Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-08 / 5. szám
1974. január 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megalakult az „IKOM” Tanácsadó, javaslattevő testület Az elmúlt, 1973-as esztendő időben talán legutolsó, fontos közművelődési eseménye az „IKOM”. vagyis az Ifjúsági Klubok Országos Munkabizottságának megalakulása volt. Gedei Lászlót, a jászberényi Déryné Művelődési Központ főelőadóiát. az „IKOM” Szolnok megyei képviselőiét arra kértük, hogy ismertesse e vadonatúj bi* ze^ság feladatát, célkitűzéseit. — Az ..IKOM” a KISZ KB kulturális osztálva mellett műkőik. Megalakulását hosszú vita előzte meg. Végül a gyulai országos klubvezetői tábor tapasztalatai alapján szü'etett a határozat, a KISZ-nek szüksége van ilven ieileaü testületre. A legfontosabb célkitűzés az, hogy egységessé tegyük a hazai klubmozgalmat. Éppen ezért az „IKOM” nem ellenőrző. hanem tanácsadó, javaslattevő testület. — Kik a tágjai? — A bizottságnak húsz tagja van. Hárman a főváros klubjait képviselik, a többiek vidékiek — de valamennyien igazi klubos szakemberek. Az „IKOM” titkára dr. Tóth Pál, a KISZ KB kulturális osztályának vezetője. — Említette, hogy az „IKOM” csak tanácsadó, javaslattevő testület. Nem jelenti ez egyben korlátozott hatékonyságát is? — Aligha hiszem. Ugyanis a hazai klubmozgalom legnagyobb értéke éppen az ön- tevékenység a kezdeményezőkészség. Hiba volna, ha ennek túlzott ellenőrzésekkel, felesleges, adminisztratív jellegű intézkedéseikkel gátat vetnénk. Munkánk egyébként gyakorlatban a megyei klubtanácsok és a megyei KISZ-bizottságok segítségével válik — remélhetőleg — eredményessé. — Milyen módszereket alkalmaznak majd? — Erről még korai volna nyilatkozni. Az biztos, elsősorban a régi formákat szeretnénk megtölteni tartalommal. Gondolok itt többek között a kiváló ifjúsági klub pályázatra, a módszervásárra és a klubvezetők képzésére. A terv>k szerint több módszertani kiadvány is megjelenik majd. Az első még e negyedévben várható, címe: Klub és tavasz Ezt valamennyi működési engedély- lyel rendelkező ifjúsí”i vi.]V, megíkapja. H. D. A KGST Egységes Számítógép Rendszerében a VIDEOTON kezdte meg a kis-számítógépek sorozatgyártását. Bácskai László és Letenyei József Üzemmérnökök ellenőrzik az R 10 számítógépet Heinz Kühnriclt Partiz ínhibnű Európában, 1939-1915 Zrínyi Katonai Kiadó Heinz Kühnrich könyvével a Zrínyi Katonai Kiadó olvan munkát helyez az olvasó asztalára, amelyhez hasonló magyar nvelven eddig nem jelent meg. és amely rangos helvet foglal el az adott témára vonatkozó nemzetközi irodalomban is. A neves történész, a NSZEP KB mellett működő Marxista—Leninista Intézet tudományos munkatársa, a második világháború alatti oar- tizánmozgalrnak kiváló ismerője. E munkájában szinte teljes, átfogó képet ad azokról a hősi és önfeláldozó harcokról, amelyeket Európa néoei vívtak az arcvonalak mögött a fasiszta megszállók ellen. Könyvének értékét mindenekelőtt az adatok é? a tények enciklopédikus gazdagsága adja. A második világháború egyes időszakainak megfelelően periodizálva te- krfiü át a Szovjetunióban és a hitleri Németország által megszállt többi európai országban fellángolt partizán- harcokat. Tárgvalia a mű a harcok kibontakozását, befolyását a partizánháború módszereit és eredményeit, valamint azokat a szervezési elveket. vezetési gyakorlatot, elméleti problémákat, amelyek e mozgalomban jelentkeztek. A könyv tudományos értékein túl tisztelgés a második világháború partizánharcainak hősei előtt, azok előtt, akik életüket áldozták az emberfeletti küzdelemben és azok előtt is. akik túlélték azt. s ma is közöttünk élnek. Közelebb hozza — mintegy az értelmen túl az érzelmekre is hatva — a művet az olvasóhoz az a tény. hogy a szerző nemcsak gazdag levéltári, szakirodalmi. tudományos anyagokra támaszkodott hanem a harcok egykori résztvevőinek, a .