Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
4 «M! no*c WFCVFI NÉP? Ar 1974, Január ®. Mmmkm kosbem „igény nélkül nem ;u'unk messzire” Beszélgetés dr<, Lukács Pállal WYELVMPYELES !Se „bonyolítsunk® feleslegesen! Középkorú magas férfi ár. Lukács Pál. a Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatósásának vezetője. Tizenkilencedik éve igazgatja a rábízott intézményt. — Ritkaság, hogy egy *«= tézmény élén majd kétévtize- clet töltsön el valaki... — Ügy tudom jelenleg ebben éri tartom' a megyei rekordot. Már most mi ebben a jó vagy a rossz? Mert nem biztos, hogy egy idő után nem fásul-e el az ember, s nem öntene-e friss vért a szervezet életébe egv új igazgató. Bizonvos idő elteltével megszokottá válhatik valaki. A tizenkilenc éve igazgatóval könnyén megeshet, hogy már csak rutinból vezet. Szóval sok veszély fenyegeti a hosz- gzú ideig egv helvben veze- »ó beosztásban dolgozó embert. — 'Vagyis menthetetlen m begubózás? — Egyáltalán nem törvényszerű. Én csak a buktatókat soroltam. Talán azért is hogv p'y^ei ti^—tában kell lennie mtnd°n ..régi” vezetőnek. S ha tud’a mi ellen védte magát, akkor a résinek sokkal nagvobb az élőn ve. mint az útnak. Űgv is mondhatnám. beérett ember, míg a másik csak ízlelgeti a pályát. Ronnant előnv. hogy aianosnn bedolgozza a szakmába. Ahogy mondani szoktuk nem lehrt átdobni”. De meg sem nróhálíák hiszen ekkorára alaposan í«m°rik a ..főnök” szakmai tudá-át. emberi tulaidonsáséit. És ennvi idő alatt a vezető is tudta a jórészt maga által nevelt be- osrtnttakről. hogv kiben mi lakik. Ki mit csinál szívesen, kinek miiven a tudása. a munkabírása az emberi habitusa. kire mennvi terhet lehet rakni, ki mire érzékeny és így tovább. Va«v ami egyáltalán nem lényegtelen; kinek mi engedhető meg. minek az elnézése válhat m°g javára. vaCTv énnez tehöti már "önkre Aztán • kikkel lehet .^sszefozrií a kollektívát kik a munkahely vezérezvém'ságei és mitől azok. És amit métr naivon fontosnak tarlók: az üven korú vezető már azt is iái tndia kidben lehet igényeket ébreszteni. — Mivel magyarázza, hogy ön és több munkatársa rend" szeresen publikál f oh'átiratokban. Ionokban? Ez már ’invanis nem tartozik szorosan nett munkakörükbe. — Akár ki is hagyhattuk a körbevatett kérdést. Folytatom ugyanis az előbbi gondolatot az isénv és az finisénv- ébresztésről. Én sohase szerettem a szürke embert. — Elnézést, a társadalmat a kis és nagy emberek együtt alkotják. — Én kérek elnézést, ha fétreérthető“n fogalmaztam. Azt én is te-méez-socook tartom. ho"v a társadalmi munka megosztás értelmében vannak •r^z-tsv ás v-rtv-V vez-to+t-k. Tz szinfo katotoyö törvény. pem törvénvszarű P szürke ember, vagyis az az embertípus aki megelégszik a középszerűen végzett munkával. ,Aki csak a fizetéséért dolgozik, akiket nem hajt a többre törés vágva, aki meg se próbál ma többnek lenni, mint tegnap volt. ♦ — Ne haragudjon de nem maximalista követelmény ez? — Lehet hogy az. lehet, hogy társadalmi méretekben mindenki elé ilven mércét nem is lehet állítani De emberi deálom volt, és remélem se is marad: a esőcsokra igyekvő ember. — Ha már a jelképeknél tartunk, nem gondolja, hogy a „völgyekben” is dolgozni kell valakiknek? — Ez igaz. Akkor pontosí- tok: az a szürke ember akinek megvan a képessége a hegymászáshoz, de lustaság- bóL önelégültségből lemond róla A vezetőnek pedig hivatásával iáró kötelessége élőre állni a csúcsra igyekvő társaságnak. Vagyis visszatérni a kérdéséhez, bennem önigénvbői fakad, hogy egy- egv témában úgv elmélyedjek. hogy abból tanulmány és publikáció is szülessék. Arra biztatom munkatársaimat is. hogy serezzenek nevet tekintélyt maguknak a szakmában. a közvélemény előtt, fis büszke is vagvok arra. hogv az én munkatársaim nevét hol itt. hol ott látom felbukkanni. Az ifjú közgazdászok országos pályázatát például egyik tehetséges munkatársam. Lits Jő- sefné dr. dolgozata nyerte. — Mondja, nem fél. hogy m beosztottai nagvobb nevet szereznek, mint az öné? — Nevezzük nevén a gyereket: nem vagyok-e féltékeny a sikereikre? Az ő sikerük az én munkám dicsérete is. Nekem gratulálnak sokan, nekem mondogatiák irigykedve: de ió neked, könnvű neked ilven tehetséges gárdával boldogulni — hallom gyakran. De azért igyekszem is mindent megtenni. Á tanulmányírókat segítem. " ötleteket adok munkáiukhoz. Maaielenés után elsők között gratulálok a szerkőknek. S természetesen, ha én dolgozom valamin, a véglegesítés előtt több kollegámat megkérem olvassa el javítsa. Ezáltal nem érzem magam kisebbnek, sőt több tévedési alkalomtól megkímélem magam. Tehát azt vallom: iaj annak a vezetőnek, aki féltékeny a beoszbM-Hqira. aki munkatársai számvhontogatá sa se<n’tőse helvett a saját „nagyságára” vigyáz. — Gondolom. ugyanezzel az alapállásával magyarázha- tá> az is. hogv ön és a munkatársai is sok közéleti, tudományos egyesületi tisztséget viselnek? — Azt nem tudom, hogy sokat-e. Azt tudom, örülök, ha a mieinket éri az a megtiszteltetés. hogv a tudományos egyesületekben is ielen- főseeoyonet tölfrenok ke Azif- .iú közgazdászok körinek több vezetőié tőlünk került ki hasonlóan a TIT közgazdasági szakosztályában is jócskán ott vannak a munkatársaim és még sok helven. Jut el- foglaltsá« nekem is. Történetesen a Magyar Közgazdaság! Támaeág megyei titkára, a megvei tanács tervgazdasági bizottsági tagia. a TIT megvei elnökséginek tagia vagvok. Továbbá két folyóirat, a Jászkunság és a területi Statisztika szerkesztőbizottsági tagja, három alföldi megye, Csongrád. Báes-Kiskun és Szolnok statisztikai munka- közösségi vezetője. —* Ne sorolja tovább, ez is túl sok. — Téved. A társadalmi munkáról először is az a véleményem. hogv a mi új világunk új vfvmánva Mi sokszor hangoztattuk, hogy a munka nemesít. Még a pénzért végzett munka is. Hát akkor az önzetlenül, a köz javára téliesített, az önként a kedvtelésből végzett munkának hogy ne lenne emberfor- málő hatása. A szellemi társadalmi munka °sv<sKkánt az önművelés egyik forrná la is. Történetesen, ha tisztségviselővagyok egv szakmai szervezetben. kötelességem naprakésznek lenni abban a tudományágban. És az a jó. ha valaki olyan társadalmi tisztségeket visel, ami összefügg a képzettségével, amihez ért. amit szívesen csinál. Ellenkező esetben elaprózódásra kárhoztatjuk az embereket Ilyen veszély egyébként is van. — Ezt, hogy érti? — Ügy, hogy túl vagyunk szervezve. Jónéhány szervezetet. tudományos egyesületet is össze kellene vonni. Sok a párhuzamos Tfendezvény a párhuzamos bizottságosdi azonos szereplőkkel. Ebből adódóan szinte kizárt, hogy minden fórumon új gondolatok szülessenek. —- Űj gondolatokat említett, önnek több tanulmánya, több folyáiiratban megjelent a megye tanyavilágáról. — Nem az vezetett, hogy I mindenáron újat mondjak, hanem az. hogy alapos feldolgozásban tegyem, az asztalra a mi valóságunkat. Ügy érzem sikerült: háromévi kutatómunka minden, a témáról eddig megjelent anyag átolvasása több szekrénnyé adatfelvételi lap van benne. = Személyesen {s kötődik talán a tanyák népéhez? — A legszemélyesebben. Nyíregyházán születtem és Szabolcsban. Rétköz.berencsen is éltem. Az ugvan nem tanya. csak hasonló. Még villany se volt a kisközségben. Ott ismertem meg a tanyai életet. És azóta izgat, hogyan van az, hogy a mi társadalmunkban is ekkora különbségek legyenek emberi sorsokban. Tudom, hogy a tanyákkal magunkkal hoztuk a múlt egy részét. És úgy tűnik, hogy sokáig csak tétlenül tudomásul vettük. Most van pezsgés, tenniakarás Én is beálltam azok közé. akik megteszik, amit megtehetnek a tanyákon élők felemelkedéséért. — ön az közflgvek megszállottja hogyan marad ideje magánéletére? — Megfordítanám a kérdést. hozv-n iut időm a köz- iigvekre? Ügy. hogy sikerült megőrizni magam egy teriedő életviteltől. Nem vagvhk ugvan se kocsi, se telekellenes. Kocsim nékorn is van. Arra. hogy szol «ál ion a családomnak és neirem. A szolnoki színház előadásait is megnézzük, de Pestre is feljárunk. meg országot látni is. Az az emb"r azonban idegen nekem, aki csak a kocsijának meg a telkének él. az tölti be az életét, még a munkahelyén is ez a legkedvesebb témája. Mert az az övé. tlvenkor mindig elcsodálkozom: ez lenne csak egy élet értelme? Szerintem gondolataiban váljon ki valaki társai közül, ne a kocsi i a márkáiéval, a telke nagyságával üdülője céltalan fényűzésével. Egyébként telek nélkül is lehet pihenni, iőmagam minden este sétálok a Zagvvanarton egy. másfélórát az új lakótelepen. s mondhatom tökéletesen kikapcsolódom. — Est.p? Tévé... — Csak az előre kiválasztott műsort nézem. Meccsekre csak a vízilabda -sana* mérkőzéseire járok. Hiába, a tévé is. a sportrendezvények is nagy kísérték. Az embernek önfegyelmének kell lennie. El kell határolnia magát, tudnia kell mi is az életcélia. s ahhoz igazodni. Különben fuccs az önmegvalósítás-,-ak elragadta a szürkeség, önbecsülés igény nélkül , edig senki nem jut messzire. Boraák Lajos Fád'ók múzeuma Amatőr rádiósok kezdeményezésére rádió múzeum alakult Pécsen. A technikai jellegű múzeum összegyűjti és bemutatja mindazokat a készüléktípusokat, amelyeket az utóbbi fél évszázad során amatőrök barkácsoltak vagy gyárak készítettek itthon és külföldön. Ezen túlmenően a legfontosabb rádió-alkatrészeket is elhelyezik a múzeumban. A múzeum számára felajánlott készülékeket a klub tagjai rendbehozzák, felújítják, arra törekedve, hogy a rádiók — köztük a rádiózás „őskorából” származó négy- ven-ötven éves készülékek — újból megszólaljanak. Az eddigi legrégibb legértékesebb készüléket egy amatőr rádiós adományozta a múzeumnak: a nyolc lámpás világvevő 1927-ben készült. A pécsi múzeum kéri mindazokat, akiknek régi rádiójuk van — különösen értékesek a húszas-harmincas évekből származó készülékek — adják oda a gyűjtemény .számára. A felajánlásokat levélben, telefonon vagy szóban a következő címre lehet eljuttatni: Doktor Sándor Művelődési Központ, 7621 Pécs, Déryné utca 18. A készülékek elszállításáról a múzeum gondoskodik, egyben név szerinti nyilvántartást készít az adományozókról és nevüket a kiállított rádiókon is feltünteti. Holnap országszerte véget ér a téli szünet: csaknem 1 millió 300 ezer diák kezdi meg ismét a munkát hazánk 5 200 általános iskolájában és 540 középiskolájában. A szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző- könyv útján kapják kézhez a fiatalok félévi tanulmányi eredményeiket. Az érvényben levő rendelkezések szerint az általános iskolák első ég ötödik osztályaiban félévkor nem osztályozták a tanulókat s ugyancsak mellőzték a számmal való értékelést az általános iskola valamennyi osztályában azoRból a tantárgyakból. amelyeket tanulmányaik folyamán először tanulnak a diákok. A pedagógusok azonban a diákok és a szülők számára egyaránt elemző táiék^zta- tást adnak az elkövetkező napokban az eddig elért eredményekről, az esetleges gondokról. Űidonság az osztályozási rendszer javításában. hogy eltörölték a félévi értesítőkben is a tanulmányi átlagot. A téli szünetben országszerte hozzáfogtak az idei iskoláztatási munka előkészítéséhez. Az általános iskola nappali tagozatainak nyolcadik osztályát ebben az esztendőben várhatóan Eddig is sokszor szóltunk a felesleges nyelvi bonyolultságról, a tudatos ködösítésről, a hamis finomkodásról, a hivataloskodásról és szaksze- rűsködésről, egyszóval arról, hogy a közéleti, a hivatali nyelvhasználatot nagyon terheli a bőbeszédűség. Arról Is írtunk, hogy sokan egészen tudatosan törekednek arra, hogy a sok szóval éléssel kerüljék meg a lényeget, takargassák igazi szándékaikat. Hogy a több szó nem mindig eredményez értelmesebb közlést, bizonyítja az alábbi példatár: Megszilárdítjuk a munkafegyelmet. A mondat rövid, de tartalmas, s mind a beszélő szándékának, mind az információnak, mind az elérendő célnak jól megfelel. Megszervezzük a munkafegyelem megszilárdítását. Egy szóval bővült a nyelvi forma, és mégis kevesebbet mond számunkra a mondat. Aki ezt a mondatot megformálta, tudatosan. vagy ösztönszerűleg csökkentette a mondanivaló súlyát. Elősegítjük a munka- fegyelem megszilárdulásának megszervezését. Megszaporodtak a szavak a mondatban: veszített a nyelvi forma 126—128 ezer diák fejezi be. így a létszám a demográfiai helyzetnek megfelelően a tavalyihoz képest mintegy további hatezerrel csökken. A középiskolák' nappali tagozatain közel 52 ezren érettségiznek az űi vizeea- szabálvzatok előírásai szerint. Együttvéve tehát mintegy' 178—180 ezer diák továbbtanulásáról. munkába- állásáról kell gondoskodni. Az illetékesek táiékozta- tása szerint ebben az esztendőben sem ie’ent gondot a végzős fiatalok továbbtanulása. elbelvezése. Az icjén végző mintegy 126—• 128 ezer nvolcadikos nálya- vál^c^tácának körü’t°kintő előkés-ftésére az általános iskolában lanuár folvamán országszerte re"dVfvü1i Pályaválasztási szülői ér+pbez- le‘e* tartanak A továbbtanulni f-Tá^aé’’ ózó fiatalok ezután töltik ki íe'p-ntkezó- si lpntpVat. A januári szülői értekezleteket bövptően febrnárhgn t pváKbít Pik az általános iskolákból a ie- lentvo^zsi lapokat a kö-mo- isko’ávha. a szokmunkásVénzőkbe. valamint g gép- és gvorsfró iskó'ákba. Az igazgatók a oálvavá- lasztás jobb végrehajtása érdekében az iskolák noda- gógusai közül arra alkalegyértelműségéből, egyre kisebbé vált a személyi felelősség. Az elszemélytelenítés folyamata még csak tovább erősödött ebben a megfogalmazásban : A munkafegyelem vonatkozásában mindent megteszünk annak érdekében, hogy megszilárduljon a munkafegyelem üzemünkben. A bonyolultabbá váló nyelvi formálás már arról árulkodik, hogy tudatosan kapott szerepet ez a nyakatekert nyelvi forma, s ezzel a nagyon fontos közlésből értelmetlen, illetőleg tudatosan elértelmet- lenített információnyújtás született meg. A közlésért senki nem vállal felelősséget, s valójában elsikkadt a mon- ( danivaló lényege is. Ebből azt a tanulságot is levonhatjuk, hogy a felesleges bőbeszédűség, az elkonta- tott nyelvi. klisék használata sokszor nem a lényeg kiemelésére, a mondanivaló egyértelmű közlésére alkalmas nyelvi formálást eredményez, hanem éppen fordítva: a tudatos mellébeszélésről, takar- gatásról és taktikázásról árulkodik. mas pályaválasztási feleid sokét bíztak meg. A tervek szerint a nyolcadik osztá’vt befejező diákok 43 százaléka közó-is- kólában tanulhat tovább, ami szám szeritn azt ielen- ti hogv körülbelül 54 000 első osztályos gimnázistg és szakközépiskolás számára nyílik ősszel felvétek lehetőség. Tovább iavul a középiskolai oktatás szerkezete: a szakközépiskolai tanulók aránva az első osztásban várhatóan 52—53 százalékra emelkedik. Egvüttvéve 62 000 fiatalt várnak a szakmunkásképző intésetek — közülük 55 ezret a most végző nyolcadikosok sorából 7 ezret pedig a középiskolai tanulmányaikat betoiezők közül A középiskolák nappali tagozatain vé°ző mintegy 52 ezer fiatal közül szeptemberben a felsöpktz'ási intázménvek na'ooali tagozatain 15 300 új elsőéves kezdheti me« tanulmányait — a külföldi és az évismétlő hallgatók nólkfjl. A.z előző évben ♦ervezott bébiételhez kónest 300-zal növekszik a létszám, ez dömő°n a ppdagnmic-kÄn-ö intézményekben ie'entkezik. Az osztá'vfőnÖkök a továbbtanulásra jelentkezett diákokról pedagógiai értékelést készítenek. A diákokról a KISZ iskolai vezető szervei. illetve az ösztá'v-diák- bizottságok iellemzést és javaslatot készítenek, ezeket a KISZ iskolai vezető szervei erősítik meg. Fontos intézkedés, hogy az igazgatók az értékeléssel kiegészített jelentkezési laphoz csatolják a KISZ-iellemzést akkor is. ha az eltér az iskoláztatási bizottság állásfoglalásától. A továbbtanulásra jelentkező tanulókkal — kívánságukra — a jelentkezési lapra vezetett írásos véleményt ismertetni keli A középiskolai igazgatók állásfoglalásukról értesítik a továbbtanulásra jelentkezőket. Ha a felvételt nem -javasolták, arról az érdekelt diákokat írásban tájékoztatják. közölve indokolásukat és azt hogy döntésük eller. nvole napon belül az iskolát fenntartó tanács művelődési) «vi szak- igazgatási szervéhez fellebbezést nyújthatnak to®, Pécsett, a Mecsek! Ércbányászati Vállalat kutatási és automatizálási üzentében terepen is hordozható nukleáris eéiműszereket készítenek Ke. Bakos József HOLNAPI Véget ér a téli szünet — Hozzáfogtak az iskoláztatási munka előkészítéséhez Kendkívül! pályaválasztási szülői értekezletek
