Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-29 / 23. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. január 29. TELJ VTAZAS Amerika szabad földjén Egy darab terepsxínű selyem i i Hogyan élnék az emberek Kubában? Egészen faer* ■* mészetes, hogy ezt mindenki megkérdezi. A válasz nem egyszerű, nem könnyű. A magam tapasztalta igazság: Elégedett, vidám és boldog nép él Kubában, olyan emberek, akik mérhetetlenül szeretik a hazájukat, akiknél természetes életforma, hogy elsőbb a közösség érdeke, csak utána jöhet az egyéni érdek. Mindez az én összegezésem. De ha rákérdeznek, hogy ez az elégedettség hány kiló hús, vagy gyümölcs fogyasztásából, milyen divatcikkek viseléséből, a magángénkocsi és a hétvégi telkek milyen elterjedtségéből tevődik össze — zavarba jövök. Ahhoz Kubában kell élni egy kicsit, aklimatizálódni (vagy a mi negyedszázad előtti életünk bizonyos hősi vonásainak felidézése is elég?), hogy ilyennek lássuk — és higgyük is el — a kubaiak életét. élettörténet. Egy egyszerű emberé. Sokat nyomorogtunk, vidéken éltünk. Én kitanultam a gépkocsivezetést, meg a szerelést, de sokáig csak kocsit mosni engedlek oda. Sokan voltunk, mindenki féltette az állását. Havannába mentem. Ott is úgy éltem, elé,- engedjen el. Nemhogy az autót kölcsöriadta volna, de bennünket sem engedett el. Az anyósom estére meghalt. Másnap mind a kettőnket kirúgtak. Megmondta a főnök, neki olyan cselédség nem kell, akinek ilyen kívánságai vannak. Ott kellett hagyni a kis szobánkat is. Vtána már nem tudtam elhelyezkedni, mert mindenhol azt kérdezték, miért kellett elhagyni a munkahelyemet, Üjból jött az alkalmi munka, a nyomor, amíg Castro be nem vonult Havannába. Most már minden más. A forradalom után még tovább is tanultam. Százötven peso a fizetésem. Kedves emlékkénre őrzök egy darab terepszínű ejtőernyő selymet Havannai újságíró barátomtól kaptam. Harcban szerezte. Ismert, hogy 1961. április 15-én amerikai bombázók támadást intéztek Havanna és Santiago ellen. Két nap múlva az (JSA-ban kiképzett CIA-ügy- nökök, ellenforradalmi banditák szálltak partra Playa Gironnál. A népi erők megsemmisítő vereséget mértek rájuk, ö is ott harcolt. Ennek emlékére kaptam a selyem darabkát. A történetet pedig Dupont egykori birodalmában, volt tengerparti villájában ebédelve hallgathattam meg. A tengerpart, ahol a kis birodalom „meghúzódik”, egyike a legszebbeknek a világon. Ezt minden túlzás nélkül lehet mondani. Magjuk az amerikaiak is állítják, hogy szebb mint a közeli Florida. Hadd hívjam segítségül Heming- wayt, aki itt szeretett élni ezen a vidéken, itt épült háza volt a legkedvesebb tartózkodási helye: „A ház az öböl és a nyílt tenger közt elnyúló keskeny földnyelv legmagasabb pontján épült, mint egy hajó. Passzátszéltől megdőlt szálas kókuszpálmák árnyékolták, s az óceán felől az ember kisétálhatott az ajtaján, le a szirten, át . a fehér homokon, bele a Golf- áramba. Az áramlat vize általában sötétkék volt. ha az ember a szárazföldről nézte. és ha nem fújt a szél. De ha az ember belegázolt, a lisztfehér homok fölött csak a víz világoszöldje csillogott, s az ember a nagy hal árnyékát már jóval azelőtt észrevette, hogy az odaért volna a part közelébe.. Itt, ebben a- földi paradicsomban, Varaderóban kerítette el magának a legszebb darabot az amerikai multimilliomos. Tehette, hisz az övéké volt Kuba gazdaságának nagy része, ahogyan étet és halál ura volt az amerikai monopoltőke egész Latin- Amerikában. A varaderói birtokon, ahol saját rendőrsége, magánrepülőtere, flottája és kilátója volt, évenként 2—3 hónapot töltött Dupont úr. Nemcsak ennek a paradicsomi szép üdülővidéknek, de Havannának, egész Kubának ilyen szerepe volt a múltban. Az USA gazdagjainak szórakozóhelye, nyilvánosháza volt. Egész városnegyed van Havannában, ahol a legraffinál- tabb luxussal és kényelemmel rendezkedtek be — arra, hogy „átugorhassanak” néhány napra. Az ilyen negyedekbe a színesbőrűek még mint szolga sem léphettek be. „Bennünket nemcsak kizsákmányoltak. nemcsak természeti kincseinket vitték el, hanem legmélyebb emberi érzéseinkben is megaláztak. Szólnának termett népként kezeltek bennünket, lányainkat meg fillérekért megvásárolható ágysnak...” így fogalmaznak ma a kubaiak, így érthető a Playa -Giron jeiképe. Ök ide többé semmilyen úton, módon nem jöhetnek vissza. Hogyan élnek ma a kubaiak? A mai gyári munkás bizonyára nem olyan színvonalon, minit egykor az amerikai villákban a főkomornyik. De szabad-e így mérni? Különben minden mérics- kélés helyett álljom itt egy Az egykori Dupont ház mint eddig, meg mint a többiek sokan. Itt-ott egy kis alkalmi munka. Aztán egyszer nagy szerencsém lett. Beajánlottak egy úrhoz. Gépkocsivezető, háziszolga lettem. A kocsit reggel hatkor első kellett állítani a ház elé, s várni, akar-e az úr valahová menni. Közben a házban, mint szolga végeztem a munkát. Este kilencig, tízig kellett dolgozni. Ez nagyon jó munkahely volt. Igaz, csak úgy tudtam megkapni, hogy beleegyeztem, a munkakönyvembe írják be a 70 pesőt. annyi volt a legkevesebb munkabér, de csak 35-öt fizessenek ki. Így is elfogadtam, mert kaptam egy kis szobát is. megnősültem. A feleségem ugyanott volt cselédlány. Egyszer üzentek, hogy az anyósom haldoklik, kórházba kellene vinni, nagyon sürgős. Gondoltam egy merészet és odaálltam az úr A feleségem is dolgozik. Van lakásunk. Most már érti. hogy mit jelentett nekünk kubaiaknak a forradalom?’’ “Értem. És azt is értem, hogy az emberek sorsának ez az alapvető változása, az elemi létbiztonság megteremtése, a nemzeti' önbecsülés lobogó lángja mind ez ideig kitöltötte a kubai nép gondolatait, érzéseit. Elegendő volt a legnehezebb időkben is ahhoz, hogy elégedettek, vidám,ak legyenek — mindaddig, amíg a legnehezebb éveken úrrá lettek. Amíg a forradalomnak egy új szakaszához el nem értek. Ahhoz a szakaszhoz, ahol már az életszínvonal folyamatos emelkedése is táplálja, erősíti majd ,® nagyszerű nép elégedettségét. Fidel Castrót idézőn, 1973 novemberi .beszédét: | / fi A postabontás után tizenkét levelet tettek Kovási főelőadó asztalára. Az egyik magánlevél volt. Ebben az állott: „Pukkadj meg nevednapján, te beképzelt, basás- ■ kodó álak”. f Aláírás persze nem volt a kétsoros levél végén, és Kovási azon töprengett, ki írhatta, ki gyűlöli ennyire? Rövid önvizsgálat után megállapította saját magáról, hogy jó ember, \a légynek sem vét, és a levél két vádja is alaptalan, mert nem beképzelt és nem basáskodó. Azután nevenap- jára gondolt. Holnapután lesz, a levélíró kívánsága tehát az, hogy holnapután pukkadjon meg. Kovási ezután azon kezdett töprengeni, hogy nem bírálta-e túl enyhén magát? Tényleg nem vagyok beképzelt? — nézett önmagába. Persze, hogy nem. És basáskodó? Nem! A középiskolában kitűnő tanuló volt! A hivatalban pedig mindig okosan alfekalmazkodott letteseihez. Arra a megállapításra jutott, hogy valaki a hivatalból küldte. De ki haragszik rá? A Korponai? Igaz, a múltkor jól összeszidta ezt a Kor- ponait, de meg is érdemelte. Két té— Nini, a sógorom levele! Megismerem a levélpapírját. ö is csuda vicces ember, akárcsak én. Két hét óta tréfából mindennap küldözgetünk egymásnak ilyen gorombaságot. Hogy került ez ide? A NÉVTELEN I EVEI telt kifelejtett a karcagi kimutatásból. Vagy valaki kívülálló? A Közértben veszekedett, mert sonkavégeket kapott. De inkább mégis valaki innen a hivatalból. Talán a Kramács? Az mindig olyan gúnyosan mosolyog, amikor ő valami hibára figyelmezteti. A múltkor pedig megkérdezte ez a Kramács, hogy arányban van-e a kis hiba a nagy letolással. Ö lesz az! Kovási Károly jött be a bérelszámolóból egy kimutatással. Megpillantotta a névtelen levél két so rät és elnevette magát. Persze tévedésből hiszen névrokonok vagyunk. A főelőadó most megnézte a borítékot. Hát igen... Kovási, Kovási. Tehát így jutott az ő postájába! — Na, itt van a levele, vigye, véletlenül jutott hozzám — adta oda mosolyogva, megnyugodva, felszabadultan. Tehát ne ő pukkadjon meg és nem ő a beképzelt basáskodó. Dolgozni kellett és egy Kramács jelentés került a kezébe. — Hallatlan — morogta. — Kivont egy tételt összeidás helyetti És ilyen fontos ügyben! Felvette a telefont: , — Kramács kérem, jöjjön be. Amikor beosztottja belépett, alaposan, úgy istenigazában meg akarta neki mondani lesújtó véleményét. — Hát idefigyeljen, Kramács — kezdte vészjósló hangon, de azután eszébe jutott a névtelen levél. A basáskodás... — Hát idefigyeljen, kedves kartásam — folytatta halkabban, — ha nem tévedek, ezt a két tételt össze kellene adni. Kérem, legyen szíves, nézzen utána, és javítsa ki. Kovásinak most szinte fájó hiányérzete volt Még hogy kérem és legyen szíves... Fegyelmi!! Áthelyezés a segédhivatal alagsori barlangjába! Igen, ezt kellett volna! De ő jó ember. Hiszen az imént állapította meg önmagáról. Ezért kellett olyan szépen, halkan beszélni ezzel a lehetetlen Kramács- csal. Dühösen nézett utána. Meg tudta volna ölni... Palásti László Makariosz ellenfele volt Meghalt Grivasz George Grivasz tábornok, a ciprusi földalatti EOKA- mozgalom vezetője vasárnap 75 éves korában szívinfarktus következtében elhunyt Li- masszolban. A hírt először a ciprusi hírszerző szolgálat jelentette be, s később megerősítette az EOKA közleménye is. A tábornok 1898-ban jómódú földbirtokos család sarjaként született Cipruson, de élete nagyobb részét Görögországban töltötte. Saját szavai szerint ciprusinak született, de görögként érzejt. A második világháború alatt és után is a görög hadsereg tisztje volt, majd miután 1955-ben nyugdíjazták, Ma- kariosznak, a ciprusi görög hazafiak vezetőjének kívánságára titokban visszatért a szigetre, s az angol megszállás ellen küzdő földalatti mozgalom, az EOKA élére állt. A nemzeti hősként tisztelt Grivasz fejére az angolok 10 000 fontos vérdíjat tűztek ki. 1960-ban, a sziget Grivasz várakozása ellenére függetlenné vált. Makariosz érsek, az új, független állam elnöke lemondott a korábban általa is támogatott enoziszról, a függetlenséget elutasító Grivasz visszatért Görögországba, ott alt^hornasvi rangra emel*“k. s állami nvogőíial ítélt’kr m?2 számára. 1971- ben tit ■ \n ismét visszatért Ciprusra, s mozgalmát újjászervezve. terrorkampányt kezdett Makariosz elleti. Lakásfűtés napenergiával Japán lakásépítő vállalat tervet dolgozott ki, amelynek értelmében 1977-től kezdve az újonnan épülő lakások többségét napenergiával fűtik majd. A tetőkön elhelyezett „napfény-kályhák” segítségével felmelegedett víz biztosítja majd a lá- kások fűtését, sőt a fürdési lehetőségeket is. Az ambiciózus terv arra irányul, hogy ezzel a módszerrel megtakarítsák a háztartások fűtésére szánt gáz- és villamosáram felét. Bauxit helyett kaolin Az USA-beli Georgia államban kísérleti üzemet állítanak fel, melyben napi öt tonna timföldet termelnek kaolinból. A kaolint salétromsavval és egyéb vegyszerekkel kezelik. Amennyiben az új eljárás beválik, akkor bauxit helyett kaolin szolgálhat az telumínium- gyártás alapanyagául. Georgia államban van ugyanis a világ legnagyobb kaolinkészlete, melynek timföld- tartalma 35—39 százalék, bauxitja viszont nincsen. Amennyiben a nagyüzemi termelés kaolinból nem drágább a bauxit felhasználásánál, akkor erre az alapanyagra térnek át, mivel a bauxitot eddig importálták. * Klimatizálás számítógép segítségével Mintegy 4Q0 információ- forrás adatait dolgozza fel az a számítógép, amit a párizsi Orly repülőtéren a légkondicionáló rendszer automatizálása céljából állítottak üzembe. A komnuter szabályozza a levegő hőmérsékletét, páratartalmát és áramlását.. a szivattyúk, ventillátorok és hűtőgépek folyamatos munkáját. Megállapítja az esetenként szükséges hűtési kapacitást, és ennek ismeretében választja ki a hat rendelkezésre álló fokozat közül a legjobban megfelelőt A sűrűn elhelyezett mérőhelyek automatikusan „tudatják” a számítógéppel a hűtött vízkörökre vonatkozó adatokat. Ezek alantén szabályozza a komputer a vízellátást. A rendszer mindenkori állapotára lellemző adatokat a számítógép értékelés cp' iából bármikor kinyomtatja. Elpárologtatják a sőt Tiszta és jó ízű. mint a forrásvíz a a brémai „Elpárologtató Technikum” vízcsapjából folvó ásványi anyagokkal telített párl.at Mérnökök és tudósok dolgoznak itt egymással karöltve a gazdaságos ivóvízradoznak. ENSZ-tanulmá- nyok szerint a következő évtizedekben világszerte számolni kell a rendelkezésre álló ivóvízmennyiség meg- csaDnanásával. Igv érthető, hogy a s^öveícá-rj kutatásügyi minisztérium ' támogaelőállítás új eljárásának kidolgozásán. Az elpárologtató technikum a világ egyik legnagyobb ipari méretű kísérleti berendezése, ahol a tenger vizének sótalanításán és az elszennyeződött folyók vízéből nyert kiváló minőségű ivóvíz előállításán íátáshan részesítette a nemrégiben elkészült intézet fel- e~b í*. a Brémában kipróbált rendszerek tula’don- képoen o’van szvmeri’e’-en- dezések énf+n'-ockáit képezik. melyekkel eevkor meg lehet majd oldani a nagyvárosok. ső* egv egész ország vízellátását. ■ A Vízfejűség gyógyítása A rettegett vízfejűséget, sok szülő rémét ma már lehet gyógyítani, főleg kisgyermekeknél, noha a kór végső okait még nem sikerült kiismerni. Csupán any- nyit tudunk, hogy az ember naponta egy-két csészényi „liquort” termel, s hogv ez a folyadék nemcsak az egész hátgerincet veszi körül, hanem mint ..kamravíz” az agy vei őt is kívül-belül beborítja. A kamravíz elfolyásában ’állott zavarok következtében fordulhat elő a koponya abnormális megnövekedése és ta anyagra gyakorolt nvomás fokozódása- Az e betegség — orvosi nevén: hydrooenhalus — -'i-nj küzdelemben akkor állt be a nagy fordulat, amikor néhány éwei ezelőtt feltalálták a tömlős kezelési eljárást. Ez abból áll. hogy a jobb fül mellett Lyukon át a jobb agvkamrába vezetik a tömlőt, amelynek másik, szeleDpel ellátott végét a bőr alatt egy nagy vénán át a szív jobb Pitvarába vezetik. így két szfvdobbanás között visszaömölhet a felesleges kamravíz a vérbe, ahonnan tulajdonképpen származó iát. i „A kubai forradalom a gazdasági fejlesztés intenzív szakaszába lépett. Megteremtettük annak a lehetőségét, hogy a szocialista társadalom elosztási alapelve érvényesüljön: Mindenki a képességei szerint dolgozzék és a munkája szerint részesüljön a megtermelt javakból.” Varga József (Folytatjuk.)
