Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
1974. február 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A Jugoszláv Szocialista Köztársaság Új formák SZOVJETUNIÓ lir-gS.»---DiIuSI IVk OLASZORSZÁG Batzmcc „Adria” kőolajvezeték külkereskedelemben I | Szerb m\ Horvát . Szlovén E3 Macedón HQ Bosnyák W3 Albán HU Montenegrói BH Magyar M Török Ne'met nini szlovák Román Cseh Kucovalah Olasz IQQiae ——— A Szocialista Köztársaság határa Az Autonóm Terület határa_____ O ooooooo Déli szomszédunk a 255 804 km1 területű 20,5 millió lakosú Jugoszlávia sok nemzetiségű ország. Az állam-föderatív felépítése az osztály- és nemzeti elnyomás alóli teljes felszabadulást. politikai egyenjogúságot és önrendelkezést biztosít Jugoszlávia népeinek. A szövetségben egyesült Szerbia (88 400 km1, 7.5 mii. fő), Horvátország (56 500 km1, 4,3 millió fő). Szlovénia (20 300 km! 1,7 millió fő), Bosznia Hercegovina (51 100 km’ 3,7 millió fő). Crna Gora (13 800 km’ 0.5 millió fő), és Macedónia (25 700 km’ 1,6 millió fő). Szerbiához 2 autonom tartomány (Vajdaság 21 500 km’ 1.9 millió fő), és Kosovo 10 900 km’ 1,2 millió fő) tartozik. Jugoszláv állam szerkezete a többi szocialista országoktól eltérő. Az 1963-ban -elfogadott új alkotmány megerősítette a munkás-paraszt hatalom, a szocialista tulajdon- viszonyok és elosztás elvét. Ekkor vette fel az állam a Jugoszláv Szocialista Köztársaság nevet Az önigazgatás alsó fóruma a kommuna, a felső pedig a Köztársasági és Szövetségi szkupetina ( gyűlés), amely a legfőbb hatalmi 6zerv. A Szövetségi Gyűlés 670 tagú, 5 kamarás, általános, szövetségi, gazdasági, közoktatási és kulturális, népjóléti és közegészségügyi, szervezési-politikai tanácsból áll. Minden kamarának 120 tagja van. Ez alakítja meg a különböző-igazgatási. végrehajtódás ellenőrző szerveket, illetve választja meg a köztársaság elnökét, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka. Ez az alkotmány biztosítja a sok nemzetiségű Jugoszlávia valamennyi népének elszakadási jogát is magába foglaló önrendelkezést. Minden állampolgár számára a szabad nyelvhasználat, a kultúrafejlesztés is biztosított. A nemzeti jogok kiterjesztését segítette a gazdasági reform, amely a szövetségi állam rovására tovább erősítette az egyes köztársaságok gazdasági szerepét. A szkupstina-rendszer 1968 évi reformja a nemzetek jogainak további növelését eredményezte. Ennek értelmében megalakították a Népek Tanácsát, ahova minden köztársasági szkupstina 10— 10, az autonóm tartományok lakosainak számától függetlenül 5—5 képviselőt küldenek. A Szövetségi Tanács részeként működő szerv az egyes köztársaságokat és tartományokat közvetlenül érintő kérdésekben dönt. A kormány szerepét a Szövetségi Végrehajtó Tanács tölti be. Elnökét (miniszter- elnök) a Szövetségi Tanács tagjai közül jelölik, tagjait, a szövetségi titkárokat, az elnök javaslatára nevezik ki. Az 1971-ben elfogadott alkotmányi függelék szerint a JSZSZK-t az Elnökség képvir seli. Az Elnökség a köztársaságok egyenrangú képviselete és az autonóm tartományok megfelelő képviselete alapján alakul meg. 1964. szeptember 17. óta Jugoszlávia részt vett a KGST több szervezetének munkájában és egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait annak tagországaival. 1971-ben a KGST- országok 35 százalékkal részesedtek a jugoszláv importból, 24 százalékban pedig az exportból, ugyanebben az évben a KGST-országokkal boAz ideológiai munka jelentősége zetben különösen nagy ideológiai és politikai jelentősége van a szovjetellenességgel szembeni, kompromisszumok nélküli harcnak. A maoizmus mint a „baloldali” revizionizmus legveszélyesebb válfaja, megsemmisítésének szükségességéről szólva Lilov hangsúlyozta: a maoisták — bomlasztó és szovjetellenes irányvonalukat követve — nemcsak hogy durván elferdítik a Szovjetunió és a többi szocialista ország békeszerető politikájának céljait és eredményeit. hanem a kispolgári ideológia legfőbb hordozóivá és vezetőivé váltak napjaink kommunista és munkásmozgalmában. A beszámoló rámutat, hogy az ideológiai munka elsődleges feladata: a nemzetközi szintéren végbemenő változások helyes ideológiai- elméleti ért^-ot^se a párt káderei. és a néptömegek szá-p^ra. „Az » ideológia területén nincs és nem is lehet békés egymás mellett élés” — szögezte le végezetül Alek- szandr Ulov« ; Szófiában nyilvánosságra hozták Alekszandr Lilovnak, a BKP KB 'titkárának at ideológiai munka kérdéseivel foglalkozó beszámolóját, amelyet a KB február 7—8-i p’onáris ülésén terjesztett elő. „Az ideológiai munki javítása — amit a nemzetközi k mcco’atokhan végbemenő , minőségi v°‘ozások, a „hidegháborúról” a feszültség enyhülésére, a békés egymás mellett élés elveinek megszilárdulására való áttérés tett szükségessé — szorosan összefügg a bolgár- szovjet barátság fejlődésének új szakaszával” — rpu- tat rá a beszámoló. „Az ideológiai munka további javításában és tökéletesítésében rendkívül naey jelentőségű Leonvid Brezsnvev- nek. az S7KP KB főtitkárának, az SZKP és a nemzetközi . komir>'"'kta és munkásmozgalom kiemelkedő személviságének politikai és elméleti tevékenysége.” A bolgár nép hazafias és internacionalista neveléséről szólva Lilov rámutatott: a jelenlegi nemzetközi hely« nyolított jugoszláv árucsereforgalom 1,7 md. dinár volt. Sokoldalú együttműködés alakult ki a szerszám-, gép-, hajó-, autó- és villamos gépgyártásban; folyamatban van az energetika, színes és nehézfémipari termelés, valamint az építőipar területén való együttműködési szerződések kimunkálása is. , 1972-ben és 1973 első háromnegyed évében több mint 130 ezer üzletember és kereskedelmi szakértő kereste fel a Szovjetuniót, s körülbelül ugyanennyi szovjet kollégájuk utazott más országokba. A szovjet külkereskedelmi forgalom 1973-ban tíz százalékkal emelkedett és értéke elérte az ötéves terv végére, 1975-re előirányzóit 29 milliárd rubelt. Iván Stemicsaszt- nov, a szovjet külkereskedelmi miniszter első helyettese ezt a több mint 100 országgal fennálló külkereskedelmi kapcsolat sikeres fejlődéseként értékelte. Az utóbbi években megváltozott a szovjet külkereskedelem struktúrája, s ez is kifejezi az ország egyre gyorsuló műszaki-gazdasági fejlődését. Az exportnak körülbelül negyedrészét gépek, berendezések, hajók, repülőgépek, tartós fogyasztási cikkek (televíziók, rádiók, órák, fényképezőgépek stb.) alkotják. >' Moszkvában mégis az a vélemény, hogy a fejlett kapitalista országokkal folytatott gép- és berendezés kereskedelem messze elmarad a lehetőségektől. A szovjet gépexport a jövőben minden bizonnyal növekszik, mivel a Szovjetunió színvonalas és versenyképes nehéziparral rendelkezik. A szovjet turbinákat, generátorokat, szerszámgépeket és műszereket máris a világ sok országa .vásárolja. A szocialista országok a Szovjetunió legfőbb kereskedelmi partnerei, külkereskedelmi forgalmából 65 százalékkal részesednek; ebből a KGST-országokra 57 százalék jut. E kereskedelem értéke 1972-ben 17 milliárd rubel volt, s 1973-ban ezt túlszárnyalta. A fejlett kapitalista országokkal lebonyolított kereskedelem 1972-ben 5,9 milliárd, 1973-ban pedig 6,5 milliárd rubelt tett ki. A legjelentősebb partnerek: az NSZK, Japán, az Egyesült Államok, Finnország és Olaszország. Közülük nem egy országgal többszázmilliós forgalomról beszélhetünk. A szovjet—• amerikai kereskedelem értéke várhatóan eléri az 1,1 milliárdot. a szovjet—nyugatnémet és a szovjet—japán pedig az 1—1 milliárdot Ázsia, Afrika és Latin- Amerika 45 országával írtaié a Szovjetunió gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési egyezményt; közülük a legjelentősebb kereskedelmi partnerek: Egyiptom, India,' Irán és Irak, Adria kőolajvezeték Három ország együttműködésével 1974. február 12-én Rijeka közelében levő Krk szigeten az érdekelt jugoszláv, magyar és csehszlovák vállalatok vezetői aláírták az Adria kőolajvezeték építését és használatát * szabályozó szerződést. A térkép, amely az épülő Adria-vezeték útját jelzi, három országot mutat, s így napjaink két fontos kérdésére hívja fel a figyelmet. Az első: az energiahelyzet, mivel a kőolaj mint századunk legfontosabb energia- hordozója, akkor is előbb- utóbb az újságok címoldalára kerül, ha a közel-keleti olajkrízis nem érezteti a hatását. A föld más ipari országaihoz hasonlóan a hazai olajfogyasztás is dinamikusan nő: évehte fél, egymillió tonna a többletigény. 1973-ban hazai termelésünk mintegy két millió tonna volt, importunk pedig 6 millió tonna, és ennek 90 százaléka a Szovjetunióból érkezett. Hazai termelésünk lényegesen nem fokozható. A korábbi években és az elkövetkezendőkben is. olajfogyasztásunk döntő része a szovjet importra támaszkodik. A növekvő igények azonban szükségessé teszik, hogy más forrásokból is beszerezzünk kőolajat, mivel a Szovjetunió csuoán saját készleteiből nem győzi Magyarország ilyen gyors ütemben növekvő olajigényeit kielégíteni. (A Testvériség földgázvezeték felépítéséről szóló tudósítások azt jelzik, hogy 1965-től megindul a szovjet földgáz importja és a másik fontos szénhidrogén fajtából jelentős mennyiségű szállításokra vállal kötelezettséget a szovjet partner.) Az Adria-táwezetéken elsősorban a Közel-Keletről származó kőolaj érkezik majd hazánkba. Jó nemzetközi kapcsolataink, valamint a 200—300 ezer tonnás tartályhajók lehetővé teszik egyrészt a kőolaj beszerzését másrészt nedig annak gazdaságos szállítását • Egy tonna ólai egv kilométerre történő szállításának költsége közúton és vasúton eevaránt többsri'"*se a víziilletve csővezetékes szállítás költségigényeinek. Ezért döntöttek úgy az érdekeltek, hogy a vízi- és a csővezetékesszállítás kombinációjának alkalmazásával hozzák a kőolajat Magyarországra. A 200—300 ezer tonnás tartályhajók fogadására az Adriai-tenger Krk szigetén olajkikötőt épít Jugoszlávia, E helyről kiinduló évi 34 millió tonnás kapacitású vezetékrendszeren át jugoszláv szomszédainkon kívül Ma' gyarország és Csehszlovákia kap még olajat, és ez a tény veti fel korunk másik fon tos kérdését: a nemzetközi együttműködés szükségességét. Magyarorszá" és Csehszlovákia egyaránt tenger, part nélküli államok. ígv a jugoszláv partnerrel történő hosszú távra kiai-kü kooperáció alapvető fontosságú. Hazánk és Csehszlovákia a húsz éves szerződés értelmében évente 5—5 mii lió tonna olaigt kaphat az Adria-vezetéken. Mivel Ma gyarország és Csehszlovákia egyaránt érdekelt a vezeték felépítésében, e-^rt részt vesznek a jugoszláv szakasz megvalósításában, s ugyanilyen meggondolások alapján Csehszlovákia pedig a magyarországi szakasz megépítéséhez járul hozzá. B. L &S épülő Ádm-kGoíajve-jeí ék leljes «yeaivonai» A Szovjetuniónak sok fejlett ipari tőkés országgal van öt évre szóló megállapodási Franciaországgal, az NSZK^al, Finnországgal és Ausztriával pedig hosszútávú, 10 évre 6zóló egyezmény szabályozza az együttműködést Olaszországgal és Angliával hamarosan hasonló megállapodást parafáinak. Az utóbbi időben egyre inkább polgárjogot nyernek a kereskedelem új formái. Ezek közé tartozik például a komplett gyárberendezések megvásárlását előmozdító hosszútávú bank- és vállalati hitelek. Mind gyakoribb a nagy vállalatok építésében jelentkező, kompenzációs alapokon nyugvó együttműködés, amikor a berendezést hitelre szállítják, s annak értékét a kamatokkal az elkészült beruházások termékeivel egyenlítik ki. Ilyen, megállapodások vannak érvényben Japánnal a szibériai erdőkitermelésre, az Occidental Petroleum amerikai céggel műtrágya- gyárak építésére, Franciaországgal az Uszty—Ilinszki fa- feldolgozó' berendezéseire, az NSZK-val komplett polietiléngyár berendezésének hitelezett szállítására és így tovább. Gyakori kérdés, hogy miként hat a szovjet olajkereskedelemre, az árakra, a nyugati országokba irányuló szállításokra a nemzetközi olajválság, hogyan áll a szibériai olaj- és földgázkincs kitermelésében tervezett együttműködés. A szovjet olaj- és gázszállítmányok mennyiségét aláírt megállapodások szabályozzák és ezekre az energiaválság nincs hatással. A szállítások nagv része elsősorban a szocialista országokba irányul, méghozzá az 1975-ig érvényes egyezmények alapján, stabil árakon. A más államokkal folytatott kereskedelemben az árszintet természetesen a világpiaci árak, változások szabják meg. Tárgyalások folynak a ja- külföldi földgázkutatásokról a Szovjetunió, Japán és az Egyesült Államok cégeinek képviselői között a* ipari kitermelés mértékéről és a szállításokról. Japán cégekkel tárgyalások folynak arról is, hogy bankhitel igénybevételével berendezéseket szállítanának a tyu- meni olajkitermeléshez, s a Szovjetunió az így kapott ola j többlet egy részével fizetne a technológiai közreműködésért. Ezek azonban hosszú lejáratú, évtizedekre szóló tervek, amelyeknek kidolgozása még csak kezdeti stádiumban van. M. Makszfmov