Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-02 / 27. szám
1974. február S. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A közéletiségre ne ve "ni kell az iíjúságot Szekeres László pár'itapja a Ságvári Körúti Ait'léno Iskolában Jó hangulatú, sikeres pártnapon találkozott tegnap este a szolnoki Ságvári körúti Általános Iskola pedagógusaival Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára. Jelen volt Sándor László, a városi pártbizottság első titkára is. A pártnap megkezdése előtt dr. Majoros Károly- né, a/ iskola igazgatója tájékoztatta őket az iskolában folyó oktató-nevelő munka eredményeiről. Előadásának elején Szekeres László arról beszélt, miéri vállalta örömmel, bogy eleget tegyen a meghívásnak. — Nagy múlttal, tiszteletté méltó hagyományokkal rend Ikezik ez az iskola — mondotta. — Szolnok legszebb, leggyorsabban fejlődő részt n van. Az iskola előtti kis ház „memento": a Szavát i utcán túl ilyen volt Szolnok. Itt felejtették emlékeztetőnek. A nagy elődről. a Sípos téri iskoláról kei■ s szó esett régen. Any- :yi mint azokról, akiknek gyermekei olt tanultak. A mezítlábas, érdes kezű, Tabánban és környékén lakó apák és fiúk sorsa, élete csak a munkásmozgalomban volt napirenden. A változás Szolnokon talán itt mérhető legjobban. A korábban keveset emlegetett iskola a város egyik tekintélyes iskolájává vált, ahol ma már rangot jelent tanítani. Az előadó részletesen méltatta az iskola tanulmányi, mozgalmi, kulturális és sporteredményeit, majd így folytatta: — Az e közösségben dolgozó kommunisták, köztük az iskolavezetők tudatos munkája nem kevéssé járult hozzá, hogy ilyenné váljék ez a kollektíva. Előadásának további részében Szekeres László az MSZMP Központi Bizottságának novemberi határozatáról beszélt. — Az 1973. november 28-i határozat — mondotta — nem produkált szenzációt, új politikai vona1at. nem változtatta meg a régit. Az 1972 novemberi ülés folytatása i'olt. Ellenőrzött, számon kért. s eligazított a következetes végrehajtásban mindenkit a X. kongresszus határozata alabján. Korrigált, gyorsított, ahol kelleti. A politikai közhangulat, közérzet jó! Az 1973. év politikai, gazdasági, kulturális eredményei általában pozitívak. A X. kongresszus határozatainak teljesítése meggyorsult és következetesebb lett. Az előadó részletesen elemezte belpolitikai életünk fejlődésének legfontosabb jeleit. Beszélt a tanácsválasz- tások sikeréről, a közéleti demokratizmus és az üzemi demokrácia erősödéséről, a bürokrácia csökkenéséről, — majd így folytatta: valaki azt mondhatná ezek után, elfogytak a tennivalóink? A kérdésre Válaszul elmondta, melyek legfontosabb tennivalóink a kővetkező időszakban: — Kevesebbet beszélni és többet tenni a szocialista demokratizmusért, az üzemi demokrácia kibontakoztatásáért, növelni a munkásosztály vezető szerepét, dinamikusabb munkát végezni az ifjúság- és nőpolitikái határozat megvalósitásáért. Ezután elemezte az ország és a megye iparának és mezőgazdaságának helyzetét, a helységfejlesztés eredményeit és gondjait. Beszélt a közlekedés és a kereskedelem helyzetéről, a megyében eddig végrehajtott, és ezután várható fejlesztés legfontosabb mutatóiról. Tudománypolitikánk elemzésekor megemlítette, hogy Szolnokon kutatóintézet létesül, s beszélt a felsőfokú tanintézet Szolnokra telepí- téséftek esélyeiről. Az előadó oktatáspolitikánkról szóivá szólott az utóbbi években bekövetkezett’ pozitív intézkedésekről: a tananyag csökentésérőí, a fizikai dolgozók középiskolás gyermekei részére adott ösztöndíjról, az új rendtartásról, — és egyéb, á pedagógusokat érintő kérdésekről. Előadásának befejező részében Szekeres László ismét közvetlenül a pedagógusokhoz fordult: — A hallottak alapján gondolják át munkájukat, s igazítsák tevékenységüket a politikailag lényeges tennivalókhoz. A közhangulat az iskolában is formálódik A közéletiségre nevelni kell az ifjúságot, mert a közért érzett felelősségnek éz az egyik megnyilvánulása, s néhány éi) múlva a mai iskolások tetteikkel gyarapítják a gazdaságot és a kultúrát. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Szekeres László válaszolt a pedagógusok kérdéseire. Ellenőrzés az ÁFÉSZ-ekben — Híromszázhetvenkét személy ellen indut eljárás — Intézkedni terv 1974-rc A MÉSZÖV elnöksége as ellenőrzésről Tegnap ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége. Napirenden szerepelt az ellenőrzési iroda 1973. évi tevékenysége és egy ajánlás a belső ellenőrzés színvonalának növelésére. Az ülésre készített írásos tájékoztató-jelentés szerint tavaly húsz ÁFÉSZ-ben végeztek általános vizsgálatot. Ezen kívül tizenkét takarék- szövetkezetnél, valamint huszonkét lakásfenntartó szö- vétkezetnél volt ellenőrzés. Az év végi mérlegek felülvizsgálatát minden egységnél biztosították, ebbe a munkába külső szakértőket is bevontak. Terven felül szerepelt á kunmadarasi ÁFÉSZ költség- vetésének vizsgálata és a szolnoki ÁFÉSZ felkérésére a meg nem engedett ipari tevékenységek felszámolása. Nagyobb vagyonvédelmi jellegű vizsgálat négy szövetkezetnél zajlott le. Az ellenőrzésekben és vizsgálatokban fontos célkitűzés volt az idő rövidítése. Tavaly egy ÁFÉSZ általános vizsgálatára harmincöt napot fordítottak, áhii tizénháróm nappal már kevesebb volt az előző évinél. Viszont a takarék- és lakásszövetkezeteknél nőtt a vizsgálatokra fordított napok száma. Az ellenőrzési tervek és igények teljesítésében változatlanul problémát okoz a létszám- hiány. (Az előírt revizori helyekből négy jelenleg is betöltetlen.) A belső ellenőrök egy év alatt százötvenkilenc vagyonvédelmi, százkilenc áruforgalmi, huszonnégy jövedelmezőségi és tizenhárom pénzügyi célvizsgálatot végeztek. A vizsgálatok alapján háromszázhetVenkét személy éllen kellett felelősségre vonást alkalmazni; negyven- hármat elbocsájtottak, tizenhármat áthelyeztek és száz- tizenöten pedig különböző fegyelmi büntetést kaptak. Az idei intézkedési tervben fő feladat: a felügyelő bizottságok munkájának segítése, a helves munkamódszerek kialakítása. A MÉSZÖV szaktitkárságai a külső ellenőrzésekről információs anyaggal, ezenkívül módszertani útmutatókkal látják majd el a bizottságokat. Évenként egyszer közös tanácskozást tartanak az állami törvényességi felügyeletet ellátó szervekkel. A felügyelő bizottságok elnökeinek és tagjainak rendszeres továbbképzését központilag biztosítják. Az ülésen az írásos tájékoztatót Boda Mihály, a MÉSZÖV elnöke egészítette ki. Tájékoztatta az elnökségi tagokat a két ülés közötti munkáról; felhívta a figyelmet az elkövetkezendő hetek fontos eseményére: 600 zárszámadó részközgyűlés lesz a tagszövetkezetekben. Az ülésen több fél$zólálás hangzott el, s ezek kiegészítették, az ellenőrzésre vonatkozó intézkedési tervet. Többek között javasolták és a tervbe beiktatták, hogy az élellenőrzési tevékenységet fog- lelják belé á munkaköri leírásokba. Sz. T. Az épülő gyógyszerraktár Szolnokon, a Landler Jenő úton Jubileum á túr kévéi \ öt ös Csillag Tsz-ben A következő 25 évet al ipozzák Ipar szerű álla tartás, zárt rendszerek A zárszámadás minden évben legfontosabb eseménye a szövetkezeti mozgalomnak. Számvetés az előző évű munkáról, a tágok szolgalmáról. s a gazdálkodás eredményéiről. Érthető Volt az a lázas izgalom, mellyel a tűrkevei Vörös Csillag Tsz tagjai készülődtek 25. zárszámadó közgyűlésükre. Ez a külsőségekben is megnyilvánult. Talán sohasem voltak ilyen sokan a zárszámadáson, mint ezúttal. A szövetkezeti gazdákkal együtt ünnepelt dr. K. Nagy Sándor, a MÉM pártbizottságának titkára és Tóth János, a tnegyei pártbizottság titkára. Ott voltak a városi nártbizottság és tanács vezetői is. Erős fává