Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
1974. január 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLÁP 5 „összhangban politikánk elveitek6 Palla« Árpád beszéde a Társadalmi Szemlében A párt káderpolitikájáról, valamint a káder- és személyzeti munka helyzetéről szól Pullai Árpád előadói beszéde, amely a Központi Bizottság 1973. november 28-1 ülésén hangzott el, s amelyet most a folyóirat „összhangban politikánk elveivel” címmel teljes egészében közzétesz. Három cikk világítja meg a népgazdaság jelenlegi legfontosabb kérdéseit. Dr. He- ténvi István népgazdaságunk 1974. évi feladatait tekinti-át írásában, Nagv Richárd a budapesti vállalatok tervező munkájának tapasztalatait foglalta össze. Nvitrai Fe- rencné dr. pedig az ipari ha- tékonvság alakulását elemzi cikkében. A női egyenjogúság egyik sarkkérdése hogv milyen az ipari munkásnők .helyzete, milyen a szakképzettségük, hány szakmunkás van köztük,' s hogyan, milyen arányban szerezhetnek szakmunkásképesítést. Erről szól a folyóirat hasábjain közölt ^ártalmas eszmecsere, amelyben a kérdés több kitűnő szakértője vett részt. Ágoston Lászlónak az ember — technika — természet relációról megjelent tanulmányához fűz részben kiegészítő, részben polemizáló megjegyzéseket Rádi Péter, kiemelve, hogy az említett tanulmány jelentős hozzájárulás a tudományos- technikai forradalom marxista elemzéséhez. Gombár Csaba a demokrácia liberális felfogásáról és a „liberalizálódásról” közöl figyelemre méltó észrevételeket. Egy szociológiai vizsgálat eredményeit hozza nyilvánosságra Bélley László és Kulcsár László írása. amely új lakótelepeink közösségi életével foglalkozik. „Az egyetemi és főiskolai felvételről — év közben” című cikkében sokakat érdeklő és érintő kérdéseket tárgyal dr. Kardos József. Gáli cza János a nevelés és az oktatás egységének megteremtését célzó szentlőrinci kísérletet elemzi részletesen. Vajda Péter „Űj feszültségek a NATO-ban” címmel a nyugati külpolitika időszerű jelenségeiről ír. Janii ír 25-én bemufato Rcoi darab - ma Beszélgetés a Két űr szolgája rendezőjével Két hét múlva mutatják be a Szigligeti Színházban Goldoni Kér úr szolgája című vígjátékét Horváth Jenő rendezésében. A XVIII. században élt neves olasz drámaírónak ezt a darabját Magyarországon 1831-ben játszották először, s azóta igen sokszor szerepelt színházaink műsorán, sőt az amatőr színjátszók is szívesen öltik magukra Goldoni népi ihletésű figuráinak jelmezeit. Kézenfekvőnek látszik a kérdés va'On mi adia Goldoni népszerűségét, mi teszi, hogv a több mint kétszáz éve Íródott darabot mai közönségnek el iá isszuk. Ezekkel a Gondolatokkal kerestük fel Horváth Jenő rendezőt. — Először is hadd mondjam meg. hogy nem a darab ..életkora” a meghatározó, hanem a művészi értéke. Shakespeare például maid ká-ts-záz éwél kor^hban alkotott Goldoninál, mégis ’át -nk a darabiait. A Két úr szolgája túl azon. hogy kedves fordulatos vígjáték, a fiatal szerelmesek gvőzeimét hirdeti, az érzelmeket az anyagiaknak alá rendelő idősek fölött — Ez teszi aktuálissá a mai néző számára? — Ha az érzelmek és anyagiak szempontjából nem is, de a két nemzedék közti külön bség érzékeltetése miatt mindenképpen megvan a darab mai „akusztikája”, hiszen bizonyos feszültség ma is van a társadalmi rét-vek között. A v’viáték a1 * v (o i a Goldoni korábban divatos, commedia dell’ arte, a rögtönzésekre épülő színjátszás tovább élő szereplői. A főhős. az ügyes, talpraesett, néha naív figura. 'Truffaldi-o a commedia deli’ arte Ar- lecchinójának rokona. aki végig kezében tartja a játék fonalát, és hozzásegíti két gazdáját, az egymást kereső szerelmest (mellesleg magát is) a boldogsághoz. — Mi a kapcsolat a commedia deli’ arte és a Két úr &ZOla**n között? — Goldoninak ez a darabja a commedia deli’ arte szabad iáikénak modorában íródott mű. de már tudatosan szerkesztett vígjáték Míg az előbbiben a komikum hordozói az artjsztikus bohózati eleinek — bukfencek, esetlenségek bemondások — eddi» ebben a darabban a helyzetek és a jellemek konfliktusa adia meg a cselekményben rejlő komikumot — Mit követel a színészektől? — Említettem a darab mai „akusztikáját”, s ez azt is jelenti hogy mai. fiatalos életérzéssel kell eljátszani ezt a darabot. — Ezek szerint a korhű külsőtérieket elhaqyják? — Nem külsőségekről van szó. hanem a darab eredeti légkörének visszaadásáról, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, és ez megköveteli a korra iellemző játékstílus megtartását, másodszor pedig mai életérzést közvetíthetünk 200 éves darabbal is. Itt nincs ellentmondás. — A rendező a próbák előtt „megtervezi” a szerep- osztást, beleképzeli az egyes színészeket a szerepekbe. Ennek eredményeképpen kit láthn+unk a Két úr szolgájában? — A főbb szerepekben Szombathy Gyulát, Csomós Marit, Györgyfalvay Pétert. Sz.ilvássv Annamáriát Má- riáss Józsefet Szegedről Halász Lászlót. Simon Pét-rt Antal Anetíát, Kürtös Istvánt. Lengyel Istvánt és még... kit hagytam ki? Majd olvassák el a színla- pcn. L Zs, Kétszáz éves az első nyilvános magyar könyvtár Ebben az évben ünnepel“ jük az első nyilvános magyar könyvtár, a Klimo püspök által 1774-ben alapított pécsi Egyetemi Könyvtár fennállásának 200. évfordulóját- Az európai hírű bibliotéka számos értékes kiadványt őriz. köztük ritka középkori kéziratokat és nyomtatványokat. Ebben a könyvtárban található — egyebek között — a XV. századi kéziratos nagykállói kódex és a Velencében nyomtatott úgynevezett pécsi missalé, valamint több más kiadvány a könyvnyomtatás kezdete utáni évekből, évtizedekből. A könyvtár különös buzgalommal gyűjtötte és gyűjti a régi magyar könyveket, s ma már mintegy 350 régi — 1711 előtt készült — művet őriznek az ódon falak között. A könyvtár létrejöttének Körülményeit jól ismerjük a pécsi püspöki levéltárban lévő dokumentumokból. A nagy műveltségű Klimo György püsoök újból életre akarván kelteni a Nagy Lajos királv által 1367-ben alapított pécssi egyetemet, gazdag bibliotékát teremtett a leendő oktatási intézmény számára. Ez a szándék késztette arra is. hogy a gvűjte- ményébe az egyházi jellegű könyvek r"°Ilett felvegyen világi ki au»ányokat és könyvtárát megnyissa a polgárok előtt A jubileumra kívül-belül megújul a messze földön híres pécsi bibliotéka. A Művelődésügyi Minisztérium másfél millió forintot bocsátott a renoválás céljára. Az évforduló tiszteletére — az év folvamán — országos jellegű ünnepségeket tartanak Pécsett Az eseménysorozat keretében könyvtáros vándorgyűlésre kerül sor. A Klimo-gyűjtemény legszebb, legértékesebb darabjai miniatűr kiadásban megjelennek az évfordulóra. MEZŐ ,ÉP — lászbereny Vi7«g;zo 'ékítek Szorgalmas és kitartó munka gyümölcse érett be a MEZŐGÉP jászberényi gyáregységében. ahol tegnap az üzem tizenhat dolgozója tett sikeres vizsgát az általános iskola 7.. öt dolgozó pedig a nyolcadik osztály tananyagából. A vizsgázók közül többen — bár életkoruk 35—50 év között van — elhatározták, hogy továbbtanulnak. Különösen a MEZŐGÉP-nél ismert szakmák megszerzése iránt nagv az érdeklődés. Továbbtanulnak a most 7. osztályosok is azért, hogy a 8 osztály megszerzése után a jászberényi gyáregység minden dolgozójának meglegyen az általános iskolai végzett sége. A gyáregység vezetősége a tanuláshoz szükséges szabad idő biztosításával, ingyenes tankönyvekkel és tanszerekkel segíti dolgozóit a továbbtanulásban. A barátság vonatai AZ ELSŐ barátságvonat a Szovjetunióból 1959 szeptemberében érkezett hazánkba. Viszonzásként még az év november elején hazánkból is elindult az első barátságvonat Moszkvába. Most. napjainkban talán egyetlen ember sem akad, aki ne tudná, mit jelent ez a szó: barátságvonat — tizennégy évvel ezelőtt azonban még új. az- ideig nem ismert fogalom volt ez a kifejezés. Az évek során ahogy nőtt a barátság- vonatok 'száma, úgy változott az utazás jellege, célja. Eleinte 300—350 utast szállító különvonatokat egy-egy országos intézmény, társadalmi szervezet indította, s a látogatás elsődleges célia ismerkedés volt Moszkvával, a Szövi etunió nagyobb városaival. Később egyre inkább „szakosodott”. konkrétabbá vált egy-egy út célia Létrejöttek a testvérmegyei kapcsolatok, k ez új lendületet adott a mind gyakoribb baráti látogatásoknak. A Tolna megyeiek Tambov megyével, a komáromiak Csecsen -Tngus AS7SVK-val. a hevesiek Osu- vas-főidőéi a Szolnok megyeiek Tallinnal, a kann «váriak Kalinvin városával a kecskemétiek Szimferopollal. a pécsiek I.vowal. a miskolciak Vologdával a Vas megyeiek Joskar Ólával, a Mari SS/SZK fővárosával énítet- te'k ki testvéri, baráti kapcsolatokat. Mawar és szoviet megyék Aj városok kerültek az elméit évek során a sok- erer kilométere^ távolság el- * epére testvér^ közeisáGhe. drá^erriáír Ismer+álr n.eT névmás életét, s kötöttek barát, «ágot. A testvérmegyei—városi kapcsolat eevre szorosehhá fortéőácn az elméit évben isvonatok A Wíiötwo— kfvYp«! P»1?mi£rj —- e*ve<; S7«1r*prfi1e- *f»k do^OT-ó it VittiStr . illára ‘'»«ználták az út 10—12 napiát. Ezemví a példa arra. hogy 3 te^tvérrn —városok WSIccttnficAYi fe]pismpr*£k a hívrá+i tM-SlVo-rA rhiir)ka-h4«&mondták el a «7ak®mV#erek n7 ott ‘«Yor?i>*t tpn^1 atal,. kát. A difegyor? öntök ko- hászokkal. a Bács megyei Az Idén ünnepli fennállása hétszázadik évfordulóját Gvömrő. a több mint tízezer 1 °kosú Pest meevei nagyközség. A jubileumi évben Pe- tőfi-szobrot avatnak, a közbúzatermesztők a kolhozok munakmódszereivel ismerkedtek. Egyre inkább munkavonatokká váltak a mindkét iránvba haladó oarátság- vonatok. Az elmúlt hetekben például 330 ifjúságpolitikiis utazott Moszkvába és Lenin- grádba. Azok. akik a különböző állami intézményeknél minisztériumokban, tanácsoknál — társadalmi szervezeteknél az ifjúsági törvény gyakorlati alkalmazásában kiemelkedően jó munkát végeztek. A bará^ságvonat utasai Moszkvában & Komszomol vezetőivel Le- ningrádban több vállalat, üzem ifjúsági vezetőivel tárgyaltak. Beszéltek a főiskolások munkatáboraiban szerzett tapasztalatokról, a fiatat házasoknak iuttatand-S lakások elosztásának módjáról, a komplex beruházások ifjúsági védnökségeiről. Ez utóbbi, ban a szovjet ifiűságj szervezetnek már jól kialakult gyakorlata van. Nyilvánvaló. hoev ezek a beszélgetések — tárgyalások sok hasznot jelentenek mindkét fél számára. Nem túlzás azt állítani; hogy manapság a barátságvonatok a munka vonatai. Ez a felismerés ösztönzi a megyéket, szervezeteket, intézményeket. hogy minél többen vegyenek részt a barátság útjain. A megyéből az elmúlt évben 330-an utaztak a tallinni barátságvonattal a Szovjetunióba. Tapasztalataikat bizonyára jól kamatoztatják hazaérkezésük után munkájukban. 1960-ban ötezren utaztak az IBbSEszer. vizesében a Szovjetunióba, s ugyanennyién érkeztek onnan az INTOURTST kalauzolásával. 1972-ben már 80 ezer magvar vett részt társasutazáson. 1973-ban pedig számuk eláT*e a százezret. Hatalmas fejlődés, nagv lehe- tőség ez a barátság mincj szorosabbá tételében « kitűnő alap egvmás mnnkáián-k, műnk m -ví szereinek megismerésében. A JÖL ISMERT mondás — kellemest a hasznossal — nagyszerűen illik a jarátsá»- vonatokra A mindennapi munka legjobbjai iutalomké; t ismerkedhetnek a Szovie - uniőval. s az ott töltött időt jól kihasználva sok segítséget kaphatnák további munkájukhoz. ség gazdaságai, üzemei te" mékkiállítást rendezneic. Májusban országos találkozó keretében vitatják meg a helvi és a nagyüzemi ifjúsági klubok kapcsolatát SZ. LUKACS IMRE s Ami mcqoriz 0 — A négyórás munkaidő 1964-től 1968-ig tartott a szövetkezetben. mellette a kul- túrházban négvóráztam. Igyekeztem. Kértek tőlem egy iratot és elfeleltették visszaadni. Szándékosan. Tűvétettem. érte mindent, kutattam, eltűnt szőrén-szálán. Közben támadtak: hová lett az a bizonyos jegyzőkönyv, hogvan veszhetett el? A főkönyvelő hivatott időnként, sorombás- kodott követelte a jegyzőkönyvet. Emésztődtem másból se álltam, csak a kutatásból. zsörtölődésből. nem hánvbattam el semmit, végül megszánt az egyik könyvelőnő. és az előttem zárva ártott szekrényből kivette a jegyzőkönyvet, ahová nekem nyúlni pissz volt. Gazemberek között vagyok, megéri, hogy kínlódjak? Inkább nyugdíjba lépek, minek gyűjtsék tovább hamut a fejemre? Egvik munkatársam hajtogatta, kár hogy nem vagy tüdőbaios. akkor magasabb nyugdijat kannál. Ók bőven szednek a fákról. — A kultúrháznál gazdaságvezetőként dolgozok, főnökömmel megértettük egymást. Értelmes fiata’ember, de megírták az ítéletét, másnak kellett a helye, gyengébb tudású, iellemtelesi egyénnek. Az úi főnök egyből kiakart tenni. Gondoltam. ne siessük él. a fiam nő. egyszer talán beiár. és akkor megsokszorozódik az én örömöm. Iránvítgattam az ifjúságot, mire kifizetett a főnököm: nem a te asztalod, Pénzügyi szabálytalanságokat követett el. összekaptunk. Bálákkor az öregeknek engedtem, hogv tévézzenek, kártyázzanak, nem zavartam ki őket. csúnyán nekem esett alkoholista mámorában: — én parancsolok, nincs itten ellenvélemény, hajtogatta. Ida: — Az énekes sem segített az állapotodon. Megijedtem. sírtam kétségb-fkésemben kirúgnak, szent isten. miből élünk? Miket üvöltözött részegen az igazgatód. józanságában hallaná, biztosan elsüllyedne a föld alá. Imrus: — Híres énekessel és zenekarral szerződtünk, eljött a meneőTjjprük megkötöttük az alkut, akkor nap két helységben szerepelnek, délután és este. Az útiköltség közös Elsőosztálvú vonatjegy árát kérték, borsos fellAnt'd’iat. A másik faluban nem gvűlt össze közönség. az egész útiköbsA^t tőlünk követelték. 1500 forintot. Tiltakoztam. Az igazgató fia zenész, azt várta, hogv felfedezik a oe=+i hírességek. az ékess-ó’ású menedzser (gé-to. de hirtelen berúgott a társaság. Ordítozott velem az igazgató, ki- rűeat. ha nem fizetek azonnal, a feleségem zokogott, indultam az ajtóhoz, ott támaszkodott a piás íáncdal- énekes-csijlag. elzárta a ki-» járást, káromkodott, szidott, mint a zánoresőt. nem engedett. amíg nem fizettem. Visszaélt nyomorékságommal. Panaszt tettem a tanácson, szabálytalanságot követtem el egv hónap múlva válaszoltak: nem tekintik sza- bá’vsértésnek. Kész cirkusz volt, és ráfizettünk piszkosul — Gondolkoztam azon, hogy a szocializmusban lehet-e elnvomott elesett réteg és arra jutottam: az ilven én félék, pio—lőrék b“t«»g emberek igazán azok. Hosszú távon is. hiszen rengeteg a közúti baleset. Nem a keserűség beszél belőlem, hanem a tapasztalat. Ida: — A feljelentés se jóakaratra vall. Hogy tehetett ilyet? imrus: — Besegítettem a feleségemet a mozihoz 1962 fehm áriában, vállalt takarítástól kezdve pénztárossá gig mind°nt. csak nö>v°kediék a g 'ialqn esett hogv mentünk m!nd a hárman, dől górtunk, takarítottuk a mozit, a székeket emelgettük akkor volt legnagyobb jövedelműi*, ezer forintot elérte a feleségem keresete egy hónapban. Amikor a mozi bezárt, és ő betegen feküdt, a tánnénze 600 forintra rúgott. Pénztárosként ugyanott. 400 forintot kap. Cécót csapott a főnök, aki mellékállásban igazgatója a kiiltúrháznak. a mozinak, mert Ida délután esett össze, kerítettem orvost, és már mentem nyitni a mozipénztárt feleségem helyett. ne legven fennakadás, árusítottam a legyeket. A diri oda- íántorgott. kiabált: hogy mersz id~ ülni. ez szabálytalan. először nekem szól iái. ne az orvosnak. Feljelentett a moziüzemi vállalatnál. Ép ésszel elképzelhetetlen: a se- gfteniakarást a munkát büntetik azok. akik italozásban, cimboráskodásban tündökölnek. Szín józanul se tudná ellátni a funkcióját, nem fgy. how leitatják, és semmi bért nem kell fizetni a termekért. Ez fái nekem. A takarítónő fizetését felemelte 700 forintra az envém meg ősállano- tában maradt. Kétszázzal kevesebb. és én vagyok a gazdasági vezető. (Folytatjidej Kiállításaik itthon és külföldön Az előzetes tervek szerint a Kulturális Kapcsolatok Intézetének szervezésében Budapesten január 18-án a Mr gyár Nemzeti Múzeumban naw szabású török kerámia kiállítás nyílik, amely a tavalvi hasonló magyar reprezentatív bemutató viszonzása lesz. Január 10*én a berlini Magvar Kultúra Házában Haláov János . festőművész retrospektív kiállítása vária maid az érdeklődőket, ame’y előzőleg Potsdamban aratott feltűnő sikert A varsói magyar intézet* ben magyar filmtörténeti kiállítás enged bepillantást az érdeklődőknek a magyar filmművészet kezdeteitől napjainkig való fejlődésébe több mint 70 fotó segítségéi vei január 17-e és február 9-o között. A szófiai magvar intézetben iemrir 1 »-tói fog« b ia a nyilvánosságot az a bélyegkiállítás. amelynek anvagát Radó Gvörgy gyűjteménye szolgáltatta. Gvömrő 700 éves
