Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

1974. január ®. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Genf — az izraeli választások ntán AZ IZRAELI választások végeredményét csak a ka­tonák szavazatainak össze- rzámlálása után teszik közzé, de a választásokon kialakult helyzet lényegében ismeretes. A kormánykoalíció meggyen­gült ugyan, de rendelkezik a mandátumok többségével, — a szélsőjobboldali csoporto­sulás, a Likud bár előretört, de nem olyan mértékben, hogy megakadályozhatná Gol- da Meir újabb kormányala­kítását. A 120 mandátumnak valamivel több mint a fele annak a munkáspártnak és szövetségeseinek jutott, ame­lyeknek koalíciója lényegé­ben az állam megalakítása óta áll Izrael élén. A kormány még a válasz­tások előtt döntő jelentőségű lépésre szánta el magát, ami­kor Genf ben a tárgyalóasztal mellé ült. Elkezdődtek azok a megbeszélések, amelyek ar­ra hivatottak lényegében, hogy a 25 éve folyó arab- izraeli háború után megala­pozzák a tartós és méltányos békét Közel-Keleten. Aligha vonható kétségbe, hogy a választók szemében ez volt a leghatásosabb gesztus. A szélsőjobboldal egyálta­lán nem akar béketárgyalá­sokat, és nyíltan hirdeti: Iz­rael biztonságának egyetlen garanciája az állandó területi terjeszkedés. A Likud „áru­lással” vádolta a koalíciót azért, mert nem minden megszállt területet akar el­csatolni az arab szomszédál- lamokt'ól, mert „engedménye­ket” készül tenni s a terüle­tek egy részét hajlandó visz- szaadni jogos tulajdonosaik­nak... A Likud soviniszta demagógiája hatásos volt: ennek tudható be, hogy a jobboldali vallási és szél­sőségesen reakciós pártok több mandátumot elhó­dítottak a munkáspárttól. A földcsuszamlásra azon­ban, — amelyet Sharon tá­bornok, a szélsőjobb új ve­zére megjósolt — nem ke­rült sor. A Likud hatalomra jutása aláaknázta volna a genfi békeértekezletet. Ez a veszély most lényegében el­hárult. de — mint Meir Vil- ner, a kammunista párt fő­titkára mondta a választás'-’ után — várható, hogy a jobboldali hadjárat a béke­rendezés ellen erősödni fog. Ez kétségtelenül hat majd a munkáspárti jobbszámyra, de nem csökkentheti a „hé­jákkal” szemben az ún. „ga­lamboknak” azt a szándékát, hogy reálisabb magatartással segítsék elő a békés rende­zést. Mint Vilner megjegyez­te: a reálisabb magatartást követeli Izrael állam érdeke is. Egyébként a knesszetben a kammunista párt a koráb­binál eggyel több. tehát 4 képviselővel rendelkezik majd. és továbbra is sürgeti a megszállt területek telies kiürítését, mint a békerende­zés biztos alapját. Az izraeli választások és azok eredményei közvetlenül kihatna a genfi békekonfe­rencia alakulására. Minde­nekelőtt megfosztják az Iz­raeli kormányt a további idő­húzás ürügyétől. Eddig ugyanis az izraeli küldöttek arra hivatkoztak, hogy a vá­lasztások előtt semmit se le­het tenni... Most az első teendő: a szemben álló fe­lek szétválasztása az egyipto­mi—izraeli fronton. Erről a kérdésről már so­kat tárgyaltak a kai ró—szuezi út 101. kilométerkövénél fel­vert katonai sátorban. Izrael azonban nem volt hajlandó visszavonulni az október 22-i tűzszünet után elfoglalt egyiptomi területekről. Nyil­vánvalóvá vált. hogy Izrael ezt a kérdést ütőkártyaként majd a genfi tárgyaláson akarja kijátszani. Létre is jött a genfi katonai munka- csoport, amelyet a világsajtó azért nevezett el 3512-es bi­zottságnak, mert Genf éppen ennyi kilométernyire van, a Szuezi-csa tornától. EGYIPTOM sürgeti a meg­állapodást. vagyis az izraeli csapatok visszavonását, a csatomaövezetből. Izrael ed­dig vonakodott. A genfi béke- konferencia előrehaladása, a közel-keleti béke érdekei vi­szont azt követelik, hogy mi­nél előbb megszilárduljon, a most még bizonytalan tűz­szünet. Rudnyánszky István Milyen erős az i\ogy megkönnyebbü­léssel fogadta Nyugat-Európa és Japán az algíri hírt: de­cemberben mentesültek Hol­landia kivételével az arab olajtermelők tovább 5 száza- lé’tos termatéscsökkentése alól. Az arab csúcstalálkozón úgy határoztak, hogy a jö­vőben szelektívebben alkal­mazzák az olaj fegyvert. A döntés az olajhisztéria tetőpontján érte a nyugat­európai országokat és Japánt. Tény. hogy a pánikhangula­tot nem egy országban mes­terségesen szították, fokozva ily módon az arabellenes hangulatot. Időközben azon­ban elvégeztek néhány szá­mítást és ezek riasztóan ki­mutatták, hogy a fejlett ipari tőkésállamok ráutaltsága az arab olajra valóban igen nagy. Hiába ismer a tudós világ máris jónéhány eljárást: az atomenergia széles körű el­terjedése ugyanúgy csali a nyolcvanas években valószí­nű. mint ahogyan a szénből és palából olajat és gázt elő­állító üzemek is csak kísér­leti stádiumban vannak je­lenleg. A papíroson végzett szá­mításoknál is meggyőzőbben érveltek a mindennapok. A kisembert nap mint nap ér­ték bosszúságok, naponta érezhette saját életén az olaj­válság hatását. Sokak szeme előtt a mun­kanélküliség réme is felöt­lött. Hiszen energiahiánnyal számoltak az acélművekben, a gépiparban, és mindenütt termelés csökkentését ter­vezték.'A petrolkémiai ipar­ban az alapanyag hiánya fe­nyegetett A pánikhangulat közepette voltak természetesen hig­gadtabb hangok is, amelyek azt hangoztatták, hogy az olajpánik mesterségesen el­túlzott, mert a nagy nemzet­közi olajmonopóliumok ér­deke fűződik az olaj árának további emeléséhez. Most, hogy enyhült a szorítás és legalábbis decemberre meg­szűnt a közvetlen veszély, va­lószínűleg felszínre jutnak majd a józanabb értékelé­sek. Mennyire hatékony fegyver az olaj? Beszéljenek a számok. A világ összes olajkészletét jelenleg 560 milliárd • barrelre becsülik. (Egy barrel 164 liter.) Az 560 milliárdból 390 milliárd az arab térségben található. És még egy szám: a jelenlegi összes olajtermelés a vilá­gon kb. 50 millió barrel na­ponta. Szeptemberben még 20 millió az arab olajtermelő országokból származott. Az azóta életbe léptetett korlá­WILLIAM E. SIMON, az Egyesült Államok energia ügyel­nek szövetségi főnöke sajtókonferencián magyarázta meg, hogy a benzin-jegyrendszer hogyan működik majd a gyakorlatban, ha kénytelenek lennének bevezetni Dél-AmeHka egvik l"tr->agy'>bb építkezése fo’vlk az argentin fővárostól északra A Párám fttvó két ágán keresztül épülő út segítségével össze’ültetést teremtenek Za­rate és Brazo Large városok közt. Ehhez több hidat, viaduktot kell létesíteni 30 km hosszúságban mocsaras területen keresztül. A munkát 1971-ben kezdték és 1975-ben vagy 1976 elején fejezik be. A kénen: az e<*yik híd részben elkészült éj pilléreket állítanak lel tozások következtében azon­ban most már naponta csak 13—14 millió barrel hagyja el az arab kikötőket, s ez a csökkenés elsősorban Japánt és Nyugat-Európát érinti ér­zékenyen. Az adatok világo­san érzékeltetik: az olaj va­lóban fegyver. És most nézzük a másik ol­dalt, az olajvásárlókat. Az igazság az, hogy valóban érzékeny gazdasági vissza­eséssel csak Japán számol­hatott az olajkorlátozás foly­tatódása esetén. A szigetor­szág közgazdászai komolyan latolgatták. hogy országuk jelenlegi kilenc százalékos gazdasági növekedése ta­vaszra megtorpan. Japán ugyanis energiaszükséglete fedezésében szinte teljesen a közel-keleti olajra utalt. A tőkés világ második legna­gyobb ipari hatalmának gaz­dasági visszaesése ugyanak­kor minden bizonnyal érez­tette volna hatását a sziget- ország határain túl is, hiszen Japán a világ egyik legna­gyobb nyersanyagfelvevő és iparcikk-exportáló gazdasága. Nyugat-Európában némileg más a helyzet. Itt több or­szágban még mindig jelentős energiaforrás a szén — egyébként a teljes olajem­bargóval sújtott Hollandiá­ban is. Így tehát további ne­hézségekre Nyugat-Európa országaiban is lehetett szá­mítani. ám az esetleges gaz­dasági visszaesés mértéke semmi esetre sem lett volna a Japánhoz hasonló. Az Eco­nomist című angol hetilap becslése szerint egy—másfél százaléknál nem lett volna nagyobb az olajhiány okoz­ta ütemcsökkenés. Az Egye­sült Államokban pedig még ennél is kevesebb gondot okoz az arab olaj elmaradá­sa. hiszen a Közel-Keletről érkező olaj meglehetősen kis szerepet játszik az ország energiaellátásában. (Termé­szetesen e viszonylag „ki­sebb gondok” is súlyos fenn­akadásokat okozhatnak.) A iősanul mérlegelő pánzszakértőket hovatovább már nem is annyira az olaj­fegyver tartja izgalomban, hanem az a hatalmas pénz­ügyi tőke, amely az évek so­rán felhalmozódott az arab országokban. Szaúd-Arábiának például 1972-ben több mint kétmil­liárd dollár bevétele szárma­zott az olajból. És idén _a termelés visszafogása ellené­re is növekszik ez a bevétel. 1975-re pedig . várhatóan megnégyszereződnek Szaúd- Arábia pénzügyi tartalékai: a jelenlegi 4,5 milliárd dol­lárról 20 milliárd dollárra. Ez pedig azt jelenti, hogy az arab országok — élükön Sza- úd-Arábiával — maholnap már nemcsak olajnagyhatal­mak, hanem pénzügyi hatal­mak is lesznek. Ekkora mér­vű bankbetétek manipulálá­sával már komoly hatást gya­korolhatnak a nagy érték­tőzsdékre és a tőkés világ amúgy is ingatag nemzet­közi pénzügyi egyensúlyá­ra is. As ólai árának to­vábbi emelkedése ugyanak­kor újabb akadályokat gör­dít az infláció ellen küzdő kormányok elé. hiszen a ter­melők, és főként a forgal­mazók továbbhárítják drágulást a fogyasztókra^ Másfél esztendő alatt példái­ul a réz ára 140 százalékkal, a nyersgumi ára 170 százalék­kal, a cink ára pedig 370 százalékkal emelkedett. Mind­ez a világ legnagyobb nv»2rs- anyagfelvevő piacát: Japánt sújtott^, és sújtja legkomo­lyabban. Sőt. bizonyos erő­viszony-eltolódáshoz is' vezet a tőkés világgazdaságban, hi­szen a drágább olaj tovább rontja az eddig olcsó japán termékek versenyképességét a nyugat-európai és az ame­rikai piacokon. Forgács Katalta Szerszámgépgyártás a KNDK ban Phenjanban állandó jellegű kiállításon ismerkedhetnek a látogatók a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ipa­ra és mezőgazdasága fejlő­désének legújabb eredmé­nyeivel. A fő kiállítási épü­let alapterületének több mint kétharmadát a koreai üze­mekben készített szerszám­gépek foglalják el. Több tu­cat különböző rendeltetésű és típusú szerszámgép és be­rendezés látható a kiállítási csarnokban. Ezek között is különleges helvet foglalnak el a prog­ramvezérlésű és másoló adapr terrel ellátott automaták. — félautomaták. A helvi újsá­gok hírt adtak arról, hogy a hazai gyárak megkezdték so­rozatgyártásukat. A népi Ko­reában az utóbbi időben kü­lönösen meggyorsult az ina- ri feilődés üteme, a termék- választék hígnílóca? Évről év­re úiab'n »éneket és beren­dezésedet állítanak elő je­lentősen szélesedik a ráóió- és televíziós készülékek, a szövetek, edények ruházati cikkek ég lábbelik válasz­téka. A szerszámgépgyártás fite tál iparág a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban. A szerszámgépipari üzemek ma már a legkorszerűbb be­rendezésekkel termelnek. A legutóbbi évek során rekon­struálták a legfontosabb nehézipari üzemeket, töké­letesítették a technológiai fo­lyamatokat. emelték a mun­kások szakmai képzettségé­nek színvona’át. Az elmúlt másfél évben több mint 100 különböző típusú fémmeg­munkáló gép gyártását szer­vezték meg az üzemben. A hazai szerszám gén^tér+ás ilyen nagymértékű fejleszté­sében jelentős szerepet lát­szották a Renszoni és a Rak- voni nehézgéoevá rtó üzem munkásai és műszaki szak­emberei. Az említett két vállalat jelenleg tíz méteres eszterga- és fogasketékmeg- munkáló géneket is készít. A koreai szerszámgépgyár­tás nemcsak teljes egészében fedezi az ons-tég őé’->»''''dssá- gának szükségletéit, hanem a ..Made in KNDK” falira tó korszerű szerszám »ónokét «zí- vesen vásárolják Ázsia. Af­rika. Latin-Amerika és Euró­pa több országában i& Katonai integráció Nyugat-Euróbában A nyugat-európai országok katonai integrációja létreho­zásának gondolata, nem ma vetődött fel. Kontinensünk nyugati felében az idők fo­lyamán a két vagy több ál­lam közötti fegyvergyártási együttműködés valóságos szövevénye jött létre. Külö­nösen aktív szerepet játszik ebben Nagy-Britannia és Franciaország, valamint az NSZK. Az NSZK és Francia- ország között szoros együtt- 1 működés alakult ki a nem NATO-megbízás alapján ké­szülő katonai repülőgépek, a Transall és az Alpha Jet lét­rehozásában, továbbá az irá­nyított rakéták területén. A NATO-megbízás alapján ké­szülő repülőgépeknél minde­nekelőtt a brit—francia koo­peráció keretében gyártott gépek, a Jaguar és három helikoptertípus számottevő. A nyugatnémet és a brit ipar a hajtóművek kifejlesztésé­ben működik szorosan együtt, A nyugatnémet Messer- schmitt—Bölkow—Blohm, a Britisch-Aircraft Corporation és az olasz Aeritalia nemzet­közi konzorciuma állítja elő a NATO-megbízás' alapján készülő MRCA-7 típusú har­ci repülőgépet, amely hagyo­mányos és nukleáris beve­tésre egyaránt alkalmas. A nyugat-európai burzsoá sajtó egy része azt hangsú­lyozza, hogy a Közös Piacot — úgymond — csak az emel­heti világpolitikai rangra, ha kiépíti saját nukleáris erejét és kibújik az amerikai „atom- ernyő” alól. A brit elképzelések lényed ge: a brit—francia nukleáris együttműködés alapjára kel­lene kiépíteni a nyugat-eu­rópai közösség atomütőerejét Ennek azonban politikáig gazdasági akadályai vannak. Lord Carrington, brit had­ügyminiszter a közelmúltban az alsóház ülésén panaszko­dott. hogy pillanatnyilag le-' hetetlen ^bármilyen nukleáris együttműködés Franciaor­szággal. A hadügyminiszter két érvet említett: egyfelől azt. hogy a francia hadügyi politika teljes egészében a nemzeti szuverenitáson nyug­szik és Párizs nem hajlandó megosztani senkivel sem I döntési jogát. Másfelől az az akadály, hogy a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos brit ismeretek nagvrésze amerikai eredetű, s az Egye­sült Államok nem engedé­lyezi, hogy harmadik or­szággal megosszák ezeket. Nyugat-Európa önálló ka­tonai integrálódásának folya­matát tehát iónéhány objek­tív és szubjektív tényező gá­tolja. Hozzátehetjük: egy ilyesfajta tömörülés nem il­lik be a napjainkat jellemző enyhülés irányvonalába sem. A szocialista országok bé- kepolitikája nyomán kiala­kulnak a békés együttélés vi­szonyai, amelyekkel az emlí­tett tervek ellentétben áll­nak. A londoni Stratégiai Kutatások Intézete az eny­hülési politika előretöréséből azt a következtetést vonja le. hogy Európában az „el­rettentés mind kevésbé kény­szerítő, s a Kelet-Nyugat kö­zötti kapcsolatok és érdekek egyre inkább túlhaladottá te­szik”. _r

Next

/
Oldalképek
Tartalom