terebélyesedett A Vörös Csillag Tsz 1948 októberében elsőként alakult meg Túrkevén. tíz nincstelen aerároröletár határozta éL hosy ül életet kezd á sziken. Közülük nvolcan nem sokkal előtie lőttek haza a hadifogságból. Tanultak a múlt keserveiből. a háborúböl. áz antifasiszta iskolán megismerkedtek a szocializmus álap- iaivál. Hittek. Wztek a bárt szavában, a szövetkezeti út helvessée^ben. melV üi. boldogabb életet ígért nekik. ÉgV bár lófogatot: 33,5 hektárnyi földet és a gróf Lipoe-féle tanyát kapták meg, ez volt minden vagyonúit. TANÁCSKOZÁS GÖDÖLLŐN Téma a cukorrépa zártrendszerű termesztése A héki gazdaság igazgatója is beszámolt (Tudósítónktól.) Folytatódott a gödöllői Ag- rá rtudományi Egyetemen rendezett országos tanácskozás, amelyen az iparszerű növénytermesztési rendszerek eredményeit, tapasztalatait több mint ezer mezőgazdász, közgazdász értékelte és vitatta. meg. Az első napon — csütörtökön — az iparszerű kukoncater- mesztésről számoltak be a rendszergazdák képviselői a bábolnai, a bajai és a szekszárdi Állami Gazdaság, illetve a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet szakemberei. Pénteken a cukorrépa-termesztés rendszereivel ismerkedhettek a szakemberek. A cukorrépa-termesztést a sűrűsödő gondok jellemzik. A tanácskozás befejező előadását a héki cukorrépá-ter- m-eiési rendszerről tartotta Kálmán István igazgató. A Héki Állami Gazdaságban nagy hagyományú van, a cup korrépa- termesztÖBnek, azonban — az ismertetett okok miatt — tudomásul kellett venniök, hogy hagyományét) módon aligha lehet kifizetődőén cukorrépát termeszteni. A biztonságos termelés feltétele, hogy valamennyi ter- mesztós’feph nikaj tényezőt —•• így a fajta tápanyágellátás, a növényvédelem, a betakarítás megfelelő technikai szintjét —- megteremtsék a gazdaságok. A cukorrépa-termesztés új módszereit a Szolnok megyei Állami gazdaságban 1970 őszén dolgoznák ki. A saját területükön folytatott vizsgálódás alapján megállapították, hogy a termesztési folyamát rendszerezése, optimális összehangolása nagy tartalékokat rejt Az ilymó- dan létrehozott cukorrépa termesztési rendszerre — ismervén a megyén belül Is fennálló gondokat -•*- 1972 őszén felhívták gzámos gazdaság figyelmét. Csakhamar öt állami gazdaság és huszonkét termelőszövetkezet (óöiviwien 4 essr 618 heh taros területtel) csatlakozóit a rendszerhez, amely szigorúan előírja a talajelőkészités, a vetés, a növétiyápolás, a tala jfertőtlenítés ég a növény- védelem módját, az alkalmazandó fajtákat. Az elmúlt esztendőben öntözéses módszerrel is termesztettek cukorrépát, mégpedig 1259 hektárost Az öntözött területek átlagtermése 336 mázsa volt hektáronként, ami 48 mázsával több az egyéb területek hozamánál. A cUkórrépatermesztés ipari rendszereit ismertető előadásokat hozzászólások követték, maid Kovács Imre, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztály- vezetője összegezte a kétnapos tanácskozás tapasztalatait. 198Ó-ra. az ötödik ötéves terv végére a szántóföldi növénykultúrák ötven százalékát ezekben a rendszerekben kell megművelni, A. & Emberfeletti nehézségekkel kellett rriegküzdeniök. Az állam kezdettől fogva segítette a nincstelenek vállalkozását. hitelt és gépi segítséget kaptak. Példájuk gyorsan terjedt, újabb és újabb emberek kérték felvételükét. Túrkevé 1951-ben az ország első szövetkezeti városa lett. Az alapítók közül már csak négyen élnek a városban: Hajós István. Gress János, K. Tóth István és id. Borics István, aki még dolgozik a szövetkezetben. Az ünnepi közgyűlésen id Borics István így emlékezett vissza: „Gyehge kis csemetét ültettünk el huszonöt évvel ezelőtt, mely azóta erős fává terebélyesedett, bőven hoz gyümölcsöt. Szeressétek, becsültétek a szövetkezetei és ápoljátok lelkiismerettel” — mondotta eiérzékenyülve. A Vörös Csillag tagjai hűen kitartottak a közösben, igyekeztek a várakozásnak megfelelni. Igaz, a szövetkezetben hibákat is követtek el, nem volt előttük hazai példa, úttörők voltak a nagyüzemi gazdálkodásban. Többször zártak gyenge eredménnyel, s nagy hitel nyomta a szövetkezetét. Az állam ebben is segített. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése még nagyobb lehetőséget adott a szövetkezőknek, és ók élni is tudták veleNéhány jellemző számadat erre: a tsz vagyona 1955- ben 45 millió forint volt, most. Hl millió a tehermentes közös tálaidon. ggtr dolgozó tagba 221 ezer foriftt értékű álló- és forgóeszköz jut. Külöfiösen az utolsó kilenc év fejlődése töretlen a gazdaságban. Pedig többször volt aszálv és vizes esztendő. de akkor is előbbre tudtak lánnl. 1960-bari 22.5 mázsa búza termett hektáronkénti átlagban, tavnlv csaknem kétszerese. 40,5 mázsa. Az emberek is megváltoztak A tsz 105 fnillió forint bruttó termelési értéket állít elő. Eszközeit gazdaságosan hasznosítja, minden ezer forint ráfordítás 1200 forint halmozott termelési értéket hoz. Felénült az új. szakosított sertéstelep, mely évi 5 ezer hízót ad a népgazdaságnak. Korszerű tisztitó- és szárítóüzem létesült. Tavaly 10,1 millió forintot ruháztak be. Megújult a régi gépparkjuk. Egy tízórás munkanapra most 116,80 forintot fizetett a szövetkezet, miközben a biztonsági alapon 11 millió forint vart- A tartalék az éves részesedési alap több mint 50 százalékát fedezi. A szövetkezette! együtt változott az emberek gazdálkodásé, s erősödött a kollektív szellem. Szúr esik Ist- u&B elnök ét Kelemen 1st:' re, a szövetkezet pártbizottságának titkára erre különösen büszke. A szabolcsi árvíz idején az egyszérű szövetkezeti tagok sürgették a bajbajutottak megsegítését, majd vietnami műszakot kezdeményeztek. Azt mondták vezetőiknek: ti nem gondoltok erre? 1972 nyarán az aratáskor kigyulladt az egyik kombájn. Veszélyben volt a gép. meg a lábon álló termés is. Simon Péter szerelő felugrott a kombájnra, kivezette a táblából és eloltotta art. Tavaly nyáron a tarló égetésekor egy villanyoszlop gyulladt ki. Takács .Dezső villanyszerelő mászott fel az égő oszlopra, s elvágta a vezetéket. Akkor nem a saját életére, hanem társai biztonságára gondolt. A Vörös Csillag tagjai örülnek a gazdaság és egyéni munkájuk sikereinek. A könyvelők. bérszámfejtők most annak, hogy a sok száz tag között senki sem reklamált. mert pontosan dolgoztak. U/abb negyed* század A Vörös Csillag Tsz tavaly öt évre szóló, csaknem százmilliós beruházási program magvalósításához kezdett. A beruházás a több tízmilliós értékű forgóeszköz-állomány bővítésével egészül ki. Az elnök így motidjá: „ezZél á következő 25 évet alapozzuk”. Tehát előre látnak a szövetkezet tagjai, vezetői. Tovább folytatódik az iparszerű állattartás meghonosítása A sertéshez hasonlóan 1975—77 között több mint 400 férőhelyes új tehenészeti telep létesül, melyhez már javábári nevelik a tbc-negatív állományt. Az a cél. hogy az építkezés befejeztével azonnal, teljes ka paritással üzemeljen. Ezt követően a juhászat fejlesztésé lesz soroh. A növénytermelésben hozzáfognak a búza és a kukorica zárt rendszerű termeléséhez. melyhez megrendelték a szükséges gépsorokat Az Ünnepi közgyűlésen megemlékeztek áz alapítókról és a legjobb munkát végző szövetkezőkről. Idősb Borics Istvánt a Munka Érdemrend arany fokozatával, Gfess Jánost és Árvái Imrét a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki- Nőgven — köztük Hajós István és K. Tóth István a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést vették át Huszonhat szövofirp7etj tag kanta meg a MÉM és a TÖT jubileumi oklevelét A’ szövetkezet megbecsüli a törzseárda tagjait. Most elsőízben fizettek hűségjutalmat a ló. 15, 20. 25 évi munkáért. Összesen 464 személynek több mint 400 ezer forintot osztottak ki. Sfátit«
