Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA; 1 FORINT XXV. évf. 40. sz. 1974. feb r. 17.. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Napjaink ifjú forradalmárai A mai tizen-, huszonévesek kimeríthetetlen érveléssel vitáznak napjainkban arról, hogy a megvívott harc után, a békés, nyugodt, építő esztendőkben mi legyen a forradalmi eszmékkel, miben nyilvánulhatnak meg, kikben tisztelhetjük napjaink hazai forradalmárait. Elegen- dő-e a köznapi tisztességes munka? Elegendő-e. ha a forra­dalmár elődök célját segítjük megvalósítani? Leköti ez az ifjonti energiát? A téma úgy véljük, közismert. Mondhatni unos-untalan tárgyalt, megbeszélt, végigvitatott. Elegendő a sajtó, a tv, a rádió ifjúsági témájú anyagait nyomon követnünk, valami­lyen formában ez a kérdés mindig felbukkan. Mert fontos, mert sokakat érdeklő, mert minden eddigi disputa „nyitva” hagyta. Ezúttal sem végső következtetések kimondása, a vi­ta lezárása lehet dolgunk. Csupán egyetlen tényezőt hangsú­lyoznánk, azt sem először. A KISZ idei munkatervét, programjait figyelve két do­log szembetűnő. Az elsőt a rétegpolitikai tevékenység fejlesz­tése címszóval jelöljük, lényege az: az ifjúsági szövetség poli­tikai tevékenységét korhoz, képzettséghez, érdeklődési kör­höz jobban igazítva, differenciáltan lehet hatásosan végezni. A másik — részben ennek szolgálatában áll az előbbi is — a termelésben, az ország feladatainak megoldásában való mind aktívabb részvétel, a sajátosan ifjúsági módszerek fo­kozottabb kihasználásával. Egyik programpont sem vadonat­új. A termelést segítő mozgalmak elnevezést két-három év­vel ezelőtt váltotta fel „Az ifjúság részese a termelésnek” meghatározás. A terminus változás nem volt véletlen. A KISZ szervezte termelési akciók eleinte ugyanis valóban csak segítettek, helyenként mentették, ami menthető, de nem Il­leszkedtek szervesen a termelés folyamatába. „Ott segít a KISZ, ahol a legnagyobb szükség van rá” — volt a jelszó. Nincs szándékunk ezeknek az éveknek a jelentőségét ki­sebbíteni. Végülis népgazdasági jelentőségű beruházások fe­jeződtek be határidőre vagy előbb, milliós értékű társadalmi munkát adtak hozzá a KISZ-esek, elismerték teljesítményü­ket állami és pártvezetők. Annyit azonban látnunk, kell, hogy ebből a tevékenységből viszonylag szűkréteg vehette ki ré­szét. Pedig nem kevéssé fontos munkát végeztek munkapa­doknál és földeken a KISZ termelési mozgalmaiból önhibá­jukon kívül távolmaradt fiatalok, nem érezhették a maguk törekvéseinek a fontosságát az egyetemisták és mások. A mostani programban az új éppen az, hogy az ifjúság min­den rétege számára a cselekvésben való részvétel lehetőségét keresi. Hiszen példák tucatja bizonyítja, a cselekvésre min­den rétegnek módja nyílik. Az egyetemistákat például sokáig megszólták, hogy be­felé fordulnak, magukkal törődnek. Aztán kiderült, hogy az egyetemisták szellemi energiám mindenre felhasználható. 'A fizikai dolgozók tehetséges gyerekeinek egyetemi felkészíté­sére, a tanyasi kollégiumok tamogatásara, a szakmunkáskép­zés színvonalának emelését célzó munkálkodásra, a katonai szolgálatukat. töltő egyetemre „előfelvettek” rendszeres tá­jékoztatására, egy-egy város kulturális arculatának formá­lására. Százhúszmillló forint társadalmi munka Elkezdődött a megyei verseny értékelése Évről évre több társadal­mi munkát végeznek me­gyénk lakói szükebb pát­riájuk fejlesztésére, szépíté­sére. Tavaly azonban, min­den eddiginél többet dol­goztak: míg 1972-ben a me­gyében teljesített társadal­mi munka értéke 77 millió forint volt, addig tavaly ez az összeg elérte a 120,6 mil­lió forintot. Ez azt jelenti, hogy 1972-ben. az egy lakos-, ra jutó munkaérték 172 fo­rint volt, 1973-ban pedig 276 forint. A járások hősül: a szolnoki után a kunszentmártoni ás rétegek példáját fs említhetnénk. A hétköznapi feladatokból felnőtt módon való részesedés persze még nem minden. A minap ifjúsági vezetőkkel, KISZ-tisztségviselőkkel beszélgetve hangzott el az a megál­lapítás, hogy az „aprómunka” nem pótolhatja a nagy célo­kat, ha úgy tetszik, az álmokat, az ideálokat. Egyetlen forra­dalmi tettre vágyó fiatalt sem elégít ki a jó bizonyítvány, a főnök elismerése, a tisztességes munka, vagy tanulás. Való­ban éreznie kell, hogy cselekvése minek az érdekében van, hogy folytonos tevékenysége milyen célokhoz viszi közelebb. Ennek tudatosítása nem könnyű. „A szocializmus teljes fel­építéséért dolgozom” nyilván többet jelent, mint egy-egy munkadarabnak a hibátlan elkészítése. De csak akkor, ha nem üres szólamként ismételjük, hanem pontosan tudjuk a mondat értelmét. Ha tudjuk, mit kíván e feladat megoldása munkában, tanulásban vagy éppen emberségben. n. a Mennyit dolgoztak a vá­rosiak? Szolnokon 23,1, Kar­cagon 12, Kisújszálláson 6,2, Mezőtúron 9.4, Túrkevém 2,6, Törökszentmiklóson, 3,3, Jászberényben 7 millió fo­rint értéket. Ez az összeg 24 millióval több, mint 1972-b^n volt. A járások sem adták sokkal alább: a köz­ségek lakói a jászberényi jarasban 13,6, a kunszent­mártoniban 15,9, a szolnoki­ban 18,5, a tiszafürediben 5,6, a törökszentmiklósiban 3,5 millióval segítették saját te­lepülésük fejlesztését Ez pe­dig azt jelenti, hogy példá­ul a kunszentmártoni járás községeiben 1972-höz hason­lítva mintegy hatszorosra emelkedett a munka értéké. És ez nem csoda, vegyük példának Cibakházát, ahol 1972-ben csupán 600 ezer fo­rint volt a munka értéke, de tavaly elindították az ahány iskolai tanuló, annyi óra társadalmi munka elne­vezésű akciót, s csaknem 3,2 millió forintnyi munkát vé­geztek el önzetlenül a köz­ségbeliek. 650 órát dolgoztak az iskolánál, felépítettek egy szép vízi sporttelepet, lefek­tettek 5 km hosszúságú víz­vezeték-hálózatot, < építettek mérlegházat, sportöltözőt. karcagiak bölcsődét építettek, bővítették a berekfürdői is­kolát; a kisújszállásiak utat építettek, amelyhez a KPM és a helyi szövetkezet — té­rítésmentesen — több mint 300 ezer forint értékű anya­got adott; a mezőtúriak — főként az ipari tanulók — a 6 tantermes szakmunkás- képző intézet építésén végez­tek sok szakipari munkát (az intézet rövidesen átadás­ra kerül), A megyeszékhely lakói Is kiteltek magúikért: utcaso­rokat, bontottak, tovább épí­tették a tiszaligeti sportsta­diont, óvodák építésénél se­gítettek, öt autóbuszvárót húztak fel többek között. A Berzsenyi Dániel utca lakói például nekifogtak és tár­sadalmi munkában portala- nított utat építettek maguk­nak 300 méter hosszúságban. Eredményhirdetés a megyei tanácsülésen A jássfényszaruiak óriás wvirágoskertje!“ De hozhatunk példát a megye más nagyközségeiből is, Jászfónyszaruban tavaly is nagyon sókat tettek a la­kosság a településért, 4,5 millió forint lett a munka értéke. Egy jás-zf enysza.ru i lakosra 695 forint értékű murika jut. Nagyjából tár­sadalmi összefogással hozták létre az öregek napközi ott- . honát, hozzáfogtak új sport­telep építéséhez, egyelőre a foJdniuiikákaft végeztéik eh És körülbelül 15—16 ezer négyzetméter óriás „virágos kertet” varázsoltak a köz­ségbe. A tanács adta a pa­lántákat, az asszonyok, a férfiak, de még a gyerekek is, mindenki a saját portá­ján virágos házelőt léte­sített Jászapátiban, ahol 2.8 millió forint a tavaly vég­zett társadalmi inunika ér­téke, ebből egy emberre 274 forint jut. többek között bő­vítették a bölcsődét és a tanácsháza épületének pincé­jében klubot rendezték öe a fiataloknak. A kisebb településeken és a falvakban 16 megtalálták a helybeliek a munkát, ame­lyet falujukért végezhetnek; Tisaasülyön — ott az egy la- Tcofára jutó ínunka értéké 843 forint — segítettek a tanácsnak a község belviz- taLemrtésa tervének megva­lósításában, játékokat ké­szítettek az óvodának és kö­rülbelül 4 ezer négyzetméter parkot építették. Kőteleken (egy emberre 529 forint ér­ték jut) csupán a község bel víztelenítésén fél millió . forint értéket dolgozott, a tsz és a lakosság. Szászberek a kis községiek közé tarto­zik: az ezer lakos 500 ezer forintnyi társadalmi munkát végzett, két autóbuszvárót építettek és az építéshez szükséges anyagot díjmente­sen, kapták. A városokban is sok-sok apróbb-nagyobb tettekből gyűltek össze a milliók. A Á megyében most végzi egy bizottság a községfejlesz­tési verseny értékelését, az elmúlt héten kezdte “el és a következő héten már be is fejezi az ellenőrzést. Ismere- "tes, hogy a megyei tanács a Hazafias Népfront megyei bizottságával közösen, évről évre meghirdeti a versenyt és ahol a legtöbbet dolgoz­tak. azt a tanácsot jutal­mazzák. A jutalmai azonban a tanács csak a város, a község továbbfejlesztésere használhatja fel. A megyei tanács a második negyedév­ben összehívott ülésén dönt majd a díjak — az 1 millió 280 ezer forint — odaítélé­séről. V. V, Ma: Egy esztendő a statisztika tükrében Üj Centrum Áruház Szolnokon (3. oldal) «■ Népművelés harmadállásban Lépcső az alagsorba (17.) (4. oldal) Otthonra várnak háromszázan Az érem olyan, mint a szonett ft etda» * fr Hallal! A karikatúra szépsége « oldal) Ä munkás- művelődésről fí. oktal! Külpolitikai magazin (8—9. oldal! Beszélgettünk a sportról ni- Oldal) HÍREK - íl DÚSÍTÁSOK — HlRF-K — TCDÚSÍTÁStHfr— HÍREK Megkezdte munkáját a Béke-vllágtanács Elutazott a szovjet vasutas küldöttség Karcagi népi építészet — Zuglóban Iskolaműzeum Tegnap elutazott hazánk­ból a szovjet vasúti küldött­ség. amely N. A. Gundobin- nak, a Szovjetunió közle­kedési minisztere első he­lyettesének vezetésével egy hetet töltött Magyarországon, és tárgyalást folytatott a magyar—szovjet vasúti áru- szállításokról. A küldöttséget dr. Csanádi György közleke­dés- és nostaügyi miniszter búcsúztatta. Tárgyalások Damaszkuszban Garai Róbert külügymi- nisÁerhelyettes február 13— 16. között tárgyalásokat foly­tatott Damaszkuszban a ma­gyar—szíriai kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről a szíriai Külügyminisztérium vezetőivel. Garai Róbertét fogadta Abdei Halim Khad- dam miniszterelnök-helyet­tes, külügyminiszter és Mo­hammed Imadi gazdasági és külkereskgdepni miniszter. Tegnap délelőtt a zuglói Vbl Építőipari Főiskolán ün­nepélyes keretek között megnyitották a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeum és a főiskola diák­jainak közös gyűjtő és fel­dolgozó munkáját reprezen­táló „Ollőlábas tetők alatt” című kiállítást, amely a nagykunsági hagyományos népi építészet legjellegzete­sebb alkotásait mutatja be. A karcagi gyűjtőmunkában az építészhallgatók „feltér­képezték”, műszakilag fel­mérték a parasztházakat- fo­tókat és mérctarányos alap­rajzokat készítettek róluk. A főiskolán rendezett kiállítás megrendezésében is aktív kezdeményező szeremet vál­laltak a főiskolai hallgatók. A Szolnok megye—Zugló kapcsolat niabb bizonyíté­kát jelentő kiállítást Kund- ra József, a karcagi Városi Tanács elnöke nyitotta meg, majd a Sebő—Halmos folk­lór együttes kamaraműsorá­nak „kíséretében” tekintet­ték meg a látogatók. Tegnap délután a kisúj­szállási biológus hónap újabb eseményére került sor. A gimnázium biológusainak munkáját bemutató termé­szettudományi iskolamúzeu­mot avattak, amely a jövő­ben az órák tökéletesebb, életszerűbb szemléltetését szolgálja. Ezt követően a negyedik biológia tagozatos osztály színes útifilmjét ve­títették le Zakopánétól ma­gyar Hertelendig címmel, amely földrajzi és biológiai tanulmányútjukat örökíti meg. lyeztető ragadozók közül ezerhatszáz rókát és az ismét gyakran megjelenő vadmacs­kák közül pedig húszat lőt­tek ki. Egy mondatban — Képek lepkeszárnyak­kal címmel kiállítás nyílt tegnap Miskolcon, a Kossuth Lajos művelődési házban. — Tegnaptól megindult a Balatonon a kompjárat. — A mezőkövesdi Kiss Jankó Bori emlékmúzeumot újra megnyitották a látoga­tók előtt. Vaddisznók, rókák, vadmacskák — Tegnap indult az első idei békevonat Békés me­gyéből a Szovjetunióba. Elszaporodtak a vaddisz­nók Szolnok megye ártéri területein, a vadászok sze­rint csak a megyeszékhely határában levő Tisza-tö’tések között negyven-ötven dúvad tanyázik. A vadásztársasá­gok tagjai a téli hónapok­ban húsz vaddisznót terítet­tek le, s hajtóvadászatot in­dítóiak a nyúlf'őkákat. fá­cán-, fogolycsibéket pusztí­tó vedmnesfcák, rőHk ellen is. A vadállományt vészé­— Stettner Béla grafikus- művész kiállítását tegnap délután nyitották meg Pé­csett. a Ságvári Endre mű­velődési házban. — A Néphadsereg Művész- együttese tegnap es(e mutat­ta be a Zeneakadémia nagy­termében Farkas Ferenc Kassák Lajos verseire írt Bontott zászlók című kan­tátáját. __ S zázhúsz ország, az ENSZ és számos más tekintélyes nemzetközi szervezet közel 600 küldöttének részvételé­vel tegnap megkezdte mun­káját a Béke-világtanács szófiai ülésszaka. Georgi Dimitrov Goskinnak, a Bol­gár Országos Békepizottság elnökének megnyitó szavai után Todor Zsivkov üdvö­zölte az ülés résztvevőit. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács el­nöke hangsúlyozta, hogy a békerők moszkvai világ- kongresszusával új fejezet kezdődött a nemzetközi bé­kemozgalomban. A történe­lem véres tanulságai meg­mutatták — mondotta — hogy a béke nem hullik ajándékként az emberiség ölébe: megszilárdításához szervezett, céltudatos és kö­vetkezetes erőfeszítésekre van szükség a nemzetközi enyhülés korszakában is. A pártszékház tanács­termében a küldöttek óriási tapssal fogadták Romesh Chandrának a BVT főtitká­rának beszédét. Chandra köszönetét mondott a bolgár vendéglátóknak az eredmé­nyes munka feltételeinek biztosításáért, majd a béke­mozgalom eddig elért sike­reit és lehetőségeit elemez­te. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a népek véleményé­nek súlya, szavuk ereje ma nagyobb, mint a történelem folyamán bármikor. A Bé- ke-világtanács ülésének résztvevőit üdvözölte Alexej Koszigin, szovjet miniszter- elnök és üzenetet küldött Fock Jenő, a magyar kor­mány. elnöke is, ^ — Baráti szeretettel üd­vözlöm a Béke-világtanács szófiai ülésének résztvevőit, a haladás és a béke hívei­nek e fontos tanácskozását, A szocializmust építő ma­gyar nép, annak kormánya és a magam nevében kívá­nom, hogy siker koronázza összejövetelüket a béke ügyének, az emberiség egye­temes érdekének javára. — Önök a békeszerető erők moszkvai világkong­resszusának a népek törté­nelmi jelentőségű közgyűlé­séhek felhívását és ajánlá­sait kívánják elősegiteni, megvalósítani — szól az üzenet. — A magyar kormány és a békeszerető magyar nép óhaját fejezem ki, amikor szívből kívánom, hogy ta­nácskozásuk sikerrel te­gyen eleget küldetésének. A mostani nemzetközi hely­zet a béke védelmében és építésében új erőfeszítése­ket követel meg. A tartós enyhülés irányába tett lépé­seket még mindig akadá­lyozzák a hidegháborút visszakívánó retrográd erők. Az imperializmus, a kolo- nializmus, a fajüldözés sö­tét erői igyekeznek vissza­fordítani a történelem órá­ját, megkísérlik megtörni az enyhülés folyamatát. Éppen ezért sorsdöntő feladat meg­erősíteni a békevilágmoz- galmat, annak egyik legje­lentősebb osztagát, a Béke­világtanácsot, magasabb szintre emelni a különböző pártállású, meggyőződésű, hitű, de egyaránt békesze­rető erők összefogását az egyetemes béke érdekébe»-

Next

/
Oldalképek
Tartalom