Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-12 / 9. szám

1974. Január It, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 PREMIER A „ SZOMSZÉD VARBA N* Heilbranni Katica, vagy a iűtorába Közösek a feladatok Értekezlet a népesed 'spohnkáról “ Szolnokon Az előadás egyik Jelenetében Szakács Eszter és Tolnai Miklós A népesedéspolitikai fel­adatokról szóló miniszterta­nácsi határozat az egészség­üggyel, az ismeretterjesztés­sel, a neveléssel, a különböző szociális kérdésekkel foglal­kozók számára egyaránt meg­szabja a feladatokat. A aae- gyei tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztálya az egységes, összehangolt cse­lekvés érdekében a megyei állami, társadalmi és tömeg­szervezetek. gazdasági egysé­gek vezetőinek részvételével tegnao délelőtt Szolnokon, a KÖJÁL könyvtártermében koordinációs értekezletet ren­dezett. „Az egészséges életre ne­velésben nemcsak az egész­ségügy dolgozóinak, hanem minden állami, társadalmi és tömegszervezetnek megvan a maga sajátos tennivalója” — mondotta többek között meg­nyitójában dr. Pintér Attila, a megyei tanács vb egészség- ügyi osztályának anya- és csecsemővédelemmel foglal­kozó orvosa. „Eredményeket csak akkor érhetünk el. ha együttesen, közösen, össze­hangoltan cselekszünk.” El­mondta. hogv a megyében a szükséges állami szervezeti intézkedések megtörténtek: a család- és nővédelmi tanács­adók megkezdték a munkát (Szolnokon például eddig ti­zenhat fiatal pár jelent meg a tanácsadóban), kiadták a szükséges igazolásokat. Lét­rejöttek és dolgoznak a ter­hesség megszakítást engedé­lyező bizottságok is. Dr. Bene Zoltán megyei szülész-főorvos — az értekez­let egyik előadója — arra hívta fel a figyelmet, hogy a határozatból adódó felada­toknak legfőképpen két vo­natkozásban kell eleget ten­ni: egyrészt a lakosság szem­léletét kedvezően befolyásol­ni, hogy valóban a három- gyermekes család ideál vál­jék népszerűvé; másrészt fo­fíá1'fesztivál Békéscsj h in Negyedszer rendezik meg a nemzeközi bábfesztivált Békéscsabán 1974. júinus 25—30. között. A fesztivál- város nagy gonddal készül a nyári eseményre. Magyaror­szág különböző tájairól. — ezenkívül a Szovjetunióból. Romániából. Csehszlovákiá­ból. az NDK-ból Angliából. Svájcból, az NSZK-bói ösz- szesen 16 bábegyüttest vár­nak. SZ. LUKACS IMRE s # Imrus: — A házasság sze­rencsejáték. És a pálya is. Könnyebb, egészséges foglal­kozáshoz ter“’"''tnénk, ahol szabad lev0"'-' tartózkodhat, erdész, tanyasi tanító nagvon megfelelne. Ezt a környeze­tet szereti, társai se gúnyol­ják. Régen kiabálták: úgy megv anyád mint a kecske. Nem igen fordul most már elő. Gyerek: — Nem csúfolnak. Megverném őket- (Pirosodik a füle megrándul a szemöl­dökvonal, arca megfeszül. Nem akar ilyenre emlé­kezni.) m Ida: — Egyszer komolyan meBfázott. Gverek: — Árokb- estem nem lenett el a víz kisétál­tam belőle. Rögtön ágyba dugtak, de másnap elmentem moziba, a szomszédos cuk­rászdába hívtak az ismerő­kozottabban biztosítani a gyermeket váró nők védel­mét. Ma is sok vitát szül, hogy egyes üzemekben nem helyezik könnyebb munkára a kismamákat, s ők pedig munkahelyi problémáikon úgy akarnak segíteni, hogy táppénzes állományba men­nek. A táppénz pedig keve­sebb, mint a fizetés, és anya­gi gondokhoz vezet egy-egy családban. Szólt arról is, hogy a megyében az orszá­gos helyzethez hasonlóan egyre inkább terjed a nem kívánt terhesség megelőzésé­nek legkorszerűbb formáia, az antikoncipiens tabletták szedése. Szolnok megyében korábban a szülőképes korú nők tíz százaléka szedte az anti-bébi tablettákat. Amióta az új rendelkezés életbe lé­pett (körzeti orvosok írják fel gyógyszervénvre). öt szá­zalékkal nőtt az ílvmódon vé­dekező nők száma. Hangsú­lyozta továbbá: „Csak a har- mónikus családtervezés vezet el a harmonikus családi élet­hez”. Ezután dr. Büki Anikó, a Szolnok megvei egészségne­velési csoport vezetője be­szélt a konkrét, közös gyakor­lati tennivalókról. így töb­bek között elmondta, hogy a Bök; gyere, Imre. fagylaltoz- ni, végül tüdőgyulladást kaptam, a mandulámat ki­vették. Ida: — Autó elé szaladtál. Beszélgettünk az úton. ki­szakítottad kezemből ma­gad és futottál a kocsihoz, kitá-f karokkal, szerencsére a gépkocsivezető észrevette, nevetett hangosan, a motort leállította. Menesztettél. Imrus: — A halászatra an­nál inkább emlékszel, igaz? Gyerek: — Apával jöttünk a határból, megláttam a csa­tornában a nádat, cérnaszál volt rajta, kipiszkáltam. Né" hánvan dobáltá’- a horgot, hirtelen kedvem támadt, az­óta próbálgatom. Két évig semmit sem fogtam, apró" sikerült. e«v hete volt a 1 p fnBBsom. 36 dar->b a leBs’ebhik 20 centis Szíiletésntinómra ka­pok horaászengedélyt. ko­molyabb helyekre járhatok halászni felvilágosító, nevelő munká­nak három területre kell el­sősorban kiterjednie: a kor­szerű családtervezésre, a nem kívánt terhesség megelőzésé­re, valamint a csecsemők és kisgyermekek gondozására, védelmére. Ennek érdekében a felvilágosító-nevelő mun­kát több népszerűsítő kiad­vány megjelentetésével segí­ti mind az országos központ, mind a megyei csoport, a megye különböző társadalmi és tömegszervezete. Sor ke­rül kiállítások megrendezésé­re. az iskolai nevelést, a fel­nőttek felvilágosítását segítő előadói gárda — melynek tagjai orvosok, védőnők, pe­dagógusok lesznek — felké­szítésére. t Á koordinációs értekezle­ten megjelentek elmondták, milyen előzetes elképzeléseik vannak- arra vonatkozóan, hogy kötelezettségeiknek — amelyeket a minisztertanácsi ’határozat ró rájuk — eleget tegyenek. Megállapodtak ab­ban, hogy március 15-re el­készül a megyei közös mun­katerv. A munka összehango­lására az SZMT. a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a KISZ és az egészségnevelési csoport képviselőiből opera­tív bizottság alakult. Ida: —- És az új bicikli? ÖcsKa hulladékon jártai, ép­pen gurult, féltünk, hogy bajod esik. Az újat megszű- költük, kifizettük utolsó részletét. Gyerek: — Azon mentem a búcsúba. Hajtottam óvato­san. félkézzel toltam apa ko­csiját. Céllövésben nem ta­láltam, pedig igen pontosan célzok. Arra erősen emlék­szem, amikor Gvuszi ke­resztapámat levágtuk a kö­télről. Ely's ikor kiabáltam, a felső szobában lakott, de nem jött le. az ajtón belül rajta csüngött a kilincsen, a lába lógott a térde majd­nem érte a földet, meglát­tam és visszarohantam, mu­togattam anvának és nem tudtam megszólalni. A szom­szédnak tóit és azt mondta: mit bánom én. ha az egész utca felakasztja magát Áriá­val mentünk a törkésemmel. vágtuk le Gvuszi kereszt­apámat. én metszettem el a kötelet, csakúgy lezuhant a teste és megfordult, a feje meg felcsanódott. mint a labda, egészen magasra. Az­óta se mentem abba a szo­bra, Imrus: — Nem heverem ki egvbarnar tóttem fölmen­ni nerfig a tepb*Zpom volt. Ida: — Szerencsés a fiunk. kétszer talált nénzf. Gverek: — A pocsolyában vöcöslött száz forint, Kipisz­Tegnap tartotta a kecske­méti Katona József Színház társulata Erich von Kleist Heilbronni Katica vagy a tűz- próba című drámájának be­mutatóját. A XIX. századi német romantika nagy drá­maírójának ezt a ritkán ját­szott különös művét népes szereplőgárdával — szinte a színház teljes társulatával — állította színpadra Szőke Já­nos, a fiatal rendező, aki a középkori romantikus sze­relmi történetet > fordulatos, cselekménves játékkal köz­vetíti a nézőnek. Heilbronn kovácsának le­ánya Katica, seitelmes belső parancsra megszállott — sze­relmesen követi a féktelen érzelmű Vihar Sugár lova­got. aki maga is olthatatlan szerelemre gyűl a csodálatos lány iránt. Azaz. hogy sze­relme végül is oltható, de míg a közerkölcsök szerint is hivatalos egymásra találás­nak örvendhetnek, lovagunk­nak ki kell lábalnia az ak­kortájt „divatos” birtokhábo­rúkból, meg kell mentenie magát — s a jó lovagokat — a csalárd Kunigunda mester­kedéseitől Ez persze még mind kevés, hiszen egv ko­vács lánva nem „partikénes” a kékvérű lovaghoz, az imá­dott férfihez. így hát — mi sem egyszerűbb — a mese sorába bekerülő félhülve német császár, az uralkodók karikatúrája, tulajdon gyer­mekévé fogadja a l°ánvt, ki­mentve ezzel a továbbra is ármánvkodó Kunigunda kar­mai közül, s aztán ásó. kapa, de mielőtt a nagvharang megszólalna a hitelező kén­nel a rendező közli velünk, hogv nyugalom, mindez csak látók. komédia, cirkusz. A háromórás, lendületes iátók lelkes szerenlőcérdójá- ból izgalmas, átélt alakítás­sal mntótkozcftt be a három főszerenlő. a korábban ‘Szol­nokon is játszó Tolnai Mik­lós. mint szenvedélytől fű­tőd Vihar Sugár lovag, a tö- réVoov. me«rlj (n’f lelkületű Katicát alakító Szakács Esz­Az elmúlt három év be­mutatóinak sikereire alapoz­va az idén is megrendezik a népi iparművészeti kiálli'á- sok hazai sorozatát. A *er- vek már e] is készültek a Népművészeti és Háziipari Vállalatnál. A „Népi iparművészet _ a modern otthonban” című ki­káTtam, a tanáméninek megmohdtam. hagy hói ta­láltam. Gazdája nem akadt, enyém lett. Cipőt kaptam ér­te. Szegeden ötszáz forintot leltem, amikor az SZTK-ban jártunk anyával. Azt is po­csolyában. Idegeskedtünk, mit csináljunk véle. de sen­ki nem kereste. Szilveszter délutánján hoztuk haza Sokol rádiót vettünk kevés pótlékka’ érte. napokig néz­tük az úiságot. hátha keresi a gazHói-a és vissza kell adni. A fiú szemüuogps. barna hajú. kék me’agítőbeo 4ár- kél a szobában. Sovány, mozgékony. Tizenkét éves. Egész« '«es. — Nem zavar hogv nyo­morékok a szüleid? — kér­dezem. — Nem. moffeT-'Hqm. — Ho’ érzed jól magad? — Kint a szabadban. — Mit «zeretsz legjobban? — A kakaót és a csirke­húst. — Hóm? hívnak? —- Imre. —■ Nem Imrus? Nem lm- riske? — Nem. Én íev szeretem. Kék november van. A tfprfofc már PSMön TqVo]^«? érke* zik. jók-dvű fiatalok ássák az udvart,- Vége ­tér és az álnok Kunigunda szerepében fellépő Pécsi Ildi­kó, aki az idén Kecskemétre szerződött. Örömmel üdvözöl­tük a darabban a szolnoki Gácsérfejben is szereplő, Koós Olgát is. ® o ® A Katona József Színház társulata a Szigligeti Szín­házzal létesült cserekapcso­latnak megfelelően a Heil­bronni Katica, vagy a tűz- próba című drámát Szolno­kon február 7-én mutatja be. A három éve tartó kapcsolat keretében évadonként há­rom-három darabot mu­tatnak be. s eddig Kecskemé­ten szerepelt a Gácsérfej, Szolnokon a Troilus és Cres- sida, s legközelebb az Éjjeli menedékhely és a Heilbron­ni Katica kerül műsorra. Miszlay István, a kecske­méti színház igazgatója így beszélt a cserekapcsolatról: — Az csak hasznára vál­hat mindkét társulatnak, ha egymás színpadán fellépnek. Egyrészt az új közönség ser­kentőleg hat a művészekre, másrészt és ez nagyon fontos, a kollégák jobban megisme­rik egymás munkáját, szemé­lyes kapcsolatuk során ta­pasztalatot, élményt „cserél­nek”. A pályatársak egymás iránti érdeklődése természe­tes és szükségszerű is. Ennek bizonyítékaként épp ott találtuk Falvay Klári mű­vésznőt, aki a munkakapcso­lat „szépséghibájára” panasz­kodott. — A két előadást egyszer^ re tartjuk mindkét városban, s így csak a társulat egy ré­sze láthatja a kollégákat, a soros darab szereplői csak a táj buszból integethetnek egy­másnak. Ha ők nem is. de mi szol­noki nézők láthatjuk a kecs­kemétieket, Várjuk őket feb­ruár 7-én. I. Zs. Népművészeti kiállítások 1?74-ben Debrecenben a hortobágyi pásztor* művészet bemutat ja Kanyvespofe Mihail Lí SCI Vá £3« ott esz étilsai irtsak Minden, a marxista eszté­tikában jártas olvasó vala­mit ismer Lijsic munkássá­gából. Ö állította ugyanis össze az első Marx esztétikai nézeteit reprezentáló szemel­vény gyűjteményt, a harmin­cas évek elején. A korábbi szovjet marxista vitákban perdöntő jelentőségű érv­gyűjtemény volt ez a szöveg- gyűjtemény. „Marx esztétikai nézetei következetesen forradalmi világnézetének alkotóelemeit jelentik. Jelentőségük ko­rántsem csupán életrajzi...” — utasította vissza már az antológia bevezetőjében Marx es g,z esztétikaj a tisz­tán biográfiai szempontú megkózeutest. Ebből az írás­ból nőtt ki többszörös átdol­gozás után a szerző legfon- tosaob (és iegterjedelmeseob) tanulmánya, amely Marx szeptam mereteit tejlődesuK- ben tekintik át. önállóan is megjelent (660597): e kötet azonban új változatot közöl. A gyűjtemény többi írása is a polemikus Lifsiccel ismer­teti meg a magyar olvasót. A Herzen olvasasa közben és a Marx és a jelenkori kultúra c. újabb keletű írásokat le­számítva. a kötet nagyobb ré­szenek irasai a harmincas­negyvenes években keletkez­tek. Tanulmányainak tárgya taz ókor-kutató művészettör­ténész, Winckelmann szem­léletének elemzése; Hegel esztétikájának a marxizmus­hoz való viszonya, a napi ak­tualitásé publicisztika). Lif­sic számára csak alkalmat te­remt saját esztétikai szemlé­letének kifejtésére. A bevezet tő eligazodni segíti Lifsic szemléletében^ különválaszt­va a napi jelentőségű állás- foglalást a nézetrendszer ál­landó elemeitől. A jegvzet- anyag az írások keletkezésé­ről, változatairól ad bibliog- sáfiai tájékoztatást. Ami megőriz /• H a n **■—I á4-=> v i 11 a n y—d e" e ? I» m Diáktúlterhelés száztizenhat eszterdefe A tananyagcsökkentés igé­nye nem máj keletű gond; aid veszi a fáradságot & át­bogarássza a múlt századi hírlapokat, folyóiratokat, jó- néhány olyan cikket, érteke­zést talál, amelyben „tan­ügyi reformot” sürget a ko­rabeli szerző. Az „örökzöld” problémá­nak szemléletes bizonyítéka került elő Tatán nemrégiben, érdekes véletlen folytán. Pa­pírgyűjtő gyerekek „ástak” elő valahonnan egy múlt századi, 1858-as keltezésű, Nagykárolyban „nyomtatott” tanügyi kiadványt, a „Nagy­bányai Katholikus Algymna- sium” évkönyvét. E 116 éve készült — immár kultúrtör­téneti emléknek számító — füzetecske többek között a négy gimnáziumi osztálvhan előadott tantárgyakat is rész­leteden felsorolja. A sorok között tallózgatva kiderül, hogy az iskolapadokat kop­tató dédapáinknak ugyan­csak szépszerével akadt bif- láznivalójuk. A felsorolás teltessége nél­kül. csupán ízelítőként: első osztálytól a negyedikig kö­telező tantárgy volt a latin, görög, német és a magyar nyelv, az „ősi” órarendben szerepelt még ezeken kívül: hittan, mennyiségtan, „föld­irat”, azaz földrajz és törté­nelem: a természettudomá­nyok címszó alatt pedig ál­lattan. ásványtan és ..termé­szettan”, azaz fizika egészí­tette kd a kötelező tudni­valókat. Akadt magolni való a „mértani nézettan”-ból. ami a mad ábrázoló geometriá­nak felel' meg, s a fizikában ilyen szörnyűségek keserítet­ték meg a hajdani diákok életét, mint: „testek egyen­súlya, mozgás, hang—lát—vil­lany—delejtan, 6 a csillagá­szat elemei”. Nem volt ismeretlen ak­koriban a manapság ^diva­tos” szakköri foglalkozás sem. A rendkívüli tárgyak közé tartozott többek között a magyar és német „szép­írás”, a rajz, a zene és az egyházi ének. S ha még mindehhez számításba vesz- szük azt is. hogy a tantár­gyak felét német nyelven ad­ták elő a tisztes professzo­rok, méltán kesereghettek elődeink holmi túlterhelési gondokon, tüsk állítást a Fehérvári úti mű­velődési központban i mdezik meg. A bemutatásra kerülő népművészeti alkotások, há­ziipari termékek a vállalat boltjaiban kaphatók, de sze­retnék a kiállítást helyszíni árusítással is egybekötni. A tihanyi táj házban má­jusiján nyitják meg a baikoz művészété című kiaiiiuisl. ameiyen a sárközi népművé­szeti szövetkezet teljes tár­gyi anyaga — szőttelek, népi mmzesek. festett bútorok és a sárközi cserepkultura “ szerepel majd. A vállalat gyen coliját alkalmasnak ta­láltak a „Myugat-Uunantul népművészeté’' című kiállítás megrendezésére itt elsősor­ban a csornai, a szomoame- lyi és az Export HISZ népi hímzéséit, szőtteseit mulat­ják be, valamint a Győr me­gyei. nyugat-dunántúli fa- ragomesierek bútorait, lakás- díszítő és használati tárgyait. Június közepén a miskolci Rónai Sándor művelődési otthonban kerül sor az „Észak-Magyarország nép­művészete” című bemutató megnyitására ahol a palóc- vidék népi mestereinek al­kotásait sorakoztatják fel. Az „Alföld népművészeti és mű­vészi háziipara” című kiállí­tás a debreceni művelődési központban kap otthont, itt a nagymúltú hortobágyi pász­torművészet alkotásainak mai alkalmazási módjait szemlél­tetik. Az ősz programját gazda­gítja majd a szekszárdi Ba­bits Mihálv művelődési ott­honban nvíló kiállítás, amely Sárköz Tolna. Baranya és Somogy megye nép! iparmű­vészeiét reprezentáljál,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom