Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
...... 1 974. január 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Javában folynak a Szigligeti Színházban a január 25-én bemutatásra kerülő Kft úr szolgája című vígjáték szí padi próbái. Goldoni, a XVI I. századi olasz drámaíró ismert művét Horváth Jenő rendezésében láthatjuk. PH' natkép a próbáról: Id. Tatár Endre, Szombathy Gyula, Gy^rgyfalvay Péter, és a rend ző Horváth Jenő (balról jobbra) A t*z lárlati íprre szerint Jól hasznosítják a kulturális alapot Az abádszalókiak példája Sajnos országos tapasztalat. hogy a termelőszövetkezetek egy része nem rendeltetésének megfelelően használja fel a kulturális ala- Dot. Pedig évente tízmilliókról van szó! Ha célszerűen, esetenként a társüzemekkel összefogva kamatoztatnák a közművelődésre szánt ösz- szeget. sokkal jobban elősegíthetnék nemcsak dolgozóik szórakozási és kulturá- 'ís igényeinek kielégítését hanem — bármilyen szokatlanul hangzik — gazdaságuk felvirágzását is. Az abádszalóki Lenin Tsz eljárása jó példa erre. Ös föndijra 90e/er Vint Ebben a szövetkezetben tekintélyes summát, évi 300 ezer forintot fordítanak kulturális célokra. S nem azért, hogy megjátsszék a mecénás Mit ígér a tévé a jövő hétre Dokumentumaim a társadalmi munkáról, osztrák műsor az Arany Pávában Január 8-án, kedden este Tennessee Williams „Orpheus alászáll” c. drámáját közvetíti a televízió a debreceni Csokonai Színház előadásában három felvonásban, felvételről. Másnap szerdán közvetítést adnak a Milan—Ajax Amszterdam Szuper Kupa labdarúgó-mérkőzésről Milánóból. Este az orosz klasszikusok sorozat keretében a „Fehér éjszakák” c. magyarul beszélő szovjet film kerül képernyőre. Csütörtökön sugározza a televízió a Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósról szóló kétrészes portréfilm első részét. A második műsorban ezen a napon indul a Színetár Miklós rendezésében bemutató sorozat. Első darabja a J. P. Sartre „Temetetlen holtak” c. darabjából készült tévéjáték. Péteken „Ki fizet?” a címe annak a dokumentumfilmnek, amely a társadalmi munka fogalmát, korszerű értelmezését vizsgálja. Este a „Sólyom a sasfészekben” c. tévéfilm harmadik része után a Szent-Györgvi Albertról készült portréfilm második részét láthatják a nézők. Indul a„Híres szökések” c. magyarul beszélő francia filmsorozat. Az első rész címe „A gallrabszolga” az esti szórakoztató műsorban helyet kap egy Gábor Andor egyveleg, egy hangszerszólókból álló összeállítás. Abody ooera- társasjátéka, Gyárfás Mklós: „A legnagyobb szemtelenség” c. tévéjátéka, valamint egy tánczenei összeállítás. Ezek a műsorok a szombati nap programjában szerepelnek. Vasárnap délelőtt á „Ki játszik ilyet?” c. műsor második részét közvetítjük a gyermekek számára. Á ma és a holnap érdekei Szolnok megy elek mtája a televízióban Tegnap este a Televízió politikai vitaest sorozatában megyénk közéleti képviselői, köztük Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára, az érdekekkel és az érdekeltségekkel kapcsolatos kérdésekben fejtették ki véleményüket. A vitát, a sorozat hagyományainak megfelelően. riportfilm vezette be, melyben Turóczy Ferencné. a városi pártbizottság t’kára, Jakus Vendel, az állami épí- tőioari vállalat igazgatója és Kalydy Sándor általános iskolai igazgató arról a társadalmi összefogásról számoltak be, melyet az óvodák építésében, a közérdekű feladat megoldásában vállaltak Szolnok üzemei, vállalatai, intézményei. Az elhangzottak alapján arról bontakozott ki eszmecsere, hogy a politikának milyen szerepe van a különböző érdekek összeegyeztetésében, és ami a legfontosabb. milyen módon képes felismertetni és tudatosítani széles körben a társadalom, tehát valamennyiünk javát szolgáló, jövőt célozó érdekeket. A vita a tv egy későbbi adásában folytatódik. Jln rom éri szünet után A Szigligeti Színház az idén két. újabb városunkat. Törökszentmiklósi és Túrke- vét kapcsolta be tájelőadásainak kiterjedt hálózatába. A színház művészei háromévi szünet után jelentkeznek ismét ez év márciusától a helyi művelődési központ színháztermében. Az első előadás Goldoni vígjátéka. a Két úr szolgája lesz, március 6-án Túrkevén • és 7-én Törökszentmiklóson. SZ. LUKACS IMREs Ami meg o — Két évig nyomtam a kórházi ágyat.' Megtanultam újra járni, beszélni. írni is. Saját magamtól, erős akarattal, balkézzel. A betűket az ábécé szerint leírtam, amíg tökéletesek nem lettek. Mennyit kínlódtam, elgondolni sok. Megérte. Amikor az első level^ elküldtem, micsoda boldogság ért. így álltam talora. hosszú küzdelemmel. állandó reménykedéssé! és újrakezdéssel. Ta- nítgatni kezdtem a tőlem is nyomorultabbakat. A doktor sbácsi valahányszor meglátott. csak nevetett: — szerencséd van. hogv a jobb oldaladon bénultál meg. a szívedért nem adnék egy rohadt Vöröshagymát sem. — Kórház után könyvelős- ködtem. szolidan éltem 1952- ig. Akkor a szegedi klinikákon kötöttem ki. Az ujiaim begörbültek, mozgástherápiá- ra utaltak, ám a szívem gyenge volt. és visszakerültem a belgvóavászatra. Keserves napok vo'tak. Megismerkedtem K. J. betegtársammal. aki ebben a faluban lakott, összebarátkoztunk ér családtagnak befogadott. Hasa nem szívesen mentem volna, apám két feleségét eltemette» a harmadikkal őszszeállt,. nem nyűglődhettem a nyakukon, családunk szétszaladt. ki erre. ki arra. K. J.-ék elfogadtak úgy. ahogy, háztartási alkalmazottként bejelentettek, velük éltem, amíg csak házasságot nem kötöttem Imrussal. Számtalanszor gondoltam, öngyilkos leszek, eldobom ezt a nyomorék életet. A sorsom tisztára rosszul alakult, minek ragaszkodtam volna hozzá? Nagy erőm se volt; hogy továbbéljek. nem találtam értelmét. Akkor csillant meg a remény, amikor ide iöhet- -tem, később a fémemet megismertem. lett miért élnem. Imrus: — Ügy kommendáí- tak minket egymásnak. Először az utcán találkoztunk. Nekem sürgősen nősülnöm kellett, a nővérem látott el addig. gondozott. sokszor eszembe jutott: mi lesz. ha nem találok , egy jó gondviselőt? Ki legven az? Asz- szónvt nehezen kap az ilven ember, és bár házasságra határoztam el magamat, a kört szűkítettem. Elhiheti, a szívnek túl sok köze nincs ehhez. inkább a szükségszerűségnek. Az egymásra utaltságnak. Féltem a kellemetlen tapasztalatodtól. a csirtos nők nem jók nekem feleségül. aki kapós, attól mit remélhetek? — Születésemtől kezdve ebben a nagy családi házban lakom. Paralízis ide-oda, megszereztem a , diplomát bukdácsolva, de 1959-ben sikerült Az akaratom segített a tanulásban. Néztem magamnak asszonykát. aki könyvelősködött a szövetkezetnél rendesebb egészségei. Kínlódna ő velem? Itt- hagyna előbb-utóbb. Udvarol ga+ásra sem érkeztem, elég volt hazajönni munkából a tolókocsival. Költenivaló pénzem se került rengeteg. Mégis, a bátvámat kértem, menien el hozzá, bes-^lipn az érdekemben. Nem fűlött hozzá a foga. talán igaza is volt. Bánkódtam kicsikét, de az ilyet a m.agunkfaitánál n“m kei] már komolyan venni. Mária néni szólt nekem Idáról, végül vele kötöttük meg a kereskedelmi szerződést. Ida: — Eliöttem hozzájuk, ebbe a házba, láttam rögtön. hogy mindkettőnknek jobb a házasság. Az élettársa leszek, gondoltam, megpróbálom maid szeretni, becsülni. Szétnéztem a lélektelen házban egyedül be s° mertem volna talán jönni, de Márja nénivel k“*too kenő •- tatbmk. A csaiád énoen egvütt volt. a feszélvezettség nem múlt el. Imrussal pár szót válthattunk, már nem emlékszem, miről. Ki tudna úgv vezetni eev beszélgetést? Gondoltam, otthont teremtek, szénen élünk, komoly házasság leSZ. mpeá-tifiV eovrn*ce+. már a nyavalyánknál fo°va is. Novemb°r el “’ón történt a látn“ntá«3. iaouár 9-én meg bázeeeáeot kü*H++íink. K“t (»S a’-'t lolrott ifi mog p ?ápiem be+e^esek máz a háznak is oVan beteghá? kioí- ze*e volt. Imrus: — Miodenk5 ismer a faluban, józan életmódot folytatok, de a bátyám még se ment el a könyvelőnőhöz.. nem tudom miért. Ahogy láttam először Idát. v tudtam, hogy anyagilag roppant nehéz lesz. a szülei nem törődtek vele. nem ért°m. miiven apja van. Gondoltam, részemről igen. vihetjük a batyunkat. Se kedvünk. se időnk nem volt arra. hogv becsapjuk egymást. Pár szót váltottunk, a vizsgákról beszélgettünk aztán ké-tük Idát hogy jöijön el a disznótorba. Levelet írtam neki. érthető utalással, hogv részemről helyeslem, a köszönő virággal elküldtem.. November 18-án Erzsébetkor dismóto- roztunk, eliött és láttam rögtön. mennvire házias, igyekvő, beteg lábbal és beteg kézzel dolgozott, akkor még kedvesebb lett énelőt- tem. A férfi és nő viszonyát mi az egymás segítésén mértük. Megbeszéltük, hogy mikor kötünk házasságot, december első vasárnapjára tér1 ve7tük, ám elhúzódott Ida: — Az első látogatáskor a sógornőm kezdte emlegetni: — ugve Ida eliön vasárnap? Várjuk. — Igen, mondtam, mert elvan természetesnek tűnt. Eonen ebédre érkeztem, takarítottak és segítkeztem. Szeretettel fogadtak. mintha mindig náluk laktam volna, Meg'tnn- poltam gyorsan egy pulóvert. A sápadt arcú fiú rendbe tette magát. Apia a derekán csüngő na°v bőr’árcába nvúl- kált Pénzért. Kiló kenyeret, tíz d°ka sajtot, nagv kocka- tésrtát rendelt. Hatodikos gyereke engedelmesen elment. (Folytatjuk.) szerepét, hanem saját boldogulásuk és művelődésük 3pl felfogott érdekében. Évente 90 ezer forintot juttatnak például össztöndíj- ként egyetemi és főiskolai hallgatóknak. Ezt sem csak u.?y. tessék-lássék alapon, annak, aki igényt tart rá, s cserébe bizonyos ideig munkát is ígér a szövetke- Gondosan megvizsgálják, milyen ágazatban van szakemberhiány, vagy a fejlődés folytán miben lesz, * a/Ja a szakra inspirálják saját tsz-tagjaik jó képes- ^egu gyermekeit. Valahogy úgy módosítva a régi közmondást. hogv aki a tüzet rakia. az melegedjék. Kézenfekvő. mindennél hasznosabb útja ez annak, hogy a paraszt származású fiatalok közül is mind többen jussanak egyetemekre. Az is valószínű, hagy akik igv fejezik be tanulmányaikat nem vándormadarak lesznek a szövetkezetben s érzelmileg is jobban kötődnek hozzá. Ilyen megfontolások alapján valamennyi ösztöndíjasuk szülei, vagy rokonai náluk dolgoznak. Az osztöndííasok ko-mtt állat- tenyésztő, öntözési szakmérnöki. közgazdaságtudományi hallgató, gépészmérnök-jelölt. s középiskolás egyaránt található — a szövetkezet távlati tervei sze- nnt. Nemcsak a mát. a hol- nanot is nézik! Persze, nem kerül mindenki egyetemre, vagy főiskolára. A derékhadra, a szakmunkásokra is nélkülözhetetlenül szükség van. Eddig az ipari szakmunkás- tanulóknak nem tudtak ideális munkakörülményeket teremteni. Most épül az új gépműhelyük. Tervezésekor már a szakmunkástanulókra is gondoltak. Szintén a termelőszövetkezeti tagok gyermekei közfí] mezőgazdasági szakmunkástanulóik is vannak. akik ugyancsak ösztöndíjat kannak a tsz-től. A kulturális alapból biztosítják a felnőttek képzését illetve továbbképzését is. Rendszeresen szerveznek szakmai tanfolyamokat. Most például a háromhónapos öntözési tanfolyamon tanulnak nemcsak a szövetkezet, hanem a környező községek öntözéssel foglalkozó dolgozói is Az abádszalókiak kezdeményezése mindenképpen dicséretes és hasznos, hiszen a Tisza II jóvoltából az öntözéses gazdálkodás felvirágzásának korszakában élünk. S ha már a tanulásnál tartunk, ide kívánkozik még: a fiatalok közül többen tanulunk levelező tagozaton. A szövetkezet őket is segíti — például munkaidőkedvezménnyel. íj „echos szekér“ A községi művelődési ház körülményei nem tesznek lehetővé színvonalas színházi bemutatókat, A tsz- tagok mégis reszt vesznek azokon, mégpedig az új rendeltetésű „echós szekérrel”. Valamikor, amikor még a csűrökben tartott előadás is élményszámba ment. a színészek utaztak a falvakba. Most sok helyről — így Abádszalókról is — a tsz autóbuszán a nézők keresik fel a színházat, vagy * nívós tájelőadásra lehetőséget biztosító nagyobb helyeket. Ilyen célra, valamint a haza természeti szépségeinek. új alkotásaink megismerését szolgáló kirándulásokra 55 ezer forintot biztosít a Lenin Tsz. Ez az ösz- szeg annál inkább számottevő. mert a szakmai kirándulásokat. a szocialista brigádok és a kerületek dolgozóinak találkozóit külön keretből fedezik. Fe I dő klubélet A kulturális alap fejlődő klubéletet ts lehetővé tesz. A tsz több klubot hozott létre, s rendezett be. közöt-*v tűk a KISZ-szervezet égisze alatt a szakmunkástanuló,: klubját (ami egyébként fehér holló a megyében), s Tornaion egy tanyai klubon Ebből is kitűnik, a szaba«1 *dő kulturált eltöltését is Igyekeznek elősegíteni a kulturális alap felhasználásával. U^vanúgv a sportélet fejlődéséhez is hozzájárulnak évi 15 ezer forinttá . Emellett, a Szállítási költségeket pluszként vállalja a szövetkezet, Az évi 300 ezer forintot kulturális alapból iut néni a KISZ-szervezet támogatására. a klubokba az úiságok, a tv. a rádió előfizetésére, a fotószakkörre, és ami külön f'gvelemre és követ-’sre mé’- tó: a községi művelődési háznak évi 70 ezer forint. A művelődési ház ezt a tsz- tagoknak adott jegyekkel honorálja — de a szövetkezetlek szerint nem ez s fontos, hanem az: a tsz tagjai túrnak oda. s szórakozzanak minél >'-”,*uráltab > Körülmények között. S. B. Pedagőgu^aktíva Mezőtúron Pedagógus nagyaktívát tartottak a városi pártbizottság és a városi tanács szervezésében tegnap a mezőtúri pedagógusok részére. Molnár Gvula. a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője „Az iskolai élet demokratizmusa” címmel tartott igen érétkes. a gyakorlati élet tapasztalatai alapján felépített előadást. Ismertette a nevelőtestületek jogait, kötelességeit, az igazgató egyszemélyi felelősségének jelentőségét. Hangsúlyozta az őszinte, felszabadult testület i légkör fontosságát, melyne : kialakítása a szocialista demokrácia iegvéhen az igazgató és a testület egvüttes feladata. Hangsúlyozottan jutott kifejezésre az a gondolat. hogv a testületi demokrácia kialakítása nem kampányjellegű feladat. Kialak - tásán és megőrzésén naponta kell munkálkodni, hogv az egészséges légkörben még hatékonyabban folyhasson as oktató-nevelő munka. Legenda vagy va'óság feli am mohícv kincse Érdekes vendég keresi fel évek óta Mohácsot: az utolsó török városnarane™ok e*ve- nesági leszármazottja. Musz- tafa Velec’tv szaraievíi építészmérnök. Dokumentumok igazol iák. hogv a Puna-narti városka utolsó török ura egv Véli nevű a^a vol+. aki 1 Ráfiban — Mohács felszabadulásakor — elViawto VTa-n-qror- '7ágot. és kúsav»b Pos-tt-:*ban telepedett le. Kései u*ó- Jának családi nevében szlá- vqs alakban, fellelhető a török név. A jugoszláv mérnök szenvedélyes buzgalommal gvűiti az adatokat Ved agáról, és kutatja a még fellelhető tárgyi prolí-keket. Legutóbbi mohácsi tartózkodása a'ka'nnával említet'e, hogv török 5«e — fe’tehetőén — vawout érő kioos’t hagyott hátra, és az m'g minőié valahol Mohács» n eaitőv'lr A 7An p ^ o’vop qV R7 a fia $11t. íwv^t •n/\r?<am van a ré'ti épületből nem maradt semmi.
