Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-17 / 13. szám
1974, Január TT. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Korszerűbb ön*©zés — nagyobb termés .1 Vixgazdálkodávi Vállalat a kővetkező idényre készül „Ml HOZTUK AZ IDŐT“ A jelenkor íö tfne!me tablókon Megyei poltikai ki'Ilii ás Rendezik a kiállítást Nem mindegy, hogy a háziasszony, ha a piacra megy, milyen zöldséget, gyümölcsöt talál, s mennyiért kapja meg. Nem mindegy, hogy a gabona, —• a takarmány mennyisége milyen mértékben nő évről évre. A mezőgazdasági termelés növekedése, korszerűsödése aZ ország, a lakosság ellátásának iavulását hivatott szolgálni. A fejlődés lehetőségei, öszszeiev ji, sokrétűek. Egyik fontot, szinte alapvető tényező : az öntözés javítása, javul; sa. Az. hogy 1973-ban a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgi zdálkodásl Vállalat a hozz; tartozó öntözhető területek 97.3 százalékát öntözte meg. és ez több mint 20 százaiéi kai magasabb az orszá- os átlagnál, azt jelenti, hogy tí rméshozam növelésének egyik fontos feltételét biztosította. A korábbi évekhez képest -^kordnak számító teljesítmény a vállalat jó összehanHaaánfc haszákezdefct első atamerőoaűvenek telepi tése- bez Toihia megyében, Paks térségében. Az atomerőmű első 880 megawatt teljesítményű egysége 1930-ban kap- o*jlódik be a magyar villa- moseiuergia-rnidszierbe. További bővítéssel 1935-ne az erőmű kapacitása elén majd a 2000. a későbbiek során pedig a 4000 megawattot Szakembereink úgy számolják, hogv országunk energiaigénye 1980-han kb. 6500 MW lesz. Beruházás« előkészítés De egyelőre meg csak a kezdetnél tartunk. Pontosabban azoknak a beruházáselőkészítő munkálatoknak a folytatásánál, amelyek 1969- ben, indultak meg. Eddig az erőmű ée a Duna között tervezett hűtő víz-osaitoma több mint fele készült el. és az üzemi terület földfeltöltésének nagy része. Kisebb mértékben épülték meg a beruházási műveletekhez szükséges vízhálózat, villamoshálózat, bekötőút stb. A helyszínein dolgozók részére néhány felvonulási jellegű szállásépületet emelték. A most következő feladatok már jóval nagyobbak. Gyors ütemben ezer, majd az üzemviteli dolgozók részére 520 lakás falait „húzzák fél” (az építők majdani elvonulása után ezek a lakások is az érőmű dolgozóié lesznek). Az atomerőmű teljes kiérni lésével Paks mintegy 20 ezer lakosú településsé fejlődik 1 Nem véletlen, hogy mindenekelőtt az úthálózat kiépítésének befejezését tervezik: a következő évek során csaknem 1 millió tonTisztább lesz Szolnok levegője: — szűrőberendezéseket szerelnek fel az Álla tif ehér je-Takarmányokat Előállító Vállalat üzemében. A város lakóinak — mint ahogyan azt lapunkban többször szóvá tettük — sok kellemetlenséget okoz a bűzös gázokat eregető üzem. kedvezőtlen széljárás esetén Szolnokot beborítja az álja i hulladékok feldolgozása közben keletkező szag. A vállalat szolnoki üzeme az Építésügyi és Városfej- k&ztcsi. Minisztérium íeilugoló munkájának köszönhető. Több mint 800 öntözési szakember vett részt a munkában. közel 10 ezer hektáron adtak szerződéses szak- tanácsadást. és 195 esetben díjmentesen segítették a termelők öntözési munkáját. A lehetőségek jobb kihasználását a vállalat 39 bérgéppel és öntözési bérszolgáltatással segítette elő. Bár az öntözési főidény befejeződött a vállalat szakemberei továbbra is arra törekszenek, hogy — tekintettel a csapadékszegénv időjárásra — minél többen vegyék igénybe az idény utáni öntözést. A téli időszakban folyamatosan és tervszerűen végzik a vízszolgáltató művek és berendezések karbantartását és javítását. Az 1974-es öntözési idény sikere érdekében sor kerül a vízszolgáltatási dolgozók téli továbbképzésére is. A vállalat közös tanácskozásokat, konzultációkat tart na(!) anyagot kell a helyszínre szállítani. Az atomerőmű berendezéseit a Szovjetunió szállítja szamunkra. Ugyanő vállalta az atomerőmű személyzetének kiképzését is. Az építés és a szerelés feladata a magyar szakemberekre vár. amihez pontos munkára, a technológiai fegyelem maradéktalan betartására lesz szükség. Miért éppen Pakson ? Első atomerőművünk hely- ki választása a legnagyobb körültekin léssel történt Á paksi területet leginkább a Duna közelsége tette alkalmassá atomerőmű telepi tűsére. Az atomerőmű ugyanis sok hűtővizét kíván, amit csak a legnagyobb hazai folyóink tud biztosítani. Az ja fontos szempont volt, hogy az értékes Ipari objektum árvíztől védett helyem legyen, és környékén legalább három kilométeres sugarú körben ne legyen jelentős vása alapján kidolgozta a technológia korszerűsítésének és a légtisztító berendezések felszerelésének torvét. A több mint 6 millió forint értékű beruházáshoz az ÉVM 1 millió 700 ezer forintot ad i levegőtisztasági alapból, á többit a vállalat fedezi fej- esztési alapjából. Első lépés- , ;ént még az év első felében, : eszerelik a kellemetlen sza.- j got termelő szán'tóberende- j zéseket, amelyeket korszerű ' levegős zűrökkel, tisztítókkal l ellátott gépsorokkal helyet- I telítenek majd, | a termelőkkel, melyeken az 1973-as öntözési idény tapasztalatait, valamint a további fejlesztés lehetőségeit határozzák meg. A következő idényben az öntöző gazdaságoknak fel kell számolniuk az öntözés esetlegességét, a munkát megalapozottabbá, tervszerűbbé kell tenni. A terv szerinti munkát segíti a komplex vízgazdálkodási brigádok létrehozása is. Ezek a brigádok nyáron az öntözési, télen a csapadékvíz visszatartási, vizreade- szeti és a karbantartási munkákat végzik el. A kiskörei vízlépcső üzem- behelvezésével a vízszolgáltatási feladatok megnőttek, ígv az eddigieknél is korszerűbb, eredményesebb munkát kell végezniük. A Vízgazdálkodási Vállalat. a gazdaságokkal együttműködve, ennek tudatában igyekszik felkészülni az 1974- es öntözési évre. település. A nyílt terepre azért van szükség, hogy a széljárás az erőmű szellőzőkéményén kikerülő — egyébként megengedett mértékű — szennyeződést is a magasabb légkörbe juttassa és felhígítsa. Talán kevesen tudjátk (és hiszik), hogy az atomerőmű" vek lényegesen kisebb szeny- nyező hatással vannak a környezetre, mint a hagyományos erőművek. A lakosságnak tehát nem kell aggódnia a radioaktiv Szennyeződés miatt Természetesen ez nem csökkentheti a tervezők, az építők és az üzemeltetők felelősségét, hiszen a viszonylag csekély szennyeződés éppen a szigorú biztonság előírásoknak, a gondos üzemeltetésnek köszönhető. Mennyibe kerül Sokan adnak hangot azon aggodalmuknak. hogy az atomerőmű építése rendkívül drága Kétségtelen, hogy ma még a hagyományos erőmű építésénél 30—40 százalékkal többe kerül egy-egy azonos kapacitású atomerőmű létrehozása. Ám az is igaz, hogy az atomerőműnek a hagyományosénál olcsóbb az üzemanyaga, így a megtermelt villamos energiája jóval kevesebbe kerül, mint például a hőerőműveké. Ugyanakkor az atomerőmű kéményei nem okádnak füstöt elmarad a tüzelőanyag szállításával kapcsolatos rengeteg orob’éma stb. Ma már alig van olyan ország arnelv távlat' 'eiksz- tésében ne szánna komoly szerepet az atomé 'er dónak. Különösen érvényes ez a fosszilis energiahordozókkal nem túl bőven ellátott országokra. mint amilyen Magyarország is, „Viszi a ködöt az idő s az időt mi hoztuk magunkkal, hoztuk harcunkkal, tartalék nyomorunkkal” A múlt ködét elvitte az idő, amelyet a munkásság hozott harcával. Ma éljük azt az időt. József Attila gondolataira utal az MSZMP KB országos politikai vándorkiállításának címe: „Mi hoztuk az időt.” A Szolnoki Galériában pénteken nyíló kiállítás fő ielmondata: „Korunk történelmének főszereplője a munkásosztály”. Közel száz tablón mutatják be a munkásságot, osztállyá szerveződésétől napjainkig, amikor a társadalom vezető erejévé vált munkásosztály a szocializmus építésében egyre nagyobb sikereket ér el. Meggyőző adatokkal, összehasonlításokkal. képekkel érzékeltetik az elért politikai, gazdasági és kulturális eredményeket. A nagyszabású bemutató három fő részre tagolódik. I. A munkásosztály helye, vezető szerepe, belső rétegződése. II. A munkásosztály gazdasági és szociális helyzete. III. A munkásosztály általános és szakmai műveltsége, képzése, továbbképzésének lehetőségei. Az első részben a munkásság számarányának növekedéséről. a munkásosztály pártiának feladatairól kapunk tájékoztatást. A gazdasági helyzet elemzésének adataival jól érzékeltetik a munkáscsaládok életszínvonalának emelkedését. Külön figyelmet érdemelnek az őszinte. kritikus összehasonlítások, amelyek felhívják a figyelmet a nők kedvezőtlenebb munkahelyzetére, ugyanígy a tartalék nyomorunk” okozta évtizedes feladat, a lakáskérdés, óvodakérdés megoldására. A kulturális helyzet ismertetése során kitűnik, hogy jelentősen emelkedett az általános és középiskolát végzettek száma, s a szakműveltséget értékelő adatsor bizonyítja, hogy a hatvanas évek közepe óta tízszeresére emelkedett az emeltszintű taElkészült a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának 1974. évi munkaterve. Főbb feladatok: a megye áruellátásának javítása; a kereskedelmi munka színvonalának emelése hálózatiéi’esetéssel Piackutatással. hatékony reklámtevékenységgel. Feltérképezik például a megye településein a kiskereskedelmi hálózatot, üzlettípusonként, alapterületenként. Ez a munka igen fontos, mert erre épülnek majd az elkövetkezendő évek hálózatfejlesztési tervek Ugyancsak felmérik a megye lakosságának ólaj- és gázfogyasztását és felkutatják az ellátás további javításának lehetőségeit. A kereskedelmi vállalatokat és szövetkezeteket különböző tájékoztatókkal információ« anyagokkal látiák el: ilven a havonta megjelenő ..kereslet-kínálat mutató”. az áruforgalmi „gyorsjelentés”, a neevedévi „áruellátás” és az évi megyei kereskedelmi „adattár”. gozaton végzett szakmunkás- tanulók száma. A kiállítás záró képe a jövőt idézi: „A munkásosztály a szocialista társadalomban is megőrzi és érvényesíti vezető szerepét, a fejlett szocializmus építésének befejezéséig, az osztály nélküli társadalom megteremtéséig.” A kiállítás kiegészül — az országos eredményekkel ösz- szevethető — megyei anyaggal, melyet nagyüzemeink, nagy vállalataink pártbizottságai állítottak össze. Az adott gazdasági egységekben a munkásság gazdasági és szociális helyzetének alakulását, a termelés és a munkásművelődés fejlődését mutatják be. A szemléltető anyagban fényképek, makettek, működtethető modellek mellett a gyárak termékeiket is elküldik a kiállításra. A résztvevő egységek a . Tisza- menti Vegyiművek, a két kőolajipari vállalat, a Járműjavító, a Hűtőgépgyár, az ApAz állami felügyeletből fakadó feladatok szerint a kiskereskedelmi vállalat boltjainak és a szövetkezet ellenőrzésére, tevékenységük értékelésére kerül sor; így öt ÁFÉSZ-nél értékelik a kereskedelempolitikai tevékenységet és az ellátási körzetükhöz tartozó lakosság áruellátásában betöltött szerepüket: a na ívkereskedelmi vállalatok közül a Piért, a Röviköt és a Fílszért munkáját vizsgálják m«g; a második félévben pedig a Szolnoki Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat munka- és üzemszer"»zési tevékenységét értékelik; szeptemberben felülvizsgálják a megyei Idegenforgalmi Hivatal munkáját. Valamennyi vizsgálat, értékelő jelentés tapasztalatait megküldik a kereskedelmi tevékenységét folytató vállalatoknak. Külön szerepel a tervben a meevel *->*>4e* vb munkatervéhez kapcsolódó fejezet Részjelentés készül még az első negyedévben az 1975- tői 1985-ig szőlő távlati zöldségtermelőt; tervhez. rftógépgyár, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a 7. sz. Volán, a Papírgyár és a Cukorgyár. Ugyanitt politikai könyvkiállítás is nyílik, ahol a Kossuth Könyvkiadó mutatja be a marxizmus klasszikusainak műveit, a munkásokról irt könyveket és legújabb politikai kiadványait A kiállítás ideje alatt a Tisza Moziban tíz napig munkásfilmeket vetítenek, közel húsz országos és megyei forgalmazású kisfilmet mutatnak be. A vetítések időpontját is közölte a Moziüzemi Vállalat: pénteken 10—16, szombaton 11—16, vasárnap 12—15. hétfőn 11—16, kedden 11—16, és 27-én szerdán 12— 15 óráig láthatjuk ingyenes vetítésen a munkásfilmeket A jelenkor történelmét bemutató „Mi hoztuk az időt” kiállítás január 18—27-ig látható, s a Galériából Jászberénybe, majd onnan Karcagra kerüL Ugyancsak jelentés készül a vb február 5-i ülésére, melvne1' egyik napirendjeként „a szövetkezetek állami felügyeleti rendszerének tapasztalatai”-t tárgyalják meg. A vb márciusi liláén „a szolgáltatások he’y- zete és színvonala a megye községeiben” című téma kerül bonckés alá, ehhez is részletes adatokat szolgáltat a kereskedelmi osztály. Végül az oktatási feladatok között találjuk: a községi tanácsok kereskedelmi szakelőadói részére 3 napos, a járási hivatalok és városi tanácsok szakelőadói részére pedis» egyhetes továbbképzők beindítását. De külön tan föl vám lesz a dti eladók, a boltvezetők. a vendéglátóipart felszolgálók részére is. és taoí>«vt?i'tet~ cserét szerveznek két megyei tanács kereskedelmi osztályának dolgozóival. &Ä % . ATOMERŐMŰ ÉFÜL Egy atomerőmű gépterme VÉGRE! lisztább lesz Szolnok levegője Feltézkévezik a megye településein a kiskereskedelmi háIÓ2cTot Információs kiadványok A kereskedelmi osztály terveiből
