Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

1973. december b„ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szatyin közelről Beszélgetés Vajda Lászlóval Hat évvel ezelőtt a gyulai várkertben egy mackómozgá- 6Ú gyerekemberrel ismerked­tem meg. „Vaida László” — dörmftgte a nevét. A várbéli Bánk bán egyik beketlenje volt. Néhány hónappal később, tehát 1967 őszén, már a Szigligeti Színház színpadán „dörmögött”. Aprócska, nem sokat érő szerepekben. Min­denki azt várta, majdcsak kap valami neki való „jó labdát”, testhez álló fősze­repet, hogy bemutatkozhas­son: mit is tanult a főisko­lán. mennyit ér a színész­diploma. Drunyó — akkor már min­denki így hívta Vajdát — csak mosolygott, mosolygott. Űgv tett, mintha az elma­radt bizonyítási lehetőség se bántaná. A sor végén került szín­lapra a neve Örkény István Tóték című darabjának elő­adásakor is. „Postás: Vajda László”. Négy-öt perces monológja volt. Félnótás. szánalmas emberként állt a színpadon. Hátborzongatóan idegesítő dolgokat mondott, — s ami­korra végére ért. nem az a Vajda László volt, aki el­kezdte, Drunyát ekkor avatta fél­ként papjává Thália. A következő évadban, a miskolci Nemzeti Színház­ban, már befutott fiatal szí­nészként játssza Aldo Niko­lai Éljen az ifjú pár című egyfelvonásosának főszere­pét. ^ Tavaly ősszel még tovább Sütött A kaposvári Csiky Gergely Színházban már Gorkij elesett hőse, Szatyin. A televíziótól a Törökverő főszerepét kapta. Hunyadi János: Vajda László. Akik eddig nem ismerték, kíván­csian kérdezgették: ki ez, ks ez.. ? Jelenleg vendégművész Szolnokon. Ismét Szatyin az Éjjeli menedékhelyben. Harmincéves, szakállas, ha lehet még csendesebb, sze­rényebb mint valaha is. Amikor megkértem az in­terjúra. az volt a kikötése, olyan helyen találkozzunk, ahol nincsenek ismerőséi. Kerülni akarom a feltűnést se mondják, na fene. a Dru- nyő mái interjút ad, moso­lyogta él... — Ez már túlzott szerény* $égl — Lehet... De én nappal nem szeretek színész lenni. Este 7-től 10-ig legyen az ember színész. Az egész nap azért van számomra, hogy ezt szolgálja. Az egész na­pom készülődés arra a né­hány órára, vagy néhány percre. — A színészek félnek visz- szatérni a régi színpadra. Hogy jött vissza Szolnokra? — Reszketve az elfogódott­ságtól. Hiába játszottam már Szatyint, a kaposvári Éjjeli menedékhely nem Déry Tibor fordításában ke­rült színre, s egészen más rendezői elképzelésben. Ir­galmatlanul nehéz volt. Vajda kaposvári Szatyin ja megtörtebb. az emberségben jobban hívő, elesettsésében is bizakodó ember volt A szolnoki Szatyin — a rende­zői elképzeléshez igazodóan — a jóság és a gonoszság határán esetlenkedő cinikus ember, oki megpróbálni is képtelen, hogy kijusson a mélyből. Mindkét szerepfelfogás hal­latlanul nehéz feladatot ró a színészre. —- Honnan a szánalmas, elesett emberek élmény­anyaga? — A ferenóvárosban gye- rekeskedtem. Nagyon sok félrecsúszott életű embert ismerek. Nem tudok nekik mást adni, csak a szeretete- met De éppen az hiányzik nekik legjobban. Ebből ^szár­maznak a konfliktusaik. — Saját konfliktusai? — Csak önmagamiban. Kitérek az éles helyzetek, az ütközések, a veszekedések elől. Úgyis telj, de teli va­gyok vívódással. — Érdekes... Egész nap úgyszólván közömbös az emberek iránt, a színpadon meg, így, vagy úgy, vissza- utasíthatatlanui rákényszeríti szerepe szerinti gondjait az emberekre. •— Ez a színész feladata. Egyébként az emberek iránt a civiléletben sem vagyok érzéketlen, de csak ott avat­kozom be az életükbe, ahol várhatóan a legnagyobb eredménnyel tehetem. Ez pe­dig a színpad. — A Gorkij-drámából — önmaga számára — melyik a legfontosabb gondolat? — Az ember több annál, hogy csak jóllakjék. Több annál, több annál... — Mit ért ezen? — Amit Gorkij mond! Ki­egészíthetem egy másik kulcsszerepű gondolatáv al: „Az embert tisztelni kell, nem sajnálni!” Szatyint úgy fogom fel, hogy részegen, négykézláb csúszva is óriá­si, mert ember. — Szatyin után? Mire ké­szül ... — Nincs szerep-ideá/lom, vágyam. De mégis készü­lök ... Olyan lelki és testi kondícióban akarom magam tartani, hogy élni tudjak a lehetőséggel. A magam kis világa számára törvény: hasznosnak lenni. — Szatyin csúcs... Innen hová lát? — Szeretném ezt a csodá­latos alakot. Szatyint, tíz év múlva újra eljátszani. De nem kiégetten ám, csupán tapasztalatokban sokkal gaz­dagabban. Azoknak akarok' segíteni, akik úgy érzik, „mélyben” vannak. Egyéb­ként Kaposváron az Ahogy tetsáik száműzött hercege vár rám. a tv-ben pedig Kassák Egy ember és a töb­biek című játékának fősze­repét játszom. Hamarosan bemutatják, — Emberi és művészi esz­ményképe? . . o Egy hirtelen, rossz mozdu­lat, feldőlt a colás-pohár. El­nyomja a félig szívott ciga­rettát. Mintha megfagyott volna az arcán a mosoly. Ilyen közelről még nem lát­tam Szatyint... Csendes fáj­dalommal beszél: — Miskolcról azért jöttem aL mert mellettem halt meg a színpadon Upor Pé­ter ... Őszinte ember volt, nagy művésszé érhetett vol­na... Egyébként az emberi és művészi eszményt nem választom szét... A hazug­ságot a civil életbe^ és a színpadon egyaránt gyűlö­löm ... Elnézést, mennem kell, hétkor előadás... Kisfiús félénkséggel megy be a színházba, hogy egy óra múlva ellentmondást nem törően a nézők szemé­be parancsolja: Tiszteljétek egymást, emberek... Tiszai Lajos Számítástechnikai kiállítás nyílik a Szolnoki Galériában A Hazafias Népfront a népesedés­politikáról A népesedéspolitika tár­sadalmi támogatásának fel­adatait tűzte napirendjére a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, amely teg­nap délelőtt tanácskozott az Országház Vadásztermében. A vitaindító referátum­ban S. Hegedűs László, a a HNF Országos Tanácsá­nak titkára elmondta, hogy jelenleg nem kielégítő ha­zánk népesedési helyzete, s születésszám évről évre a kívánatos szint alatt van. Társadalmi támogatással, a népfrontmozgalom esz­közeivel is segíteni kell azoknak a közelmúltban hozott kormányintézkedé­seknek a megvalósítását, amelyeknek célja, hogy az életszínvonal állandó eme­lése révén kulturáltabb és minél teljesebb legyen az emberi lélek. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Szol­nok megyei Szervezete és a Ságvári Endre Megyei Mű­velődési Központ, Barátunk a számítógép címmel szá­mítástechnikai kiállítást ren­dez december 10—20 között a szolnoki Galériában. A megnyitó 10-én, hétfőn dél­előtt 11 órakor lesz. A kiállítással a szervezők és a résztvevők a párt és a kormány határozataiban megfogalmazott központi fej­lesztési program megvalósí­tását, a számítástechnikai kultúra elterjesztését kíván­ják elősegíteni. Ennek érde­kében — a számos megyei és országos kiállító vállalat és intézmény között — a VIDEOTON például számí­tástechnikai termékeinek széles skáláját vonultatja fel, a budapesti Nemzetközi Számítástechnikai Oktató Központ oktatási rendszerét ismerteti, a SZÜV szolnoki Adatfeldolgozó Központja jelenlegi tevékenységét, me­gyei hálózatát és az 1974. első negyedévében üzembe álló R—20-as számítógép használatának korszerű le­hetőségeit mutatja be. A ki­állítás időtartama alatt szakmai napok gazdag prog­ramja szolgálja a szakembe­rek széleskörű tájékoztatá­sát. A rendezvény a szakem­berek mellett méltán tarthat számot a nagyközönség — különösen a fiatalok — ér­deklődésére is, mivel a technikai eszközök és mód­szerek bemutatásán túl egy­szerű és közérthető model­lek segítségével ismertetik a számítógép működési elvét, felhasználásának módját, je­lentőségét. Sok új film a mozik decemberi műsorán Elsősorban a színes, zenés, kalandos alkotások uralják a decemberi moziműsort. Jelentős filmművészeti al­kotás a „Halálgyár az ős­erdőben” című kétrészes, színes szélesvásznú szovjet produkció, amely a kémiai és a biológiai fegyverek problémáival foglalkozik. Világhírű rendező, Stanley Krémer alkotása az „Áldd meg az állatokat és a gyer­mekeket” című színes szinkronizált amerikai film. Farkas Ferenc és Dékány András daljátéka nyomán Békefi István írta a Csínom Palkó című zenés magyar kalandfilmet. A kuruc—la­banc harcok idején játszódó történet sók derűvel mondja el Koháry gróf várának cse­les elfoglalását, valamint az ifjú szerelmesek egymásra találását. Verne Gyula műve! nyo­mán készült a „Némó kapi­tány” és „A víz alatti vá­ros” című színes angol film. Felszarvazzák őfelségét — ez a címe annak a színes francia—olasz—spanyol— nyugatnémet produkciónak, amely Victor Hugo A ki­rályasszony lovagjá-nak ka­landos, humoros pensziflá- zsa. Három humoros bűnügyi történetet dolgoz fel a „Fe­leségem kalandja” című csehszlovák film. Kalandos, izgalmas, ám sikertelen csempészési kísérletről szól a Sárga Fiat három utasa című színes lengyel alkotás. A húszas évek végén játszó­dik a Twiggy, a sztár című színes, angol revüfilm. A decemberi műsor össze­állításakor a közelgő téli szünidőben gondoltak a gyermekekre is. Érdekesnek ígérkezik a Három cimbora című színes rajzfilm-össze­állítás, amelyben két cseh­szlovák és három lengyel báb-, illetve rajzfilmet lát­hatnak a legkisebbek. Pus­kin nálunk is kedvelt mesé­jének látványos szovjet filmváltozata a „Mese Szál­fán cárról” című alkotás. Kedvezmények az ipari tanulóknak A Vízgépészeti Vállalat kunhegyest, nyolcszoros él­üzemének termékeit jól is­merik Indiától Egyiptomig. Miután eikészült az új sze­relőcsarnok, a szakmunkás- gárda szerkezeti összetételé­ben is változást terveznek. Jövőre tizenöt-tizenöt he­gesztő és lakatos tanulóra lesz szükség. Ennek érdeké­ben a gyár húsz helybeli nyolcadikos részére lakatos szakkört szervezett. A he­gesztő tanulók havi 7—800 forint társadalmi és iskolai ösztöndíjat kapnak. Ugyan­ez a juttatás, a -lakatosoknál 450 forint. A gyár vezetői fokozott anyagi támogatás­sal és további szakkörök szervezésével Igyekeznek a tervezet létszámot biztosíta­ni. 27 millió kötet Mintegy 27 minid kötete van a Szovjetunió legna­gyobb könyvtárának, a Le­nin nevét viselő szovjet ál­lami könyvtárnak — közöl­te sajtóértekezletén Nyiko- laj Szikorszklj, a könyvtár igazgatója. Elmondta, hogy az intézményt évente 2,5 millió olvasó keresi fel. Ol­vasótermeiben egyidejűleg 2700-an foglalhatnak helyet naponta összesen 8—9000 ol­vasó fordul meg bennük. A Lenip-könyvtár, a Szov­jetunió nemzeti könyvtára őriz és gyűjt a Szovjetunió­ban megjelenő minden ki­adványt. Több mint 100 or­szág könyvtáraival folytat együttműködést és könyv­cserét. v A könyvtárat állandóan korszerűsítik, a belső mun­kafolyamatokat gépesítik és automatizálják. A munkát saját elektronikus számító­gép is segíti. Jubiláló honismereti szakkör Tíz éve gyűjtenek Jászjákóhalmán 1963 novemberében Jász­jákóhalmán Várad: Zoltán­nak, az általános iskola he­lyettes igazgatójának kezde­ményezésére honismereti szakkör alakult. A hivatalos megalakulást persze már hoszú évek munkája előzte meg. Tulajdonképpen a gye­rekek indították útjára a gyűitőmozvalmat. Feltúrták a község lankáit halmait és amit találtak, azt Váradi Zoltán nézte át A legelső igazán értékes, ma is meg­lévő anyaguk az úgynevezett „jaj-malom” volt Onnan kapta nevét a kézi őrlő ma­lom, hogy karját nehéz volt megforgatni, az asszonyok amíg azon megőröltek egy adag lisztet, bizony nagyon sok jaj szót ejtettek. Tíz év hoszú idő Az ama­tőr régészek ezalatt nagyon sok értékes anyagot felfe­deztek. Szorgalmas munká­juk eredménveinek, sikereik­nek egyik titka, hogv soha nem akartak túllépni saját hatókörükön, amit találtak, mindig ellenőriztették hozzá­értő szakemberrel, muzeoló­gussal v Sokáig szétszórva tárolták a leleteket, az egyre szapo­rodó folklór tárgyakat. 1966- ban. Váradi Zoltán fárado­zásának eredményeként, vé­gül a községi tanács adott a szakkörnek helyiséget — egy „halálraítélt” istállót. A ne­héz harc árán kivívott, de szinte használhatatlan helyi­séget a járási tanács 65 ezer forintos segélyével később kiállítóteremmé varázsolták. A szakkörben jelenleg ti­zenöten gyűjtenek. A lét­szám az évek során gyakran változott. A fiatalok sajnos egyre jobban elmaradnak, nem nagyon járnak többé. Akik most szakköri tagok, átlagban 60 év körüliek. Van köztük tsz-tag, iparos, nyugdíjas, pedagógus, orvos. A gyűitögetők nem eléged­nek meg az anyagok ren­dezésével. raktározásával, többet -akarnak tudni. így aztán természetes dolog a szakkör életében, hogv eliár- nak más megyékbe, múzeu­mokba is tapasztalatcserére. Legutóbb a táoiószelei gyűj­teményt nézték meg. A lá­togatásokhoz, kirándulások­hoz a járástól kapnak mik­robusz!. Aki a soros, vagy éppen ráér. az utazik. Ha lehetne sorrendet fel­állítani, a közös ügyért a legtöbbet talán a szakkör vezetője. Váradi Zoltán te­szi. Gyűjtögető szenvedélye összefügg hivacásuval is hi­szen évtizedeken át törté­nelmet tanított a kisdiákok­nak. Nemcsak s lakkörvezető, hanem a kutatás egyik leg­szorgalmasabb résztvevőié is. A múlt nyáron például 360 óra társadalmi munkát vég­zett a szakkör érdekében. Foglalkoztatja az idős nyug­díjas pedagógust a község története is. hiszen Jászjá- kóhalmán már 54 éve él és dolgozik. A jubiláló szakkör eredményeit jól illusztrálja a kiállítás gazdag anyaga. A 900 darabból álló anvr- got egvelőr» csak alangvOH- terrtenvnek tekintik a szak­köri tagok. Van egv a'muk. heiytörténeü múzeumot sze­retnének létrehozni Jászia- kóualmán. Ehhez viszont a fiatalok lelkesedése is fel­tétlenül kellene... Hazánk egyetlen gyermek szívszanatóriuma Sopronban működik. A 100 ágyas intéz­ményben évente 6—800 gyermeket gyógykezelnek. Képűnkön dr„ Szabó Piroska ke­rékpár ergométeren a gyermekek teherbíróképességét vizsgálja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom