Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-27 / 22. szám

4

WW WRTSrj SítPPI 4P

WU. január 21

1 ÉLI ti AZ AS

í

Amerika szabad földjén

Miért rank január elsején?

A közelmúlt napokban volt tizenöt érve. hogy a for- s® radalmi hadsereg bevonult Havannába. Immár másfél évtized telt el, de azért még mindig nem eléggé megszokott a gondolat: Kuba a szocialista világ egy darabja az ímerikai földrészen Érthető ez. hisz amíg itt Európába® a »zocialista országokat nemcsak az eszmék és célok azonossága. az együtt vívott ántiimperialista harc, hanem az ■rinthétő testközelség is összefűzd. Kuba sok ezer kilorné- erre, majd egynapi repülőútnyi távolságra van tőlünk. Varóba. Prágába . úgy ..ugrunk át” mint a szomszédba a ló is- nerós. a barát minden különösebb előkészület nélkül. Napakészen tudunk egymásról mindent, kezdve attól, hogy lol mennvibe kerül a kenyér, vagy a benzin, milyen ölnél játszanak a mozikban — egészen addig, hány fokos a anuári tél és milyenek a hóviszonyok a hegyekben.

Kubába? Indulás előtt ma nég napokig érdeklődünk, .ogy ott most éppen milyen \z időjárás Lexikonokat bön- észünk. hogy legalább vala- nit tudjunk azon a néhány ztereotípián kívül, ami olyan özhelyként forog, mint ró- unk a ..tschikos-gulasch” ro- nantika. tme néhány ilyen rözhely: (Azért tudom Ilyen ól, mert amióta haza lőttem, valahol említem, hogy Kíjában jártam, szinte min- enkl kötelességének tartja e özhely-.. műveltségét” fitog- atni. s elmondani, vagy leg- .lábbis rákérdezni, igaz-e?) •'dióban igaz-e? Hogy Kubában rengeteg a cukornád, de oha nincs, aki 'learassa, meri parasztok nem szeretnek iolgozná: hogy a kubaiak nindig csak hosszú szónokitokat hallgatnak; hogy ott ain den ki szakállas és egyen- uhában jár: hogv a kuboi um viláffhfrű. hogy .. És i zinte nincs is tovább.

Ez a helyzet a másik oldalról nézve sem különb. Így Idős cukorgyári mun- ással beszélgettem Megkérdeztem tőle mit tud a mi Lazánkról. Azt mondta, nem i okát Csak annyit, hogy J 2stvéri szocialista ország, agvon szép a fővárosa egy legyen van 5 és januárban nyílik a Cseresznyevirág.

Lehet — sőt biztos —, 1 ,ogy , ez a kén az ismeretek Kölcsönös hiányáról kicsit < ltúlzott. De az az önkriti- I a, amelyet a kubai újság- i ó szövetség vezetőivel a I apcsolatok bővítéséről tár- í yalva, mindegyikünk részé- : ől elhangzott, nagyon is indokolt volt: Sokkal többet 1 :el! tennünk azért, hogy héjaink jobban megismerjék > gymást

Kubai Köztársaság (Repub- ica de Cuba1: szocialista í .öztársaság az azonos nevű

szigeten Közép-Amerikában%

a hozzá tartozó egyéb szigetekkel együtt területe: 114 ü?4 négyzetkilométer; lakossága (1970): 8.3 millió: fővárosa La Habana (Havanna): köz- igazgatási beosztása: 6 tartomány: hivatalos nyelve a spanyol Eddig a lexikon! adatok Hadd tegyem hozzá, hogy úiabban Kubát az Ifjúság Szigetének is nevezik, vagy ahogyan nekem a legjobban tetszik: a Karib-tenger Gyöngye.

Hideg téli szél fúj Madridban, amikor a szovjet óriásgép felszáll velünk Havanna felé. Számunkra ez a megszokott s szinte természetes módon szedjük magunkra a majdnem fél naoos űt után, a havannai leszállás előtt is a sapkát, sálat, télikabátot. Nem tűnik fel, hogy az utasok nagy része — ha van egyáltalán ilyen téli holmija — már elcsomagolta, vagy a karján viszi. Már a repülőtér légkondicionált várótermében ülünk, túl vagyunk a szeretettelies fogadtatáson amikor kubai kollegáink megkérdezik, odahaza. Magyarországon milyen idő van. Mondjuk, hogy elég enyhe a tél. Náluk nem, így e válasz. Kubában az idei tél igen erős. Alig emelkedik a hőmérő hieanyszála na ok őzben 26—28 fok fölé; éjjel meg plusz 6—8 fokra is lehűl.

Nem kívánom a továbbiakban ilyen nem túl jelentős, személyes élményekkel untatni az olvasót — de ez az időjárási különbség jól jelzi, hogy sok olyan hétköznapi dolog van, ami egy testvéri ország megismeréséhez feltétlenül szükséges és mi még ilyenekkel is adósuk vagyunk Kubát illetően. A fontosabb dolgok egész soráról nem is beszélve

A fővárosban a Szabad Havanna elnevezésű óriás hotelben laktunk. Ez tényleg magánügye lehetne a riporternek, ha nem fűződne hozzá egy jó történet, pontosabban inkább anekdota. A kubai forradalom történetéről beszélgetve megkérdezi valaki. tudjuk-e, miért pontosan 1959 január 1-én vonultak be Castróék a fővárosba. Akkor értek meg a harci feltételek — gondoljuk mi. Nem, — így a válasz. — Jöhettek volna korábban Is. de megvárták, amíg a Hiltonék befejezik ezt a csodálatos szállót Ebből annyi az igazság. hogy ez a szálló, amelynek méreteiről és korszerűségéről fogalmat kaphatunk, ha elképzeljük a budapesti Intemacionált három-négy- nagyságban, a fcrrade jellemző sx amerikai

nagytőke felfuvalkodottságá- ra. hogy fel sem tételezték, miszerint ez az óriási beruházás már nem az ő profitjukat fogja szolgálni. Kezdetben nem is gondoltak, hogy ezúttal nem a Latin-Ameri- kában szokásos államcsínyek egyikéről van szó hogy most nem azon folyik a „vita”, melyik ura'kodó klikk legyen az USA kiszol gálóia. hanem e kiszolgáltatottság végső felszámolásából. A spanyol uralom leverése után. 1901-ben letelepedett és berendezkedett amerikai tőke végleges kiebrudalásáról.

A forradalom hősi harcai, maid a szabad Kuba másfél évtizedes története arról tanúskodik. ez a fordulat egyszer s mindenkorra szól. Ezt maf már mind jobban felismeri a világ — de mindenképpen nagy figyelmet kelt ez a latin-amerikai népek körében. Hadd idézzem egy perui milliomos, lapszerkesztő szavait, aki kubai körutazása végén, távozáskor így összegezte benyomásait: „Nehéz magukat kubaiakat megérteni, követni számunkra

NYELVMŰVELÉS)

Honnan e>ed az üstökön m°gnevezés?

Az utóbbi hetek leggyakrabban emlegetett szavának eredetét és életútját mutatjuk be olvasóinknak. Egy levélírónk nem véletlenül kérdezte meg, honnan származik ez a megnevezés. Hogy kérdésére helyes választ adhassunk, érdemes megviszgál- nunk a név jelentésének, használati értékének változatait is.

A megnevezéshez alapot a haj, hajcsomó, eresztett, hosszú haj jelentéstartalmakat hordozó üstök szó adott. Ez az iráni (alán. őszét) jövevényszó szókincsünkben és szóláskészletünkben egyre több szerepet vállalt magára. A nép nyelvében a ház ereszét, a kiugró tetőrészt is ezzel a szóval nevezték meg. Az alábbi jelzős szerkezetekben is gyakran jelentkezett: üstökös ifjú. üstökös gém, üstökös tető stb.

Amikor a kométa Idegen szót kellett helyettesíteni magyar megfelelővel, az üstökös csillag nyelvi forma vállalta magára ezt a szerepet. Valóban, a természetes szemlélet is magvarázza a névadás indítékát. A csillagszerű magból, az ezt körülvevő ködszerű burokból és a hosz- szú, fénylő csóvából álló égitest éppen, hosszú csóvája, azaz üstöké révén kaphatta

az üstökös csillag megnevezést. Az üstökös jelző tapadás révén a jelzett szó jelentését és fogalmi értékét is megnevezte.

Az üstök és a belőle képzett üstökös szó nyelvünk szóláskincsében is gyakran vállal szerepet. Olykor míg ma is hallhatjuk a következő szólásszerű formákat: üs- tököt von, üstökön ragad, azaz hajbakap. civakodik. Már ritkábban kap szerepet mai életünk nyelvhasználatában ez a szólás: Üstökön ragadja a szerencsét. Az idősebb nemzedék nyelvhasználatában még szerephez jutottak ezek a szólások is: Ritka mint az üstökös csillag. — Semmi jót nem jelent ez sem. mint az üstökös csillag.

A ritkán és előzmények nélkül feltűnő alkotókat, történelmi hivatást betöltő szellemi nagyságokat is az üstökös névvel minősítették.

A magyar sajtó története számontartja azt a élclanot is. amelyet Jókai Mór Az Üstökös címmel adott ki. Azt is megírta, hogv mi sugallta a névadás indítékát. 1858 nyarán feltűnő üstököstől „kanta azt az eszmét”, hogv egy „homoristico-belletristieus” hetilapot ezzel a névvel indítson útjára.

Dr. Bakos József

Küideiem a műkinc^opúsoí elen

Havanna belvárosa. A luxa» felhőkarcolókat és hoteleket még az amerikaiak építették annakidején. Ma a népi állam I céljait szolgálják. Szállodák, középületek, diák kollégiumok vannak elhelyezve bennük

dalom győzelme előtt néhány hónappal lett kész. Akkor már az ország nagy része a forradalmárok kezén volt,

még nehezebb lenne. de annyit engedjenek meg, hogy őszintén és mélységesen csodáljam Önöket."

Számunkra, akik — ha más történelmi feltételek és adottságok közepette is — hasonló utat jártunk be. köny- nyebb megérteni kubai testvéreinket, de a csodálat részünkről is megilleti őket, akik szabad, szocialista hazát teremtettek maguknak alig száz kilométerre a világ legnagyobb imperialista hatalmának partjaitól

Targa József

(Folytatása következik.)

Az UNESCO munkásságának szerteágazó területei között van egy. amely ugyanúgy -érdekli a nagy- közönséget. mint a detektív- regények. Ennek a tevékenységnek valóban van valami köze a rendőrséghez, mert a munkában részt vesz az Interpol is. Ezzel a tevékenységgel azonban legnagyobb részt az UNESCO mellett működő Nemzetközi Múzeumi Tanács foglalkozik. A tevékenység lényege az, hogy gyakorlati intézkedéseket dolgoznak ki annak érdekében, hogv csökkenjen az értékes műalkotások eltűnésinek. többek között el- lopásán-'- l'-^f'tőcége.

Az UNESCO általános konferenciáig három évvel ezelőtt e«"ezmé.nvt fogadott ei azokról az inf1'1’*1'“dóséiról, amelyeket végre kell

hajtani a kulturális értékek

törvényellene., behozatalának. kivitelének és továbbadásának megtiltása és megakadályozása céljából. Ekkor határozták el. hogy ösz- szeállítják azoknak a művészeti alkn** oknak a listáját. am°Jveket tilos, vagy csak külön' engedéllyel lehet kivinni: meghatározták a régészeti ásatások területeinek hathatós védelmét biztosító fettételeket stb,

A Nemzetközi Múzeumi Tanács 1959 óta megkapja az Interpol által terjesztett körleveleket amelnoii az e1 lopott műalkotások leírását tartalmazzak. Az említett tanács 1970 óta nenye-téven- ként rne->teipriő közlönvé- ben masa is értesítést ad a

tekrőL

és csempészműveleI TOKIÓI Fukuso Gakuen varriníkVí iskolában minden i /ben megrendezik a Harikujo-t. az Edo korszak (1603—186?) í ;yik érdekes szertartását. A varr'tőknek, a varrás apró. ée fontos munkaeszközeinek kijáró érdekes tiszt-ietaáásra i india egyévi munka befejeztével kerül sor. Ilyenkor ai íjész évben használ) töket eg\ nagy tál alud'toibe szűr'ák I % majd az egész tála) elá«- ák az i«ko1a udvarán. A kénen: Kimunóba öltözött japán hőit a üarikujo szertartásom

Beszélik, hogy .

Alapoznak a fiúk

Bizony, alapoznak, méghozzá már kora . hajnalban kezdik. Lámpafény mellett, mert télidőben ilyenkor még sötétek a reggelek, őket azonban nem riasztja visz- sza sem a hó, sem a hideg, melegítőben és kötött sapkával a fejükön előbb futnak néhány kört aztán alig várják, hogy előkerüljön a labda alakítanak két csapatot és máris indul a 1áték. Meß kell mondjam, hogy igen lelkesek, rengeteget szaladnak, óriási nagyokat lőnek kapura, egvikük sem áll csfnőre tett kézzel a pálya közenén. nem szidja társait amiért azok elrontottak

<*tTv a •* 'tat.

Még nézni is öröm őket.

Nézem is őket ha reggel történetesen korán kelek. A fiúk ugyanis éppen az ablakom alatt futkároznak. egy

magas drótkerítéssel körülvett grundon. A hajnali focisták egy része szakmunkástanuló. másik része diák, a körnvéken laknak és teljesen önként, önzetlen”'' a legcsekélyebb ellenszolgáltatás nélkül rúgják a bőrt mert iól°sik nekik a m v.gás. S ha vége a meccsnek, akkor csaozottan de iá'-edvű- en beálltának a hátb-li

kc/ártbe rn-eí „„mi, f p :cn ként egy félliter tejet, aztán

nyomás haza tisztálkodni, felöltözni, irány az iskola vagy a tanműhely.

Ügy hírlik, hogy más helyeden is lenet nasuuioKat látni. Mármint, hogy mele- gitos tiataieniDerek szaladgálnak a hóban. Azzal a különbséggel hogy a híradások szerint ők nem ilyen jó- kedvűek. nem is kezdenek hajnalban és nem isznak tejet a közértpult előtt, majd utána sem indulnak iskolába, tanműhelybe, munkahelyre. Hanem elegáns és kellemesen fűtött szállodákban pihennek, étkezéskor pincérek szolgálják föl nekik a válogatotton finom ételeket és tekintélyes koponyák törik a fejüket, hogy milyen esti pre—cmot találtának ki - számukra, nehogy unatkozzanak akár egy percig is az alapozás nehéz és egész embert követelő időszakában.

Kissé zavarban vagyok, mert mindezt nem a saját szememmel látom nap mint nap. ezért vagy elhiszik nekem vagv wm. U^vanis az a helvzet. hogv legtöbb labdarúgónk nem a lakásom “'őtti gr"rdon l^-'-'i'n-k a tavaszra fev ' özveMen él- mén veim ,-plíív u-i-,*, 'atban nincsenek az űiságok és főként a sportláp jóvoltából

azonban úgyszólván mindent tudok róluk. Az emberi ön- feláldozás és áldozatvállalás iránt érzett rrrily tisztelettel adom tovább a sportújságból megtudott kemény napi programot. Eszerint az első közös reggel* majd következik a tornatermi edzés, utána a közös ebéd. Ezt kö- -ak az öltózöK- ben berendezett pihenőhelyeken kell tölteniük az időt a délutáni szabadtéri edzésig és csak ezutí- mehetnek haza, hogy másnap újra V—diék a kemény közös munkát. iVetőleg előbb a közös reggelit. Igazán nem csodálkoztam, hogy a csapatkapitány az alábbi nyilatkozatot tette a sporton munkatársának: „Nehéz dolog ez az alapozás, azért mindannyian csináljuk... ”

Ez annál is inkább elismerésre mé'+ő mert az élvonalbeli labdarúgók helv^ben nekem már régen elm .nt volna a J-em - focitól sőt talán még a nyilatkozatoktól is. TP--'—v a fiúkat azonban nem ilven fából faragták- Nemrég abban a mpc- • - v^lt részem. hopp e'p’ tár^-sá-ban !ehct*cm sőt b 'S’é’bottem az ismeri ,-1- ’ ccval aki figveipmreméltó mpeál'-mf- tárt tett Kijelentette^ hogy

nálunk ariátt^i-c-i-.,* kizárólag a mérkőzéseken nyújtott teljesítményük szeri ct ítélik meg és ez hiba. A laikus néző nem tudhatja hogv mennyi fáradságos munka, mennvi alapos felkészülés e'őzi meg azokat a bizopvés kilencven nerceket és fele- lőt'enül szidia a csatárt, ha az nem ®ólt hanem történetesen lvukat rúg.

Ezért is helyeslem fenntartás nélkül, hogy az alapozás nehéz Időszakáról ezúttal részletese" *' iékoztai- nak bennünket. S. hogy még jobban -o-jessünk legjobb labdarúgónk erőfeszítéseivel és m te- lően értékelni is tudjuk azokat. te1 - idei tavaszon újszerűén kellene kezdeni az idényt. É’'"inalbeli csapataink mérkőzések hegeit vasárnaponként tartsanak nyilvános alapozó edzéseket, amelvek közül minden héten egvet a televízió is közvetíthetne. Az ú'szerű sport- esemény mondjuk a játékosok közös ebédlővel kezdődne, maid a két tizenhatos között felállított heverőkün közös pihenés, utána különböző erőnléti "”skorlatok. természetes“-! labda p ’ ■">!,

hogy semmi se zavarja a jó hangulatot, vé“ül pedig a két csapat és a közönség is ha^nte-het szeretteit1“^.

És &tkor m>pd°Pkj meg- gvő“ődhétne arról amit ecp-ábkéfrt évek óta magva- ,„ tud_

ptii'tv nétunk az ''lapozással nincs semmi baj.

. . ásfaag