Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-26 / 21. szám

1974. január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ? Kismamáknak is cános, kellemes öltözékek BabavonaM, jacquard mintád, trevira tunika, pantallóval Hasított bőrtunika és nadrág Az idült hörgbwut népbetegség ■ Nem kell sem orvosnak, sem statisztikusnak lenni ah­hoz, hogy az idült hörghurut gyakoriságát megállapíthas­suk. Elég, ha valamelyik őszi délutánon végigsétálunk az utcán, ahol gyakran találko­zunk köhögő, köpködő em­berekkel. Az orvosok azt az embert tartják idült hörghurutosnak, aki az őszi-téli hónapokban, éves megszakítás nélkül, há­rom hónapot áíköhög. Statisztikai felmérések sze­rint éppen a legfejlettebb, a legcivilizáltabb államokban, a 40 év feletti felnőtt lakos­ságnak közel 20%-a szenved idült hörghurutban. Ez nem­csak kínzó köhögésből áll, nanem évek — évtizedek múlva a tüdő és a vérkerin­gés is megsínyli ezt az álla­potot és a régi tünetekhez ne­héz légzés is társul. Az idült hörghurut keletkezése nem sorsszerű. Az esetek döntő többségében megelőzhető. Éppen ezért kell időnként er­re felhívni a figyelmet. Dohányosok előnyben Vannak gyermekek, akik valamilyen velük született, örökletes adottság következ­tében különlegesen hajlamo­sak mindenféle légúti fertő­zésre. Az ilyen veleszületett, örökletes hajlam azonban szerencsére ritkaság. A hörg- hurutosok legnagyobb része maga is szorgalmazza beteg­ségének létrejöttét. Teszi ezt általános Sc,,-'sáS I végzet« vagy most ! végző fiúkat IPARI TANULÓNAK SZERZŐDTETÜNK az 1974—'IS-ős tanévre KŐMŰVES. ÄCS, ASZTALOS. BURKOLÓ, FESTŐ, VILLA NYr~ERELÖ VfZ-GáZSZERELÖ SZAKMáBA A kőműves tanulókat tan«ilőo<,t,'"ibaB helyezzük el. Jelentkezés írásba*«. APimis L ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET R-a«nest VI.L n 93. munkaügy" azáltal, hogy a kora gyer­mekévektől évtizedeken’ át, napi húszegynéhány cigaret­tát szív el. A közelmúltban végzett angliai statisztikai felméré­sek bizonyították, hogy a vá­rosi por, az autó kipuffogók korma és szénmonoxidja, a gyárkémények füstje is haj­lamosít ugyan idült hörghu­rutra, de a dohányzás a fel­soroltaknál 2,5-szer erőtelje­sebben felelős ezért a beteg­ségért. Ezt a megállapítást a fiataloknak is azért érdemes jól a tudatukba vésni, mert amikor a cigarettával az el­ső próbálkozásaikat folytat­ják, még sejtelmük sincs ar­ról, hogy 40-—50 éves koruk­ban miiven árat fognak eset­leg fizetni ezért a korán el­kezdett „élvezetért”. A Mű­velődésügyi Minisztérium he­lyesen járt el, amikor a kö­zém skolákban megtiltotta a dohányzást De érdemes len­ne elgondolkodni azon, hogy az általános iskola elvégzése után azonnal munkábaálló fiatalok, szakmunkástanulók is szép számmal dohányoz­nak és nékik szabad. Tizen- egynéhány éves korukban rendszerint még nem érzik az ártalmakat, de egy-két év­tized múlva kezdődik a kö­högés. köpködés. Minden em­bernek joga van ugyan sa­ját egészségét rongálni, ami­vel akarja, de az ember még­iscsak gondolkodó lény, aki nemcsak jelen vágyait, ha­nem a jövő esélyeit is latol­gatni tudja. Gyógyító® Az idült hörghurutos is re­mélhet azért némi javulást Igaz, az elhegesedett hörgő­ket, elpusztult nyálkahártyát újjá varázsolni -nem lehet. De az orvos a gennyes kö- petűrítéskor, amit sokfélé baktérium okozhat, baktéri­umellenes szerekkel csök­kentheti a gyulladásos folya­matot. A kanalas orvosság, vagy tabletta formájában szedett köptetők elősegítik a szívósan tapadó váladék ol­dódását és megrövidítik a kínzó, gyötrő köhögést. Ami­kor nincs köpetűrítés, csak száraz köhögés rázza a bete­get, akkor a köhögéscsillapf- tők segíthetnek. Mivel pedig a leghegesebb hörgő is tud még tágulni, néha a hörgő­tágító szerek eredményeznek javulást. Gyakran légzési gyakorlatok hoznak meg­könnyebbülést. Az idült hörg­hurutban szenvedő ember gyógyítható. Mégis hangsú­lyozni kell, hogy mindig hasznosabb és eredménye­sebb a megelőzés, mini a gyó­gyítás. Kezdjük ezt már az­zal, hogy, hozzá se fogjunk a dohányzáshoz, mert abba­hagyni sokkal nehezebb, mint rászokni. Dr. Szeneire! Ádáns A nő és az autó „Mi az oka. hogy a nők jobb gépkocsivezetők. mint a férfiak?” .— hangkott az angol televízióban rendezett vetélkedő egvik kérdése Az első dí’°t az 54 esztendős Evelin Wood nyerte el. aki fev válaszolt: „Azért, mert a nő úgy bánik az autóval, mint a tériével, viszont a férfi úgy, mint a felesé­gével.” Az íslí ólán Kívüli fűlferlielésről Kedvet’en és fáradt, sá­padt, vagy indokolatlanul in­gerült, serdülők láttán hajla­mosaié vagyunk rögtön az is­kolai túlterhelést okolni. Ho­lott nemcsak az iskolai kö­vetelmények, a tananyag ese­tenkénti nagy mennyisége le­het ennek az oka, hanem a diákok iskolán kívüli életé­nek szervezetlensége. Közre­játszhatnak otthoni környe­zetük fáradságot kiváltó in­gerei is. Az időzavar nemcsak a fel­nőttek gondja, a tanulóifjú­ságé is. A diákok jelentős ré­sze egyedül, segítség nélkül képtelen arra, hogy a ren­delkezésre álló időt jól ossza be. Gyakori náluk a semmit­tevés, a valójában fárasztó „lötyögés”, az értékes, aktív pihenés helyett. Sokakat el­ragad egv-egy hobby, a vélt „érdekes” dolgokra értékes órákat áldoznak fel. Hány di­ák lanozgatia át délutánját, folvóiratok képeit bámulva, miközben figyelme össze­vissza kalandozik! Vagv vég­sőidig csigázza amúgvis fáradt idegeit hangos zenével. Ho­lott a zaj nem pihentet. Aki zenekísérettel, magnózással Mii fózzunk holnapja Csirkehűsleves Rácponty Rakott palacsinta próbál megoldani bonyolult, nagy figyelmet kívánó mate­matika példákat, csak idejét vesztegeti. Túlterhelést okozhat a fe­szült otthoni légkör, a szülők közötti viszony megromlása is. A serdülők idegeit komo­lyan próbára teszi a szülők naponta kiújuló vitája, a csa­ládi villámháborúk. Az ott­honi békesség hiánya károsan hat teherbíróképességükre. Sok S7Ü>ő saját ambí­cióival árt gyermekének, ami­kor egyik különóráról a má­sikra hajszolja. Ezek a szü­lők rendszerint úgy véleked­nek, hogy gyermeküknek nincs szüksége szabad időre: „mit pihenjen ki, amikor nem is dolgozik” — hangoz­tatják, s előírják, hogy a gye­rek minden percét fordítsa tanulásra. Ez egyike a leg­ártalmasabb nevelési tévesz­méknek. Nagyfokú testi-lelki károsodást okozhat az örökös számonkérés, s a drámai je­lenetek, ha „becsúszik” egy- egy rosszabb osztályzat. Mi hát a helyes, mit lehet tenni az otthoni túlterhelés csökkentéséért? Tudomásul kell venni, hogy naponta két- három óra szabad időre min­den diáknak szüksége van. Ennek az időnek legalább a felét a szabad levegőn kell töltenie, s lehetőleg mozgás­sal, sportolással. Ugyancsak fontos a serdülő számára a napi 8—9 órai alvás, amiből büntetlenül egy félórát sem lehet lecsípni. A kialvatlan tanulók látványa sajnos min­dennapos az osztálytermek­ben, s a legjobb tanár sem képes figyelmüket lekötni, fáradságukat elűzni az első tanítási órákon. A legtöbb családban az éjszakai órákra tolódik a lefekvés időpontja, s még a gondos szülők is rit­kán tartják számon: vajon eleget alszik-e gyerekük? Lehet, mindezek jelen­téktelen apróságnak tűnnek, összességükben azonban ki­meríthetik a legerősebb szer­vezetet is. A munkabeosztás rendjéről, a kikapcsolódás­ról, az egészséges, elegendő alvásról éppúgy gondoskodni kell, mint a rendszeres étke­zésről. Az iskolai túlterhelés csökkentése napirenden van oktatási intézményeinkben, de a szülői ház sem marad­hat ki a túlterhelést csökken­tő reformmunkákból. A leg­többet a jó. otthoni légkör1 nyújthatja, de az sem árt, ha a családi nevelés részeként arra is megtanítjuk a fiata­lokat, hogyan kell okosan, szépen és kiegyensúlyozottan élni az idővel. Kocsis Éva Nehéz könnyebbnek lenni? Napirenden: az egészséges táplálkozás Rácponty. Hozzávalók: kb l kg ponty, 70 dkg burgonya, 2—3 dl tejföl, paradicsom, só. pirospaprika, kb. 8 dkg vaj. 2—3 evőkanál olaj. A halat kívül-belül megtisztítjuk, fe­jét levágjuk. A halat hosz- szában kettévágjuk, 2 ujjnyi távolságban bevagdáljuk és oesózzuk. Egy nagyobb tepsit kikenünk hideg vajjal, rá­rakjuk a meghámozott, meg­mosott és vastagabb kari­kákra vágott burgonyát, meg­locsoljuk olajjal, megsózzuk, és bemelegített sütőben kb 10 percig pároljuk. Rátesz- szük a halat. A bevágások­ba egy-egy darabka fagyos vajat teszünk. A burgonyára meg halra rárakjuk a para­dicsomot meglocsoljuk tej­föllel, pirospaprikával meg­hintjük. és visszatéve a sü­tőbe szép pirosra megsütjük. Forrón, a tepsiben, amely­ben sült. tálaljuk. Rakott palacsinta. Hozzá­valók: Palacsinta, 10 dkg dióbél. 20 dkg tehéntúró, né­hány evőkanál baracklek­vár, kb. 15 dkg porcukor. 5 dkg mazsola, vanília, 1 to­jás. citromhéj. tej, vaj. A tú­rót burgonyaprésen áttörjük, és elkeverjük ízlés szerint cukorral, a tojással, citrom­héjjal és kb. 3 dkg mazso­lával. A diót ledaráljuk. Egy kevés tejet felforralunk a cukorral és vaníliával, és be­letesszük a diót meg a ma­radék mazsolát, elkeverjük, és olyanná főzzük, hogv ken­hető sűrűségű legyen. A ba­racklekvárt. ha nem lenne kenhető, egy kevés vízzel fel­hígítjuk és felfőzzük, majd kihűtjük. A palacsintákat berakjuk egv tűzálló tálba úgy. hogy felváltva dióval, túróval és lekvárral kenjük meg. Közben egv kevés vaj­jal meglocsolgatjuk. Sütőben kissé átsütjük. A palacsinták tetejére 2—3 tojásfehérjéből egy kevés cukorral felvert és lekvárral elkevert tojás­habot tehetünk, és 4—5 ner­cig még süthetjük. Vaníliás porcukorral meghintjük, és útrv szeleteljük, mint a tor­tát A fogyókúra orvosi-egész­ségügyi kérdés. Most. arról kívánunk szólni, hogyan le­hetne testsúlyunkat „tar­tani” nem hízni, egészsége­sen táplálkozni, úgy. hogy a szervezet megfelelő műkö­dési egyensúlyának fenntar­tásához szükséges kalória mennyiség biztosítva legyen. Mindenekelőtt tudomásul kell venni, hogy az ember­nek foglalkozása, életformá­ja szerint más és más kaló- riamennviségre van szüksé­ge. Több kalóriát igényel a nehéz, rendszeres fizikai munka, kevesebbet az ülő. irodai-hivatali tevékenység A tapasztalatok azt mutat­ják. hogy az életformaváltá­sokkal nem jár együtt a táp­lálkozás megváltoztatása, vagy az életformához igazí­tása. Ezektől függetlenül, előtérbe helyezzük étren­dünkben a magyar konyha „áldásait”, a zsíros, nehéz ételeket, a tésztaféléket és az alkoholt, amely rendkívül kalóriadús! Háttérbe szorul a vitamindús zöldfőzel°k, a sovány hús. a gyümölcs, a tej. a tejtermékek. A népélelmezés helyzetét felmérő és megváltoztatni igyekvő szakemberek sze­rint a táplálkozás szintje, ’ minősége általában jó. Az egv főre "rtő húsfogyasztás — hús. hal baromfi — éven­te 6o kilogramm körül van, s előkelő helyen állunk az európai országok között az évi 14 kilogrammos toiásfo- gyasztással is. Sajnálatosan kevés tejet iszunk azonban: az egy főre jutó évi átlagos . fogyasztás 110 liter. Bár emelkedett a zöldfőzelék- és gyümölcsfogyasztás aránya —- évi 70—80 kilogramm — ez még mindig kevés. Nem csökken étrendünkben ha­gyományos gabona-alapanya­gok mennyisége: sok lisztet, tarhonyát, tésztát, kenyeret eszünk. Táplálközásunkban a leg­nagyobb gondot a rendkívül magas, az évi átlagban egy főre jutó 30—35 kilónyi cu­kor- és édességfogyasztás jelenti. Bizonyos megbetege­désekben nagyobb a szén­hidrátok szerepe, mint a zsíroké, de a legveszélye­sebb, ha a kettőt együtt, nagyarányban fogyasztják. A zsír felhasználásánál nem elsősorban a mennyiséggel, hanem a „hogyannal” van probléma — nehezen emészt­hető formában illesztiük ét­rendünkbe. Idejétmúlt, ár­talmas szokás például, ha a főzeléket alaposan nyakon öntik zsírral. Nagyon megnőtt az élve­zeti cikkek, a kávé, a tea, s az alkohol fogyasztása. Hús­ra, gyümöicsro összesen nem költünk annyit, mint alko­holra. Összegezve tehát: a szén­hidrátok. a zsiradékok és a szeszes italok fogyasztását — egészségünk, jó közérze­tünk érdekében — a mini­málisra kellene csökkente- nünk, Juhász Erzsébet Egy kis a nap atali Eroica ügyben ügyelet a Sport presszóban. Irta és rendezte: Szász Péter Operatőr? Ragályi Elemér Főszereplők: Bencze Ferenc, Margittay Ági, Ion Bog, Erdélyi Kati Bemutatók • säz-dnoli Vörös fan. <81—27; Jás»h«>r*"v leh“l lan 28—30; IVToTŐtúr Dlz«a ,'-n. 31— 3; Tirkev» Vörőc fehr. 4— S; Kunmadaras Petőfi febr. 9—10. Barna hasított bőrből készült kStényruha Bordó hasított bőrkabát drapp nadrággal

Next

/
Oldalképek
Tartalom