Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

1974. január 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ex libris dr. Kertész Dénes... A hisgmf itta gyűjtő otthonában A csokoládékatona Dr. Kertész Dénes cibak­háza állatorvosról kevesen tudják, hogy hazánk egyik legjelentősebb ex libris gyűj­teményével rendelkezik. Az ex libris sorszorosítható grafikai eljárással — famet­szet, linómetszet, rézkarc stb. — készülő műalkotás, amely a könyv belső kötés­táblájára ragasztva sajátos formanyelven utal a könyv tulajdonosára, annak jelle­mére, foglalkozására. A le­velezőlap méretűnél általá­ban nem nagyobb lapokat borítékban nyomtatványként küldik a gyűjtők egymás­nak. Kertész doktor több mint tízévi levelezés során 15 ezer grafikát gyűjtött ösz- sze. A rendkívüli pontos ad­minisztrációt követelő leve­lezés, csere nyilvántartására egészen sajátos módszereket dolgozott ki. kartotékrendsze­re alapján bármikor meg tud­ja állapítani kivel, mikor, hányszor, milyen lapokat cserélt 310 partner Pillanatnyilag háromszáztíz aktív cserepartnert számol­hattunk össze, olyant akik­től küldeményt vár, vagy akiknek ő küldhet lapot A nyilvántartást nézegetve ta­lán leggyakoribb csere társa a szovjetunióbeli Volagda vá­ros múzeumigazgatója, ívenszkij, akivel 1962 óta 128 levelet váltott, s ennek során több mint 600 eredeti szovjet kisgrafikával gazda­godott a gyűjteménye. A leg­több cseretárs természetesen európai országokból került ki, de sikerült kialakítania szoros kapcsolatot angolai, argentínai és kubai gyűj­tőkkel is. Téli hónapokban előfordul olyan nap, amikor a postás 30 levelet is hoz ré­szére. Ilyenkor útja először Kertész Déneshez vezet, hogy ne kelljen az egész község­ben végigcioelnie a súlyban is jelentős küldeményeket Dr. Kertész Dénes nem­csak a kiterjedt gyűitőkap- csolatok megszervezésével foglalkozik, hanem jelentős energiát fordít a , csere út­ján szerzett kisgrafikák szak­szerű feldolgozására is. A mintegy 15 ezer grafikából 11 ezer lappt rendszerezett nemzetek, azon belül művé­szek szerint, a lapokat saját maga által készített nagy­méretű mappákban helyezve el. A múzeumi feldolgozó munkát megszégyenítő nap­rakész katalógus és adattár a gvűiteménnyel kapcsola­tos bármilven kérdésünkre választ ad. A gvúí*em£nyben száznyolcvan magyar és öt­százharminc küUöldi művész lapjai találhatók. Szolnok megyei vonatkozásai vannak Patay Mihály 4 ex librisé­nek és Zódor István három lapjának. Kevesen tudják, hogy Egri József is készített kétféle ex librist, mindket­tőt megtalálhatjuk a cibak- házi gyűjteményben. Radnóti Miklós könyvjepye A különgyűjtemények — régi magyar ex librisek, köz­könyvtárak könyvjegyei ... k özül a lírai vonatkozású la­pok gyűjteménye Kertész doktor kiyáló irodalomisme­retéről és alapos filológiai kutatókedvéről tesz tanúsá­got. Ezeket a. lapokat könyv­alakban dolgozza fel úgy, hogy a lap egyik oldalára az ex librist ragasztja, a másik oldalra pedig az ex librisre vonatkozó, azzal szoros kap­csolatban levő verset gépeli. Az ínyencek örömét okozó kötet lapozgatása számos iro­dalomtörténeti csemegét kí­nál: Buday György. Radnóti Miklós részére készített fa­metszetű ex librise me'lett olva=hatiuk a költő Este félé — Fametszet Buday Gvörgv- nek című versét. A Kalevala részlete után pedig Menyhárt József. „Vikár Béla ajándé­ka” feliratú fametszetet lát­hatjuk, a műfordító azokba a ritka tiszteletpéldányokba ragasztotta a kisgrafikót, amelyeket barátainak küldött szét. E képzőművészeti — irodalmi kapcsolatok felde­rítése természetesen nem képzelhető el megfelelő ap­parátus nélkül. A mintegy 3 ezer kötetes könyvtár mel­lett Kertész Dénes előfizetője 17 napilapnak és folyóirat­nak. teljességre törekvőén gyűjti a grafikai szakirodal­mat. Nem csodálhatjuk, hogy a lakás éléskamrájának pol­cain befőttes üvegek helyett példás rendben bekötött fo­lyóiratok évfolyamai sora­koznak. Irodalomtörténeti archívum A legnagyobb meglepetést azonban az orvosi rendelő hatalmas szekrényében talál­ható gyűjtemény okozza. A rendelőórák rövid szünetei­ben a maga nemében egye­dülálló irodalomtörténeti archívum készül itt. A ma­gyar írókról napi- és hetila­pokban megjelent cikkek lapkivágatait gyűjti és dol­gozza fel' Kertész dr. Az egyes alkotókról gyűjtött lap­kivágatok egyetlen borítékba kerülnek, maid időrendbeso­rolva mappákba dolgozza fel őket. Pillanatnyilag több mipt hétszáz íróról van ilyen értékes dokumentumgyűjte­mény. Próbaként József At­tiláról készült mappát emel­tük le: a Magyar Nap 1947- ben megjelent cikkétől kezd­ve 66 oldalon olvashattunk lapkivágásokat egészen Vá­gó Márta József Attiláról nemrég megjelent visszaem­lékezésének napilapokban megjelent ismertetéséig. A gyűjtemény kiterjed az Írókkal kapcsolatos legkü­lönbözőbb cikkekre: szobor- avatásra, névadásra, felöleli az íróról megjelent rajzokat, verseket, azaz olyan ikonog­ráfiát ad, amelyet pillanat­nyilag országos nagy könyv­tárak sem képesek azonnal közölni az érdeklődővel. Ezek a központi nyilvántartások ugyanis csak az irodalmi ta­nulmányokat tartják számon, de nem vizsgálják íróink, al­kotóink jelenlétét társadal­munk közéletében. Ezt a hiányt pótolja Kertész Dé­nes gyűjteménye. Arató Antal Ezekben a napokban, he­tekben a „múzsák neveletlen gyermeke”, az operett vette birtokába a Szigligeti színpa­dát — és a közönséget. Oscar Strauss nagyoperettjét, A csokoládékatonát karácsonyi —újévi ajándékként nyújtot­ta át a színház, és így is fo­gadhatjuk tőle. Időtöltő, szó­rakoztató mulatságnak. Operettet játszik a színház, mert zenés játékra kifejezett közönségigény van. Maga a műfaj régen túlélte az úgyne­vezett válságos korszakát, megmenekült az őt fenyegető halálos ítélettől; él, s legfel­jebb feje fölött most másféle felhők tornyosulnak; egyre ritkább az olyan színész, kü­lönösen egy kislétszámű együttesben, mint a szolnoki is, aki az operett igényei sze­rint bírná hanggal, tánccal és játékkal. A szolnoki Csokolá- dékatona-előadás olyan szí­nészekre "énül, akiknek erős­ségük nem elsősorban az ének, hisz többnvire a prózai színpad világából alkalmilag ruccantak át a komolyzenei i génveket támasztó műfajba, ezért azután a rendezés a nagyoperett kereteit igyeke­zett hozzámáretezni a társu­lat szolidabb adottságaihoz, és oly mértékben csökkentet­te a zene szerepét, hogy hatá­sa már nem elsődleges, nem a zene viszi a prímet, így a hagyományosán vett nagy­operett ebben a formáiéban inkább már csak bohókás já­ték zenével megtűzdelve. Az egész cillir-illir hábo­rúskodást, katonástól, hősös­tül, mindenestől könnved já­téknak foeia f°l S'k Fs^ac rendező, és így is állítja színpadra. A természetes 'já­ték ösztönével közelít a való­iéban nem túlságosan érde­kes történethez. Egyéni ötle­tekkel igyekszik betömni — már amennyire ez lehetséges — a zenés dráma tátongó hé­A VILÁGON egyedülálló b©hócl«koIa kezdte meg első tanévét a Budapesti Artisták ’-pző Iskolában. A hallgatók 3 évig tanulják itt a mesterséget. Akrobatikát, a panío- mintot, a zsonglőrözést, a bűvészkedést, hangszeres zenét, balettet és népi táncot. Éltre’di tantárgyak: drámatör’é- net, poentírozás, esztétika, É ' őstörténet, beszédgyakorla­tok. Képünkön: a hallgatók Alfonzé óráján Az ugrókötél — Tessék mondani meny­nyibe kerül egy ugrókötél? — Tizenhét hatóan! A kislány szó nélkül sar- konfordul. és kimegy az üz­letből. Lehet tizenkét éves. Ez hamar elintéződött. Lé­pést akart tartani a tested­zés eme kulturált eszközével. bejött, érdeklődött, de ennél tovább nem jutott Odakint a hirdetőoszlopnál egy haj­lott hátú öregember várja: — Na. mi az? — Tizenhét hatvan! — Nem értem a Nádhá­zit. Azt mondta, hogy nyolc negyvenért vette. Hazudott volna? Vénségére már ez is megkomolyodhatna egyszer. A kislány hallgat, az öreg­ember tovább morfondíroz: — Itt, a Nyugatinál vehet­te ra1 ahöl a bú’ue De le­het leértékelve kar'a ilyen olcsón. Megindulnak a kirakatok mentén. A következő üzletbe megint a kislány megy be kisvártatva hozza a hírt­— Tizenegy forint. De nem piros, csak iehér kö- telű. — Na látod, Lili, nem megmondtam, hogy van ol­csóbb is! Megállnak tanakodnak. — Tudod mit? Vedd meg magadnak. Lilikém. Vedd meg! — Oh nagypapa!! A kislány bemegy és kiro­han az ugrókötéllel Csak­úgy csillog a szeme. Megcsó­kolja a nagypapát. — Add ide! — mondja a nagypapa, és visszacsókolja erélyesen, az ugrókötelet pe­dig zsebrevágja. — Ki lett ez próbálva? — kérdezi. — Nem. — Nagy könnyelműség így hazavinni Lehet selejtáru is. Várj csak. ✓ A napig ion bemew» ecr kapu alá és nem lön ki. öt perc. Tíz perc. Nem jön ki. Utánanézek a nagyapának, kezdek nyugtalankodni. Még utóbb pofon üti valaki, és elveszi tőle az ugrókötelet. Hát a nagypapa ott áll a kapumélyedésben, és iszonyú tehetségtelenül csinálja. Di­rekt rossz nézni. Már kiven­ném a kezéből, amikor oda­lép hozzá egy orvos külsejű ember, aranykeretes szem­üveggel. acélkék szemekkel, olyan, akire nyugodtan rá­bízza az ember az életét, ha beteg de nem az ugróköte­lét, ha egészséges. Megáll a nagypapa előtt: — Nem szégyellt magitr Hogy tartja azt a köt el» fi A két ta fogójának ne a köze­pét szorítsa hanem lejjebb, ahol a kötél kijön belőle. Már ahogy nekiáll. nem jó. — De kérem, ez nem az enyém. A Lill... — Tudom. — A Nádházi... — Adja ide! Mögöttük megszólal ■ vv 'rAfl? • eav — Ez sémini. Hagy,a v-a ni maga előtt, ne lépje át, és hátrafelé hajtsa hosszú ív­ben, majd érzékkel ugorja át minden hóim csavarásnál Meg mindenféle figurák van­nak. A fej fölött átfordítva. Kifordult lábbal befelé, meg befordult lábbal kifelé. Ajaj, ez nem gyerekjáték. — Nem, nem! — mondja őszintén nagypapa és kezet fog vele. Az orvos közben szorgal­masan ugrál. — Figyelt, hogyan csiná­lom? — mondja. — Fogja csak a kalapomat! — Mutassak maguknak egy érdekes figurát? — kérdi egy kövér, alig két éve nyugdi­jáé. — Doktor Sziráki ügy­véd vagyok. — És már nyújt­ja is a kezét az ugrókötélért. Rém ideges. ßejön Lili is: — Na és én? — kérdi pi- tyergős szájjal. — Velem mi lesz? A nagypapa gyorsan fél­rehúzza Lilit benyúl a zseb­be. átnyújt neki egy új ke­rek ti?for*"tost ™pa onn <?'??/­'’őst '' *?« * ......Vi: — \ t:.2í u. j H, manalnak eőv mí'ik ugrókötelet, de aztán tűnj J gyorsan haza! zagait. Leginkább az első részben sikerül ez neki, jóval kevésbé a másodikban, és a befejezésben bizony szinte már tehetetlen a szövegkönyv gyengéivel szemben. Az első rész, az ellenséges katona vá­ratlan érkezése Popácék há­zába, még valóságos drámai helyzetek egész sorát adja, később azonban az ellentétek úgy elvékonyodnak, a dráma szálai úgy elgyengülnek, hogy csak az irgalom tartja őket össze. Alaphangulatában A cso­koládékatona szolnoki elő­adása ha kissé messze is esett attól a fától, amelyen az an- timilitarista szatíra gyümöl­csei teremnek, amelynek egyik hajtása Bemard Shaw Fegyver és vitéz című darab­ja, belőle készült aj operett szövegkönyve, azért valamit megőrzött a csipkelődő ír szelleméből. Bummerli had­nagy, aki patron helvett cso­koládét tartogat tölténytás­kájában katonának is, ember­nek is több, mint például Alekszej őrnagy, akit a sze­rencsés véletlen tett nemzeti hőssé, és több azoknál is akik szorult helyzetében befogad­ták, Popácék* Kár, hogy a parodisztikus szándék vala­mennyi figura rajzában nem érvényesül egyenletes erővel. (Viszont Fehér Miklós díszle­tei igen kifejezően tükrözik azt a kettősséget, amely jel­lemzi a vagyonos úrhatnám Ponácék környezetét — fény­űzés olcsó ízléssel kevered­ve.) A Csokoládékatona legjobb, legegyenletesebb színészi tel­jesítménye a címszerepet ala­kító Szombathy Gyuláé, aki Atlaszként hordja vállain az előadást. Játéka erőtől duz­zad, bírja végig ötlettel, len­dülettel. Teste, lelke, minden porcikája árammal van teli. (És még énekelni is tud!) Po- pácz Kázmér ezredest Halász László alakítja — sikerrel. A figura érzelmi és értelrri „mosdatlanságát” jór tudj a kifejezni, bár a humor kedvé­ért némi túlzás is vegyül já­tékába. Peczkai Endre új ol­daláról mutatkozik be: meg­lepően szépen énekel. Játéká­ban azonban több'leleplező önirónia is megférne. A h;,- rom női szereplő énektelj e- sítménye már jóval több kí­vánnivalót hagy maga után, viszont játékában igyekeznek ellensúlyozni gyengébb ének- tudásukat. Szilvássy Anna­mária megnyerő Nadina szé a és dekoratív, Antal Anetta fitos orrú Másája kedves, & - bestyén Éva határozott voná­sokkal állítja elénk az írástu­datlan, férfiéhes Auréliát, Po- pácz Kázmér feleségét. Kor­rekt színészi munka eredmé­nye Czibulás Péter Stefánjn, szerepére nem játszik rá, íz­léssel formálja meg. Jelleg­zetes operettfigura Hollósi Frigyes Masszakrác kapitá­nya; indulójuk, a katonák indulója az előadás egyik leg­jobban sikerült zenei megol­dása. A játékot szolid koreográ­fia egészíti ki, láthatóan a táncosok technikai színvona­lához igazodva. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a koreográfus az egyes ének­számok énekkettősök végére nem igyekezett odabiggyesz­teni égy-egy úgynevezett sab­lontáncot, csupán hatás, taps­vadászat céljából. És végül a zenekarról, amelyet ezűttr 1 Harányi Márton, a színház ifjú karmestere dirigál — jól; kis létszáma ellenére is illú­ziót keltőén muzsikál. A szolnoki színház kis tár­sulata nagyoperettet játszik; lehetőségeikhez képest „jól fogyasztható” Csokoládékato­nát nyújt át közönségének^ V. M. Kávé vált „hanánigú“ Az utóbbi években a ter­mészeti ritkaságok szinte ki­meríthetetlen lelőhelyévé vált a tatai-tatabányai me­dence. Az új lakótelepek ki­alakításával. az úthálózat bővítésével járó nasvarányú földmunkálatokkal sorra tá­rulnak fel az őskövületeket, ősnövény-maradványokat rejtő geológiai rétegek. A tatai művelődési köz­pont immár országos hírű természettudományi stúdió­jának szakemberei jól szer­vezett fievelőhálózatot alakí­tottak ki me"-"’—-„-te. A különféle szakágakat képvi­selő természetbúvárok , rend­szeres „őrjáratot” tartanak azokon a területeken, ahol építkezések, tereprendezési munkálatok folynak. Időrő] időre felkeresik a művelés alatt álló kőbányákat, s át­kutatják a szénbányák med­dőhányóit is. A nagyszabású kutafő- leletmentő vállalkozás már eddig is figyelemre méltó eredménveket hozott. A jég­korszak és a távo'abbi föld- történeti korok élővilágának számos kővé konzerválódott maradványa került nap­fényre a szárazföldi és ten­geri eredetű üledékes réte­gekből. Közülük nem egy tudományos és muzeális szempontból is egyedülálló ritkaságnak számít Nemrégiben ismét egy rit­kaságnak számító „lelet­együttes” örvendeztette meg a kutatókat. Skoflek István, a neves paleobotanikus nem mindennapi növénylenyoma­tokra bukkant Tatabánya- Üjvárosban. Egy trópusi pál­maféle leveleinek tökéletesen kirajzolódó lenyomatát őriz­te meg a földmunkák sor.n felszínre került márgás ho­mokkőréteg. Ugyanitt egy furcsa formájú, hosszanti be­mélyedést őrző kő is előke­rült. s ez első pillantásra v - lami ismeretlen őslénv tesö- ienyomatának tűnt. Ám ami­kor Skoflek István gipsszel öntötte ki a szivar alakú ku- vernát. kiderült, hogv e: y iól fejlett banán tökéletes lenyomata maradt fenn & üvegben. A külön’eges ősn >- vénvmaradvánv korát is si­került meghatározni a jel­legzetes geológiai réteg alap­iön Ezek; szerint bebizony.»- sodott. hogy a földtörtént ti harmadkor eavík időszaká­ban. mintegv ijegvven mil­lió évvel ezelőt«- mele"éeö d pálmák és banánliget k zöldelltek a mai bányász- város területén... Babífs-emlékkőnyvtár Üjabb lelentős ereklyékkel gyarapodott a szekszárdi Babits Mihály-emlékház. Le­tétként Szekszárdra kerültek Babits Mihály és felesége. Török Sophie egykori könyvtárának fennmaradt kötetei az Országos Széche­nyi Könyvtár kézirattárából. Decemberben a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum ku- ♦ «1 ^ filt könvvegvűtíessel bővült a gvűitemény. összesen mint­egy 800 kötettel egészült ki az emlékkönyvtár Vöröqölgyböl gyakorióm ííhely A Vas megyei Gencsapáti község általános iskoláján, k tanulói két évvel ezelőtt sok vöröstölgy magot gyűjtötte í, ezeket elültették és tízezer­számra neveltek belőlük esz­meiét. A vöröstölgy csemp e túlnyomó részét eladták ás elhatározták, hogy a pénz­ből gyakorlóműhelyt építe­nek. A szorgalmas munka. íz összefogás eredményeként a gvakorlóműhely elkéss' ?, felszerelték a szükséges m.i í- kaeszközökkel, s a tanulók a szünet után már birtokuk ,a Is vehetik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom