Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

W74. január 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A mezőtúriak Mezőtúrért Felhívó» a váró» üzemeihez, intézményeihez, a h ISZ-nservezetek h ez Tegnap délelőtt a mezőtú­ri városi tanácsháza nagy­termében megjelent alapszer- '-eaeti párttitkárok, gazdasá­gi ét tömegszervezeti veaetók előtt Móricz Béla, a városi pártbizottság élső titkára is­mertette a/ váróéi pártbizott­ság és a városi tanács Mező­túr lakosságához intézendő felhívását. A fontos városfejlesztési, KzociálpoÜ tálcái memoran­dum lényege: bontakozzék ki széles kön! társadalmi össze­fogás a város közoktatási, közművelődési intézményéi- nék gyorsabb ütemű fejlesz­tésére. korszerűsítésére. A város két vezetotestü- Ielének felhívása megállapít­ja, hogy a távlati területfej­lesztési terv Mezőtúrral, mint középfokú központtal szá­mol, amely vonzáskörzetével együtt — néhány területen —hétven, nyolcvanezer em­ber ellátásáról, munkájáról, eltartásáról kell, hogy gon­doskodjék. A város vezető testületed és lakosad igen nagy erőfe­szítést tettek eddig is a vá­rosfejlesztés érdekében — szögezi le a felhívás — de még sok jogos, kielégítetlen igény maradt: a bölcsődék, az óvodák, a napközi ott­honok éö az iskolák szűkek, korszerűtlenek! Az oktatás megnövekedett követelmé­nyeinek nein feleinek meg. A közművelődési intézmé­nyek állapota nem kielégí­tő, felszereltségük nem meg­felelő. Eddigi fejlesztésük ütemével elégedettek va­gyunk — mondja kj a vá­ros lakosságához intézett fel­hívás. A tárgyi feltételek bizto­sítása érdekében az állam és a város eddig is igen sokat tett, 6 tesz, de a szükséglet­nek megfelelő, vagy ahhoz közelítő megoldást azonban csak társadalmi összefogással lehet elérni. Ennek érdeké­ben — hangsúlyozza a fel­hívás — olyan hosszútávú mozgalmat kívánunk szer­vezni '■* támogatni, amely az ötödik ötéves terv vég'-' 1980-ig. évről évre alkotóan járul hozzá a város fejlesz­téséhfez, a közoktatási, köz­művelődési intézmények kor­szerűsítéséhez. A termelő üzemek dolgozói éven,te három alkalommal ve­gyenek részt kommunista szombatokon, s a keresetü­ket ajánlják fel a gyermek­intézmények fejlesztésére. Az intézmények, hivatalok dol­gozói eddig évente három nap keresetűket ajánlják fe: e nemes célra. A fiatalok a KISZ irányításával társadal­mi munkában vegyenek részt, szervezzenek kommu­nista műszakokat — kéri a felhívás. Számításaink szerint — ál­lapítja meg a két vezetőtes­tület — a város társadalmá­nak összefogásával évi 5—6 millió forint, 1975-ig lft—1 millió forint alap képződne amelyet a városi tanács a legégetőbb feladatok — böl­csőde, óvoda, napközi ott­hon — építésére. bőví‘ fordítana. 1980-ig a mozga­lom eredményeképpen, to­vábbi 30—10 millió forintnyi alap képződne a legfontosabb célkitűzések megvalósítá­sára... Valami elkezdődött a Berettyó partján Is... A terv talán egy kicsit merész, de megvalósítható! A mezőtúriak már sokszor bebizonyították, hogy igaz patrióták. A 8,5 millió forintért épült sportkombdnátban. hat és Cél millió forint a társadalmi munka értéke... A városi pártbizottság első titkárának a felhívást is­mertető szavai után va felszólalások azt bizonyították, hogy a városukat szerető mezőtúriak támogatná fogják a1 kezde­ményezést. A gondolat a KAEV munkásaitól indult, akik mór eddig is többször tartottak kommunista szombatot, s kere­setüket a gyermekintézmények fejlesztésére ajánlották féL Az első kerület kommunistái hasonlóképpen cselekedtek. A városi pártbizottság és a városi tanács dolgozód évente négynapi munkabérüket ajánlatták fel. A tanácskozás résztvevői bizakodva fogalmaztak: hisz- szük, hogy az önkéntesség elvének teljes betartásával, gyer­mekeink s a város szeretető tői indítva, a mezőtúriak sikerre viszik jó ügyüket... — ti — Hegyeket lehetne építeni... Magyar János búcsúja — Jászberényben szület­tem, méghozzá csudaszép rne’sterségű ember első gye­rekeként. Tudja, mi az, ha valakinek fafaragó a szak­mája? — Díszkapu, fakerítés, szé­pen ácsolt tető, és ugye, így igaz, fejfa is. — Csak a bölcsőt hogyta ki... Tényleg, a bölcső! De szé­pek is voltak azok a régi, lá­gyan rignó, szépen faragott bölcsők. Ott álltak a szülői ágy véginél, s ha éjjel felsírt a gyerek, „édes” kinyújtotta mezőkön agyonfáradt lábát. Néhány félálombeli, ösztönös mozdulattal újra álomba rin­gatta a pulyát. Tényleg szép mesterség __ — Én még sem folytattam, rófös inas, aztán rőíös segéd tettem, itt Berényben, a Ro- boz-féle főtéri boltban. Csak­hogy 1928-ban ' jött az inflá­ció, a főnök felmondatt. Jár­tam Pesten is munka után, de csak egy magamfajta nincstelennel találkoztam a munkaközvetítóbén. Kányák Évának hívják, mígnem 1930- ban vállalta az én berényi sorsomat, nevemet. Hányód­tam sokfelé. Kapáltam, arat­tam nagygazdáknál, metszet­tem, kaccsoltam szőlőt, segí­tettem iparos embereknek. Ül a vékony csontú, eres- inas kisember. Beszél. — Mint apám első, legidő­sebb gyereke örököltem egy házat. Mondtam már, arany­kezű ember volt az én apám. Minden gyerekének, — már pedig tiz szülöttből hatan ma­radtunk életben — épített szépen faragott ámbitusú, dí- szeskapujú, eifrakerítéses há­zat. Ótthon hát volt. aztán család is lett benne. Két lá­nyunk. egy fiunk született. Az egyik lány nagy bánatunkra korán elment... De Rózsiba lártvom Itt van a gvárhan. ve­le dolgozik három lánva és egv veje is gvári munkás. A hét unokám közül is hűtős már két fiú. — Család ez, „gyáros" csa­lád. — Csakhogy a családnak könnyebb volt bejutni, mint öregapjuknnk. A második vi-, lágháború idején, meg azután is, 1952-ig a piacon éltem éh az életem. Ipart váltottam, liszt meg őrlemény kereske­désre. Aztán már nem lehe­tett, elmentem favágónak az erdőgazdaságba. — Ilyen testi erővel? Nevet a kérdésen. — Nem háj kell; erő, izom, meg munkabírást Nekem so­se volt időm, tehetségem se tétlenkedni. Látszik is. Keze agyondol­gozott, csontos arcában mé­lyen ül a szeme. — Amikor üzentek értem 1959-ben, hogy jöhetek ide a gyárba, de siettem, hogy meg ne gondolják. Előtte öt évig gazdag építőmesternél kever­tem a maltert, a betont. Itt is csak ez lett a dolgom. Mégis más volt itt nekem. Hatalmas hegyeket lehetne rakni abból a tengernyi betonból, malter­ból, amit éri kevertem. Dehát nem a hegy a fontos. Az, hogy közöm van a Hűtőgépgyár minden, 1959 óta épült üze­méhez, műhelyéhez. Regge­lente, amikor jöttem befelé, sokszor elgyönyörködtem az újban. No, Magyar János, eb­ben a te kezed is benne van... Jartuár elseje óta hiába éb­red hajhali fél ötkor. „Nyom­ja” az ágy, forog egyik olda­lától a másikra. Nehéz a nyugdijat megszokni. —- Mert itt nagyon szeret­tem, tiszteltem, becsültem mindenkit, kérem, örültem, amikor a búcsúzásnál meg kaptam á harmadik Kiváló Dolgozó jelvényt. Hát még amikor Csömör főmérnök azt mondta: ügye visszajön egy- egy kis időre János bácsi? Hát hogyne jönnék... — Pedig kögel már a hete­dik X. — Azért orvosra, patikára nem volt még gondom éle­temben. Ügy gondolom, a dolgos embert, aki a munká szereti, elkerüli a betegség. Szeretnék valami szépet mondani búcsúzóul én is., Megelőz. — Kívánok mindenkinek jó munkát, békás otthont, és olyan jó szocialista brigádot, mint az enyém volt, a hűtő­gépgyári November 7., arany- plakettes. Szeretettel kíván további jó munkát a Hűtő­gépgyárnak Magyar János, aki annyi maltert és betont kevert életében, amiből ha­talmas hegyeket lehetne épí­teni. A gyerekem, tejem, unokáim ittmaradnak. Sze­retném, ha ók is ügy dolgoz­nának, olyan szorgalmasan mint az öregapjuk. Sóskúti Júlia Fotó: Nemes Árpád Búzahísértelek S&pgeden A FAO keretén belül mű-- ködó ankarai Nemzetközi Búzakutató Központ megbí­zásából, érdekes és jelentős kísérleteket folytatnak a sze­gedi Gabonatermesztési Ku­tatóintézet ki'zombóri neme­sítő telepén. N-mcsak ta­vasszal és ősszel, hanem té­len is. amikor az időiárás! viszonyok megengedik — mint például ezekben a na­pokban -n- vetnek búzát. Az ankarai intézettől 30 olyan fajtajelöltet kaptak, amelyek magyarországi éghajlati vi­szonyok között termeszthe­tők. Ezek magját a tenyész- kertben speciális kis vető- geppel teszik földbe. Az öt­letes gép több sort vet egy­szerre, mégis egy-egy sorba azonos kalászok marjai ke­rülnek a parcellákon. A nemzetközi együttműkö­dés lehetőséget ad arra Is, hogy a hazánkban előállított búzáé jdonságokat sok más országban kipróbálják. és Így az érdekelt kutató intézetek kölcsönösen értékes infor­mációkat szerezhetnek. PóTtnap a me°;y<?i an teánál Erősíteni keli a forradalmi szelemet Előadó dr. Gergely István Zsúfolásig megtelt tegnap délután a megyei tanács szék­házénak díszterme, ahol ezúttal a tanácsapparátus dolgozói számára pártnapot rendeztek, az idén elsőként a megyében. A pártnap előadója dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára volt. A rendezvényre meghívták a városi tanácsok ás a járási hivatalok vehetőit is. Cnelekrési program A megjelenteket Bárdi Im­re, a megyei tanács pártbi­zottságának titkára üdvözöl­te, majd átadta a szót dr. Ger­gely Istvánnak. Az előadó bevezetőként utalt arra, hogy a párt Köz­ponti Bizottsága 1972. novem­berében ellenőrizte a kong­resszusi határozatok végre­hajtásának helyzetét. Megál­lapította, hogy a szocialista építő munka alapjaiban a X. kongresszus határozatai sze­rint halad, ugyanakkor ráirá­nyította a figyelmet arra is, miben és hol van elmaradás, hol nem a meghatározott irányban és módon folyik a végreha itás. A helyzetnek megfelelő intékedéseket ho­zott, és cselekvési programot adott a Központi Bizottság. Dr. Gergely István hang­súlyozta, a Központi Bizott­ság 1973. november 28-i ülé­sén újólag ellenőrizte a X. kongresszus határozatainak végrehajtását. Megállapította, hogy az 1972. novemberé­ben kidolgozott cselekvési program megvalósult, a kong­resszusi határozatok végre­hajtása meggyorsulj követ­kezetesebbé vált.- At elmúlt esztendő po­litikai, gazdasági és kulturá­lis eredményei igen kedve­zőek az ország egészét tekint­ve és a megyében is. Ez jó alap ahhoz, hogy még tudato­sabban, még következeteseb­ben, niég nagyobb sebesség­gel dolgozzunk a kongresz- szusi határozatok maradékta­lan végrehajtásáért. Ebben bennünket a jó politikai köz­hangulat segít, az, hogy a dolgozók jó politikai közér­zete nagyfokú aktivitással párosul. Megyénkben csak­úgy, mint másutt az ország­ban, kiegyensúlyozott rend van a célratörő, a fegyelme­zett munka a jellemző — hangoztatta. A továbbiakban elmondot­ta, hogy elmúlt évi feladata­inkat azért tudtuk teljesíte­ni, mert a pártszervezetek, a kommunisták jól, meggyőző­en, a novemberi határozatok szellemében képviselték a párt politikáját, terjesztői voltak a szocialista építés meggyorsításának. Kiemelte: A Közpopti Bizottság 1972. novemberében megfogalma­zott cselekvési programjának végrehajtásában meghatáro­zó szerepe van a nemzeti jö­vedelmet gyarapító munkás­osztálynak, amelynek társa­dalmi tekintélye, vezető sze­repe megnőtt, s tovább erő­södik. Belpolitikai helyzetünk ál­talános jellemzését követően dr. Gergely István átte­kintette pártunk és álla­munk nemzetközi tevékeny­ségét. A többi között hang­súlyozta, hogy hazánk a szocialista közösség szilárd tagjaként tevékenykedik a nemzetközi küzdőtéren. Kül­politikánk elvszerű, követ­kezetes, a haladást szol­gálja. höietke* e híre Beszédének további részét szocialista építő munkánk konkrét kérdéseinek szen­telte. Megyénk helyzetéről szólva aláhúzta: eredményes esztendő van mögöttünk. A megyei üzemek jövedelmező­en működtek, mezőgazdasá­gunkban több területen ki­emelkedő sikerek születtek. Mindezek ellenére nem mondhatjuk, hogy nincsenek gondjaink, munkánk már nem szorul javításra. — Elégtelennek tartjuk például a termelékenység nö­vekedését, nem kielégítő ha­ladásunk a munka- és üzemszervezésben, nem lehe­tünk elégedettek a közleke­dés és a kereskedelmi háló­zat fejlődésével Sem. Többet kell tennünk a városokban és a falvakban egyaránt azért, hogy környezetünk szebb, kellemesebb, szocialista rend­szerünkhöz még méltóbb le­gyen — mondotta a többi között. Közéleti kérdésekről szól­va hangsúlyozta: erősíteni kell a forradalmi szellemet, erélyesebben kell harcolni az egoizmus, a harácsolás, a ki­rívó viselkedéssel szemben. Következetesein kell harcol­nunk a közpénzen való rep- rezentálás, a rongyrázás, a pazarlás ellen. Olyan köz- szellemet kell kialakítani és erősíteni mindenütt, amely megköveteli a közpénzzel való takarékoskodást. A káderpolitikái feladatok­ról is beszélt a megyei párt- bizottság első titkára. — Káderpolitikai elve­ink nem változtak. Itt a megyében a párt káderpoliti­kájának szellemét érvénye­sítettük és érvényesítjük a jövőben is. A vezetők meg­ítélésében nem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy a kö­vetelmények nőnek, s hogy azokat az élet, társadalmi fejlődésünk emeli mind ma­gasabbra és magasabbra. A ma vezetögárdája teremtője és részese az eredményeknek', sikereknek. Munkájuk meg­ítélésében kiindulási alap, hogy megfelelnek-e a nö­vekvő követelményeknek. Cgy gondoljuk, az érdemi, a konkrét előre vivő munka, a vezető tevékenységének ló nyege. Vezetőnek csak az számít, akit követnek. Aki­ket viszont nem. azok csak gazdasági, társadalmi funk­ciót töltenek be, de valójá­ban nem jó vezetők. Az a vezető, aki nem képes mun­katerületén a kollektívával együtt lendületes előre törés­re, példaadó személyes ma­gatartásra, következetességre, gyorsuló tettekre, az vissza­fogja a fejlődést, amit nem tűr hosszú ideig az élet. Dr. Gergely István hangoz­tatta: — A párt Központi Bizott­sága még következetese*•’> átgondoltabb és igényesebb kádermunkára buzdít. Ezt valósítjuk meg megyénkben. Elmondotta, káderpoliti­kánk néhány területén van javítani való. mindenekelőtt gondoskodni kell a káderek tervszerűbb neveléséről, ar­ról, hogy belőlük jól felké­szült, szilárd, politikailag képzett, rátermett vezető váljék, — Átgondolt, kapkodástól mentes kádermunkát foly­tattunk és folytatunk a jö­vőben is. Magasabb mérce Előadáséban a megyei pártbizottság első titkára fog­lalkozott a tanácsok felada­taival ’ is. Hanskilyozta, hogy a tanácsokra, a területi po­litikát tekintve a megyei ta­nácsra és apparátusára igen nagy feladatok hárulnak. Át­fogják. irányítjáik, szervezik megyénk gazdasági, társadal­mi, kulturális életének min­den területét. A politika vég­rehajtásában a tanácsappará­tus feladatai tollát rendkívül jelentősek. Megyénk fejlődé­sének szinte minden mozza­natára termékeny i tőleg hat az itt végzett munka. Mind­ebből következik, hogy a mérce itt magasabb, a taná­csi munkával szemben tá­masztott követelmények fo­kozódnak. Annak a meggyő­ződésének adott hangot, hogy a tanácsapparátus munkájá­nak színvonala emelkedett, képes Jövőbeni feladatainak eredményesen eleget tenni. Dr. Gergely István miután befejezte beszédét, a pártnap résztvevőinek kérdésedre vá­laszolt F. P. A szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet kunszentmártoni telepén az «Imáit sz- tendő utolsó napjaiban fejeződött be a rekonstrukció, melynek során többek között egy új üzemrész épült Megkezdték a géppark korszerűsítését is. Képünkön a vamlóprés-te- rem, ahol négy Uofí maun-gyártmányú automata géz vasaló gép működik, lyukkártya rendszerre}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom