japán cégekkel tárgyalások folynak arról is, hogy bank­hitel igénybevételével beren­dezéseket szállítanának a tyu- meni olajkitermeléshez, s a Szovjetunió az így kapott ola j többlet egy részével fi­zetne a technológiai közre­működésért. Ezek azonban hosszú lejá­ratú, évtizedekre szóló ter­vek, amelyeknek kidolgozása még csak kezdeti stádiumban van. M. Makszfmov

Next

/
Oldalképek
Tartalom