< szabadságért és boldogabb jövőért küzdő és szenvedő embereknek .az írásaira, elbeszéléseire is. A szerző magyar vonatkozásokkal „A partizánháború a háború utolsó éveiben” és „A partizánmozgalom nemzetközi jellege” című fejezetekben foglalkozik. Megmutatja a német megszállást követően k;bontakozott fegyveres ellenáuás legfontosabb mozzanatait, összefüggéseit Méteres vastagságú falak, színesre festett, óriási tartályok mentén futó vas csigalépcsők, villogó szemű vezérlőpultok — a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetében járunk. Kalauzunk dr. Kovács Ádám tudományos főmunkatárs, és az intézet két esztendeje épült új szárnyának tervezője, Kemper Ervin, az ÍPARTERV mérnöke. Második legnagyobb atommagkutató intézetünk 1954- ben létesült. Négy tudományos osztályán jelenleg ötvenegy kutató dolgozik. Kísérleti atommagfizikai vizsgálatokat végeznek a radioaktív bomlás tartományában. Mindez a tudományos alapkutatásokhoz tartozik. Ezek mellé azonban egyre nagyobb Számban és növekvő súllyal zárkóznak fel azok a témák, kutatási feladatok, amelyek az ipari gyakorlathoz kapcsolódnak. Ezek feldolgozásánál hasznosítják' az alapkutatások során szerzett tapasztalatokat. Ez történik például az intézet tömegspektrometriai laboratóriumában. Itt izotópokat használnak fel földtani vizsgálatokra: az izotópok bomlásából következtetnek az egyes rétegek korára. Jelenleg hazánk vulkáni kőzetei korának meghatározásával foglalkoznak. Következő állomásunk az intézet büszkesége, az ötmillió voltos elektrosztatikus gyorsítóberendezés, amelyet nemrégiben adtak át rendeltetésének. Ennek „kedvéért” létesült az új épületszámy, amelyben helyet kaptak a kisebb gyorsítók, a háromszáz tudományos folyóirattal büszkélkedő könyvtár, és több laboratórium is. A gyorsítóberendezésekkel az atommag szerkezetét kutatják. A még ma is sok titkot rejtegető atommag közvetlenül nem vizsgálható. Tulajdonságairól a kísérletek során róla leváló részecskék „hoznak hírt”. Az ötmillió voltos gyorsító tizennyolc méter magas teremben kapott helyet; alatta csaknem öt méter mély az az 1,2 méteres falvastagságú pince, amelyben a bombázandó radioaktív anyagot helyezték el. A sugárveszélyes zónában természetesen nem tartózkodhat ember; az itt elhelyezett műszerek állását ipari televízión figyelik a kutatók. O Imrus: — Születésekor kevés pénzzel voltunk. Más boldog apák szétnéztek, ajándékozást csapnak, nekem any- nyira sikerült, hogy téglát vettem és lerekesztettem a szobát. Négy órát dolgoztam a kultúrban, négvet a téesz- ben. A közlekedőeszközöm a tolókocsi volt. Gyűjtögettünk, kérinoséltünk kölcsönöket, a szövetkezet is hozzájárult, csodák csodájára, vehettünk egy új Velorexet. Tizenöt ezer forintért. Volt osztálytársaimat megkerestem, adtak hitelt, néhánynak máig tartozom. Többen elvircák, hogy azonnal fizessem vissza. A kocsi kényelmes volt, biztonságos, nyári lön cséplő-ellenőrnek elmentem, majd átázott a teteje, zárlatos lett, sokba került, az egészségem romlott, a fiam már óvodába járt, anyagilag megint megszorultunk. Símnlékony, hivatalnok típus nem vagvok, a téeszben nehezedett a helyzetem kát kilométert kijárni, telente a feleségem tologatott, adminisztrátorként foglalkoztattak, egyszer érkeztem 2000 forinttal haza. Végül nyugdíjaztak, kiegészítik annyira, cnint a keresetem volt, amíg a fiam tanul. 1968-tól jár havonta 542 forint és 208 forint kiegészítés. Háztáji földet kapunk. A kultúrházban 500 forintot keresek. Feleségem a moziban pénztáros. Nem fényűzés. Megélünk. Ida: — Nehezemre esett a munka, előbb takarítónő voltam, csináltam szívvel, amikor megszűnt, sírva jöttem haza. Elkapott újra a betegség, a szívem és a lábam táppénzre szorított. Életkedvem van, férjem és gverekem, hogyne lenne életkedvem? Ha jobban érzem magam, teljes munkaerőként dolgozom. Imrus: — A bátyám segített legjobban. Postafelügyelő volt, de fogta magát és negyvenévesen felcsapott napnak. Házrészét eladtuk, abból rendbehozattuk a lakást. Nézzen csak szét alaposan, itt pince volt, mégis ezt választottuk, nem kell lépcsőket mászni. Gyuszi káplán lett, keresete csekély, havonta mégis száz forintot küldözgetett postán, névvel vagy név- té’enül. Jöttek. érk°zt°k gy- re-másra a pénzes utalványok. 1972 nyarán hazatért, éjszakákon át imádkozott, hajnalokon az ágyánál térdelve találtuk. Felkötötte magát. A fiam vágta le a kötélről, szegény gyerek, koráé ismerkedik az élettel kétméteres embert, ez a gyenge kis fiú. Azóta úgy alszunk, hogy összetoltuk az ágyai. — Adósságunkat rendezgetjük. Három disznót tartunk, az árából talán előbbre jutunk. Centrifugát veszünk, bútorokat. Legfontosabb a gyerek, amit megadhatunk neki, megadunk, ne maradjon el, ne játszódjon, hogy szerencsétlenek a szülei. Ida: — Elégedettek vagyunk egymással, az élettel megbékéltünk. Várunk. Reménykedünk állandóan, talán megéljük, hogy nagyszülők lehetünk. Legalább egyikőnk. Szárnyára szeretnénk engedni a fiamat, úgv, hogv ne szégyenkezzék. Jól tanul. Nyelvérzéke van, vettem az Antikváriumban német könyvet, a tanárnő méltányosságból tanítja. Jó magaviseletű, szófogadó, boldog ember lehet. Es mi? Hittük, hogv jobb ’esz együtt, mertünk bízni az életben és reményünk megmaradt. Imrus: — Megmaradt, az szentigaz. Azonkívül nincs egyebünk. Tisztességes szegénységben megöregedni, becsülettel, nem mindennapi ajándék. Filléres napi gondok szorítanak. Ida: — Meggyógyultam, a moziban pénztároskodok négyszáz forintért hónanon- ként. Kicsi, de biztos megélhetés. Imrus: — Míg tánr^nzen voltál, többet kerestél. Igazán furcsa, akkor veszik kutyába az embert, amikor dolgozik. Ida: — Embólia. Szédült, forgott a szoba, lerogytam és szóltam, szaladj azonnal ocvoshoa, ■ Ymrus: — Két doktort is megjártam hirtelen, mire jött az egyik. Ida: — A klinikára akart küldeni. Mi lett volna veletek nélkülem? A szobában erős ecetszag terjeng. A falon szögre akasztva színes moziplakátok. Díszítik a berendezést. A fiú kiment, fát vág az udvaron. Imrus ül a széken. Egész életében csak ül. Ida futtában rendezkedik, feketét főz. Imrus: — Már vonatra se tudok ülni, pedig lehetett volna ez jobban. Négyéves koromban újra tanultam járni. Hintó lógott az udvaron, labdáztam, játszottam, még védtem is, kabátot terítettem a térdem alá és úgy. Kegyetlenül sújtott a labda, nem törődtem vele. nem mondt »m meg testvéreimnek, csak játszhassak velük. Ida: — Szegedre bejártál. Imrus: — A serdülőkor sokat javított rajtam, három évig fürdőbén, Hajdúszoboszlón lehettem, utána súlyt dobtam és száz méteren 1 perc 3 tizedet futottam. Az egyetem első éveiben, a vasútállomásról gyalog mentem, - azt az életmódot kellett volna folytatnom, de elhibáztuk. A fürdőzés, meg a szoktatás hiányzott. Hallottam már paralízises úszóbajnokról. Később Pesten gyógytornáztam 30 évesen, gyerekkorban használ az iobban á vízben könnvebb a karo n mai fent tart >m rn-ig-'mit bickolok, akár a hal. A szárazföldön döglődök. Ida: — Üszik a vízen, mint a kacsa. (Folytai$ukj> Maga a gyorsító nyolc méter magas, 3,5 méter átmérőjű tartályban kapott helyet; hat tonna súlyú tető védi. Élénk színeit is a tervező határozta meg, hogy a fehérre meszelt falak között a tekintetet a hangsúlyos tárgyra vonzza. A gyorsító javításához nem kell a tartályt szétbontani: búvónyíláson át jut a szerelő a tartály beleseiébe, ahol liften közlekedve végezheti munkáját a szükséges magasságban, illat ve mélységben. Végül az órióc után a törpék: a nukleáris elentronikai műszerek osztályára látoga - tunk. A debreceni Intézet erre is joggal büszke: világszínvonalú műszerek ezek, amelyek itt készülnek, „házi” használatra és más intézmények részére egyaránt. 1973- ban nagy sikerrel szerepeltek a moszkvai és a dubnai műszerkiállításon, és Baselben is öregbítették az intézet jó' hírnevét, V. Zs. Várlasí ;yból míwlcd si központ Három millió forintot juttatott a sárvári Nádasdy várkastély helyreállításához a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár/ Az üzem őri ásnak két gyáregysége üzemel Sár- várott, s az ott dolgozók gyakran látogatják majd a várkastélyban kialakítandó művelődési köznontot. A Bacont Nvugat-Euróoával ösz- szekötő 84-es főközlekedési út m°ntén fekvő XVI századi. olasz bástvás. későreneszánsz épületben városi mű- vlődési ház. több klub 89 000 kötetes íárási és városi könyvtár. múzeum, valamint házasságkötő-névadó terem létesül. Pincéidben aiándéktár- I eyakat és hűsítő italt árusító üzletet nyit az erdei termék vállalat Egy r as ti r na fi itggele Az első vasárnap az évben, s egyben egy a sok közül. A Rádió sem ígér különleges csemegét, de ha — ebben az őszies télben er- az ember .kicsit többet hallgatja, mnt egyébként, nem csalódik. Rab Nóra műsora, a családok. Megunhatatlan - riport. Ez a sorozat évek óta megy, s nemhogy megkapó ti volna, de — lásd népesedés- politika — most kezd igazán aktuálissá válni. Ezúttal egy tanyán lakó asszonyról, országba széledt gyéreikéiről» csendes, gyermekei szerete érben megbékélt boldogságáról hallunk. Igen, boídogsf g- ról, egyszerűen mindert hamis felhang, pátosz nélkül. Ez Rab Nóra titka. Ügy beszélget hogy aki metsző’ mellette. nyílt. egyesei őszinte szavakra faka<L Olajválság — Líbia !s «*k3I az olaj árát — nyerészkedés — a monopóliumok kihasználják. Izraeli választások —• genfi tárgyalás — merev,, el- , utasító nyilatkozatok. A jár pán külügyminiszter Peklng- ben tárgyal. Az ember /pír' mar rádöbben, hogy á btl- dogság milyen viszonylagos, öt kontinens hét napja, ez a tárgyilagos, tömör külpolitikai tájékoztató címe, A Jó reggelt vasárnap már könnyed szórakozás, amolyan háttérműsor. Fürdés, borotválkozás közben sok zene 48 jó riportok. Egy ma is magyar franciáról — Marcal .Pastor operaénekesről — aki 50 éve él Franciaországban, de ma is kitűnően beszéli nyelvünket. Mozgalmas életútja maga egy kis regény. Egy este Párizsban. 158. az adás második felének címe. Mulatók és mulattatók, kicsik és nagyok. Sztárok, Jean-Louis Trintignant. Danielle Darieux. És Piai. az énekesnő és az ember —- egyben egy darab Párizs. \ Hangulatos és érdekes, kellemes és... (most keresem a szót: ha látható műsor lenne. látványos, mondanál*», tie csak hallható. Mi a lelő kifejezés?)... ne«. Sediánszky János fliűSóra egyszerűen: jó vodt. Rettenetesek ezek & mai költők. Pláne ha már tűdnek rádióúiságot olvasni. Tíz órakor javában dúl a gyerek- tévé. de a rádióban már kezdődik PadiSák Mihály me» játéka. Mit tesz a lurkó? Zsebrádiót ragad — úgy Jjézd a tévék Megegyezünk, ho:y ez így nem megy. Először fin is megleoődöm. hogy a rádió marad. Így együtt hallgatjuk. Hallgatjuk Rugóka, á kis csikó történetét, akinek ap i- ja egy nagyon elfoglalt • fór ló. Rugócskának tehát mii- ( dene megvan amit eftak elképzelhet egy óvodásló — csak éppen egyedül érzi masát. Aztán, hogy !»—’»n e-ty j kis izgalom, ő maga indul ni, ,i hogy változtasson ezen ’ á : tűrhetetlen helyzeten. Van szökés, nyomozás. kalari, meg minden — sőt tanulság is. s most nemcsak gyerekeknek. - ; Így az Ezüstpatkó, vaspatkó című mesejátékról csak a legjobbakat mondhatjuk mindketten. — srömbőczky — Győz Gi^Tiofa Cinqirttí Pontoson tíz évvel »US San R>mo-i sikere után úiabb ■ rMvers°rvt mert Gi'kola. 1 Cinonetti oi'sz '-uz-ie■I kesnő. aki annak ideién a ' „Túl fiatal a szere’^m-e” című számmal tűnt fel Vasárnap 32 olasz televízió Can- zonissima fesztiváljának győztese tett A több aranylemez*?1 renden- -fi sztár a vai is-7Óö,VO*n1Peeí'fQ r** *1 val kevesebb sikerrel: a ff levételek során ugvanis ragaszkodott ahhoz, hogv a szerelmi jelenetekben dúbjőri szerepeljen* " y Látogatás a delirccenl álommá^ aló iiitezc'Iicn SZ. LUKACS IMRE * Ami megőriz J
