Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

1973. december lí SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Barátunk a exámítógép Fiatalok a Az ifjúságé volt tegnap a számítástechnikai kiállítás. A KISZ megyei bizottsága és a Számítástechnikai és Ügyvi­telszervező Vállalat szolnoki adatfeldolgozó központin kö­zösen tartott szakmai napot A Tisza Filmszínházban né­pes diáksereg előtt tartott igényes ismeretterjesztő elő­adást Osébfalvi Károly, a KSH műszaki igazgatója. Bel­ső László,' a számítástechni­kai KISZ-védnökség titkára pedig arról beszélt, 'hogy nemcsak a fejlesztés, de a tapasztalatcsere, a műszaki szemlélet alakítása is fontos feladat Országos rendezvé­nyek szervezésével, — mint többek között a most folyó tévévetélkedő, a hetvennégy­re tervezett országos számí­tástechnikai konferencia és a nemzetközi tábor — igye­keznek a ma és a jövő ifjú szakembereinek ismereteit növelni. kiállításon A nap másik szakmai prog­ramja is elősorban a fiata­loknak szólt. A Galériában a számítástechnikában dolgo­zó szakemberek Molnár Iván, a szolnoki adatfeldolgozó köz pont igazgatója elmondta, hogy 1974 első negyedében kezd dolgozni egy, a Szov­jetunióban gyártott, R—20- as típusú közepes nagyságú számítógép, mely a megye vállalatainak szinte minden igényét ki tudja elégíteni. Az R—20-as gép a műszaki-ma­tematikai számítások bonyo­lult formáinak gépi feldol­gozását is lehetővé teszi. Az adatfeldolgozó központ arra számít, hogy a lövőben a már nála dolgoztató megyei nagyvállalatok mellé azok az Intézmények is felsorakoz­nak, amelyek eddig elsősor­ban Budapest különböző szá­mítástechnikai vállalatainak adtak megbízásokat MTESZ­díjasok A minap tartotta a MTESZ megalakulásának 25 éves évfordulója tiszteletére rendezett jubileumi közgyű­lését A huszonhét tagegye­sületet és 110 ezer tagot kép­viselő szervezet budapesti ülésén részt vettek a Szol­nok megyei szervezet képvi­selői is. A Műszaki- és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének Szolnok megyei szervezete ugyan még csak ötéves múltra tekinthet vtsz- sza, de eddigi munkájával és a már korábban is aktí­van működő tagegyesületek tevékenységével az országos kollektíva megbecsült tagjá­vá vált. A jubileumi közgyűlésen a műszaki haladásért vég­zett évtizedes társadalmi munkájáért MTESZ-díjjal tüntették ki dr. Gergely Ist­vánt, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága első tit­kárát. a MTESZ társelnökét és László Károlyt, a Hűtő­gépgyár műszaki igazgatóját, a Gépipari Tudományos Egyesület jászberényi cso­portjának elnökét. A COMPACK vállalat, tiszar offi telepén kétszázötvenen dolgoznak, többségük lány és fiatalasszony. Vegyianyag okát és élelmiszereket csomagolnak. Évente 13—14 mH" lió forint értékű csomagolt áru hagyja el a telepet Készül a költségvetés Papírgyári önkéntesek Hét „új” munkás jelentke­zett tegnap korán reggel a szolnoki Kun Béla körút épülő házainál. Seprűt, lapá­tot kaptak — takarítani kel­lett a már kész új lakáso­kat. Nagy kedvvel fogtak a munkához. Kezük nyomán eltűnt a törmelékhalom a szoba közepéről, a festék nyoma az előszoba kövéről, a sok festékes doboz a kony­hából. Ax ötlet A papírgyár ezüstplaket- tes Ady Endre szocialista brigádjának hét tagja úgy érezte, hogy valami haszno­sa* kellene tenni Szolnok 900. évfordulójára. Sokat gondolkoztak. beszélgettek, vitatkoztak, amíg megszüle­tett az ötlet. Egy éjszakai műszak alkalmával kereste fel őket laounk munkatársa. Az augusztus 19-j számban meg is jelent felhívásuk a panírgvár és a többi üzem szocialista brigádjának cí­mezve: vállaljanak társadal­mi munkát a városalapítás 900. évfordu'óia tiszteletére a nagv lakásépítkezéseken, ök minden évben egyenként 24 órát ajánlottak fel szabad idejükből. Ügv gondolták, ha több brigád összefogna lehetne septeni az énítőipar- nak és a városnak is. A felhívás óta eltelt né* hánv hónap. Az Adv brigád ez idő alatt sem tétlenkedett. A.Z építőipari vállalattól azt 8 feladatot kapták, 'segítse­nek az átadás előtt álló la­kások takarításában. — Hogyan született ez az ötlet? F.gvmás szavába vágtak. Iiuh István került- ki győz­tesen a szónárbajbóL — Felmértük a papírgyár­ban a társadalmi munka ér­tékét. Úgv találtuk, hogy nem elegendő és nem kielé­gítő az eredmény. Ezért el­határoztuk. hogv a mi bri­gádunknak válami hasznosat kellero kezdeményeznie. — Meg aztán azért is vá­lasztottuk az énf+őinart. mert olvastunk a Nénlanban a lakásprogramról — használ­ta ki a pillanatnyi szünetet Molnár Sándor. — írták,'; ho°v naavon sokan várnak új lakásra. Gondoltuk, ha az énítkezéseken adnak ne­künk munkát, akkor azzal is egy kicsit megrövidítjük e várakozás idejét. A tett > __ Igaz nem szakipari m unkát végzünk, de nem is kértünk — mondta Menkó Béla. — A földszinti és az első emeleti lakásokat kell kitakarítani. Nem olyan ne­héz a münka. Van olyan la­kás, aho] szinte semmi pi­szok nincs, máshonnan mag zsák számra hordjuk le a szemetet Iluh István elmondta még hogy a brigád másutt. Is sok társadalmi munkát vállal. — Két éve szocialista szer­ződést kötöttünk a zeneisko­lával. Megjavítjuk a hibás bútorokat, rendezzük az ud­vart segítünk a nagyobb ta­karításoknál. A nyáron a gyárban - is akadt ingyen munkára alkalom. amikor találkoztunk. — örülnénk, ha néhány hét múlva sok szocialista bri­gád csatlakozna hozzánk. Letelt a nyolc őrá munka­idő. A lakások tiszták, a szerszámok a helyükre ke­rülnek. A hét ember azon­ban nem pihenhet Este tíz órakor várják őket a papír­gépek. Szekeres Edit Az állami költségvetés azt a nagy központi pénzalapot jelenti, amelyből az állam különböző szervei útján gaz­dálkodik. Ebbe gyűlnek ösz- sze az állam bevételei; eb­ből teljesítik az állami fel­adatok megvalósításához szükséges kiadásokat. A költségvetésben természete­sen csak olyan bevételeket lehet előirányozni, amelyek­nek előteremtése törvényes, amelyre jogszabály ad lehe­tőséget. Ami az állami költ­ségvetés megjelenési formá­ját illeti, a bevételek és ki­adások számszerű összeállí­tását a pénzügyminiszter ké­szíti el, s azt a kormány elő­terjesztésére az országgyűlés hagyja jóvá. Ez a mechaniz­mus ismétlődik meg ebben a hónapban is: a sok éves hagyománynak megfelelően az idei utolsó ülésszak plé­numa elé kerül a Magyar Népköztársaság költségveté­se, melyet az országgyűlés megvitat, majd törvényerő­re emel. .mm álunkéban a brigád A brigád egyetlen nő tag­ja Molnár Gyuláné. Háztar­tást vezet, gyereket nevel, de az önkéntes munkában mindig részt vesz. — Hogy győzi az otthoni és az üzemi munka mellett még a társadalmi munkát is? — Mindig arra gondolok, hogy valakinek vagy vala­kiknek használok a mun­kámmal, A fériem is ennek a brigádnak a tagía. Tud.ia. hogv néha müven fáradt va­gyok és otthon nagyon so­kat segít Rimóczi Antal is' szívesen megy szabadnapján dolgoz­ni. ha közös érdekről van sző. — Ennyivel tartozunk a városunknak. Főként an­nak örülök, hogy az építke­zésen vagyunk. Én is £zeret* nék majd egy kuckót. Tu­dom mit jelent 'az, ha vala­ki lakásra vár. Este műsxak Sárai János a törmelékkel teli zsákot cipelte éppen, Barna bácsi $zoTgála?a Nem fűződnek a nevéhez nagy tettek, nem is fűződ­hetnek. Barna József nagy cselekedetei lehetőségét el­vitte a háború. Fél kézzel :ött haza. Minden neki meg­felelő munkát elvállalt, csak­nem nagyon akadt örült, mikor meghallotta, szívesen fogadnák gondnoknak a ti­szafüredi járási pártbizott­ságon. Együtt mentek a fe­leségével, őt takarítónőnek vették fel. Huszonegy év lett belőle. 1938-ban cseléd volt Barna József egy tiszafüredi gazdá­nál. Szólt érte, hogy ehetet­len az étel. — Elcsaptak. Nem baj. mondtam. 100 évig úgyse élek. száz gazdánál meg több van az országban. — Most hosszú ideig egy .gazdánál” maradt? — Ez más. kezdettől mun­katársuknak tekintettek. Az ískn’^z.r.tuáiJom kicsisége mi­att én politikai munkában nem segíthettem, de azon igyekeztem, hogv mások jó feltételek között dolgozhas­sanak. Tizenkilenc évig 17 cserép­kályhát is fűtött telente. Reg­gel háromkor felkelt, hogy rend és meleg legyen, mire a tanácskozásra, az okta­tásra beutazók megérkeznék, mire megkezdődik a pártap­parátus munkája. Este ő ment el utolsónak, végignézett min­den szobát bezárta az ajtó­kat. kapukat. Este? A hiva­tásos pártmunkásók munka­ideje ma sem nyolc óra még. Neki mindenkit ki kellett várnia. Szó nélkül tetté. Ak­kor is. ha előtte szólt valaki:, — Józsi bátyám vasárnap is bejövök dolgozni. tanulni. Gyere — válaszolta — rend lesz. csend lesz. meleg lesz. Nagyon jól érezte magát a pártbizottságon. A munkás­őrök mamikának hívták a feleségét, őt Józsi bátyám­nak. A felesége takarított ott is, önkéntes gondnok volt Barna József is. Fizet ég nél­kül. Eszükbe se jutott pénzt kérni érte. tudták a munkás­őrök is' „társadalmi kato­nák”. Szolgaként kezdte az éle­tét Barna József, nemes szolgálat lett belőle. A leg­utóbbi taggyűlésen, amikor felmentették eddigi pártbi­zalmi tisztségéből sok szépet mondtak róla. hosszú nyu0'1’ más nyugdíjas éveket kí­vánva. Tegnap délután pedig Szolnokra, a megyei pártbi­zottságra hívták Barna Jó­zsefet. Dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első tit­kára. Mándi Sándor, a tisza­füredi iárási pártbimftságel­ső titkára jelenlétében a Munka Érd“mrf»nd bronz fo­kozatát adta át Mert mind -n munkát leh“t szorgalmasan, becsülettel vé­gezni Ahogy Barna József is tette. n. L. a takarékosság érvényesíté­sére. Meghatározza a bevételek és a kiadások tervezésének főbb szempontjait, a válla­latok és a szövetkezetek költségvetési kapcsolatainak alapelveit. A költségvetés tervezése két ütemben történik. A ter­vezés első ütemében a Pénz­ügyminisztérium — együtt­működve a többi miniszté­riummal, az országos hatás­körű szervekkel, a megyei tanácsokkal, — felső szinten kialakítja költségvetési ja­vaslatát. Ez történt meg a decemberi ülésszak elé ke­rülő állami költségvetéssel is, amelynek előzetes terveit a pénzügyminiszter, illetve helyettesei ismertették az országgyűlés állandó bizott­ságaival. E bizottságok az alapos információ, a vezető pénzügyi szakemberekkel folytatott közvetlen konzul­táció során különböző ész­revételeket tettek; többnyire fontos feladatok gyorsabb ütemű fejlesztésére kértek nagyobb anyagi támogatást A pénzügyi szakemberek azután gondos elemző mun­kával megvizsgálták: hogyan lehetne a valóban reális igé­nyekre valamivel több pénzt előteremteni? Így a mező- gazdasági állandó bizottság tagjainak kérése alapján az eredetileg tervezettnél na­gyobb összegeket irányoznak elő az állami költségvetés­ben a mezőgazdasági bekö­tő utak építésére, s a mező- gazdasági kutatások fejlesz­tésére; a kulturális bizottság igénye alapján az iskolák felszerelésének felújítására; az egészségügyi bizottság ja­vaslatára, a vérellátás, a véradó szolgálat és a men­tőszolgálat fejlesztésére, kor­szerűsítésére. Törvénybe foglalják Ez a néhány példa is meg­győzően bizonyítja, hogy az állami költségvetés szám­adatait sok-sok konzultáció, tanácskozás során úgy ala­kítják ki, hogy ez valóban egész társadalmunk, az egész ország egyéves gazdálkodá­sának törvénybe foglalt sza­bályzata lehessen. Ezért nélkülözhetetlen az ország új esztendejének elő­készítéséhez az állami költ­ségvetés országgyűlés elé terjesztése, ottani megvita­tása, elfogadása. Ez teszi le­hetővé. hogy a jó gazda gon­dosságával készülhessünk fel az 1974. évre s biztosítsuk hazánkban a szocialista épí­tés előre*-’c ’ását. D. L. Mit farta’maz a költségvetés ? Az állami költségvetés magában foglalja valameny- nyi állami szerv, továbbá a SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatósága összes előirányzatát, ide értve az üdültetéssel kapcsolatos be­vételeket és kiadásokat is. Az állami vállalatok nem valamennyi bevételükkel és kiadásukkal szerepelnek a költségvetésben, csupán az állami költségvetés javára előirányzott befizetéseikkel, Illetve az állami költségve­tésből számukra előirányzott támogatás összegével. A költségvetés útján történik lényegében a nemzeti jöve­delem jelentős részének el­osztása, illetve újra elosztá­sa. Az állami költségvetés alapvető feladata, hogy fel­mérje a társadalom szükség­leteit, és biztosítsa a kielé­gítésükhöz szükséges pénz­ügyi fedezetet. Ilyen érte­lemben fontos szerepe van a vállalatok, a szövetkeze­tek, továbbá a különböző társadalmi osztályok és ré­tegek jövedelmének szabá­lyozásában. Az állami költségvetés lé­nyeges funkciója, hogy — a bevételek alakulásától füg­gően — kellő összeget biz­tosítson a különböző nép- gazdasági ágak fejlesztésére; az egyes állami vállalatok, továbbá a külkereskedelem tevékenységének' támogatá­sára; a közös társadalmi fo­gyasztásra, ezen belül a ha­za védelme szükségleteinek kielégítésére, végül pedig a nemzetközi szerződésekből eredő és egyéb állami köte­lezettségek teljesítésére. A költségvetés két részre tago­zódik: a központi szervek és a tanácsok költségvetésére. A munka sorrendje A költségvetés összeállítá­sa a Pénzügyminisztérium által évenként kiadott úgy­nevezett költségvetési kör­irat alapján kezdődik meg. Ez felhívja a figyelmet az aktuális gazdaságpolitikai irányelvekre, tájékoztat a népgazdasági terv főbb cél­jairól, útmutatást tartalmaz

Next

/
Oldalképek
Tartalom