Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. január 3. Propagandistáknak ajánl uk EURÓPA - 1974 Választások Izraelben A december 31-én megtar­tott izraeli parlamenti vá­lasztásokon leadott csaknem 1200 000 polgári szavazat öeszeszámlálása után Golda Meir munkáspártja 39,9 szá­zalékot, a jobboldali párt­tömörülés, a Likud pedig 27,4 százalékot mondhat ma­gáénak. Hátra van még a mintegy kétszázezer katona voksainak összeszámlálása. A számítógépes előrejelzés alapján várhatólag mintegy 5—s mandátumos veszteség elé néző munkáspárt eddigi fő koalíciós partnere, a nemzeti vallási párt való­színűleg eggyei növeli par­lamenti mandátumainak számát. A koalíció szem­pontjából erőteljesen meg­növekedett fontosságú jobb­oldali párt kedden hivatalos nyilatkozatot tett közzé. Eszerint minden erejével azon lesz, hogy az új kor­mány semmilyen körülmé­nyek között se adja vissza az araboknak a Jordán fo­lyó megszállt nyugati part­ját Asszonyok « börtönben Letartóztatások Chilében Az argentin fővárosba ér­kezett szemtanúk beszámolói szerint a chilei légierő egyik osztaga Santiagóban rajta­ütésszerű akciót hajtott vég­re az egyetemi pszichiátriai klinika ellen és letartóztat­ta dr. Adres Barelu igazga­tót. Az ellene felhozott vád az. hogy állítólag „szélsősé­geseket rejtegetett”. A ka­tonák a klinika több dolgo­zóját is őrizetbe vették, köz­tük Maria Montanez és An­tonio Vud orvosokat. A fog­lyokat elektromos sokkolás­sal és más módszerekkel vallatják. A légierő osztaga behatolt az egyetem orvosi karára is, és több diákot letartóztattak. A szemtanúk elmondották, hogy Santiagóban 90 asszony sínylődik börtönben „terror- cselekmények véghezvitelé­nek” vádjával.- Mi várható Az óesztendő végletekkel zárult. Gyönyörűséget szer­zett az Esztergomi Keresz­tény Múzeum kincseit be­mutató kiadás, de a sport­sorozat kivitele még az el­fogult sportrajongóknak sem okozott örömet Az új év eleje érdekes bélyegekkel kecsegtet bár lehet, hogy a különleges sorozatok néme­lyike a vártnál később kerül forgalomba. Az első blokk az európai biztonsági és együttműködési konferencia újabb szakaszáról emlékezik meg. Az emberiség legna­gyobb kincsei: az iható víz, a tiszta levegő — postánk sorozata is felhívja a figyel­met a természetvédelem fontosságára. Az űrkutatás újabb ered­ményeiről blokk és hét ér­tékű sorozat számoi be. Az évfordulókhoz kötődő bélye­gek megjelenési időpontját már pontosan ismerjük. Le­nin halálának 50. évforduló­ját, január 21-ét 2 forintos bélyeg köszönti. A proletár­forradalom vezetőjének meg­valósult célját, a szocialista együttműködést bizonyítja a KGST. amelynek 25 éves te­vékenysége előtt a moszkvai székház látképével tisztel­günk. Február 21-én bélyeg­ről ismerjük meg az ellen­állás három magyar hősének arcképét akit 1944-ben Elődeink kedvelt olvas­mánya volt a Százesztendős jövendőmondó. Ebben min­den benne volt, feltárva min­denki jövője, aki megvásá­rolta a könyvet, pénz, szere­lem, boldogság, de még poli­tika, időjárás, háború, járvá­nyok és más veszedelmek is Manapság megmosolyognánk a Százesztendős jövendőmon­dó naívságait, de tulajdon­képpen nem is másoknak szólt, mint a naív, hiszékeny, jámbor olvasóknak. Ami a politikát illegi ma is sokan foglalkoznak jövendő­mondással, akiknék egy része a tudós komoly ábrázatát öl­ti és mesterségét úgy nívja, hogy politikai futurológia. A komputerek korszakában elég a megfelelő tények, adatok, variációk és más szükséges kellékek betáplálása és füg­gően a betáplálás öbiektivitá- sától kikerekedik valami a '„jövendőből”. Már mint ab­ból a jövendőből, amit a komputer — na meg az azt kezelő ember — elképzel... Amikor e meditáció címe­ként felírtuk: Európa — 1974, arra gondoltunk, hogy mivel e kontinensen élünk, e világ­rész jövője a mi jövőnk is, attól függetleníteni magun­kat nem tudjuk, nem is le­het, — összegezzük hát a múlt esztendő tanulságait, és próbáljunk egy kicsit előre is tekinteni: mit várhatunk az új esztendőtől. Nem jöven­dölésről van tehát szó, ha­nem afféle hangos töpren­gésről. Mindenképpen az euró­pai biztonság és együttműkö­dési rendszer létrehozására irányuló erőfeszítések jutnak először az eszünkbe. Mi azt mondtuk 197’3 nyarán, hogy az év hátralévő részé "Slegen=~ dő lehet az új biztonsági rendszer megalkotására. Ma is fenntartjuk: elég lehetett volna. Helsinkiben a nagykö­veti sokoldalú előkészítő tár­gyalás, majd a konferencia Franciaországban haltak meg a szabadságért. Kedves amerikai Wolfgang Schmidt kölni bélyegkereskedő üzletébe no­vember végén betoppant egy amerikai férfi. Tudakozódott egy cég címe után, majd el­távozott. A kereskedő csak néhány perc múlva vette észre, hogy egy bőrönd ma­radt a pultja előtt. Kinyi­totta a táskát, amiből dol- lárkötegek, csekkfüzetek hul­lottak ki. Azonnal telefonált az amerikai által keresett vállalathoz, ahol megtalálta a bőrönd tulajdonosát. Az amerikai rövidesen megér­kezett és bőröndjét a pultra lökte. A bankjegyeket egyenként megszámolta, pa­píron összegezte a tételeket. A készpénz 50 ezer dollárt tett ki- Oké — mondta az amerikai — ön becsületes ember és ezzel 50 márkás (kb. 15 dolláros) csekket nyomott a hűledező bélyeg­kereskedő kezébe. Az egyik német lap így vélekedik az esetről: „50 márka — ilyen gyorsan — az talán nem pénz? A telefon csak 30 pfenningbe került. Ameri­kában bizonyára más fogal­mak vannak a becsületes megtalálónak járó jutalom­ról, de ezt hagyjuk. Lénye­ges hogy az 50 ezer dollár pontosan megvolt * megkezdése külügyminiszteri szinten, jó reményeket kel­tett. Elfogadott egy terjedel­mes munkaokmányt, amely az Ajánlások címet viseli és azzal a rendeltetéssel szüle­tett, hogy a konferencia má­sodik szakaszában, Genfben ennek alapján kimunkálják Európa Chartájának részlete­it és végső formába öntsék azt az okmányt, amelyet az­tán majd a konferencia har­madik, magas szinten tartan­dó része emel nemzetközi jogerőre. Erre minden lehetőség megvolt. Genfben azonban működésbe léptek különféle „fékek”. A pedálra elsősor­ban a NATO-tagállaftiok né­melyike taposott rá. Indíté­kuk legalább kétféle volt: egyes politikusoknak nincs ínvükre az enyhülés, mert gyűlölik a szocializmust, fél­nek tőle és a vele való együtt­működéstől; a NATO katonai berkeiben pedig felborzolód- tak az idegek (mi legyen a marsallbottal, ha Európa bé­kéjét hosszú távú nemzetkö­zi egyezmény garantálja?) S mindkét csoport mögött ott vannak a hadianyag-gyáro­sok. akik — dehát ez nem szorul magyarázatra... Nyíltan persze nehéz lenne fellépni az európai biz­tonság eszméje ellen. De sza­vakban, ünnepi nyilatkoza­tokban támogatni, és háttér­ben pedig gáncsot vetni, ez igen, ez feltűnés nélkül el­végezhető. Nos, valami ilyes­mi történik Genfben. Azt mondják egyesek, hogy mi­nek annyit beszélni a bizton­ság és együttműködés politi­kai kérdéseiről, minek a gaz­dasági együttműködésről, a közös kulturális munkáról, amikor — úgymond — ebben könnyű lesz a megállapodás, beszéljünk csak egy dologról, az emberek és eszmék úgyne­vezett „szabad áramlásáról”. Mi természetesen erről is haj­landók vagyunk beszélni, és Sport Paavo Nurmi, a filmek kiváló távfutója már életé­ben szobrot kapott Most ha­lála után bélyeggel is meg­tisztelték hazájában a kilenc olimpiai arany birtokosát. A 0,6o finn márka névértékű bélyeg tervezésénél Rácz István fotóművész Nurmi szobráról készített felvételét használták fel. A Sísport különböző ver­senyágait öt összefüggően nyomtatott bélyeggel népsze­rűsíti Svédország. Az egyfor­mán 65 őrés címleteken az ugrás, futás, műlesiklás és váltófutás jellegzetes mozza­natát örökítették meg. Űj Zéland két versenyről egy sorozattal és néhány ér­dekes rajzú bélyegzővel szá­mol be. A tőlünk oly távol fekvő országban 2000 spor­toló részvételével rendezik meg a 10. brit nemzetközös­ségi játékokat, és ezzel pár­huzamosan a mozeássé-ü'tek negyedik sporté1--' -töút. A nemzetközösségi jáfé! ■ . >' Fiji három, Samoa négy bé­lyegből álló sorozattal emlé­kezik meg mindenkivel kielégítő komp­romisszumos megállapodásra jutni. A magunk részéről te­hát mindent elkövettünk1, hogy Genfben kezdjenek hoz­zá és fejezzék be időben a zá­róokmányok megfogalmazá­sát. S mi lesz 1974-ben? Mint mondottuk, jósolni nem aka­runk. Bizonyos azonban, s nem jóslat, hogy az időhúzás nem nvúlhat a végtelenségig. 1974-től tehát azt reméli ük, hogy Genfben mindenkiben felülkerekedik a józan meg­fontolás és ez az év meghoz­za a szocialista országok kö­vetkezetes békepolitikájának nagy történelmi eredményét, az európai biztonsági és együttműködési rendszer életbelépését. S ez kontinen­sünk békéjének hosszú távú biztosítéka lesz. Párhuzamosan Genffel. Bécs is nemzetközi tárgyalá­sok színhelye. A napirend itt a középeurópai haderőcsök­kentés. A dolog .természete miatt — katonai kérdésről lévén szó — a tárgyalások zárt ajtók mögött folynak. Az elvek azonban ismertek: mi azon az alapon tárgyalunk, hogy a haderőcsökkentés nem mehet egyik fél biztonságá­nak rovására sem. Ha példá­ul a NATO azzal a „trükkel” próbálkozik, hogy a közép­európai haderőcsökkentéssel egyidőben megerősíti a szár­nyakon lévő erőit, s ilymó- don bekeríteni kívánja a Varsói Szerződés Közép- Európában maradt erőit, ak­kor határozott nemet mon­dunk. A példát azért említ­jük, mert léteznek ilyen NATO-ábrándok. Hogy mennyi idő kell ezek szét- oszlatásához, tehát mit hoz e tekintetben 1974, az a jövő titka. Hasonlóképpen állunk a SALT-tárgyalásokkal. Eze­ken, mint ismert, a szovjet és az amerikai stratégiai fegy­verzet, tehát a rakétarendsze­rek csökkentése van a napi­renden. Az első szakaszban megállapodás született a vé­delmi rakétarendszerekről, s ez annakidején része volt a szovjet—amerikai viszony ál­talános javulásának. Bár e tekintetben történtek előre­vivő lépések, nem kizárt, hogy a támadófegyverek kor­látozását célzó mostani sza­kasz hosszabb lesz. As általános képből kitűnik, hogy mi optimisták vagyunk 1974 eseményeit il­letően. De nem feledjük, hogy a „fékek”, az enyhülés ellen dolgozó reakciós, militarista erők a tavalyi naptár eldobá­sával nem változnak meg. Európában a Strauss-típusú politikusok, a bajkeverők is a magukénak tekintik 1974- et. Arra is figyelünk, hogy az Egyesült Államokban Nixon ellen folyó kampány nem egyszerűen egy politikus sze­mély szerinti kompromitálá- sának céljait szolgálja, ha­nem egy politikai vonal alá- ásását próbálja előkészíteni. Ez a politikai vonal az eny­hülés, a szovjet—amerikai együttműködés, amelynek sok ellenfele van az Egyesült Államokban. S ott vannak a kínai vezetők, akiknek ugyan .nem sok az európai befolyá­suk, de Peking itt is mind­untalan megpróbálja keresz­tezni a békeerők útját. S most megkérdezhetjük: nem bocsátkoztunk mégis jóslásokba ? Vaav nem a vá- : ai' knak adtunk hangot? Döntse el az olvasó. C Tóth Béla ^ ==’ ? J KÉPERNYŐJE Bár a szilveszteri műsor előtt sok egyéb történt, ér­dekes, például Ötszemközt Tabi' Lászlóval, vagy a Pá­rizsról szóló tartalmas és színvonalas összeállítás a Me­sélő városok sorozatban, s említhetném az igen hasz­ELŐTT nos, a tehetséges fiatal szí­nészeknek fórumot biztosító Miénk a szó legfrissebb adá­sát és az Olga Korbutról ké­szített riportfilmet is, de mindez már „oly rég” volt, és az „év műsora” mégiscsak a szilveszter. Szilveszter 73 Évek óta „össznépi ügy” nálunk a Televízió szilvesz­teri műsora. Sokan azt vár­ják tőle, hogy amit vidám­ságban az év folyamán el­mulasztottak. azt most egy­szerre, egyetlen esti műsor­ban megkaphatják. Az idén némi változás tapasztalható az említett össznépi ügyben. A szokásosnál valamivel nyu- godtabban vártuk a Televí­zió óévbúcsúztató „attrakció­ját”, s ebben jócskán benne van a tévének az a hetek óta tartó ellenpropagandája is, amellyel forró várakozá­sunkat igyekezett minden­áron lehűteni. Nem itt dől el a világ sorsa, mégcsak nem is nemzeti ügy a szil­veszter, csupán egy a tele­víziós esték sorában — nang- zott több formában is — és legfeljebb abban van külö­nc» sajátsága, hogy ilyenkor a műsorok hatásába néhány pohár pezsgő hatását is be lehet kalkulálni. Még egy gyengébbecske tréfa is sikert arathat az elfogyasztott ital mennyiségétől függően. Tény, hogy áz idei televíziós szil­vesztertől eleve nem vártunk valamiféle szenzációt. így azután nem is kellett nagyot csalódnunk. Mert eredetit sem tartalmában, sem for­májában nem hozott. Jósze­rivel azt a hagyományt foly­tatta, hogy önmagát áldozta fel a szórakoztatás oltárán, s így azután az év utolsó nap­ján a képernyőn a fő téma: a televízió maga. Már „előzetesben” jól mu­lathattunk a Jó estét. Buda­pest című körkapcsolásos mű­sor körülményeinek ' öniró- nikus bemutatásán, amely­hez Vitray Tamás fűzött egy- egy odavetett szóval pikáns mellékízeket kölcsönző kom­mentárt. Az úgynevezett „szá­raz próba” részleteinek fel­villantásában képet kaptunk a televíziós munka összetett­ségéről, és arról a rendkívüli idegfeszültségről is, amely egy-egy zavartalan műsor .mögött” van. s amelyből si­került adás esetén a néző mit sem vehet észre. Este 8-kor régmúlt szil­veszterek műsorából kap­tunk ízelítőt: a mi kívánsá­gunkra újra láthattuk a két Latabárt, továbbá egy mu­latságos Nóti-jelenetet és a már klasszikusnak számító Vonósnégyes bohózatot, amelyben Salamon Béla most is ellenállhatatlan volt. Már akkor gyanakodni lehetett, hogy ezt a bővérű humort nehezen tudta bármi is felül­múlni az est folyamán. Aztán ki is derült, hogy a Vonósnégyessel egyetlen mű­sor sem kelhetett párharcra — humor dolgában. A Te­levízió szilveszteri kabaréja egyébként láthatóan tartóz­kodott a nevettetés szélsősége­sebb formáitól, inkább az in­tellektuális hpmort erőltette. Még a burleszk jellegű je­lenetben — Alfonzó és Gera Zoltán sakkjátóka — még ott sem éltek a lehetőséggel, hogy szabadjára engedjék a bolondozást, hogy a mulat­ságot egészen az abszurdu­mig vigyék, ahogy az a bur- leszkben lenni szokás. A te­levízióról szóló műsorszámok sorát a „fordított” Ötszem­közt nyitotta meg amikor a hóhért akasztották, azaz szé­ket cserélt Vitray Tamás, s maga vállalta a vendég sze­repét. Ezúttal a magabiztos Vitray kissé megszeppent kisfiú módjára állt Kellér Dezső ravasz, csalafinta kér­déseinek kereszttüzében. Jő volt látni a kitűnő humoris­tát ebben a szerepben, aki ismét bizonyította, hogy ott volna a helye a képernyőn nemcsak szilveszterkor, ha­nem más alkalommal is. Komlős János ügyes trük­kökkel kombinált csatorná­val jelentkezett, és egy meg­átalkodott alkoholista ellené­ben tejivásra buzdította a nézőket. Műsorának egyik erénye, hogy rávilágított ar­ra a tényre is, miszerint egyetlen ollócskának is mek­kora szerepe lehet egy nyi­latkozat vagy riport végső kimenetelében. Nem maradt ki a sorból Kép Ernő sem, aki mélyen szántó elmélke­désének tárgyául szintén a televíziót választotta, de is­ten tudja, már korántsem a régi ez a száguldó riporter. Már csak cammog, ötletei sem olyan eredetiek, minit valaha. Kállai István dele­jes emberként kívánta iga­zolni — téma ismét csak a televízió — hogy ez a tö­megközlés; eszköz mennyire uralkodik a nézők érzékszer­vein. Hogy például az Irga­lom mindennél hathatósabb altatószernek bizonyult — szerinte. (Szerintem nem.) A kissé esvhangű. monoton rit­musú est műsorai közül szel- Iemességév“! -s friss ötletei­vel kivált Molnár Gvörsv és Palásthv György közös film­bohózata a Riadó a Pitypang Szállóban. A paródiák kö­zül elsősorban Szuhav R'dázs Boldizsár Iván-oaródiáját — vievázat. nem túlzás —1 ér­demes megemlíteni. Volt a műsorban méz ez is, az is, amaz is, Hofi is. Szilveszter tehát nem lett országos ügy. rn'=“*maradt egyszerű televíziós esemény­nek. Valamit azért mégiscsak „ki lehetett nézni” belőle: a műsor alaohangulata egyér­telműen azt sugározta: nyu­gi, nyugi, nyugi. Ez a tele­víziós szilveszter nyug-i mű­sor volt. Újév napján Az új esztendő éíső napja már szinte el sem képzel­hető a Bécsi Filharmoniku­sok Strauss-koncertje nélkül. Most is igazán nagyszerű muzsikával szolgáltak, és a keringők. polkák varázsát jól egészítették ki a gazdag ké­pi fantáziával megalkotott poetikus táncok Eredeti vál­lalkozással lepte meg a né­zőket a Tűz vagyok című Petőfi-műsor alkotógárdája. Az évfordulók dömpingie ide­jén bizony már csaknem el­feledkeztünk róla, hogy 1973 Petőfi éve volt. Most tüzes összeállítással idézték a köl­tő szellemét. A verseket, il­letve a versrészleteket Nagy László válogatta a műsort Rösa Ferriic rop",“p*4-e Az el­ső Pillanatokban talán szo- ka 'anul halott iro:,4-’Tr mű­sor. hatalmas kazlak árnyé­kában. s a közönség: kiskun­sági parasztemberek. Az é arcuk, tekintetük és a látha­táron feltünedező fehér falú tanyák szolgáltak a versek képi hátteréül. Bizonyára azt akarták hangsúlyozni vele a költői est alkotói. hogy akiknek az ősei haidan ki- ebrudalták erről a vidékről a honstvai bahé-okra nálvá­zó költőt. most áhítattal szíviák magukba szavait, gondolatait. Páger Antal és Bulla Elma szereplésével — az esti mű­sorában — tévéiátékot su- ' gárzott a Televízió. A nagy üzlet írója az amerikai élet­forma jellegzetes konfliktu­sát ábrázolja művében, a realitás és a vágyak kibékít­hetetlen ellentét. A tévéiáték, amelyet Horváth Tibor ren­dezett. elsőso-bap a kiemel­kedő szülész1 :*ték révén vált emlékezetessé. PL

Next

/
Oldalképek
Tartalom