Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-04 / 2. szám

g\ sszefér-e a kettő, a tervezés és a boldogság? Hí- szén az egyik a rendezettség, a ^meghatározottság 9 szigorú világát idézi elénk, a raásitk érzéknek hullámzó játékát. S mégis, az emberek nagy többsége meg­tervezi boldogságát, a kisebb és nagyobb örömöket, $ ezt dugva tarsolyába vág neki minden esztendőben a hétköz­napok kusza útjainak. Többet akar, ez viszi előre. Tudatosan akarja e többet, ezert ember. S ha úgy teszi ezt, hogy köz­ben masokat is gyarapít, a közös érdekeket szántén szolgálja, egyezteti az egyéni és az általánosabb célokat, már úgy cse­lekszik, ahogyan a szocialista társadalom polgárának illik. Az egy-egy esztendőt felölelő népgazdasági terv nem tartozik a mindenki által agyonolvasott politikai irodalom közé. Mert sok liélyen, miként is hatna otthon, a családi asztal mellett azt mondani: no nézzétek csak! Az áll az új­ságban, hogy 1974-ben öt. százalékkal növekszik a nemzeti jövedelem. Furcsa lenne. Most mégis „lapozzuk fel” az 1970. október 3-án elfoga­dott törvényt, amelyben a negyedik ötéves terv fő célkitű­zését így fogalmazták meg: „A népgazdaság olyan dinami­kus fejlődését kell elérni, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres és viszonylag gyors növelését, életkörülményeinek ég kulturális ellátottságának további javítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését, a nemzeti vagyon jelentős gyarapítását”. Mi köze ehhez a beszorult csapággyal bíbe­lődő karbantartó lakatosnak, a raktárban zsákoló tsz-tag- nak, a jeges úton küszködő gépkocsivezetőnek, a statikai számításokat végző mérnöknek, a tanárnak, az egészség- ügyi dolgozónak, a könyvtárosnak, a tanácselnöknek...? Csak. annyi, hogy minden általuk és értük történik. Ezért, hogy a nagy számok, az összegező mondatok mögött fölfe­dezhetjük egyéni boldogulásunk, családi boldogságunk meg- tervezhetőségét A munkások és az alkalmazottaik egy keresőre Jutó reál­bére 2,3 százalékkal nőtt 1973-ban, az idén 3,7 százalékkal lesz nagyobb. Az egy főre számított reáljövedelem — 1973: 4—4,3 százalék, 1974: 5—5,5 százalék — szintén gyorsabban emelkedik. Erőteljesebb lesz az életszínvonal javulása, ígéri a terv. S mi ez „aprópénzben”? Például 1.2 milliárd forint bértöbblet az állami ipari és építőipar 1973-ban béremelés­ben nem részesült munkásainak, a kisegítő állománycsoport dolgozóinak, a tanácsoknál tevékenykedőknek, mások mel­lett. Gyermekenként szar. forinttal — június 1-től — gyara­pítóit családi pótlék a két utódot nevelőknek. Mi húzódik meg a beruházásokra szánt 117—118 milliárd forint mö­gött? Egyebek között a 880 megawatt teljesítményű paksi atomerőmű építésének megkezdése, az évente 280 vagon ízes gyulai, gjaira^kcvlbászí előállító húskombinát kialakítása, a kétezer kilowattá1' Kossulh-adó — a mö&laardnak majd' hét­szerese — munkálatainak indítása. Boldogabbak lehetünk, leszünk mindezektől, s ezernyi más, föl nem sorolt dologtól? Külön-külön köznapi esetek ezek, ám összességükben már erőteljesen befolyásolják min­dennapjainkat, közérzetünkét, világlátásunkat. Mert tekin­tetünk — hiba vagy nem hiba, így van — először környe­zetünket fogja valliatóra, s csak azután nézi a tágabb látó­határt formáló eseményeket. Példáinkkal azt kíséreltük meg, aihi szinte lehetetlen: családonként részeire bontani egy esztendő népgazdasági tervét. Azaz amit említettünk, esetleges, véletlenszerű, de talán megérezni olvasásukkor az összefüggéseket, rész és egész elválaszthatallanságát. Azt, hogy szoros kapcsok köt­nék mindenkit a társadalomhoz, ha akarja, ha nem, bol­dogsága — a tisztességesek, a becsületesen igyekvők bol­dogsága — csak a nagy egészbe ágyazottan lehet értelmes, igaz, elérhető. Megtervezett boldogságunk a népgazdaság, a társadalom egészének teendőit summázó programra tá­maszkodik, e program pedig végső soron arra. amit szellemi, anyagi gyarapodásunkért egyénenként teszünk. B űvös kör lenne? Nem, nem az. A doigók, életünk természetes rendje, annak érvényesítése, amit a XVIII. században élt közgazdász, Adam Smith így fogalmazott meg: „a világ gazdagságát nem ezüsttel vagy arannyal szerezték meg, hanem munkával”. Néofront titkárok (ovábbékwése Állványok nélkül, színes foltja a városnak az új szolnoki Sztár Aruház, amelyben már csupán a belső befejezési munkálatokat végzik Tegnap délelőtt a megyei Hazafias Népfront bizottsá­gának rendezésében három­napos tanfolyam kezdődött a községi, a járási és a városi népfront-titkárok számára. Az immár tíz éve hagyomá­nyos továbbképzés célja a népfronttitkárok előkészíté­se az év aktuális feladatainak elvégzésére, hogy társadalmi hivatásuknak, tudatformáló munkájuknak sikeresen helyt tudjanak állni. Az idei továbbképzésen a megye különböző helységei­ből nyolcvanegyen vesznek részt. A háromnapos kép­zésen előadások hangzanak el többek között a megye gazdasági, társadalmi, kultu­rális helyzetéről és a szocia­lista nemzeti egység kérdé­seiről. Konzultációkon vitat­ják meg a tanfolyam részt­vevői a községi népfrontbi­zottságok munkamódszerei­nek bővítési, fejlesztési lehe­tőségeit. A továbbképzés harmadik napján a Hazafias Népfront megyei bizottsága népfrontfórumot rendez, ahol dr. Gergely István, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Árvái István, a SZMT vezető titká­ra, Szívós Antal, a KISZ me­gyei bizottságának első titká­ra, Oláh János, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára válaszol a hall­gatók kérdéseire. Húsz közös gazdaság újévi „házassága” (Tudósítónktól) Húsz mezőgazdasági terme­lőszövetkezet állított ki új „anyakönyvet” 1974. január 1-től Szolnok megyében: egy- egy város, falu, vagy a szom­szédos községek közös gaz­daságai az új évtől kezdve egyesült erővel dolgoznak az élelmiszergazdaság színvona­lának emeléséért. A termelő­szövetkezeti „házasságköté­seket” az indokolta, hogy a megyében egyre inkább tért hódít a zárt termelési rend­szer, az idén már hat főnö- vényfélét, többek között a kukoricát, cukorrépát, búzát, rizst termelik jórészt ipar­szerű keretek között Kisüjszáláson a FAO mo- dellüzem, a Búzakalász Tsz a Kinizsi Tsz-szel egyesült, és a két gazdaság közgyűlésé­nek állásfoglalása szerint a Tisza II. nevet vette fel. Az egyesüléssel nagy távlatok nyíltak meg mindkét gazda­ság előtt. A Büzakalász Tsz több mint kétezer hektárt öntöz, bőségesen van takar­mánya. A Kinizsi Tsz állat­tenyészetéről volt elsősorban híres. A lehetőségek összeve­téséből magasszínvonalú ön­tözéses gazdálkodást és nagy­üzemi állattenyésztést alakít­hatnak ki. A rákóczi falvai Rákóczi Tsz-hez a szajoli Vö­rös Csepel Tsz csatlakozott. A tószegi Dózsa Tsz a ti- szavórkonyi Petőfi Tsz-szel egyesülve kezdte az új évet. A kialakult új hatezer hektá­ros nagygazdaság 113 millió forint közös vagyonnal kezdi az új esztendőt. A termelési tervben előirányzott áru ér­téke az első esztendőben vár­hatóan meghaladja a 100 millió forintot. Jászladány- ban a Haladás és a Kossuth Tsz házasságra lépésével a szolnoki járás egyik legna­gyobb, nyolcezer hektáros nagyüzeme alakult ki. Az egyesült tsz-ek 1973. évi zár­számadásaikat még külön ké­szítik el, de az idei gazdálko­dási terveket már együttesen munkálják ki. Bővítik a jászfényszarui kalapgyárat (Tudósítónktól) Szolnok megye területi, iparfejlesztési programjának keretében Jászfényszaru nagyközségbe települ a Bu­dapesti Kalapgyár egyik üze­me. Az első ütemben kétszáz munkavallalónak, köztük százhetven nőnek biztosítot­tak jó munkafeltételeket és kenyérkereseti lehetőséget. A kertészkedéséről híres község első ipari létesítményét az új esztendőben tovább bővítik. Harmincmillió forintos költ­séggel kialakítják a teljes előkészítő, illetve gyártó fo­lyamatot. A fejlesztési prog­ramot még 1974-ben végre­hajtják és 1975-től már 350— 400 dolgozó foglalkoztatását biztosítják. A megyei tanács egyetértett azzal, hogy a buda­pesti Kalapgyár megvalósít­sa a gyárfejlesztés második ütemét, a fővárosból törté­nő kitelepítés részeként, és úgy határozott, hogy ehhez 3 millió forint összegű fejlesz­tési alap támogatást nyújt. Ebből 2,4 millió forintot már át is utalt a gyár számlájára. A nagyközségbe települt ipar és a fejlődő lélekszam is indokolja, hogy a kommu­nális létesítmények is bővül­jenek. Á negyedik ötéves tervben várhatóan megoldó­dik a hosszú idő óta gondot jelentő Vízhiány. Több mint 1100 taggal vízműtársulás alakult. A lakosság hozzájá­rulásából, illetve a megyei és a helyi tanács és más szervek támogatásából 18 millió fo­rint értékű vízmű beruházá­sát tervezik. A kivitelezés megkezdődött. A program szerint mélyfúrású kutat fúr­nak, hidroglóbust, víztározót állítanak fel, és együttesen 30 kilométer vízvezetékháló­zat épül. A továbbiakban bő­vítik a kereskedelmi, szolgál­tató-hálózatot, s a közelmúlt­ban átadott új korszerű álta­lános iskola mellett más gyermekintézmények befoga­dóképességét is növelik. Jfla: Árhullám a határokon Kegyes csalás Ami megőriz Jövő heti rádió- és tévéműsor HÍREK ÁSOK HÍRE B Fogadás Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Florea) Chomon Mediavllla * Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmének 15. évfordulója alkalmából teg­nap fogadást adott a mar gítszigeti Nagyszállóban. A fogadásom megjelent Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Nyers Kezsó. az MSZMp Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai; Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Szurdi István belkereske­delmi miniszter, Gyenes András, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője, a politikai, a gazdasági, a kulturális, a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Csökken az utazási idő Tovább villamosítják s befejezik a Szajol -Békés­ié»!»—Loko&háia közötti vasútvonal korszerűsítését. Az építés után 120 kilomé­teres sebességre engedélyez­hetik a pályát, s az év má­sodik felében Budapest— Békéscsaba között — előre­láthatólag — 30—40 perccel csökken az utazási idő. Készülődnék a dohánytermelők Az ország • legfontosabb dohánytermelő vidékén — a nyíregyházi Dohányfer mentáié Vállalat körzetében — megkezdték a felkészülést az idei termesztésre. A gaz­daságok a tervezettnél vala­mivel nagyobb területen. 11 ezer 245 hektáron termelnek az Idén dohányt. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy az Idén még a tavalyinál is nagyobb lesz az érdeklődés a termesztés korszerüsitése. főleg a gépesítés iránt. A gépparkot újabb dohány­kombájnokkal. szárítóberen­dezésekkel akarták bővíteni. Terjed a fóliasátras palánta- nevelt»! módszer is. Rezervátum a Hortobágyon Három részre osztják .y/ egy évvel ezelőtt alapított hortobágyi Nemzeti Parkot. A Hajdú Bihar megyei Ta­nács határozata alapján a 63 ezer hektáros park egyik része a puszta leginkább védelemre szoruló ritka ter­mészeti kincseit őrzi majd. Ez a szigorúan védett terü­let — úgynevezett- .géttrszer- vátam lesz. Oda csak tudo­mányos kutatók léphetnek be, A park másik két ré­sze ugyanakkor idegenfor­galmi célokat is szolgál majd. Meghalt Pless László Az Operaház igazgatósága mély szomorúsággal közli, hogy Pless László karmester, Kossuth-díias érdemes mű­vész, az Operahaz nyugal- ■ mázott karigazgatója hosz- szas betegség után tegnap elhunyt Automata borsóhántoló A Heves megyei Kálban megkezdte a folyamatos ter­melést az ország legkorsze­rűbb borsóhántoíó malma. A 30 millió forintos költség­gel létrehozott új üzem műszaki berendezése és technológiája nemcsak ha­zai, hanem európai viszony­latban is a legkorszerűbbek sorába tartozik. Vezérló pultról gombnyomással egyetlen technológus irányít­ja a műveleteket. Az auto­maták tisztítják, válogatják, osztályozzák a borsószeme­ket, azután gőzölik és szárít­ják. végül pedig hántolják, csiszolják, koptatják, fénye­sítik ós zsákokba csoma­golják. Jégtorlaszt robbantottak a Tiszán A Tisza felső szakaszán Immár hatodik napj* tart 8 küzdelem a balsai híd kör­nyékén keletkezett két v«* üzélyee jégtorlaaa ausíobhi felszámolásáért. A csaknem egybefüggő, több mint hu­szonhét kilometer hosszú iegdugó vastagsága sok he­lyen eleri a hat-bét métert. Tegnap a* Eszakmagyar* nrszági Vízügyi Igazgatóság és az OVH árvízvédelmi készenléti szervezet oszta­gainak sikerült szétrobban­tatok a veszélyesebb 2,7 kilométer hosszúságú álsó torlaszt A széts»- —».tott és levő tmló jégtáblák aprítására Tiszátok térségében két jég­törő hajót állítottak mun­kába. Csütörtökön * robban­tó brigádok, három jégtörő­it a jó segítségével, a felső — több mint huszonnégy kilo­méter hosszú — jégtorlaszt ostromolták. A felső torlasz- bői sorozatos robbantások­kal eddig mintegy három­száz méter bosszúságban bontották meg a jeget. Arany sarkantyú Tegnap délelőtt nyitották meg Békéscsabán az első országos Balassi Bálint szó- 1 ótánc-feszti vált A legjobb taaccacfc «lay«rik tat Aim»*. sarkantyú-, illetve az Arany- gyöngy-díjat. Egy mondatban •— Losoncai Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Fock Je­nő, a Minisztertanács elnö­ke a Burma! Unió Szocialis­ta Köztársaság nemzet) ün­nepe alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait. — Mútrágyakondieionáló szer gyártását kezdték meg a Péti Nitrogén Művekben. — S5ö millió forintos költ­séggel új gyárat épít Soly­máron a Tégla- és Cement­ipari Egyesülés. — Nővényvédőszereket gyárt Hidason a Budapesti Vegyiművek. «— MOsnyagfelhasználással foglalkozó kétéves szakmér­nöki tanfolyam indui feb­ruárban a Budapesti Műsza­ki Egyetemen. — Banga Istváu órásmes­ter több hónapig tartó mun­kával megjavította a kecs­keméti nagytemplom 84 évw iacoey óráját i. i Megtervezett boldogság

Next

/
Oldalképek
Tartalom