Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-04 / 2. szám

Í974. január 4.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

1974-ben százéves

Juh fiái a jísv Múzeum

Száz esztendővel ezelőtt, 1074-ben nyitotta meg kapuit látogatói előtt Jászberény na.'jvmúltú közművelődési intézménye, a Jász Múzeum. Az ország egvik legpatinásabb vidéki múzeuma fontos kultúrtörténeti szerepet tölt be. Falai között őrzik a jászok történelmének, néprajzának megannyi kincsét, Kiemelkedő értéke a múzeumnak a jászok nagy becsben tartott ereklyéje, a

Ttehel kürtje, amelyhez az egyik legszebb hősi legenda fűződik.

A múzeum legtermékenyebb időszaka az utóbbi tíz esztendő volt.

A Jász Múzeum a centenárium tiszteletére megúj- hodik. Patinás épületét társadalmi segítséggel felújítják. s új állandó kiállítást rendeznek. A centenárium tiszteletére Jászberényben nyitják meg az őszi múzeumi hónapot.

FILM JEGYZET

Csínom Palkó

Farkas Ferenc és Dékány András majd negyedszázada készült daljátéka rádiós siker után háromfelvonásos daljáték formájában az igazi színpadot is meghódította. (Az egyik legutóbbi emlékezetes előadás például a Szegedi Szabadtéri Játékok bemutatója volt) így tehát Csínom Palkó. Csínom Jankó. Balogh Ádám, Tvukodi. Rosta Márton és a többiek már régi, kedves ismerőseink.

A kitűnő daljáték nem kerülhette el sorsát — film lett belőle. A rendező Ke1 éti Márton — ..a szórakoztatás nagymestere” — évekig tervezte a forgatást. Sajnos. _a teljes megvalósulást már nem érhette meg... Helyébe a társrendező Mészáros Gvu- la lépett, s a folytatás hangulatilag jól illeszkedik a korábban elkészült részekhez.

Maga a vállalkozás csak látszólag tűnik könnyűnek: a zene és az ének bizony megnehezíti a kalandos történetek képi megvalósítását, mert képzeljük csak el: énekelve lovagolni vívni aligha lehetséges a hitelesség látszatának csorbítása nélkül. Különösen akkor, ha ráadásul egy-egv színész — elsősorban Csínom Jankót alakító Renkő Péter — még intonálási problémákkal is küzd. — Sajnos a rendezés.

minden igyekezete ellenére, nem tudta e különösen bonyolult és összetett feladatot hibátlanul megoldani. Annak, hogy végül is kissé csalódva távozik a néző. — főleg a film hiteltelensége az oka. A Csínom Palkó némely része már szabályos paródia...

Ez utóbbiért, a rendezők mellett, elsősorban Békefi Istvánt, a forgatókönyv íróját terheli felelősség. — ö ugyanis az eredeti „Dékány sztoryt” megváltoztatva jó- néhány idegen, művi elemet csempészett a történetbe, s ez a végeredményt tekintve semmiképp sem használt -—

Sőt...

Akad persze dicsérni való is. Ilyen a hiányosságok ellenére is biztoskezű rendezés. a szép képek és a nagyszerű színészi iáték. melynek különösebb méltatása helyett hadd következzék egy szubjektív felsorolás: — Szirtes Ádám, Agárdi Gábor. Szemes Mari. Haumann Péter. Márkus László és Huszti Péter.

A címszereplő Nagy Gábor játéka miként a testvéröcs- csét formáló Benkő Pé'e-é csalódást okozott melvnek oka a helytelen szerepfelfogás.

Mesterségünk rímere

Pályaválasztási vetélkedő a rádióban

Az év elejére is bőséges kínálatot tartogat a gyermekeknek és a fiataloknak a Magyar Rádió ifjúsági osztálya Különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a Mesterségünk címere című pályaválasztási vetélkedő. — amelyet hat elődöntő után januárban közvetítenek.

SZ. LUKÁCS IMRE:

Ami mcqőriz

o

Kora reggel. Nagy, régi családi ház. Bejelentés nélkül kopogtatok. Széjjelség, vetetlen ágy. ruhadarabok, hétköznapi rendetlenség, Egy szoba. Ide zsúfolódott minden. konyhának, nappalinak, hálószobának szolgál, munkahelynek is. Pár pillanatnyi zavar után Imriske — Imrus —. morzsolni kezd a malacoknak, ötvenéves.

Modem, új televízió, edények az asztalon, a kályha fölött ruhadarabok, szeli őzet- lenség szaga. Nem luxus. Nem is kimondott szegénység. Két rokkant ember családi fészke. Tizenkét éve házasok. Tizenkét évi harc egészségért, örömért. Egyenrangú boldogságért.

Nyurga, sápadt fiú öltözködik. Csendes. Iskolatáskájába rakosgat ä foltos tükörbő’ látom Az assronv Ide

ajtón friss levepó*

«utasba. A kopott színű falom olcsó képek, seprű, az

ablakban virágok, a kályhán fazekak, üvegek, tepsi.

Imrus: — Amint látja beteg ember vagyok, nyomorék. Gyermekparalízis. Van rá oltás. megszünteti a bajt. de akkor még nem volt. Azért megélünk. Munkám van, a keresetem tisztességes. Tíz éve épült az új kultúrház, ahol gazdaságvezető vagyok. A feleségem. Ida fűtött, takarított. havi kilencszázért a mozinál. Akkor jó volt. bővebben keresett.

Ida: — Roncs vagyok. Hajdanán szívembóliát kaptam, betegség betegséget ért életemben. szomorú sorsra születtem nagyon.

— Tótkomlósra jártam polgáriba, árvizes év következett. rengeteg «belvíz a sok hó után hirtelen olvadás, az osztályban rettegtünk, hogy érünk haza a keskenvnágá- nvú kisvasú ton? Könyörögtünk a mozdonyvezetőnek, míg végre elindult, ví? borította a vidéket, a síneket befolyt a padló” ré~> üldöz4 *■* |r o.»- v>*> ’ fpl

yyr\ú * v^**4? t'- »r*-* unk is. éifélr«? hííwértflnK Hirtelen lettem. BékééCsabára vittek autóval, anHazai

tor” almazásra

(7

bjabb csehszlovák filmek

A nemrég Bmóban járt magyar delegáció számos érdekes filmet vett. át hazai forgalmazásra a csehszlovák filmstúdiókból. Egy idősebb és egy fiatal pár szerelmi kapcsolatáról szól a világhírű rendező, Karel Kachyna .Szerelem” című műve. — ugyancsak Kachyna alkotása a „Forró tél”, amelynek háttere a II. világháború.

Egy javítóintézetből szabadult fiú és a nevelését vállaló munkás konfliktusa áll Antonyin Kachlik ,.A kockázat két autóversenvzője” című filmjének középpontjában. — Csehszlovák—NDK kooprodukcióban forgatta — Vaclav Vorlicek a ..Három mosvnró Hamupipőkének” c. filmjét.

Lélektani bűnügyi dráma Jiri Saquers ..Gyilkossági kísérlet” című filmje. Az ..Alena nővér ismeretsége” című filmalkotást Hubacsek és Bor készítette.

AZ ÉPÜLŐ városközpontban elkészült Bács megye legnagyobb lakóháza, a 288 lakásos szalagház. A szalagház alsó szintjén ABC-áru házat, szolgáltató üzleteket, eszpresszókat nyitottak a kecskemétiek

MÚZEUMI SZÁMVETÉS

Rangos rendezvények, kedvezőbb lehetőségek

A Szolnok megyei múzeumi hálózat munkájának fejlődése a lakosság érdeklődésének fokozódásával jár. Tényekkel bizonyítható ez a tavalyi munka összegezésekor. A múzeumi honismereti és helytörténeti hónap rendezvényein például negyven százalékkal többen jelentek meg. mint az előző években bármikor. Ez az érdeklődés betudható a múzeumok mind rendszeresebbé váló ismeretterjesztő tevékenységének is, de mindenekelőtt tartalmi munkájuk s anyagi lehetőségük javulásának. Olyan rangos kiállítással lepték meg például tavaly a szolnokiakat. mint a „Plein-air a művészetben”, s az újjáépített karcagi múzeum épületében a .,Nagykunsági krónika” című állandó néprajzi kiállítás. Ez utóbbi létreiöttéhez a régi kórházi épület igen tetemes összeget felemésztő korszerűsítésével felbecsülhetetlen segítséget adtak a tanácsi szervek.

fsak az alján is befolyt a

piszkos víz. Tüdő-, szív-mell- hártyagyulladást kaptam, kórházban, a belgyógyászaton feküdtem két hónapig. Hazaengedtek.

— Szegeden, a tanítóképzőben próbálkoztam. Már akkor szomorított a szivem. Mondta az igazgatónő: ilyen beteg szívvel magyar tanítónő nem tudhat helytállni. Elkeserített. Sírtam, mindig arról álmodoztam, hogy tanítónő leszek. Utólag igaza* adok neki. Hányszor megjelentek, a folyosók előttem, szép álmok helyett a hosszú, fehér falak, a bútorok és az előadótermek. Hiába, másra teremtett engem a sors — néz el hosszan a nyomorék asszony a sarokba, Fekete- haiú. piros arcú. modzaggal a kontya átkötve a iobb keze merev. béna. Barna, ma- saív'-'- hoH barna

harisnyát, fekete szó1' zö'd kard sa nai. — Megcsinálok mindent félkézzel, mégis más.

— Orosházán négy évig jártam kereskedelmi középiskolába. 1948-ben bénultam meg. Hosszú ideig elmosódott előttem minden, eszméletlenül feküdtem, amikor' magamhoz tértem, láttam az 'wztá!v“i-szimat bete’’! svamnál. Lassanként jutottak

7 pit Ke a dolgok;, ° r*-* ’”fő- - sv —. a— - - o A’-- ’o—» lep

~ -»c

haiú nő volt sok gyereket szült, do mind meghalt, ezért állandó bánatban járt, egyA megyei mrtzeumhálózat évi munkájának részletezése hosszadalmas volna, hiszen csupán régészeti téma. hat szerepelt tervükben Tószegen a laposhalmi feltárást csehszlovák szakemberek is megtekintették. Jászberényben a Jász Múzeum egyetemi hallgatók segítségével gyűjtötte a néprajzi tárgyakat. A karcagi intézmény a budapesti Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola hallgatóinak bevonásával népi műemlék feltárási munkát végzett, melvnek során 3000 fotót is készítettek.

Helytörténet — legújabb kor tekintetében igen eredményesnek tudható be a sum más és kubikos életmódra vonatkozó gyűjtőmunka. Annak anyagát Kunszentmár- fonban kétnapos tudományos ülés keretében be is mutatták. Az iskolák államosításá- nák 25. évfordulója alkalmából értékes iskolatörténeti anvagot is sikerült gyűjteni.

Művészettörténeti vonatkof

szerű világosbarna ruhában. Gyakran felhívott a lakására. szeretett engem, olyankor kérdezgettem; mit tetszik csinálni, szívesen segítek.

— Nyáron elvitt bennünket a Balatonra, két hétig Gyenesdiásra. az evangélikus lányok között laktunk § g- geli. vacsora. kukoricakása volt. öreg épületben, szalmán aludtunk, otthonról cipslt pokróccal takaróztunk. Tojást. szalonnát, lisztet pakoltunk az útra. ki mit kapott a szüleitől. Folyton éhesek voltunk.

— Az iskola után otthon

segítkez.tam. Egy reggel arra ébredtem, hogy nem bírom a fái oldalamat. injekciót kaptam: pihenlek csak nyugodtan. diétázzak. Este tízig kártyázgattunk. Reggel fél R-kor felébredtem, a iobb oldalamat nem bírtam kín-keservesen lemásztam az ágyról. elestem: anvu. anvu kiabáltam. aki mindig a karfáiban hordott. Rögtön hivatta az orvost, aki beoltott, visszavertem a mozgásképességemet. fél ló-kor reggeliztem. tejbegrízt éc óira i-oZtem. hogv zsibbadok kegyetlenül. Mentőkért telefonálták Sűlvos baj ért agy- emtólt». Húszéves voltam. Egy hónapig eszme1 ef1 énül peküdteor*. várták naponként, hogv meghalok hoz

* rfr '• ~ -V ’ ' - V ,|

akább

tejbegrfz* (Folytatjuk.)

zásban is eredményes évet könyvelhet el a múzeumok megyei igazgatósága. A szolnoki művészteleppe! kapcsolatos értékes anyagokat gyűjtöttek. — így például Mednyánszky és Fényes Adolf munkáiból, s előkészületben van Zádor István élet- : művének életjáradékért történő megszerzése. A rendelkezésükre bocsátott 80 ezer j forint póthitelből szintén értékes alkotásokat sikerült • megszerezni ök.

A műemlékvédelem jegyé- ’ ben tovább folyt a jános- ; hidal műemlék templom rés- i taurálása. A természettudományi gyűjtés kiemelkedő lelettel gyarapodott: a tásza- földvári téglagyárban etrv mammutcsom tvázat tártak fel

A múzeumi hálózat sokoldalú munkáiét fémjelzik a különböző kiadványok is. Köz.üiük csak néhányat említve :elkészült a múzeumi i évkönyv, a Jászsági Füzetek i] sorozatban három munkás- j mozgalmi életrajz látott nao- ;] világot a Heves megvei mú- íj zeumigazgatósággal közösen D elkészült a iászdózsai tanul- fl mánvkötet A Múzeumi Le- ! vetek közül egy a Röpülj [ Dáva-köröket segítő anyaggal jelent meg egy pedig az ál- I talános iskolai zenei oktatás- ! hoz megyei dallamokkal szol- j Sál A munkaterven túl több kiadvány jelent meg. — kö- , zöttflk: A Tisza ll. régészeti leletei: A Szolnoki Művésztelep életéből: Várostörté-neti j adatok Szolnok 900. iubileu- i mához: A szolnoki vár (át- , képei. A Corvina Kiadónál megjelent Egri Mária Ámos Imre szolnoki vázlatkönyve.

Külön említésre méltó, hogy élénkül a megyeköz- * ponton kívül eső intézmények tevékenysége. Széles j körű és ielentős kiállítási tevékenységet fejt ki például j a tiszafüredi múzeum. Ilyen *

vonatkozásban &nkülés ta- 1

oasztalható Karcagon is. 1 Túrkevén évente nyolc ki- j állítást rendeznek.

Az említettek mellett számtalan rendezvény — így pél- * dául országos néprajzos to- ' vábbképzés Szolnokon, a munkásmozgalom története j

«

kutatóinak jászberényi ta- jj nácskozása, üzemtörténeti j konferencia stb. — fémielzi jj a megvei múzeumi hálózat tavalvi murt<5át. Bizonvítia ’, “gvúHá1 azt. hogv a párti és f *„„ é — s■ eze—V'kk®’ va’ó T-n- f ror

í nos és, nélkíiíö-rb ' élen a „ i múzeumok számára 1

/{yuífatnRádiószil veszter

Vicc. Tabi László néhány napja fogalmazta meg — Otszemközt — a képernyőn, hogy ami csiklandoz, az vicc, ami ennél több — vagyts szellemes — az á humor. Ezt az alaptételt még ki kell egészíteni: a humor akkor igazán az, ha csattanósan, körülmagyarázatlanul rövid.

A rádiókabaré szilveszterünnepi kiadása mintha ezea a két ponton mértéket tévesztett volna. S a közönség is; nem itt. a hangszóró innenső oldalán, hanem ott a stúdióban. Miért nem veszik észre, hogv viccelnek velük? Rádiókabaré ürügyén a csemegével együtt etetik: meg a blődlit. az olcsó utcasarki viccet, olyat, amilyet az emberek akkor szoktak egymásnak mesélni, ha még beszélgetni kell, de már nincs mit mondani.

Elképzelem: milyen jő lenne, ha nevetésből lehetne hálót, mit hálót, szitát kötni, olyan szitát, melyen átszűrve a darabos, igénytelen hecceiődés, viccelődés fennakadna, és nem jutna milliók elé.

Pedig jól indult, tömör, csattanóra fogalmazott „jelszavakkal”. Igaz. itt még mindenki. a rádiókabaré

teljes stábja Pálfy Józseftől Sinkovits Imréig csupán egyet szólhatott. Mint ahogy a szűkszavúság, a tömör fogalmazás volt erénye Raj ív András, a kabaré védnökeit bemutató számának is. Még Komlós János nyitókonfe- ransza is aktuális, eszme- futtatása az elharapózott óvatoskodó beszédstílusról jól poentirozott, találó.

Szilágvi Gvörgy Lóspecialista című írása (Sinkovi s fmre és Komlós János adták elő) azonban már csak halványan idézi Sinkovits korábbi szilveszteri figuráit, pl. a súlyemelőt, ez most terjengős és lóval színtelenebbre sikerült.

ősz Ferenc Kicsuda-mi, csúcsa című száma egv régi ötletet melegített fel. körül- ménveskedő bevezetővel, néhány a bárgyúságig olc ó 'Mikes Györgyöt) ugrató1 megjegyzéssel. A valóban szellemes ötletek. így. ebben a hígításban majdnem hatásukat vesztik.

Kedvenceink, a két kra- hácsi is mintha ide-oda kapkodnának. Szólnak erről, szólnak arról, s nem tudd kiért, ki ellen, öncélú ez is, mint a vicc.

„Hallottad, hogv kevés az idén a burgonya? Engen nem zavar, ha van helyette knimnli” — mondiák Mikes Gvörgv és Somogyi Pál két bohóc1 című jelenetükben. Aztán krumpliról burgonyáról többet nem esik szó Ennvit ér egy ötlet?

•Még szerencse, hogv a bosszankodással vegves nevetés közepette akadt néhány jó szám is, mint például Komlós János Jenő— Lujzája, akiket egy éve ne a hallottunk. Jót tett a hallgatás. A jelenet friss, ötletes. szinte több benne a politikum. az aktualitás, mint az egész műsorban.

Mert az egész műsorra sajnos mindez nem igaz. Mintha a szükség — a szokottnál hosszabb műsoridő — egvben a kereteken s lazított volna. Nem- tudón miért kellett szilveszterkor is a megszokott rádiókabaié stábhoz ragaszkodni? Rémeiéin nem azért mert — s most Komlós János ovitokon fér anszából idézve, óvatosan feiozpm ví magam - -snnn-tordeket hel-ezttk >lénk”.-- trömböczky «=