Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

XXV. évf. 6. sz. 1974. január 9.. Szerda. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Túlóráznak a könyvelők a a őst is. ezekben a napokban, akárcsak az óesztendő jj/g ünnepekkel kurtított utolsó hetedben. Ez az ő idejük; anyag- és forgalmi könyvelőké, számlá­soké, számlaellanőröké. a pénzügyieké, s melletük jónéhány más, a számvitelhez kapcsolódó dolgozóé. Leltár és leltár- er tökei és, évzárás, a mérlegbeszámoló összegező adatainak kimunkálása, követelések és adósságok, hiteltörlesztések, ka­mat- és vámtartozások egybevetése, gyárakban, vállalatok­nál, ipari és mezőgazdasági szövetkezetekben. Kemény munka az egy esztendei gazdálkodás produk­tumának számviteli rendbetétele, elemzése, értékelése, de ezt főként csak azok tudják, akik csinálják. Ilyenkor ugyan­is sok minden kiderül. A lazaságok a bizonylati fegyelem betartásában, az anyagokkal, eszközökkel Való pazarlás, az állóalapok kihasználtsága, a termelő apparátus működésé­nek rejtett zavarai. Találó megfogalmazás; a számviteli em­ber ilyenkor „csontig” lát. Igaz. Csak az a nagy kérdés, elég-e. ha esztendőnként egyszer adatik meg erre a lehe­tőség? Ne kerülgessük a forró kását. Jó lerane, ha egész év­ben, több becsületé, nagyobb súlya, hitele lenne a számvi­teli munkának, a számviteli dolgozók észrevételeinek, ha őket — meg az üzemgazdasággal, a költségelemzéssel fog­lalkozókat — annak tartanák, amik; nélkülözhetetlen jel­zőrendszer alkotóelemei. Jó úton, szilárd alapokon a „termelők” csak akkor ha­ladhatnak. ha figyelnek arra, amit az „improduktívok” mon­danak. Mert mennyi fölös, érzékenykedő, mundért védő vita loboan fel csupán amiatt, hogy sokan nem értik a termelői szervezeten belüb munkamegosztást, a termelés műszaki és számviteli elemzésének azonosságát, folytonosságát, elenged- hetetlenségét Közhelynek számit a mondás; minden termékből végül ú? számla lesz a pénzügyi osztályon. S nemcsak termékből, hanem anyagból, energiából, bérből úgyszintén számoszlo­pok kerekednek. A srzárnoszlopok összeadása, szorzása, kivo­nása, osztása a pénzügyiek kötelezettsége. Az adatok mu­tatta, sugallta tanulságok levonása, sikerek és kudarcok ér­tékelése azonban az egész közösségé! A most lezártat megelőző esztendőben, azaz 1972-ben a Szocialista iparban a bérköltség 10.7 százalékára alakult ré­szesedési alap, de néhány Iparcsoportban ennél jóval na­gyobb arányú volt. A termelőszövetkezetekben a tagok havi átlagos munkadija meghaladta a kétezer forintot Az ipar­ban a száz forint lekötött eszközre jutó nyereség 10,99 fo­rintot tett ki, 48 fillérrel többet, mint 1971-ben... E sum­mázó. átfogó tények ugyan jó iránytűk, de az ipari, a me­zőgazdasági üzemnek azt kell felmérnie, hogy honnét in­dult 365 napja, s annak elteltével hova érkezett? Oda-e, ahová akarta, vagy itt-ott vakcsapásra tévedt ingoványon egyensúl/ozoct. lassan vagy gyorsan haladt, nemcsak szán­dékaihoz, hanem — ami még fontosabb — lehetősegeihez mérten? K Ideriü majd, itt meg amott mennyi lesz a nyere­ség, hogyan gazdálkodott a gyár, vállalat, szö­vetkezet. Ott cselekednek helyesen, ahol nem ra­gadnák meg a bűvös számnál, annál, hogy mennyi.., már­mint a részesedési alap, a termelőszövetkezetekben az egy munkanapra jutó, s még ki nem fizetett kiegészítő részese­dés. Tekintsenek távolabbra is. keressék, kutassák az össze­függéseket. lássák a termelés, az értékesítés, a jövedelmek alakulásának egész folyamatát Mert nem a főhatóságnak benyújtandó mérlegért, a bevételi főigazgatóság revizorai­nak elégedettségéért túlóráznak most a könyvelők. Hanem elsősorban azért, hogy vezetők és beosztottak, műhelyeik és irodák dolgozói okuljanak abból, ami jobb lehetett volna, együtt örüljenek a sikernek, a népgazdaság, a vállalat és az egyes dolgozó pénztárcájába kerülő összegnek, s együtt alakítsák a terveket, amelyekből majd megint, esztendő múltán, számoszlopok állnak össze. S e számoszlopok vég­eredménye nem a könyvelőkön, legalábbis jórészt nem raj­tuk múlik. M. O. Ismét napfrenden a szolciálfcztás Az ipari szövetkezetek nem éltek kellőképpen a lehetőségekkel Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap délelőtt megtartot­ta soron következő ülését a Szolnok megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A tanács­elnök jelentése, valamint a lejárt határidejű vb-határo- zatok végrehajtásáról szóló jelentés után az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsé­gének tevékenységéről tárgyaltak, a testület tag­jai. Részt vett a napirend tár­gyalásánál dr. Göndör György, az ÖKISZ önkor­mányzati osztályának veze­tője is. A témában két jelentés ke­rült a Vb tagjai ölé: az egyi­ket a szövetség elnöke, Bor­dás László, a másikat a me­gyei tanács vb ipari osztálya készítette. Tulajdonképpen a két jelentés együttesen adott megfelelő képet a szövetség munkájáról, az ipari szövet­kezetek tevékenységéről. A legtöbb felszólaló ugyanis a megyei szerv működése alap­ján éppen a szövetkezetek munkáját, a szolgáltatás hi­ányosságait tette szóvá. Mint kiderült: megyénkben a szol­gáltatásokból származó ár­bevétel 280 millió forint körül van, ám%bbők,c;;UF*" 68 mil­lió forinttal részesülnek a szövetkezetek. A szolgáltatá­sok többségét kisiparosok végzik. Nem azért, mintha a tanácsok a szövetkezetekkel szemben a magánkisipart pártfogolnák, hanem azért, mert a szövetkezetek koránt­sem tesznek eleget ebbéli kö­telezettségeiknek. A negyedik ötéves tervben az előirányzat szerint a me­gyében több mint 70 száza­lékkal kell növelni a lakos­sági szolgáltatások értékét, de még 1972-ben is a szövetke­zetek csak 10.3 százalékot produkáltak, és ez nem lett több 1973-ban sem. Nem használták ki a rendelkezé­sükre álló lehetőségeket, amelyekkel már eddig Is nö­velhették volna szolgáltatási tevékenységüket. Az ipari osztály által készített kiegé­szítő jelentésben szerepel, hogy a szövetkezetek a la­kossági szolgáltatások árbe­vételét a IV. ötéves tervre 62 millió forintban határozták meg úgy, hogy ehhez 78.5 millió forint beruházást va­lósítanak meg. Ebből a csak­nem nyolcvanmillióból 52.3 millió forintot különböző tá­mogatásként kapnak. Pél­dául a szolgáltatásfejlesztési alapból kapott pénzt a szö­vetkezetek felhasználták. Eb­ből az 1970-ben teljesített szolgáltatások mennyiségét kétszeresére lehetett volna növelni. Egyes szövetkezetek azonban az alapból kapott támogatás ellenében sem tet­tek eleget vállalt kötelezett­ségeiknek, és a szövetség sem kísérte -figyelemmel ezt. Nem ösztönözte a teljesí­tésre a szövetkezeteket. Sor kerülhet arra, hogy az ipari osztály javasolni fogja az alapból kapott pénz visz- szaftzetését, mivel azt nem rendeltetésének megfelelően használták feL A szövetség kezeli a szövet­kezetek közös fejlesztési alapját,) amely a* amortizá ­ciós befizetésekből tevődik össze. Ebben a tervidőszak­ban az alapra 90 millió fo­rint gyűlik össze, ebből a pénzből 84.3 millió forintot közgyűlési döntéssel már el­osztottak, de ennek a pénz­nek csupán 24 százalékát, 20.4 millió forintot fordítanak a szolgáltatás fejlesztésére az ipari szövetkezetek. A jelentést a végrehajtó bizottság elfogadta, ugyanak­kor dr. Bereczki Lajos ta­nácselnökhelyettes a vita összefoglalójában hangsú­lyozta: a szolgáltatási igények kielégítése a megyében elsősorban a szövetkeze­tek feladata. ezért e tevékenységüket fej­leszteni kell. A vb tagjai ezután a me­gyei IBUSZ-iroda, a Pénz­ügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatósága Szolnok megyei Hivatalának tevékenységéről tárgyaltak, majd különböző előterjesztésekben döntöttek. Hivatalos baráti látogatás­ra tegnap Moszkvába érke­zett Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere. A Seremetyevói re­pülőtéren a MALÉV menet- rendszerű gépével érkező külügyminisztert és a kísére­tében lévő személyiségeket a szovjet külügyminisztérium vezető diplomatái és más szovjet hivatalos személyisé­gek. hazánk moszkvai nagy- követségének vezetői és mun­katársai, a szovjet és a ma­gyar sajtó és a televízió kép­viselői fogadtak. A repülőtér betonjára lepő Púja Frigyest elsőként szov­jet kollégája. Andrej Gromi- ko külügyminiszter, az SZKP Politikai Bizottságának tagja üdvözölte. Magyar részről a külügy­minisztert Rapai Gyula, ha­zánk rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete és a nagy- követség más vezető beosztá­sú munkatársai üdvözölték. A kölcsönös üdvözlések után külügyminiszterünk Andrej Gromíko kíséretében gépkocsin szálláshelyére haj­tatott. Púja Frigyes és a kíséreté­ben lévő személyiségek alig két órával az érkezés után, ismét gépkocsiba szálltak és a szovjet külügyminisztéri­umba, a magyar—szovjet hi­Ma: Cikkünk nyomán A tévé képernyője előtt A közösséget szolgálják Ami megőriz Klubok és rendhagyó órák A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó Autó—motor V. V. Púja Frigyes látogatása Aadrej Gromikonál vatalos tárgyalások színhe­lyére hajtattak. A szovjet külügyminiszté­rium Szmolenszk téri épüle­tének hetedik emeletén a külügyminiszter dolgozószo­bája melletti tárgyalóterem­ben megtartott megbeszélése­ken Andrej Gromiko és Púja Frigyes a két ország együtt­működéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről tár­gyalt. A két külügyminiszter a nemzetközi kérdések megvi­tatása keretében egyebek kö­zött eszmecserét folytatott az európai biztonsági értekezlet menetéről és a közel-keleti helyzet rendezési módozatai­ról. A megbeszélés, amelyet szívélyes, baráti légkör Jel­lemzett, több mint két óra hosszat tartott. * Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tegnap este vacsorát adott Púja Frigyes és a kíséretében lévő szemé­lyiségek tiszteletére, a vacso­rán Andrej Gromiko és Púja Frigyes pohái-köszöntőt mon­dott. Külügyminiszterünk hi­vatalos magyarországi látoga­tásra hívta meg a szovjet kol­legáját, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. A vacso­ra meleg, baráti hangulatban zajlott le. HÍREK TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK -— TUDÓSÍTÁSOK HÍRE Tímár Mátyás látogatása a Taurusnál Dr. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettese tegnap meglátogatta a Taurus Gumi­ipari Vállalatot, ahoi dr. Horváth László vezérigazga­tó és Udvardi Károlyné. a pártbizottság titkára tájékozr tatást adott a gyár eredmé­nyedről, az iparág fejleszti" séről. A Látogatáson részt vett G6r Nagy Sándor ne­hézipari miniszterhelyettes és dr. Csernok Attila, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökhe­lyettese. A vendégek megte­kintették a vállalat árube­mutatóját. a Taurus ab­roncsgyár hengerüzemét és a kísérleti aeélradiál-abroncs- gyártást. Ezt követően a kormány elnökhelyettese az üzem gazdasási és társadal­mi vezetőivel időszerű gazda­sági kérdésekről folytatott eszmecserét. Képzőművészeti-vándorkiállítás Szolnokon Tegnap délután a Damja­nich múzeumban ünnepélyes Ííeretek között megnyitották fe Festészet az őskortól nap­jainkig eimfl vándorkiállí­tást, melyet a Magyar Rajz­pedagógus Szövetség IS év­vel ezelőtt indított útnak az ország városaiban. Bíró Bol­dizsár, a városi tanács el­nökhelyettese megnyitó be­szédében a kiállított anya got az iskolai rajz és mű­vészettörténeti pedagógusok figyelmébe ajánlotta. A hivatalos megnyitás után Törökné, Bztankovits Emília művészettörténész tárlatvezetést tartott, melyen az egyes történelmi korsza­kok és a képzőművészeti stílusok kapcsolatát, jellem­zőit ismertette, A tárlat népszerűségét bi­zonyltja. hogy már á mer nyitót megelőzően, tegnap délelőtt is sokan felkeresték a kiállítótermek Cola és társai Emelkedik az üdítőitalók fogyasztása hazánkban, az 1967. évi egy főre jutó négy liter 1973-ban már 15 literre emelkedett, s 1975-ben vár hatóan már átlag 26 liter palackozótt szénsavas üdítő­italt iszik egy-egy lakos az országban. A Coca és a Pepsi-Colának «te máé kedveli üdítőitalok­nak hamarosan újabb ver télytársai lesznek. A Ma­gyar Állami Pincegazdaság Márka néven rövidesen új üdítőital-családdal gazdag! tr ja a választékot,' a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vál­lalat margitszigeti 6zi kvíz­üzemében pedig már meg­kezdődött; 42 úgynevezett Vitis üdítőital gyártása. Ez az ital a Traubl-Sodához ha­sonlóan szőlőléből készül, muskotály ízű. Jelenleg már 5 ezer palackot töltenek meg naponta Vitis léből. Az idén egyébként diétások ré­szére is újfaita üdítő Jelenik meg a boltokban narancs- és citromízű ásványvíz for májában,. Nyugdíjasok klubja Hétfőn este tartotta szoká­sos évi közgyűlését a szolno­ki fegweres erők ég testüle­tek nyugdíjsainak klubja. A na érv számban mevíeleut tagság előtt a vezetőség ér­tékelte az 1973-as évben végzett munkát és vázolta az új év feladatait. A Vezetőség értékelése szerint a klub betöltötte hi­vatását, megfelelően képvi­selte a tagok érdekelt, ** sok olyan rendezvényt szer­vezett, amely hozzájárult a nyugdíjasok kulturált pihe­néséhez és szórakozásához. Az új esztendőre is gazdag, sokoldalú programot dolgoz­tak ki. Terveik között sze­repel, hogy bővítik a kap­csolataikat a megye nyug­díjas klubjaival, elsősorban a jászberényiekkel, a karca giakkal és a törökszéntmik- lósiakkat Üj magyar gyógyszerek A Semmelweis Orvostudcr* mányi Egyetem Gyógyszerta­ni intézetének igazgatója és munkatársai olyan vegyülé- teket állítottak elő, amelyek új utakat nyitnak a fájda­lomcsillapításban. A két új vegyület a homopirimidazo! és az azidomorfin. .Mindket­tő új magyar szabadalom. Az utóbbi kisebb fájdalom csiiianítására minden eddi­ginél hatásosabb. A máris nagv nemzetközi érdeklődést keltő új magvar gyógyszere­ket sikerrel lehet adagolni példám műtét után vagy szívinfarktus okozta fájdal­mak enyhítés黫. Tavasz a Mecsekben A Mecsek legmagasabb csúcsait hótakaró borítja, ám a völgyekben tavaszias a kép: a több hete tartó szo­katlanul enyhe időjárás ha­tására kinyíltak az idei első vadvirágok, ezen a déli fek­vésű tájon nem tartozik a ritkaságok közé a téli virág" fakadás. most azonban egy­szerre többféle virág ia ki­hajtott. Pécs belvárosában napok éta kosárszám árul­ják a hóvirágot. Nyílik * Védett illatos hunyor, a Sárga kankalin és itt~Ótt er­dei ibolyát is találni. A fűz­és mogyoróbokrokon megje­lentek az első barkák. Meg­éledt a madárvilág is: a vadgerlék például több felé költenek a Mecsekalján. Egy mondatban — Az idén már 2 milliárd forint értéket produkál a győri Magyar Vagon- és Gépgyár 1969-bén felavatott motorgyára. A nyáron tiaermegyecflk zírainmmal trended!; weg Hajdúböszörményben a nem­zetközi művésztelepet. — A Dunai Vasmű csőgyá­rában néhány hét múlva be­fejezik a Testvériség gázve­zeték és az olefin etilén ve­zeték csöveinek gyártását. ben megkezdték a Növi 1005 jelű középnyom permetezőgépek sorozata fását — A Borsod megyei Ide- eemforgalml Hivatal több mint egymillió forintos költ­ség felhasználásával tovább fejleszti az aggteleki Barad- La eseppkőbarlang bejárati­nál kialakított pihenőköz- pontót — Az ÉVM Műszak] Fej­lesztési Főosztályának tá­mogatásával a balatonkene­sei Sirály Ipari Szövetkezet telephelyén felépítette az első úgynevezett Iglu-elemes épületet i— ötmillió forintos költ­séggel teioorgvártó üzem épül Üombováivtt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom